Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

1971. főn« 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Iskolatelevízió és a pedagógiai szemlélet VILLANYT MINDEN ISKOLÁBA! — NEM „MÚLÓ DIVAT”, HANEM NEVE­LÉSI TÉNYEZŐ — HÁZI FELADAT: FILMMONTÁZS CSOKONAI ÉLETÉRŐL — .TELE-OVI" sorozat; „SZÁZADUNK”-ADAS, ÚJ TERVEK AZ ITV MŰSORÁ­BAN Jegyzetek a Balatoni beszélgetésekről hotnop olyan lesz, amilyen a ma Iskolája.” Szentgyörgyi professzor mot­tóként is felhasznált gondolata jegyé­ben zajlott le két esztendeje az iskola- televíziósok nemzetközi tanácskozása Siófokon. Az e napokban — a siófoki Balatoni beszélgetések programjában — megtartott iskolatelevíziós módszer­tani konferencia pedig szerves folyta­tása a két év előttinek. S jóllehet na­gyobb részben metodikai kérdésekről tanácskoztak itt az Iskolatelevízió és a pedagógia szakemberei, néhány fonto­sabb irányelv, szempont és megállapí­tás úgy gondoljuk, közérdeklődésre is számot tarthat. Különösen az eltelt idő változásainak és — olykor — szinte azonos konzekvenciáinak tükrében. Változások és azonosságok Mi a különbség a mostani és a két év előtti helyzet között? Kétségtelenül van fejlődés az iskolatelevízió-órák al­kalmazásában, hasznosításában is. A legjelentősebb változás mégis a tárgyi feltételekben mutatkozik. A Televíziót minden iskolának! mozgalom eredmé­nyeképpen ma az ország 5480 általá­nos iskolájából 5194-ben használják o tv-készülékeL (összevetésképpen: Franciaország 74 ezer (!) iskolájából csak húszezernek van tv-készüléke) 286 kisiskolánkban még nincs vil­lany. Ebből adódik a további egyik legfontosabb feladat: Áramot minden iskolába. (Baranyában egyetlen pusz­tai tanteremből hiányzik.) A készülé­kek számát pedig növelni kell. Ja­vultak tehát az oktatás feltételei és valamelyest jobbak az ITV-órák hasz­nosításának arányai is. Erre utal egy felmérés, részben „hazai” adatokkal. Eszerint Baranyában 50, Pécsett 100 százalékos a készülékek iskolai fel- használása. Számos helyen az ország­ban nem, vagy alig alkalmazzák a tv-órák nagyszerű eszközét az oktató- nevelő munkában. Baranyában jó részben objektív okokból, helyiség­hiányból adódik ez; továbbá abból, hogy kevés a készülék. így pl. pár­huzamos osztályokban csak az egyik vagy a másik veheti igénybe az adást. Középiskolásoknál a mezőgazdasági munkák miatt az év eleji időszak ki­marad. Van azonban — országos ta­pasztalatként hangzott el — szemlé­leti probléma is. És ez ugyanolyan hangsúllyal vetődött fel, mint két éve. Idézem az 1969-es nemzetközi iskola- televíziós konferencia anyagából: „Pedagógusaink jó része még nem hangolódott rá az audiovizuális neve­lésre: sokan — hagyományos érte­lemben — „iskolát" szeretnének látni a televízióban is. Mások a tv-órák „megterhelése” a vele járó pluszfel- cdatok miatt vagy „presztizsokokból” is viszolyognak a tv használatától. Pedig érdemes a többlet „áldozatát" vállalni. Néhány megállapítás az idei ta­nácskozáson: „Somogybán az ITV felhasználásának mértéke alsó tago­zaton 80, a felsőn 40—70 százalékos. A hasznosítás foka ennél alacso­nyabb. Okai közt szerepel a kényelem, a felkészületlenség is. Vannak még, akik múló „divatnak" tekintik az is­kolatelevíziós órákat.” ... A vitaindí­tóból: „Részterületekre szétparcellá­zott a szemléletünk. Részterületeken — tantárgyanként — zárt horizonton gondolkodunk. Folyik a harc a peda­gógiai gondolkodás korszerűsítése je­gyében, de főleg az óraszámokért... Szétszabdalt világot adunk a gyere­keknek, egységes világ helyett, pedig nagyon fontos lenne, hogy a nevelési folyamatban az egész gyereket lás­suk, az egész emberré nevelés gon­dolatával ...” Ennek az útját egyengették a tv- módszertani szekcióülések, majd az összefoglaló is. Itt fontos tennivaló­kat összegeztek: kedvezőbb tárgyi és személyi feltételek szükségesek. A tv hatékonyabb alkalmazásának előfel­tételei: a pedagógus jobb felkészült­sége, pedagógiai kulturáltsága, in­formációs anyaga — tágabb értelem­ben: korszerű pedagógiai szemléle­te. És mind emellett több és jobb módszertani segítség szükséges az is- kolatévé-munkához. összevetve 2 év távlatából a két siófoki tanácskozás megállapításait és főleg azonosságait, úgy vélem, kom­mentár nélkül is ráérezhetünk, melyek a legsürgetőbb teendők. Több mint „eszköz” Az egyik leggyakoribb, egybehang­zó vélemény az ITV-ra, mint eszközre vonatkozott. Részben azzal a meg­szorítással, hogy a tv az iskolában csupán az egyik eszköze a munká­nak. Másrészt különös hangsúlyt ka­pott az, hogy az ITV több, mint esz­köz. Az elmúlt két évben bebizonyo­sodott és most a tömeges elterjedés utáni első számvetésen is igazolódott, hogy a tv szemléletformáló ereje na­gyobb, mint gondoltuk. Fontos neve­lési tényező a tv és egész emberre ható élménylorrás a tanuló szemé­lyiségének alakításában. Didaktikai példaként hangzott el, mégis több annál Kövesi Józsefné mohácsi tanár példája: Azt hangsúlyozta, hogy a pedagó­giának szemléletváltáson kell keresz­tülmennie. Az iskolai tv-órák ne „ki- kapcsolódást" jelentsenek, hanem sa­játos nevelői feladatot, amely alapos felkészülést igényel. Példaként az esztétikai-vizuális nevelés egyik nagy lehetőségét említette: a filmeszlét'ka órákat. A látvány itt élménnyé kris­tályosodik, amely személyisége for­málódásában később is tovább mun­kál a tanulóban. A II. osztályban a játék- és dokumentumfilm különbsé­géről tanultak. Házi feladat: film- montázs készítése Csokonai életéről. (A képekben gondollkodtatás céljá­val.) A tanulók nagyon megszerették ezt a hagyományostól merőben eltérő dolgozatot Többségük átlagon felül! eredménnyel állította össze a képze­letbeli képsorokból, hangeffektusok- ból és Csokonai-szövegekbál montí­rozott „forgatókönyvet". (Ezekből ké­sőbb egy arany és egy ezüst minő­sítésű pályamunka lett az idei Heli­konon.) Tervek és távlatok Végül néhány szót az (TV terveiről. Ahogyan Kelemen Endre is hangsú­lyozta: a konferencia évekre előre új utakat határozott meg. ötletei, javas­latai a műsortervben realizálódnak, sok elképzelés pedig találkozik az ITV terveivel. Műsarpaliitikájuk követi a tantervet, ám jó részben igyekszik előkészíteni a jövő iskoláját is. Ezt egyengeti többek közt a jövőre meg­induló „Tele-ovi"-sorozat, a TV isko­lai előkészítő tanfolyama, óvodásko­rúnknak. Módszerbeli változások job­ban megszervezik a feladatlapos adá­sokat: bővítik a vetélkedők aktívabb formáit. Középiskolákban a III—IV. osztály új történelem sorozata: sze­melvények a nemzetellenes bűnök és államellenes összeesküvések történe­téből. Bokor Péter nagy sikerű „Szá­zadunk" sorozatából három adást állít össze ugyancsak történelem órák­hoz. Folytatódik a szexuális nevelési sorozat: újként indul a beilleszkedést segítő A családtól a munkahelyig és az esztétikai nevelést szolgáló A lá­tás hatalma című sorozat. Ősztől — a nőkre való tekintettel - új, kedve­zőbb időpontban jelentkezik a Peda­gógusok fóruma. Folynak az előkészületek az új mű­sorforrás, a II. csatorna ITV adósaira is. Ez lob. 1975-re hálózza be az or­szág mintegy 60 százalékát. Addig kísérleti adásokat sugároznak. * A Balatoni beszélgetések iskolate- leyíziós módszertani konferenciájának kivonata a Pályaválasztási tanács­adás 3. (szeptemberi) és a Telepedn- gógia 8. (1972 februári) számában jelenik meg. W. E. A legnagyobb magyar gyűjtemény A Szépművészeti Múieum homlokzata SZÁZEZER, világviszony+otbon is ne­ves képzőművészeti alkotást őriz a klasszicizáló reneszánsz palota, a leg­nagyobb magyar gyűjtemény, a Szép- művészeti Múzeum. Amikor az 1896-os - a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésé­re alkotandó művekről szóló - tör­vénycikk kimondta az Országos Szép- művészeti Múzeum létesítésének szük­ségességét, - már évtizedek óta sür­gették, szorgalmazták a szakemberek, a lapok ilyen intézmény felállítását. Országos pályázatot hirdettek, s a má­sodik díjas Schickedanz Albert és Her- cog Fülöp némileg módosított tervei alapján 1900 nyarán megkezdik az építkezést. A Szépművészeti Múzeumot 1906 de­cember elsején nyitották meg. S bár a Szépművészeti Múzeum épülete még csak 65 éves, a páratlan értékű gyűj­temény jóval korábbi. A mi első mú­zeumunk a Széchenyi Ferenc által 1802-ben a nemzeti múzeum létesíté­sére felajánlott könyv-, címer- és érem- gyűjteményből teremtődött. Ebben a Széchenyi-féle anyagban volt néhány festmény is — ezek a Nemzeti Múzeum Képtárának első darabjai. Az 1832-36-os országgyűlés hatá­rozott a mai Nemzeti Múzeum felépí­téséről. És ugyanez az országgyűlés a képtárról is hozott határozatokat: megszavazta a nagyrészt régiségeket, de köztük hatvan festményt és szob­rot is tartalmazó Jankovich-féle gyűj­temény megszerzéséhez szükséges ősz- szeget, és törvénybe, iktatta Pyrker Já­nos egri érsek adományát. Pyrker Já­nos 190 festményből álló kollekciót ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak. Nagy változást jelentett egy másik gazdag gyűjtemény, az Országos Kép­tár megalakulása, amely a Nemzeti Múzeum Képtárától függetlenül jött létre. Gerincét a világhírű Esterházy képtár alkotta, amely 1870-ben került állami tulajdonba. Az első világháború kitörése előtt Petrovics Eleket nevezték ki a Képző- művészeti Múzeum igazgatójává. Az a 21 év, amelyet ebben a tisztében eltöltött, a múzeum első fénykora. Munkájának célja a gyűjtemények fejlesztése és tudományos rendezése volt. A múzeumnak új osztályai, kiál­lításai születtek; megteremti a Régi Magyar Képtár alapjait. Elveti a mú­zeumi vásárlások alkalmi jellegét, „amely éppen csak egy üresen álló helynek betöltését, egy hiányzó név­nek pótlását jelenti”. „A kiegészítés­nek magasabb és nemesebb értelmet kell adnunk; a meglévőnek és az új­nak olyan találkozása legyen az, amely a művészi hatást fokozza és a művé­szettörténeti tanulságokat mélyíti...“ — vallja. S ha nem volt fedezet, min­dig megtalálta a módját, hogy a ki­szemelt műtárgy a múzeum tulajdoná­ba kerüljön. „Valóságos varázslat volt ez, — írja róla Szomory Dezső — amelynek rej­télyes hatása alatt híres gyűjtők meg­váltak legszebb darabjaiktól, s boldo­gan vagy nem boldogan, de odaaján­dékozták neki ezeket a legszebb dara­bokat. Például Kohner Adolf Szinyei Pacsirtáját, Nemes Marcel Greco Mag­dolnáját és Mányoki híres Rákóczi portréját, Hatvány Ferenc Cezane Buffet-jét, Széchenyi Béla egész gyűj­teményét ... Csakugyan micsoda má­gikus erő volt ez Petrovicsban, hogy még a Nemzeti Bank is mellé állott és segítette, hogy egy Van Dycket ve­hessen ... Kollektív adakozók álltak mellé, egész társaságok, hogy ólmait, vágyait és reményeit megvalósítsák. Ezeket név szerint nem is lehet felso­rolni. Ezekről csak egy Lorenzo Costa, egy Palma Vecchio egy Ferrari Gua- denzio beszélnek — egy Delacroix, egy Corot, egy Courbet, egy Manet, egv Monet, egy Carriére a Szépművészeti Múzeum falán, a Petrovics birodalmá­ban!” A fasizálódó Magyarország urai nem tűrhették Petrovics demokratikus művészetpolitikáját - 1935-ben nyug­díjazták. A háború vihara feldúlta a múzeum életét. A műkincseket csomagolás nél­kül rakták vagonokba, teherautókra. Egy része hónapokig hányódott a le­bombázott grázi pályaudvaron, más részét a szentgotthárdi apátság pin­céjében őrizték. Az onyag teljes egé­szében csak 1947-ben került vissza a Szépművészeti Múzeumba. A felszabadulás után az első idő­szaki kiállítás 1946 tavaszán nyílt meg. Azóta — a Szépművészeti Múzeum szá­mos emlékezetes, értékes kiállítássá örvendeztette meg a közönséget. IC, M. Négyszemközt Sándor Jánossal Nem kell félni a modern zenétől Sándor Jánost riem kell Pécsett be­mutatni. Évekig volt a Pécsi Nemzeti Színház karmestere. Távozása ufón to­vább 'tartott kapcsolata a pécsi ba­lettel, de hangversenyéletünkkel is, vendégkarmesterként nemegyszer ve­zényelt Pécsett. Különösen emlékeze­tes tavalyi hangversenye a Győri Fil­harmonikusok élén, amelyen nem csu­pán vezényelte a nálunk extramodem­nek számító műsort, (Penderecki: Hi­roshima emlékezete stb.) de bevezető szavaival is hozzájárult, hogy közön­ségünk megértse e szokatlan zenét. Mostanában, már tíz napja, minden délután a Műszaki Főiskolán próbál a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor ze- nekarávaL — Negyedik alkalommal végzem a zenekarépítésnek ezt a különleges munkáját. Nemcsak a legkülönfélébb nyelvű, de egymástól eltérő képessé­gű és felkészültségű fiatalokból kell két hét alatt zenekart kovácsolnom. So­kak számára ez a zenekari játék első élménye. Ezért a próbákon, a sok fo­lyamatos muzsikálással, a „koncertél­ményt" igyekszem számukra biztosíta­ni. Minél kevesebbet beszélek, hiszen hosszadalmas a fordítgatás, a manuá­lis kifejezés szükségessége kerül elő­térbe. öröm megfigyelni az együttes­sé válás folyamatát, a kollektív mu­zsikálás kohéziós erejét: a művészi és pedagógiai eszközök eredményeként napról napra nemcsak fegyelmezet­tebb, de hangszínben, dinamikában, együttjátszásban egységesebb a zene­kar. Pedig ez tábor, ahol nem annyira munka, mint öröm és szórakozás a muzsikálás. Minden alkalommal ma­gyar zenét is játszunk, hogy a külföl­di fiatalok megismerjék zenei nyel­vünk sajátos lejtését, artikulációját — ívről évre Pécs od otthont Magyar- országon a Jeunesses-tóbornak. Megíté­lése szerint, milyen a kapcsolat a tábor és a város között? Mint gyakrcn vissza­térő, otthonosnak számító vendég, mi­grénnek látja zenei életünkéit — Nagyszerű dolog, hogy Pécs im­már hagyományosan gazdája a tá­bornak. A fiatalok igen jól érzik ma­gukat a szép környezetben, zeneileg sokat profitálnak a két hét alatt. Sokat mond az a tény, hogy az itt tanító ta­nárok mintegy fele pécsi. Még sem érezzük eléggé, hogy a pécsi muzsi­kusok és zenekedvelők igazán saját­juknak tekintik a tábort. Több érdek­lődőt szeretnénk látni a foglalkozáso­kon és különösen a záró hangverse­nyeken, ahol sok szép és izgalmas produkció hangzik el minden alkalom­mal. — Régi, szívbeti „drukkere" vagyok Pécsnek, örülök minden olyan hírnek, amely dicséri a város zenei életét. Ne­kem is megdobbant a szívem, amikor arról értesültem, milyen szépen sike­rült Szöllősy 3. concerto-jának pécsi bemutatása. Sándor János négy én a Győri Rlbav- mánikus Zenekar vezető karmestere. Ze­nekara három éve hivatásos. Több hang­lemezfelvétel és külföldi hangversenyét tanúsítja eddigi eredményeiket. Elképze­lései, elért eredményei számunkra külö­nösen érdekesek, hiszen a mi zeneka­rink éppen most van a hivatásossá vá­lás stádiumában. — Vidéki művészi együttesnek spe­ciális profilra kell törekednie, — jó példa erre a Pécsi Balett! — ha a fő­város vonzóerejével, jobb körülményei­vel szemben helyt akar állni. Fontos, hogy az ún. klasszikus repertoárt is képesek legyünk jól játszani (hang­szépség, intonáció stb.) így hangver­senyeink túlnyomó többségén „régi” műveket adunk elő. — Nem kötelességből és nem a sta­tisztika kedvéért, de sok modern ze­nét játszunk, ezáltal a mai muzsika nyelvét meg tudta tanulni a zenekar. Legutóbbi győri hangversenyünkre, amelyen négy új magyar mű bemuta­tója szerepelt, tíz próbát tartottunk, ami már alig több a nálunk szokásos 8-9-nél. A modern zene játszása har­ci készség, türelem és elszántság kell ahhoz, hogy áttörjük a konzervativiz­must, az elfogultságot, az előítélete­ket. Döntő előfeltétel az olyan minő­ségű bemutatás, amely tetszhet hallgatónak. Az előítéletek feloldásai magam részéről úgy próbálom szol­gálni, hogy a modern műsorokat né­hány szóval is igyekszem érthetőbbe tenni. Pécseit is hallottuk az elmúlt évadba* Bartók Concertóját, Hindemith Mathis-át Bizony, nem kis erőpróbát jelentette! zenekarunk számára . .. — Modem zene alatt nem száza dunk immár klasszikus mestereire gon dolok, hanem a legújabb szerzőkre Mi is játszottuk a Mathis-t, Budapes ten is és biztos vagyok benne, hog a pécsi zenekar is kitűnően oldottc meg, hiszen Pécsett semmivel sem rósz szabb a muzsikusképzés, mint Győrött A mi zenekarunk utánpótlását szinti kizárólag a Győrött végzett és végz fiatalokból állítottuk össze. Mint ha lom, Pécsett Breitner Tamás is főkén a fiatalokra épít. Eddigi munkájárc csak jót hallok, biztosra veszem, hog vezetése nyomán a pécsi zenekar rohamosan fog fejlődni. Harcolok eg hamis mítosz ellen: a modern zen játszására nemcsak mi, győriek va gyünk képesek. A Pécsi Nemzeti Szín ház zenekara például sorozatban vi te és viszi sikerre a modern operák balettek zenéjét. Hinni kell az új mu zsikában, vállalni a bemutatás koc kázatát. Mint a győri példa mutatja, közönséget meg lehet nyerni. Jó ügyekért és eredményesen harcé Sándor János. Zenekara néhány é alatt hihetetlenül fejlődött, ma már he tárainkon túl is „jegyzik”. Lemezfe vételeiken M. Haydn, Brahms és Sző lősy neve megtalálható. Pécsett ne gyedszer hozza létre tiszavirág élet együttesét: a hangverseny után fe oszlik a Tábor és így a zenekar Kíváncsian várjuk a csütörtök esté mit nyújt Sándor János ifjú - muzsiki sóival ez alkalommal Pécsnek? Szesztay Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents