Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

W71. oogusrtus 14. DUNANTOLI NAPLÓ s Tegnaptöl „zöld úl" i a Munkácsy Mihály utcában Részben a környék lakóit, de főként a XIV. Autójavító ügyfe­leit érintette kellemetlenül hó­napokkal ezelőtt a Munkácsy Mihály utca bizonyos szakaszá­nak lezárása. Az intézkedésre azonban szükség volt, ugyanis a 29. számú lakóház teljes fel­újítását csak ilyen zárt környe­zetben tudja elvégezni a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat. Az épületen — többek között — teljes födémcseréket kellett vég­rehajtani, továbbá kicserélték a nyílászáró szerkezeteket is. A mintegy másfél millió forin­tos munka határideje eredetileg 1972. február hó 3. volt Azon­ban a vállalat dolgozói — azért, hogy a forgalom minél hama­rabb megindulhasson, másrészt a lakók mielőbb visszaköltöz­hessenek lakásaikba — novem­ber 7-i felajánlásként — a terv­szerinti augusztus 30. helyett már tegnap megnyitották az ut­cát. A lakók pedig nem feb­ruárban, hanem november első hetében elfoglalhatják ottho­naikat. A Filharmónia műsora Kaland a Bendeguzza Szemben ültem a Bendeguz- ban Halász Nórával és félsze­mű Ildivel. Nóra kurtahajú Páf­rány utcai harmadikos, Ildi a kánikula ellenére kötött kabá­tot viselt, pedig az vajmi keve­set segít egy fel szemű mackó eleganciáján. Csak ült szegény a Nóra mellett és végig a ki­rándulás alatt nézte a vén Du­nát, fél szemmel és teljes kö­zönnyel. Egyébként mindketten tőről metszett uránvárosiak, a harmadik kerületi nyári napkö­zitábor tagjai. Csakúgy, mint az a nyolcvan gyerek, aki csütör­tökön későn este érkezett haza a Dunáról. Dr. Vécsei Lászlóné táborve­zető és Somogyvári János tá­borvezető helyettes — egyben gazdasági főnök — irányításá­val indult el a nyolcvan gye­rek, előbb vonattal Mohácsra, aztán onnét a nagy kalandra, végig a Bendeguzzal egészen be a bajai Sugovica partra, a strandra, a homokba. Láttak si­rályt, pocakos bácsit mexikói kalapban horgászni, nagy hajó­kat, sok uszállyal, csakúgy him­bálták a Bendeguzt, sok-sok hullámot, jó dunai szelet, alá- mosott, görcsös gyökerű fákat, elúsztak a Türr István emlékmű mellett, integettek klottgatyás dunaszekcsői srácoknak, láttak zord vízirendőrt Baján, meg hadosztálynyi strandolót a 5u- govicán, sok-sok fejjel a vízben. Nagy kaland volt — a gye­rekek szerint olyan, mint a har­madik kerületi tábor három nagy idei kalandja; a kantavári indiáncsata, a műanyagfóliás fürdőmedence építése és a szombati tervszerű-tervszerűtlen csámborgás — így ahogy le­írom, így mondták a pedagógu­sok is — amikor végigcsavarog­ták Uránvárost, főleg a fagylal- tos helyeket. Most, a hajóúton senki sem okozott több mérget, mint amennyire a pedagógusok mint foglalkozási ártalomra fel­készültek. Az utat a tábor fizet­te, ezért dicséret illeti az e tá­borokat létrehozó városi műve­lődésügyi osztályt. (Földessy Dénes) A BÉCSI, AZ OROSZ, A MAGYAR, A CSEH ÉS A FRANCIA ZENE ESTJE — RUHA ISTVÁN, CAPOLONGO, ANDRÉ AMELER, ELIZÁN ETHAN CONSORT OF VIOLS EGYÜTTES Elkészült az Országos Filhar­mónia új évadjának pécsi mű­sora. E szerint az első hang­versenyt október 26-án rende­zik meg, mégpedig Paul Ca- polongó, olasz származású hí­res francia karmester vezényle­tével. Címe: Bécsi zene, s Mo­zart: Figaró házasságának nyi­tánya, Beethoven; D-dur zon­goraversenye és VII. szimfóniá­ja hangzik majd el. A zongora- versenyt Lux Erika játssza. A következő koncert címe: Orosz zene. Műsor: Muszorgszkij: Hajnal a Moszkva folyó felett, Csajkovszkij: Hegedűverseny és Muszorgszkij—Ravel: Egy ki­állítás képei. A zenekart Breit- ner Tamás vezényli, a hegedű- versenyt pedig Ruha István játssza. A „Magyar zene” de­cemberben lesz, amikor Sugár Rezső, Járdányi Pál, Kodály és Bartók műveit játsszák. Ober­frank Géza vezényel Devescovi Erzsébet hárfán játszik és Csaj­bók Terézia énekel. A januári „Cseh zene” esten Dvorák két alkotását, a gordonkaversenyt és az Újvilág szimfóniát hall­hatja majd a pécsi közönség. Gordonkán Banda Ede játszik és Jancsovics Antal vezényel. A közönség régi vágya: a fran­cia zene estje valósul meg feb­ruárban. Műsora: Debussy: Egy faun délutánja, Ravel: Zongo­raverseny balkézre, és Honeg­ger: Dávid király. Francia kar­mester is lesz: André Ameler. Zongorán Fellegi Adóm műkö­dik közre, de fellépnek a mű­sorban a Magyar Állami Ope­Botrány a panelűzemnél Verekedés a vágtató lovaskocsin Érthető riadóimat keltett egy vágtató lovaskocsi pénteken délután a Fürst Sán­dor utcában. Szinte életveszé­lyes volt, amint a város felöl, hol az út középen, hol a bal­oldalon kanyargott, miközben a bakon ülő házaspár a ló­val mit sem törődve — ütötte egymást. Az autók hirtelen fé­kezni kényszerültek, csikorogtak a fékek, a járókelők pedig csoportba verődve nézték: mi lesz ebből. Mire megállíthatták volna, a lovaskocsi már befordult az Építőipari Vállalat panelüzeme felé, s az éppen felnyitott so­rompó alatt az üzem udvarára hajtott. Petrovics Antal 38 éves, Fécs, Felszabadulás út 85/2 szám alatti alkalmi munkás, a gyeplő-szíjjal verte az élettár­sát, aki néhány hónapos cse­csemőt tartott maga elé véde­kezésül. Az asszony szinte őr­jöngve kiabált, sikoltozott, ar­cáról patakzott a vér. Eközben a lovaskocsi körbe-körbe járt az udvaron, nagy iramban, irá­nyítás nélkül. Verekedés közben a kisgyerek a saroglyába esett, félő volt, hogy kizuhan, a ve­rekedők rajta tapostak. Petro­vics leugrott a szekérről és mellette futva folytatta az üt­legelést. Pillanatok alatt a bejárathoz futottak az üzem dolgozói, va­lamint a környéken lakók. Igye­keztek megállítani a robogó kocsit, Petrovics azonban nem engedett senkit a közeibe. Fel- kcpta a gyereket azzal fenye­getőzött, hogy földhöz vágja, ha hozzányúlnak. Szitkozódott, köpködött, majd bicskát rántva hadonászott. Nehezen sikerült csak az ittas garázdálkodót megfékezni, aki csak akkor csil­lapodott le, mikor a helyszínre érkező rendőrök igazoltatták. Miután kiutasították őket az üzemből, a lovaskocsi még jó ideig forgolódott a szűk ut­cán. Petrovicsék nem akartak eltávozni, — mondván — előbb „elintézik”, akik a családi ügy­be avatkoztak. A botránynak végül rendőri intézkedés vetett végett. A garázdálkodó ellen eljárás indult. raház és a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei, valamint a Pécsi Liszt Ferenc Kórus. A szokásos „B” kamarabérlet idei műsora október 27-én kéz dődik, Réti József ária- és dal estjével, amit Varasdy Emml kísér, de közreműködik Borsay Pál zongoraművész is. Az esten Bach, Mozart, Schubert és Schumann áriáit és dalait ad­ják elő. Decemberben rendezik meg Kovács Lóránt és Sebes­tyén János csembalóművész hangversenyét, amelyen Vivaldi és Bach műveit játsszák majd. Januárban Rolla János hegedű művész és Sándor Frigyes kar­mester a Liszt Ferenc kamara- zenekarral Vivaldi és Mozart műveket ad elő. A „C" kamarabérlet kereté­ben novemberben Wehner Ti­bor zongoraestjét rendezik meg. A műsor: Schubert, Bramhs, Chopin és Liszt művei. Decem­berben érkezik Pécsre a Ion doni „Elizanethan Consort Of Viols” együttes, amely Dow- land, Morley, Fapnaby, Cuttin. Johnson, Brade, Weelkes és Holborn műveit játssza majd Végül februárban tartják Barth István fuvolaművész és a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa hangversenyét. 75 éves az ország elsfi vizierömííve Hetvenöt évvel exelőtt kezdte meg az energiaszolgáltatást Iker­váron az ország első vizíerőműve. A Rábán ma is működő telep 1500 lóerős teljesítményével so­káig az ország legnagyobb vízi­erőműve volt. Jelenleg a harma­dik. A Batthyány grófok építették külföldi pénzen. Induláskor Euró- rópában egyedülálló termelési és átviteli rendszerű technológiával üzemelt. Kezdetben egyenáramot szolgáltatott. Szombathelyt, Sár­várt, s a környező falvakat látta el árammal 65 kilométer hosszú távvezetékén. Később kor-zerűsí- tették, s körzetébe bekapcsolták Sopront is. Jelenleg 8,4 méter magas vízlépcső hajtja az öt tur­binát. Rendkívül olcsón, kilovol- tonként 25 fillérért állít elő négy gépegységén áramot. Évente 150 közepes falu 12 havi villanyener- gia-szükségleté* termeli meg. Péntek, 13-a, 13 óra így jelezték az OTP-nél: pén­teken, tizenharmadikán, tizen­három órakor Pécsre érkezik egy szerencsés emberekkel megrakott autóbusz. Ebből csak a péntek és a ti- zenharmadika stimmelt. Mert a szerencsések tizenhárom perc­cel tizenhárom óra előtt már az eperkrémes alagútnál tartot­tak, amikor a Nádor vadász­termében rájuk találtunk. Boj­tos Jánosné, a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár beszerzési csoportvezetője éppen azt kér­dezte a pincértől:- Hozna még egyet nekem ebből a finomságból? — majd magyarázólag fordult az asz­taltársasághoz: - Azt hiszem, ez pécsi specialitás. A következő öt percben csüg­gedten állapította meg, a má­sodik alagút ehetetlen, azaz képtelen már megenni. De majd holnap . . . Augusztus tizenegyedikén Budapestről indult el az ország minden tójáról összesereglett hatvanhat szerencsés ember, akiket Fortuna kegyei juttattak jelenlegi kellemes helyzetükbe. Tíz napig járják majd az or­szágot, s ebből hármat Pécsett, Orfűn, Abaligeten, Komlón, Ma- gyaregregyen, Harkányban, Siklóson, Máriagyűdön és Mo­hácson töltenem el. — Babonásak? — Mi nemi — állítják KIu Gyula és Bojtos János aszta­lánál. - De úgy tudjuk, hogy a péntek, tizenharmadika a fe­kete macskával együtt jelent szerencsétlenséget. Mi pedig nem láttunk ma macskát. — Szerencsétlenség!? Szerelt- csel? - legyint Kiss Gyula. — Az embernek bármely napon lehet szerencséje. Nekem pél­dául éppen ma két találatom volt a lottón. De hát ez a kör­utazás is maga a szerencse. Böjtösék több országban jár­tak már és gépkocsijukkal az ország sok városában megfor­dultak. Kiss Gyuláék nehezeb­ben szabadulnak el a gyere­kekkel Pestről, ezért keveset utaznak. Mégis, mindkét csalód számára nagy élmény a lottón nyert hazai körutazás. Azt vall­ják: az ember elsősorban ha­záját igyekezzék megismerni. Ezért tartják szerencséjüknek, hogy buszra szánhattak és vé­gigpásztázhatják az országot. Lottón nyerték a hazai kör­utazást. — Továbbra is lottóznak? — Ez csak természetes. Csak az nyerhet, aki résztvesz a já­tékban. Mi pedig nem tagad­juk, szeretnénk még néhány­szor hasonló kellemes helyzet­be kerülni. H. —■ Az SZMT az idei őszön télen is megrendezi a művészeti ismeretterjesztést szolgáló kör műsorait, elsősorban az állam gazdaságokban és a munkás szállásokon. Erre a célra a SZOT tói 120 ezer forint támogatást kaptak, másfélszeresét a tava­lyi ráfordításnak. Ez a forma egyébként Baranyán kívül csak három megyében van az or­szágban. — Negyven napi kemény mun­ka után, pénteken befejeződött az aratás Borsodban. Bár a nyári záporok olykor két-három napra is tétlenségre kárhoztat­ták a gépeket, szinte rekordidő alatt sikerült betakarítani a több mint kétszázezer holdról a ka­lászosokat az ország legésza­kibb szántóföldjein. — Kultúrkörút szeptemberben. A Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége szerve­zésében a mecseknádasdi és a palotabozsoki német-kultúrcso- portok zenés, népitáncos műsort adnak szeptember 4-én Móro­kon, majd 5-én és 6-án Hida­son, illetve Fekeden. fl Vasas Művészegyüttes franciaországi sikerei A Vasas Központi Művész- együttes Franciaországban ven­dégszereplő tánckara és népi zenekara nagy sikert aratott a Charoli és a Confolens-i folklór fesztiválon. Az erős nemzetközi mezőnyből is kiemelkedett a magyar Vasas-táncosok sokszí­nű, temperamentumos műsora, amelyet eddig több mint 20 ezer néző tekintett meg. Az együttes a következő napokban a baszk-területeken és az At­lanti-óceán partvidékén lép színpadra. — Nem szombaton, hanem vasár­nap kezdődik a mohácsi vásár. Teg­napi híradósunkkal ellentétben nem ma, hanem vasárnap lesz autóvásár Mohácson. Az állat- és kirakodóvá­sárra hétfőn kerül sor. — Ládaszámra érkezik a vi­lág minden tájáról az anyag az önálló magyar bélyegkiadás centenáriuma alkalmából szep­tember 4—12 között Budapesten rendezendő nemzetközi bélyeg­kiállításra. Kazaérkezatt a magyar küldöttség az eszperantó világkongresszusról Hazaérkezett a londoni esz­perantó világkongresszuson Ber- celi Béla főtitkár vezetésével résztvett magyar küldöttség. A kongresszuson 40 ország mint­egy 2 ezer küldötte vett részt. Sor került az Egyetemes Esz­perantó Világszövetség új veze­tőségének a megválasztására is. Elnöknek újra — a rövidesen hazánkba látogató — dr. Ivó Lapenna egyetemi tanárt vá­lasztották meg. A kongresszus egyetértéssel fogadta a magyar küldöttség javaslatát, amely szerint 1972. július 17—23 között Budapesten magyar kultúrfesz- tivált rendez a magyar eszpe­rantó szövetség, a külföldi esz- perantisták számára. A kongresszus keretében ülést tartott az eszperantó világbéke- mozgalom szervezete is. A szo­cialista és a tőkés országok küldöttei valamennyien egyet­értettek az európai biztonsági értekezlet Megtartásának szük­ségességében. Az észak-ameri­kai Portlandban 1972-ben meg­rendezendő világkongresszus előkészítése folyamatban van. Művészek — éjjeli műszakban Mint a szivacs, nyelem a szó­dát. A kemence mellett ha nincs ötven fok, akkor egy sem. Ami­kor felhúzzák az ajtaját, hogy kivegyék a kiégetett zománcot, a hő megcsapja az arcomat. Pedig én „védööltözetben” va­gyok: nadrág és ing van raj­tam, ahogy az utcáról bejöttem. A kezelőkön rövidnadrág. Lan­tos Ferencen egy úszó. A zománc kemény anyag — megdolgoztatja az embert. A kemence mellett nincs „mester" vagy „művész úr” — itt csak begyakorlott mozdulat és izza- dás van. A képzőművész, a „mester” itt valóban „mester­ember” — az anyag értője és faggatója. Ha nem tetszik, nem muszáj csinálni. Lantos Ferenc és a Pécsi Mű­hely tagjai csinálják. Este nyolc­kor kezdik a Bonyhádi Zománc­gyárban, másnap reggelig, ami­kor mikrobusz viszi őket át Me- cseknádasdra, a művésztelepre. Ott már szabad „művésznek” lenni, bár itt meg idő nincs ró. Jöhet az alvás, hogy este ismét legyen erő. A lemezre szórópisztollyal fel­viszik a zomóncréteget, aztán a 840 fokos kemencében kiégetik. Ha új szín, új forma kerül rá, megint új égetés kell. Ahány réteg, annyi égetés. 1967 óta, hogy Lantos Ferenc felfedezte ezt a lehetőséget, nemcsak zománcedény vagy fel­iratos tábla készül nyaranta a bonyhádi gyárban, hanem épü- letzománeolc. Ilyen borítást ka­pott az utca felőli épület hom­lokzata is. — Az a célunk — mondja Lantos Ferenc —, hogy 10—15- ös létszámmal az alkotócsopor­tunk évről évre próbálja ennek az anyagnak azokat a lehető­ségeit, amelyek az emberi kör­nyezet alakításával és az épí­tészettel kapcsolatban vannak. Nálunk az épületzománc fel- használásának nincs múltja. Először a pécsi Városi Könyvtár részére csináltam zománc falat, legutóbb pedig a DÉDÁSZ új épületére terveztem hasonlót. Persze, mi nem mondjuk azt, hogy a zománc az egyetlen ilyen célra alkalmas anyag. Ki­kísérletezzük azokat a forma­rendszereket, amelyek más anyaggal is megvalósíthatók. A fal mellett sorakoznak az elkészült, kiégetett lapok. Van közöttük asztallap nagyságú tábla is. A legegyszerűbb mér­tani formák, a kör és a négy­zet fordulnak elő rajtuk. A fe­hér négyzet sarkát kék kör ha­rapja le, a másikon már piros a körszelet, s kisebb a sugara is. Végtelen sok változat készít­hető így. — Az egyediséget nélkülöző alapformákat kísérletezzük ki, amelyeknek sorozatgyártása könnyen megvalósítható, s ame­lyek felhasználásával viszont egyedi objektumok hozhatók létre. Sok forma sok lehetősé­gét képesek vagyunk megtalál­ni, ha egy forma sok lehetősé­gét megkerestük. Mi az adott­ságokból indulunk ki. Az anyag, technológia olyan lehetőségeit próbáljuk megkeresni, amelyek sok ember számára teszik hoz­záférhetővé, sőt, aktív részesé­vé az alkotást. Ha ilyen lapok sorozatgyártása megvalósul, például ki-ki vásárolhat külön­böző zománcot, s utána a la­kásában eljátszhat vele. Átcso­portosíthatja kedve szerint, míg ha egy tájképet vesz, sokkal drágábban, az aktivitása ab­ban merül ki, hogy valahova kiakasztja. Amikor Mecseknádasdra me­gyünk vissza, útközben Lantos Ferenc arról beszél, hogy leg­utóbb Debrecenből érdeklődött az épületzománc iránt egy vál­lalat. A művésztelep próbálja visz- szaadni, amit a kemence kiszí­vott. A hűst őriző vastag falak, az öreg fák. Lent, az út men­tén a Réka-patak görgeti a kö­veket. A csoport tagjai kimerül­tén alszanak, az egyetlen éber lakó is vendég: Tripolszky Gé­za, a Zentai Múzeum igazga­tója, aki a „zománcosok" ked­véért jött ide. Nemsokáig ma­rad egyedüli vendég. Lent, az öreg kútnál autó áll meg. Egy finn házaspár Lahtiból. A férj maga is képzőművész, kinetikus szerkezeteket készít. Ha tudnák, hogy Lantos Fe­renc az elmúlt huszonnégy óra alatt csak két órát aludt, biz­tosan nem érdeklődnének ilyen részletesen. Marafkó László Ünnepélyesen (elavatták az úi III. területi tiszti rendürörsöl Állami, gazdasági és társa­dalmi vezetők, valamint a be­ruházó — a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat — képviselő­jének jelenlétében tegnap dél­után Pécsett ünnepélyesen fel­avatták Újmecsekalján a dr. Berze Nagy János utcában a közel hárommillió forintos költ­séggel épült új III. kerületi tisz­ti rendőrőrsöt. Az ünnepségen megjelentek dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány, Wie­der Béla, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottságának titkára. Dr. Nagy János alezredes városi rendőrkapitány nyitotta meg az ünnepséget, dr. Nemes Alajos köszönetét mondott az Érc- bányászati Vállalatnak, hogy lehetővé tette az új létesítmény megépítését. Hangsúlyozta, hogy az új rendőrőrs segíti a közbiztonság további javulását, s lehetővé vált a kulturáltabb félfogadás. Kovács István szá­zados az őrs nevében köszönte meg az épületet, majd Wieder Béla szólt arról, hogy ezzel a létesítménnyel megteremtődtek a jobb munka feltételei. Tr; Fent: Wieder Béla köszönti jobbról dr. Nemes Alajos r. az ünnepség résztvevőit, mellette vezérőrnagy, alul: az őrs épület* az U-ház udvarában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents