Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

\ 1971. augusztus 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Katonalevelek A Szigetvári Várbaráti Kör kiadásában - Molnár Imrének, a Várbaráti Kör elnökének szer­kesztésében - érdekes könyv jelent meg a közelgő Zrínyi- emlékünnepségre: a szigeti vár hajdani kapitányainak levele­zése. A katonalevelek a végvár fontos időszakából származnak: az 1566-os török ostromot, a vár elestét és Zrínyi halálát megelőző években, évtizedek­ben keltek, s hű képet festenek a végvári életről és a szigetvári eseményekről. A könyv emléket állít Sziget­vár egyik hősének, Horváth Stancsics Márk várkapitánynak, aki 1556-ban - tehát tíz éwei a vár eleste előtt — sikerrel védte Szigetvárt a törökkel szemben. Ali, budai pasa 25 ezer emberrel vette ostrom alá a fontos erősséget, amelynek mindössze háromszáz katonája volt, Horváth Márk több mint negyven napon át oly meste­rien védelmezte a várat, hogy végül is a túlerőben levő török had kénytelen volt elvonulni a falak alól Később ő építette ki a szigeti várat olyanná, ami­lyen Zrínyi idejében volt. Az idén lesz Horváth Márk halálának 410. évfordulója, s ebből az alkalomból a Sziget­vári Várbaráti Kör felkutatta a Mjdani várkapitány családi és történelmi emlékeit. A horvát származású, jobbágysárból fel- emelkedett vitéz eredeti neve Gradeci Stancsics -Marko volt. Mint katona, állandóan a ma­gyarok között élt és tökélete­sen megtanulta nyelvünket, amint azt szép, élvezetes stílus­ban fogalmazott levelei is tanú­sítják. Leveleit az országos le­véltár őrzi. Dr. Pataki János gyűjtötte össze és rendezte saj­tó alá. Ülést tartott a megyei KISZ-bizoffscg A megyei KISZ-bizottság kedd délelőtti ülésén három napi­rend szerepeit. Tájékoztató hangzott el a középiskolai KiSZ- szervezetek vezetőség-választá­sainak tapasztalatairól, vala­mint a KISZ Vili. kongresszusá­ra való felkészülésről. Mindkét témáról Petőházi Szilveszter, a megyei KISZ-bizottság első tit­kára tartott beszámolót. A kongresszusra való készü­lődés minden területen folyik már, a fiatalok munka-felaján­lásokat tesznek, sportvetélkedő­ket rendeznek, sor kerül a kong­resszusi filmnapokra. GIcsólili lett több műanyag- és gumiáru Az Országos Gumiipari Vál­lalat a gumiból és műanyagból készült gyermekjátékok terme­lői árát 20—25 százalékkal, a felfújható gumimatracok, ágy betétek és a strandárukét 25, a fürdőcipőkét 50, a PVC-gyer- meknadrágokét 20, a faltól- falig (tünemezelt) szőnyegekét 13, a radírgumi termelői árát pedig 20 százalékkal csökken­tette. Nagy tsz jött létre Pécs határában Egyesült a reménypusztai és mecsekaljai tsz — Székhelye Reménypuszta Tegnap délelőtt a máloml kultúrházban titkos szavazással az. egyesülés mellett döntött a reménypusztai Üj Élet Tsz tag­sága, ez volt tehát a remény­pusztaiak válasza Mecsekaljá- nak, ahol már augusztus má- sodikán kimondták az egye­sülést. ' Ez a fúzió — ahogy mondani szokták — már évelt óta a „le­vegőben lógott' és most érett be. A tavalyi meghiúsult egye­sülési kísérlet után a két szom­szédos szövetkezet a pécsi te­rületi szövetséget kérte fel egy elemző gazdasági számítás el­készítésére. Nos, ez megtör­tént és minden korábbi kétsé­get eloszlatva bebizonyította, hogy a két tsz útját közös és kölcsönös érdek kapcsolja egy­be. A város gyorsterjeszkedése ciz évek során mindkét tsz te­rületét erősen megnyirbálta. Reménypusztától a Hőerőmű vitt el nagyobb területeket, földjeire épült rá a terjeszke­dő kertváros, a Megyeri részen pedig a raktárváros. Mecsek- aljától még nagyobb területe­ket kanyarított le a város, a terjeszkedő ipar, egykori ker­tészetén most az Uránváros há­zai állanak. Ez a szövetkezet ma már mindössze 800 holdas, s mivel Pécs további területei­re tart a jövőben igényt, fej­lesztésre, beruházásra itt gon­dolni sem lehet, — építési en­gedélyt sem kaphatna már ez a kis szövetkezet. A ma mező- gazdasága viszont olyan köve­telményeket támaszt a nagy­üzemek elé, amelyeknek sem Reménypuszta, de főképp Me- csekalja önerőből nem tud már megfelelni. Az erők koncentrálásával azonban mégiscsak egy 3200 holdas nagyüzem jött létre, s mivel nem két koldus házaso­dott össze, hisz anyagilag mind­két tsz jól áll, ez már lehetővé tesz nagyobb kőrös beruházá­sokat, jelentősebb fejlesztést. Adott a profil is, hisz Remény­puszta belefogott egy közel 20 milliós nagy tehenészeti telep építésébe. A 14C ezer lakosú város persze mindenekelőtt azt várná egy ilyen nagy szövet­kezetétől, hogy elsősorban a lakosság napi friss áruval tör ténő ellátását szolgálja. A pé­csi vízhiány és a munkaerő probléma azonban nem teszi lehetővé a kertészeti profilt, így bele kell törődni, hogy az a nagy tsz búzát, kukoricát és tejet termeljen, mert erre meg­vannak az adottságai. A nagy tehenészet takarmánygondján a csatlakozó mecsekaljai szán­tóföldek enyhítenek. A közös gazdálkodóst 1972. január 1- ével kezdik meg, s még hátra van a tervezés, de a profil főbb vonalakban máris megha­tározható és az a fenti alap- tevékenység irányába mutat. A re nénypusztai melléküze­meket — ezek évi 12 milliós bevételt hoznak — nem szá­molják fel, hisz ezek jövedel­mét a mezőgazdaság fejlesz­tésébe fektetik be, és megold­ják a tagság folyamatos fog­lalkoztatását. Az új nagy tsz közös vagyo­na meghaladja a 35 millió fo­rintot, bruttó termelési értéke pedig csaknem eléri a 30 mil­liót. 356 tagja és 86 alkal­mazottja van. A részesedésben Mecsekalja volt az erősebb, hisz a 10 órás munkanap ér­téke ott 132 forint volt, Re­ménypusztán „csak" 105 forint, ami szintén lényegesen jobb a megyei átlagnál. Az egyesülést a tagság mind­két részéről egyhangúan sza­vazta meg. A tegnapi nap fo­lyamán létrejött nagy tsz meg­tartotta első közős közgyűlését is, ahol titkos szavazással el­fogadták az új alapszabályt és megválasztották az új vezető­séget. A tsz székhelye Remény- puszta lett, a neve — tekin­tettel a nagy tradícióra, — hisz 1948-ban itt alakult meg Baranya első termelőszövetke­zete, mely azóta is megszakítás nélkül működik — reménypusz­tai Üj Élet tsz. Az egyesült szövetkezetek elnökévé Óvári Ionost, a rernénypusztai tsz ed digi elnökét választották meg, elnökhelyettesek Vörös Nándor, a mecsekaljai Mecsek Gyöngye Tsz volt elnöke, és Tiborc Fe­renc. Pannónia 71 Ysz-társül ások Kedden szekcióüléseken foly­tatódott a harkányi nemzetkö­zi szövetkezeti találkozó ese­ménysorozata A délelőtti szek­cióülés vitája a közös vállal­kozásokról szólt. A vitát dr. Horvay Viktornak, a Mecsek és Drávamenti Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége titká­rának előadása vezette be, amelyben a Baranyában mű­ködő szövetkezeti közös- vállal­kozások belső mechanizmusá­nak tapasztalatait tárta a hall­gatóság elé. Jelentés a beiskolázásról Pécsett van a legkevesebb kollégium Kedvező tapasztalatok Háromszáz tonna szénpor naponta Egy-egy szíta névleges telje­sítménye 75 tonna, de már most a próbaüzem első hónapja utón nyilvánvaló, hogy a nyugatné­met RHEWUM sziták ennél sok­kal többre képesek, bár az új­hegyi szénmosó főmérnöke, Herfurt Ernő szerint nem szabad túlságosan korán lelkendezni: más szénnel — később — le­het, hogy csak a névleges érték közelében marad a teljesítmény. Az azonban már most is nyilván­való, hogy naponta 250—300 tonna szénport választanak le, amelyet az Erőmű jól felhasz­nálhat, sőt más szénféleségek értékesítését is elősegítheti. Csökkenteni lehet vele az iszap és más középtermék nedvesség- tartalmát. A RHEWUM szitákat a szo­cialista országok közül hazánk­ban alkalmazzák először. Kettőt a komlói, kettőt pedig az újhe­gyi mosóba építettek be. A szak­IPARI TANULÓKAT FELVESZÜNK fonó, szövő szakmára Jelentkezhet minden 14. életévét betöltött, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatal, A gyár biztosit:' kedvezmenyes utazást, ebédet, díjtalanul munkaruhát, tankönyveket. Kezdő tanulóbér havi 100—300 Ft, mely az előmeneteltől függően emelkedik. Szülőktől távol élő tanulóknak havi 300 Ft különelési pótlékot, szülőknél lakó fiataloknak havi 250 Ft + ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet: bármely munkanapon 7-10 óráig. Levélre részletes tájékoztatást küldünk Agyár címe: BUDAPEST IV., Erkel utca 30. szám. Személyzeti Oktatási Osztály emberek szerint a RHEWUM sziták a legmodernebb szénelő­készítő gépek közé tartóz iák. Felfedezése a külföldi szakla­pokban a Mecseki Szénbányái szakembereinek érdeme, mint ahogy a beépítés tervei, sót a kivitelezés, felszerelés is a szén­bányák gépészeti szakemberei­nek és a szénelőkészítők fizikai munkásainak köszönhető. Az új sziták működésének lé­nyege, hogy az iszapot adó por- szemcséket még szárazon levá­lasztja. Ezért nagyon fontos, hogy a bányaüzemek a lehető­ség szerint ne túl nedves akna­szenet küldjenek a mosóba. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt is bebizonyították, hogy a sziták teljesítménye erősen csök­ken a szén nedvességének függvényében. Országszerte csökken a gim­náziumok iránti érdeklődés — Pécsett nő. A szakmunkásképző intézetek nem tudták teljesíteni beiskolázási terveiket — 147 gyerek ugyanakkor sehol sem tanul tovább. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya néhány százalékkal minden iskolatípus esetében nőtt, az arányok azon­ban még mindig kedvezőtlenek. Nyolcszáz diók kérte felvételé' kollégiumba —, de csak 350-el vehettek fel, s ezzel Pécs az ország legkedvezőtlenebb hely­zetű városa lett a kollégiumi fé­rőhelyek vonatkozásában. Itt szorít tehát legjobban a cipő, éppen ezért rendkívül fontos, hogy a IV. ötéves tervre elő­irányzott 500 férőhelyes kollé­gium mielőbb felépüljön. Távira­ti stílusban így lehet összefog­lalni a városi tanács kulturális és egészségügyi bizottsága teg­nap délelőtti ülésének legfőbb megállapításait. A bizottság egyébként két kérdést tűzött na­pirendjére. Az 1971. évi beisko­lázás és kollégiumi elhelyezés helyzetéről Kabar Ferenc műve­lődésügyi osztályvezető-helyettes tartott tájékoztatót, míg dr. Ka­rácsonyi Etelka, a KÖJÁL meg­bízott igazgatója a város köz­egészségügyi és járványügyi helyzetéről adott számot Pécsett az 1970,/71-es tanév­ben 2025 tanuló végzett az ál­talános iskolákban. Ez 415-tel kevesebb, mint amennyien 1968- ban, a demográfiai hullám te­tőzésének évében végeztek. Az általános iskolai tanulmányaikat befejező diákok közül 1878-an kérték felvételüket valamelyik gimnáziumba, technikumba, il­letve szakmunkásképző intézet­be. Közülük 1063-an középisko­lában kezdik meg két hét múlva tanulmányaikat, 815-en pedig szakmunkásképző intézetben. A középiskolákban 47, a szakmun­kásképzőben pedig 81 százalék a fizikai szülők gyermekeinek aránya. A bizottság tagjai ezzel kapcsolatban leszögezték: ez az arány változatlanul kedvezőtlen. Érdekes jelenség, hogy Pécsett az országos tendenciákkal el­110 éves a Pécsi Kesztyűgyár 1961. augusztus 19-én ünne­pelte fennállásának 100. évfor­dulóját a Pécsi Kesztyűgyár. Érdemes visszapillantást vetni a centenárium óta eltelt időre. Ami a dolgozók létszámát il­leti: a háború előtt 10 évenként gyarapodott 28—30 fővel a gyár létszáma, amely még az álla­mosításkor is csupán 360 főt számlált. Azóta már egy köze! 4000 főt kitevő vállalattá növe­kedett siklósi, dombóvári, mar­cali és nagyatádi üzemeivel. A pécsi központi üzemben 1900-an dolgoznak. Építkezés és üzembővítés te­rén is hatalmas lépéseket tett a gyár, A 60-as évek elején a Vincze utcában egy három emeletes épület épült, ez azon­ban az újabb terjeszkedés foly­tán szűknek bizonyult. Legújab­ban a Sorház utca végén ea\ modern, világos, hatalmas 7 emeletes épület került átadás­ra. Az épületben kapott helyet a mintaműhely, az alagsorban a faragóműhely, bőrraktár, a félemeleten egy tágas ebédlő és büfé. Van az épületben egy 300 főt befogadó kultúrterem is. A kesztyűgyár gyártmányai világhírnevet szereztek. Szovjet­uniótól Kanadáig, Svédország­tól Üj-Zélandig, mindenütt ke­resettek. Az újabb évforduló alkalmá­ból a vállalat vezetősége, párt- és szakszervezeti bizottsága em­lékezik az elmúlt időszakra, s további sikereket, fejlődést kí­vánnak minden dolgozónak. Dallos Ferenc — 190 centiméter hosszú, s mintegy 50 kiló súlyú harcsát fogott horoggal a Tiszában Csi­kós János és Csikós Bertalan, a nyíregyházi Alkotmány halászati termelőszövetkezet tiszalöki s>ri- gádjának két tagja. A harcsát 20 perces fárasztás után sikerült kifogni. A kapitális ragadozó kedden tehergépkocsin, oxigei- nel dúsított vízben Budapestre szállították, s élve mutatják be a Vadászati Világkiállításon. lentétben, nőtt a gimnáziumok vonzereje, vagy fordítva: tovább csökkent a szakmunkásképzőké. A nyolc általánost végzett gye­rekek közül 147-en sehol sem akarnak tovább tanulni. Szá­mukra a tanács munkaügyi osz­tálya állásokat ajánlott fel, kö­zel 30 azonban azoknak a szá­ma, akik féltucatnyi felajánlott állás közül sem tudtak válasz­tani. Sorsuk, jövőjük így aztán meglehetősen, bizonytalan. A középiskolák idén 3,5-es tanulmányi átlagban határozták meg a felvételi minimumot. Et-, tői a statisztika adatai szerint 97 esetben tértek el, de az ese­tek túlnyomó többségében in­dokoltan. Nem volt idén olyan merev a felvételi munka, mint tavaly; a családi, környezeti kü­lönbségeket jobban figyelembe vették, azt azonban nagyon ha­tározottan leszögezte a bizott­ság, hogy helytelen és jogtalan, hogy egyes középiskolákban szabályos felvételi vizsgákat tar­tottak. Az alkalmasság vizsgá­lata nem jelenthet egyet a fel­vételi vizsgák rendszerével. A felvételt nyert diákok ada­tai azt bizonyítják, hogy a gim­náziumokba idén zömmel való­ban jótanuló, sőt nagyon sok esetben kimagasló tehetségű gyerekek jelentkeztek, illetve olyanok, akik inkább elégsége­sek, mint közepesek. A diákállo­mány tehát tovább polarizáló­dott A múlt tanévben 1361 tanuló érettségizett a pécsi középisko­lákban. Közülük 615-en jelent­keztek egyetemre, főiskolára — a felvételt nyertek számáról azonban még nincs pontos sta­tisztika. Az általános kép jobb, mint az előző évi, rosszabbodás talán csak a kollégiumok viszonylatá­ban figyelhető meg, 350 meg­üresedett férőhelyre nyolcszá- zan jelentkeztek, amihez hason­ló túljelentkezés sehol sem volt az országban. A kulturális bi­zottság úgy foglalt állást, hogy minden eszközzel segíteni kell annak a tervnek a realizálását mely szerint a IV. ötéves terv so­rán 500 férőhelyes kollégium épül Pécsett. Addig is — már a jövő tanévben —, bővíteni kí­vánják a menzai, illetve exter- nátusi szolgáltatások rendsze­rét, B.S. Az előadás felfedte azokat a problémákat is, amelyek ne­hezítik a közös vállalkozások létrehozását. A legrégibb ilyen közös vállalkozások az építő­ipari TÖVÁL-ok. A kezdeti hét­ből rpár csak négy működik igen nehéz körülmények között, anyag- és gépellátásuk meg­oldatlan. Munkájuk koordi­nálására, szakmai felügyeletük ellátására szükségük lenne egy országos érdekképviseleti szerv, re. A tegnap, elhangzott ja­vaslat a résztvevők egyetérté­sével találkozott. Az állami tá­mogatás megvonása megpe­csételte a sásdi termelőszövet­kezeti gépjavító társulás sor­sát is. Más okok miatt füg- gesztette fel működését a ME- CSEKSZALÁMI húsfeldolgozó társulás. Ezzel szemben igen életké­pes a jó hírű MECSEKTEJ szö­vetkezeti társulás, a forgalma­zási jellegű BARANYATERMEK és még egy sor a tsz-ek kö­zött létrejött egyszerűbb gaz­dasági együttműködés, amelyek a termelési szakosítást szolgál­ják. ilyenek a lippói és drá- vaszabolcsi, a szentlőrinci és bükkösdi tsz-ek között lévő mar. hahizialási együttműködés. Be­ruházási, kivitelezési gondokkal küzd a vajszlói sertéskombi­nát tsz társulás. Most van elő­készítési stádiumban a bük­kösdi juhtenyésztési kooperáció, mely 10 tsz és 4 állami gaz­daság közös vállalkozása lesz. Ez évben alakult meg a BARA- NYATERMlK, mint szövetkezeti közös vállalkozás és a szent­lőrinci baromfifeldolgozó tár­sulás. Egy sor együttműködés is létrejött a termeltető válla­latok és szövetkezetek között, azonban a vállalatok ma még Idegenkednek nagyobb szabású közös’vállalkozásra lépni a szö­vetkezetekkel. A közös vállal­kozások jogi, pénzügyi szabály­zása néhány vonatkozásban még ma is hiányos, s ez be­folyásolja a társulási kedvet. A tegnapi vitában egy másik javaslat is elhangzott, melyet mai ülésén a pécsi tsz-szövet- ség elnöksége is megtárgyal. Ennek lényege, hogy hozza- nok létre egy megyei jellegű koordinációs bizottságot, amely a három területi szövetséghez, a MESZÖV-höz, a KISZÖV-höz és a két tsz-szövetséghez tar­tozó szövetkezetek eddiginél hatékonyabb együttműködését szolgálná. A délutáni szekcióülésen»« általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek bolti for­galmazásának helyzetét vitatták meg a résztvevő szakemberek, Szemere Ferencnének, a MÉ­SZÖV kereskedelmi főosztály- vezetőjének vita bevezetője után. A Pannónia '71 szerdai prog­ramjában üzemlátogatások sze­repelnek, az eredeti programtól eltérően azonban nem a ME­CSEKTEJ társulás kacsótai üze­mét, hanem a BARANYATER- MÉK pécsi központját és tele­pét tekintik meg a résztvevők. Délután o tervnek megfelelően a baksai termelőszövetkezet lát­ja vendégül a találkozó részt­vevőit, ahol a hazai és kül­földi szakemberek mindenek­előtt a tsz és a háztáji gazda­ságok kooperációját tanulmá­nyozzák. A Pécsi ÁFÉSZ Igazgatósága értesíti a pécsújhegyi lakosságot, hogy PÉCSÜJHEGYEN, A BOR U. 15. sz. alatt AUGUSZTUS 18-AN, MA NYITJA MEG AZ OJ ÉLELMISZER SUPERETTET, ahol a kedves vásárlók bő választékból szerezhetik be szükségleteiket. Nyitva: reggel 6.30—18.00 óráig. PÉCS- NAGYPOSTAVOLGYI mílanya^üzem A MECSEKRE KÖLTÖZÖTT KÖZVETLENÜL AZ ALLATKERT ALATT. ÚJ CÍMÜNK: PÉCS, II., KAROLYI MIHÁLY UTCA 21. SZÁM. Telefon változatlanul: 17-04. Továbbra is a vevő kívánsága szerinti méretben gyártunk: fóliaponyvákat, fóliahajtatóházakat, műanyagzsákokat stb.

Next

/
Thumbnails
Contents