Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

O DUNANTOLI NAPIG 1971. augusztus 18. Az illetékesek aálaszú!tlak „Tv-vételi zavarok" Jugoszláv adó okozza Hivatkozva a Dunántúli Napló egyik régebbi számában fenti címmel megjelent cikkükre az alábbiakban válaszolunk. A pécsi tv adó hiba-jegyző- könyve szerint a panaszolt hiba- jelenséget nem az adó okozta, utasításomra 1971. július 12-én a Posta, Rádió- és Televízió­műszaki Igazgatóság Pécsi Za­varvizsgáló üzeme Dunafalván helyszíni vizsgálatot tartott. A kiküldött szakemberek meg­találták a cikk kezdeményezőjét Balog Mihályt, a Kossuth Tsz dolgozóját, aki közölte, hogy az időnként zavaró jugoszláv tv­adó ügyében érdeklődött a szerkesztőségben. Felvilágosítot­tuk, hogy a pécsi tv-adó távo­Miután nem érdeklődték meg, hogy a fenti címmel be­küldött bodai panaszos sérel­me mennyire indokolt és an­nak orvoslása mennyiben tar­tozik szövetkezetünkre, mégis úgy érzem, egy-két lényeges dolgot ezzel kapcsolatban is mertetnünk kell. A tápellátás országos viszony­latban nem zavartalan, így a mi szövetkezetünk körzetében sem. Azonban ennek ellenére minden erőnkkel arra törek­szünk, hogy a háztáji fejlesz­tést és a kisállattenyésztést se­gítsük körzetünkben. Napirenden van, hogy körze­tünk 23 községéből a tagság sürgeti a tápszállítást és bizony nem alap nélkül méltatlanko­dik a rendszertelen ellátás mi­att. De milyen nagy lenne tag­ságunk felháborodása akkor, ha esetenként azt a kis táp­mennyiséget, amit részükre biz­tosítani tudunk, meggondolat­lanul odaadnánk azoknak a ve­vőknek, akik más körzetből, pl. Bodáról, Bicsérdről, Sellyéről kocsikkal jönnek és két-három kocsival az egész raktárkészle­tünket elvinnék. A rossz táp­ellátástól eltekintve szövetkeze­tünknél mégis egy olyan elv alakult ki; ha vevő jelentkezik, egy bizonyos mennyiséget min­den esetben kap, még ha nem is tartozik a körzetünkhöz. Ez történt az újságcikkben megjelent vásárlóval is. Bejött Szentlőrincre, idegen körzetből tápot vásárolni hozzánk, amivel mi is szűkén gazdálkodhatunk, üresen nem engedtük el, pedig a bolt előtt a helybeli tagsá­gunk sorbanállt, a Pécsről, Szi­getvárról, Sásdról beérkező ko­„Rohanás a buszmegállóhoz” Nem tudjuk teljesíteni A komlói autóbuszállomás fel­építése azt a célt szolgálta, hogy egységesítsük a szállítási ren­det és kulturált megállóhelyet biztosítsunk a városban dolgo­zóknak, valamint a rendelkezés­sel elejét kívántuk venni a bal­esetveszélyes megállóhelyekről való indításoknak. Különösen vonatkozott ez az autóbuszállo­más közvetlen közelében elhe­lyezett — több kívánnivalót ma­ga után hagyó — megállóhe­lyekre. A komlói Szénbányászati Tröszt volt irodája előtti területnél a járdasziget egyszerre több au­tóbusz fogadására nem képes és annak használata közleke­désrendészeti szempontból nem megfelelő. A nevezett megálló­helytől — épített salakos utón — az autóbuszállomát jól meg­közelíthető. A megállóhely létesítése cél­jából összehívott bizottság a megállóhely fenntartását nem javasolta, a komlói Városi Rend­őrkapitányság sem járult hozzá és e véleményét jelenleg is fenntartja. A baleseti veszély elhárítása, továbbá a megállóhely és az autóbuszállomás közelsége miatt a nevezett megállóhelyen távol­sági járatainkat sajnos megállí­tani nem tudjuk. Laki Pál igazgatóhelyettes. labbi vételkörzetében, ahol a tv jel-ellátottság nincs kellően biztosítva — mint Dunafalván — a közel azonos frekvencián sugárzó jugoszláv Pszuny tv-adó okoz vételzavart. Ez a zavaró hatás időnként kismértékben észlelhető, a hul­lámterjedés okozta hasznos és zavaró jel viszonyától függően Ellene néhány helyen magasra szerelt és megfelelően beállított I nagynyereségű vevőantennával | lehet védekezni. A térség tv jel-ellátottságát a IV. és V. ötéves terv során , kisadók üzembehelyezésével kí­vánjuk biztosítani. Posta Rádió- és Televizió- műszaki Igazgatóság. csikat várva, hogy tápot kap­jon. És így felteszem a kérdést, önök szerint az lett volna a helyes, ha az idegen kocsikat megpakoljuk, kielégítjük az igényüket és tagságunkat ha- zaküldjük azzal, hogy sajnos, a táp elfogyott. Ez a szövetkezet a helybelieké és a hozzá tarto­zó községekben lévő tagságé. Elsősorban az a kötelességünk, hogy a tagságunk érdekeit képviseljük. Tájékoztatásul közöljük, hogy > Boda a szabadszentkirályi AFÉSZ-hoz tartozik, tehát az el­látását neki kell Wztosítania. Szentlőrinc és Vidéké Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Kása Károly Bogyay Tiborné főkönyvelő felv. o. vez. Szerkesztői üzenetek Kovács J., Pécs: A lakásügyi társadalmi bizottság a II. kerü­letben elkészítette az 1971. évi lakáskiutalási és értékesítési névjegyzéket, amit a II. kerü­leti hivatal hirdetőtáblájára ki is függesztettek. * Németh l„ Mohács: Valóban, Jáwa motorokhoz csak nagyon nehezen lehet alkatrészt kapni, mivel külföldről szállítják. Amint a KTSZ központjától megkapja a szükséges alkat­részt, azonnal megjavítja mo­torját. * S. Jánosné, Boly: Mivel több mint 10 éves biztosított munka- viszonya van, kérheti betegsége alapján a rokkantsági nyugdí­jat. * Kiss Z., Szentlőrinc: Ha a ve­vő két év alatt nem fizeti meg j a megvásárolt ingatlan után nz illetéket, akkor az eladónak kell kifizetnie, de a bíróságon kérheti a vevőtől az összeg visszatérítését. A fenti címet az újmecsek- aljai 17 szintes lakóépület ház­mestere javasolta, méghozzá a lakók megbízásából. Mint mon­dotta, a „Két emelet boldog- j ság” című magyar film adta hozzá a kényszerű ötletet, ami sajnos nagyon sok tekintetben rá is illik. — Másfél hónapja csak, hogy a 102 család elkezdte a beköltözést, de már az eddig összegyűlt keserű tapasztalatok, több évre beosztva is soknak bizonyulnának. Nem is tudom, mivel kezdjem, — mondotta. A sűrűn veszteglő liftünkkel, vagy a mégsűrűbben elduguló sze­métledobó aknákkal, melyekből naphosszat árad ki folyosóink­ra, lakásainkba a beleszórt és fennakadt konyhahulladékok bűze. Az iméntihez már csak „ap­róságként” tette hozzá a kö­vetkezőket. A postaládájukon akkora a nyílás, hogy könyökig lehet turkálni benne, s e miatt gyakorta eltűnnek a lakók leve­lei, újságjai. Az állandó mun­kára felvett takarítónőknek még búvóhelyük sincs, ahol átöltöz­hetnének, mert úgymond ki­felejtették a tervekből az öl­tözőjüket. A liítportásnők pedig a huzatos folyosón kaplak he­lyet »szerencsére” csak ideig­A A SZERKESZTOSEG 20 perces aggodalom... A napokban 20 percet késett a fonyódi vonat, és ezért a vá­rakozási időt a főpályaudvaron lévő menetrend automata előtti sétálgatással töltöttem el. Vagy inkább bosszankodással, mert az említett automatát egy kis­fiú sanyargatta a hozzátartozó felnőttek nógatására. Udvaria­san kértem a szülőket, ne en­gedjék meg a nyilvánvaló ron­gálást, de válaszként goromba­ságot kaptam. Utána egy nagy­mama biztatta 11 év körüli uno­káját eképpen: Próbáld meg Baját, Szekszárdot, Budapestet stb. Nem túlzás, de egy zongo­ristának is becsületére vált vol­na, amit a kislány művelt az automata gombjaival. Ezután egy iskolai kirándulókból álló csoport rohanta meg az auto­matát, de kérésemre szerencsé­re abbahagyták a „játékot”. So­ron következett egy fiatal pár, akik behunyt szemmel — „elta­lálom, nem találomot” játszot­tak a gombokon, s amikor rájuk szóltam, tőlük is megkaptam a magamét. Ezek utón három ittas férfi vette birtokába a drága automatát, de nekik már szólni sem mertem. Koppén Jánosné Szabadság út 31. Szára’ ozsin’y pihenünk, nyaraink Tavaly ilyentájt adtunk hírt a III. kerület napközis tanulóinak nyári táborozásáról, ami hasz­nos propagandának bizonyult." Ugyanis az idén már a mesze- siek is követték a jó példát. Er­ről tanúskodnak a táborozás örömeiről, élményeiről írt leve­leik is, amelyekből ízelítőként néhány sort idézünk. „Nagyon megszerettem c napközit, mert nem köt bennün­ket az iskola falaihoz, udvará­hoz. Minden egyes napunk új örömöt, meglepetést hoz szá­munkba. Strandra, moziba já­runk, kirándulunk ßs a kony­hánkon is nagyon jól főznek, hogy csak néhányat említsek a sok szép és jó közül." A rövidítés kedvéért a továb biakban mór csak a lényegé! foglaljuk össze a pajtások él­ménybeszámolóinak, amelyek egyben a program gazdagsá­Két nap a családé Mostanában többször volt újság' cikk a szabad szombattal kapcso­latban. A sorok között azt venni észre, hogy sokan, mintha feles­legesnek tartanák, mivel nem tud­ják megfelelően kihasználni. Az igaz, hogy jó magam a nagy család miatt nem tudok az em­berek többségével megfelelő kap­csolatot tartani, de nagyon sokan vannak hozzánk hasonló, főleg gyermekes családok, akik áldjak a szabad szombat megszületését. Ezt indokolni is tudom: 1. Mióta a szabad szombat életbe lépett, azóta nem vasár­nap dolgozza agyon a feleség és férj a napját. Nem kell hulla­fáradtan lefeküdnie és hétfőn félig ,,fejbeverveM munkába men­ni. 2. Szombaton is tiszta lakással, meleg étellel várhatja a család­ját a háziasszony. 3. Könnyebb lett az életünk, . szorosabb lett a szülők és gyer- '' mekek közötti kapcsolat, többet vagyunk velük. A hozzám hasonló asszonyok és férjeink nevében köszönetét mon­dok azoknak, akik a szabad szombatot bevezették, mert azóta a második hét két napja az ott­honé, a családé, a pihenésé. Sch-né gáról is tanúskodnak. Heten­ként kétszer délelőtti moziláto­gatás, csupa kedvükre való elő­adással. Délután strandolás o Balokányban, de kirándulások is szerepelnek a programjuk­ban. Legutóbb a szigetvári vái- látogatás, amelyet siklósi, har­kányi, jakabhegyi, kantavón túrák követnek soron. Bízunk abban, hogy más nap­közikben is követik példáju kát. M/PtJ-/? Irt/íihú VffdL [ ÍV i/í infj íAJJ \J ü OlajfoStolc Í n ■■ uvon Elismeréssel olvastam a Du­nántúli Napló „Sok millió fo­rint értékű munkát végeznek költségvetési üzemeink" című cikkben, hogy a III. kerület a legnagyobb kiadást a kerület j parkjainak, zöldterületeinek és \ a parki utak gondozására, kar­bantartására fordítja. Hogyan lehet mégis eltűrni, hogy állandó kárnak legyen ki­téve? Állandóan azt látom, hogy a zöld gyepen vagy séta- úton motort szerelnek, motoro­zást gyakorolnak, nagy olajfol tok tarkítják a zöld füvet. Ha valaki mégis kifogásolja ezt, a bátor motorozó és a társai le­hurrogják. A pad támláján ül­nek és az ülőrészeken a lábaik Kérdem, miért költenek eny- nyit parkokra és sétányokra, ha az ilyen garázdaságot megtű­rik? Nincs rendelet a parkok és sétányok megóvására, vagy nincs, aki ennek érvényt sze­rezzen? Megengedett-e, hogy a gépjárművek ne az úttesten parkírozzanak? Vagy az éjsza­kába nyúló motorberregtetés? Ha eltűrjük a rongálást, ak­kor felesleges pénzt dobunk ki, a társadalom pénzét. Dr. Szöllősi János Jogi tanácsadó Kutyaűsztató A pécsiek számára közeli üdü­lési, pihenési lehetőség biztosí­tására hivatott az orfűi strand, mely szépen parkosított, sétány­nyal, gyeppel, homokkal ellátott fürdőterület, ahol divatossá vált a kutyák nyaraltatása. Ennek naponta többször ismétlődő programja, hogy a kutyusok a strandon pihenő felnőttek és játszó gyerekek között sétálnak, fürödnek, s mindezt időnkénti egymásra vicsorgás, harcias ugatás kíséretében. Körülbelül egy héttel ezelőtt figyelmeztettem egy farkaskutya társaságában lévő teenoger- csoportot, hogy strandokra, üdülőhelyek kijelölt fürdőterüle­teire kutyát az előírásoknak megfelelően bevinni tilos, vala- C mint roppant gusztustalan, hogy kutyával fürödjünk együtt. Azt a választ kaptam, hogy „ez nincs kiírva, különben is ez a kutya tisztább, mint sok ember” és a strand nem az enyém, te­hát semmi közöm ahhoz, hogy ott kutyát úsztatnak. Valóban nincs tiltótábla. Ezért bejelentettem észrevétele­met az orfűi tanácson, ahol annyira nem volt ismeretlen a probléma, hogy még a nyaraló kutyák közül egy-kettőnek a ne­vét is közölték velem. Bizonyos körülmények között hasznosnak, illetve magánügy­nek tekintem, hogy valaki tart-e kutyát. Ha viszont sok lakásos házban tartott, játszótéren sétál­tatott, gyermekek között ugató és piszkító állatról van szó, az már nem magánügy, és megen­gedhetetlen az a hang, amit ta­pasztaltam. Az orfűi üdülőtelep létrehozása komoly társadalmi és egyéni erőfeszítés eredmenye. Oda dolgozó emberek és gye­rekeik járnak pihenni. Ilyen kö­rülmények között viszont ez nem pihenés és amellett egészség- ügyi szempontból is kifogásol­ható. Azt hiszem a kisgyermekek nyugodt nyaralása legalább olyan fontos, mint a kutyáké. Dr. Szilasi Anna belgyógyász főorvos. ff Sok emelet boldogtalanság...“ lenesen, mert nekik másfél hó­napja ígérik, hogy „napokon belül” megkapják az üveges fülkét. Az elmondottakhoz mi is hoz- záayűjtöttünk néhányat a hely­színen. Ami a liftet illeti, ez­úttal működött, s így nem kel­lett gyalogosan megmásznunk a kilencedik emeletet, az ép­pen „soros” dugulás színhe­lyét, ahol írd és mond, csak befogott orral közelíthettük meg a szemétbedobó kamrát a diny- nyehéjak és egyéb hulladékok ieírhatatlan szaga miatt. Tulaj­donképpen nem is ezért kíván­csiskodtunk fel ide, hanem a feltört ajtajú villanyóra-kamra miatt, amelyben szintén halom­ra dobálva „illatozott” a több napos szemét. A takarítónők a PIK-re pa­naszkodtak, s nemcsak az öl­töző -hiánya miatt. — Nincs létránk, szemétlapá­tunk, a folyosók kivilágítatla- nok — mondották, — és ami ezeknél is érthetetlenebb, klór oldatot sem kapunk hétszám, pedig hetenként legalább há­rom ízben kellene fertőtleníteni a szemétbedobó aknát. Ez utóbbi alagsori gyűjtőhe­lyén még szomorúbb a látvány, pedig itt igazán megvan min­den tartozék a tároláshoz, szál­lításhoz. Konténerek, kukaedé­nyek sorakoznak a gyűjtőhely bejáratánál, „csupán” ott a bökkenő, hogy a konténerek nem férnek az aknanyílás alá, mert az elosztó csöveit túl alacsony­ra méretezték. De ez csak a ki­sebbik hiba. Nagyobb baj az, hogy az úgynevezett „nadrág­idomúra” kiképezett kétágú cső miatt is gyakran fennakad a szemét, s így a takarítónőnek völlig kell kotorászni bennük, hogy ideig-óráig „üzemképes” legyen az alagsori akna. — Ez utóbbin tudunk segí­teni, — mondotta Csabai Gás­pár, az építkezés művezetője. — Egyszerűen levágjuk az ak­na „nadrágját”, de sajnos ez­zel még nem oldottuk meg, hogy a felsőbb régiókban is szabad utat kapjon a bedobált szemét. Ami pedig a portás­fülkét illeti, néhány napon be­lül átadjuk, és egyúttal meg­oldjuk a takarítónők problémá­ját is. Valamelyik emelet ruha­szárító helyiségében kapnak helyet... Ehhez megjegyzésként csak annyit, hogy nem tudni mit szól­nak majd ehhez a lakók, akik bizonyára nem szívesen oszt­ják meg másokkal a szárító­helyiséget. Tehát ezek szerint az ígéretek csak tél megoldást, vagy még annyit sem eredmé­nyeznek, ha hozzátesszük, hogy a „felsőbb régiók” lakóinak to­vábbra is súlyos problémájuk marad a gyakran elduguló akna. Noha nem ellenőriztük, de véleményünk szerint oka lehet ennek is, hogy a mindösze né­hány hete elkezdődött költözés­sel együtt járhatott a csoma­golópapírok, dobozok és egye­bek „eltüntetése” is, ami hoz­zájárulhatott a dugulásokhoz. Végül elidőzhetnénk még a fentiekben már említett „mara­dék" hibáknál is, de bízunk abban,, hogy a PIK rövidesen orvosolja a takarítónők jogos panaszát, amelynek ezidő sze­rint nemcsak ők, hanem az egész ház közel ötszáz lakója , is kárát vallja. 1 t. Gy. Tóth I. szabadságra erre az időszakra esik a imifika- helyér a bérek fizetése. Kérdésér A munkabérét a munkahelyé* mi­kor kötelesek részére kifizetni! A munkabérek fizetésével kap­csolatos kérdéseket a 7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet sza­bályozza. E rendelet 12. § (3) bekezdése értelmében, ha a dolgozó a bérfizetési napon jo­gos okból nem tartózkodik a vállalat telephelyén, akkor ké­résére a munkabérét a bérfize­tés előtti utolsó munkában töl­tött napon kell kifizetni, vagy postán a tartózkodási helyére megküldeni. Ilyen jogos oknak tekinti o rendelet a szabadságot, kikül­detést, vagy egyéb igazolt távol­létet. A 12. § (4) bekezdés rendel­kezése értelmében a rendes szabadság idejére járó munka­bért a dolgozó kérésére a vál­lalat köteles a szabadság meg­kezdése előtt kifizetni. Abban az esetben, ha a bért postán küldi a vállalat a dol­gozó tartózkodási helyére, akkor az elküldéssel kapcsolotos költ­ségek a vállalatot terhelik. A rendelet 12. §-ának előírása szerint a munkabért a bérfize­tési napokon a dolgozónak kell kifizetni, ha csak mást fel nem hatalmaz annak felvételére, il­letőleg bírósági vagy hatósági határozat ebben lem korlátoz­za. Abban az esetben, ha a bér­fizetési nap a dolgozó heti pi­henőnapjára, szabadnapjára, vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért megelőző munka­napon kell kifizetni. A rendelkezések azt is elő­írják, hogy a munkabért a dol­gozó munkahelyén, illetőleg a vállalat telephelyén kell kifizet­ni. A jogszabály kifejezett ren­delkezése szerint italboltban és más szórakozóhelyen munka­bért csak az ott alkalmazottak­nak lehet kifizetni. Kiss József lermelSsiövetkeieff Lag arra kér felvilágosítást, hogy a termelőszövetkezeti tagot mikor illeti meg a háztáji föld, illetve, ha nem dolgozik, akkor is meg-l jár-e részére a korábbi terület? A termelőszövetkezeti tagokj háztáji földre való jogosultsá­gát és az ezekkel kapcsolatos kérdéseket több jogszabály ren­dezi. így az 1967. évi III. törvény 72. §-a a jogosultságot és a te­rület nagyságát, a 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet a 116— 118. §-ai, a 6/1967. (X. 24.) M. É. M. sz. rendelet 180—191.§-ai pedig az egyéb kérdéseket sza­bályozzák. Általában a terme­lőszövetkezeti tag akkor jogo­sult háztáji földre, ha az előírt munkanapokat ledolgozta, ter­melőszövetkezeti tagsága fenn­áll és a jogszabályokban, vala­mint a termelőszövetkezeti alap­szabályban előírt egyéb felté­teleknek megfelel. A 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. r. 117, §-a értelmében, a ter­melőszövetkezeti tag huzamos távollétének tartama alatt a ki­jelölt háztáji föld használatának joga csak akkor illeti meg, ha a háztáji föld megtartására a vezetőség, a tag, illetve csa­ládja kérelmére hozzájárult. Át­lépés vagy a tagsági viszony megszűnése esetén a kijelölt háztáji föld használatára való jogosultság megszűnik, a veze­tőség azonban engedélyt adhat a háztáji föld év végéig törté­nő használatára. A jogszabály lehetőséget biz­tosít arra, hogy egyes esetekben a huzamos távoliét ellenére a termelőszövetkezet vezetősége kérésre engedélyezze a föld- használatot. Tekintettel arra, hogy olva­sónk pontosabban nem közölte, hogy mi a nem dolgozás »ka. így részletesebben nem tuajtiL tájékoztatni. Azt javasoljuk, hogy problémájával közvetlenül keresse meg termelőszövetkeze­tének vezetőségét ahol kérésé­vel foglalkoznak a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Lé­nyeges kérdés az elbírálás szempontjából, hogy miért nem dolgozik hosszabb ideig a ter­melőszövetkezetben. Vannak olyan körülmények, amelyek ki­zárják a munkavégzés lehetősé­gét, például betegség stb., ami­kor a munkavégzés hiányában is megjár a háztáji föld. De vannak olyan esetek is, amikor a jogszabály kifejezetten meg­tiltja a háztáji föld adásának lehetőségét, illetve a körülmé­nyektől függően a vezetőségre bízza a használat engedélyezé­sét. í Ú „Újítás sok bosszúsággal” i Kevés a táp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents