Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

1971. július 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Pécsi Ipari Vásár, 1971 Tervek, épületek, építőanyagok Szerencsés harmincezredik látogató A megálmodott város A legszebb pavilon A legjobbkor érkezett tegnap a vásárba Kozma Gyula, a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozója. A vásár kapujában akár hordárt is kérhetett volno, hirtelenjében onnyi ajándékkal lepték meg, ugyanis ő volt a harmincezredik látogató. A CARBON Könnyűipari Válla­lattól egy pár cipőt, a buda­pesti Kozmetikai és Háztartás- vegyipari Vállalattól illatszer csomagot, az UNIVERSUM Szövetkezeti Vállalattól táskát, a szegedi és szigetvári konzerv­gyáraktól pedig egy-egy láda konzervet kapott. Ugyancsak a tegnap dél­utáni események közé tartozik a gyárvárosi úttörőzenekar tér­zenéje. A kedves apróságok nélkül már-már alig tudunk elképzelni Pécsett tömegrendez­vényt. A Paksi Konzervgyár keres­kedelmi partnerei számára, ebéddel egybekötött találkozót rendezett a Nádorban. A teg­napi, hatodik vásárnap számos eseménye közül csak néhányról tudunk beszámolni, hiszen szin­te a nap minden percében tör­ténik valami. Zajlik a vásár. Tegnap a tervező, építő, építőanyaggyártó és árusító vállalatok pavilonját kerestük fel. A Pécsi Tervező Vállalat negyedik ötéves tervéről a leg­lényegesebbet három szám el­árulja: 25 ezer ember számára 6250 lakást és 43 ezer négyzet- méter kereskedelmi és oktató intézményt terveznek. Maketten jól látható Pécs legújabb ■ lakó­negyede, a jövő nagy városias Kertvárosa. Erdélyi Zoltán pa­nel „házai” egyáltalán nem ha­sonlítanak a jól ismert, zárt egyhangú épületekre. A moz­galmas, loggiával, színes üveg­falakkal áttört impozáns épü­letekből jó kilátás nyílik majd a Mecsekre és a városra. A fényképek, a Pécsi Tervező egy-egy legszebb munkáját mutatják be. A DÉDASZ könnyűszerkezetből épült szá­mító-központja a vásár első díját nyerte. A 400 ágyas szi­getvári kórház, az ország leg­nagyobb művelődési háza Szekszárdon, mind az elmú't évek munkájának egy-egy nagyszerű tanúi. A BARANYATERV ugyoncsak remek kiállítást rendezett. A vállalat sok tehetséges munka­társa, az egyedi építészeti megoldások olykor-olykor meg­hökkentő, de mindenképpen elismerésre méltó példáit tár­ja szemünk elé. Egy kissé talán a következő ezredet idézi a fonyódi OTP lakótelep, vagy a csokonyavisontai thermál fürdő terve. Míg a Pécsi Tervező a panel, a BARANYATERV a kor­szerű építkezés egy más;k módját, az alagútzsalus építést részesíti előnyben. Ha a BARANYATERV kiállí­tásán egy kissé a jövőbe is szaladtunk, a két tervező vál­lalat által közrefogott Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat pavilonjában a napjaink­ban épülő Péccsel találkozunk. A tv torony hatalmas makettje még jobban erősíti bennünk a vágyat: bárcsak az igazi is már ilyen lenne. A városközpont épületcsoportja szokatlan, és egészen korszerű megoldásával egy kissé talán elcsábít majd bennünket a Széchenyi terünk­től. A Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat kiállítása, a pavilon a legkorszerűbb üreges téglából van felépítve. Az épít­kezők bizonyára szívesen fo­gadják - csak legyen belőle elég — a vállalat termékeit. A legszebb pavilon kétség­telenül a kecskeméti TUZÉP-é. Nagydíj is tanúsítja. A csodá­latosan berendezett fürdőszo­bákon kívül azonban más lát­nivaló is akad. A térelválasztó füzér és rácselemek, óvodai jelcsempék és kompozíció padlóburkoló lapok ízlésfor­máló építőanyagipari termé­kek. A Pécsi Ipari Vásáron 30 ezredik látogató Kozma Gyula volt, akit többek között az Illatszer, az Ércbánya és a CARBON jutal­mazott. A Pécs-Szekszárdi TÖZÉP kiállításán is nagyon szép pirogranit burkolólapokat és hasított márványlapokat lát­tunk. Az előbbiek a Pécsi Por­celángyár, az utóbbiak pedig a becsei ZIDAR jugoszláv válla­lat termékei. A hétvégi ház - az ÉRDÉRT készítette - véle­ményünk szerint a kispénzű nyaralótelek tulajdonosok épí­tési gondjain segít. Lombosi Jenő A félév áruforgalmának alakulása ^Többet vásároltunk A Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztálya az 1971- es esztendő első félévének áru­forgalmi alakulásáról gyorsje­lentést adott. A közölt adatok­ból egyértelműen megállapít­ható, hogy a lakossági bevé­tellel együtt az első hat hónap­ban fővonalakban arányosan növekedett az áruforgalom is az elmúlt esztendő hasonló idő­szakához viszonyítva. A Baranya megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat 480 millió forint értékben forgalma­zott élelmiszereket — összfor­galma 515 millió forint — az elmúlt esztendő első félévéhez viszonyítva 9.7 százalékkal nőtt. A Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat 228 mil­lió, a Vendéglátó Vállalat pe­dig 400 millió forint félévi for­galmat mondhat magáénak. A tanácsi vállalatok összesen — beleértve a „BARANYAKER” Vállalat 400 milliós forgalmát — közel 1.3 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. Ez oz összeg 9.9 százalékkal na­gyobb, mint a bázisidőszaké. Rendelkezésre állanak még a Centrum Áruház, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat, valamint az AFÉSZ-ek kereske­delmi mérlegei. A Centrum Áruház százmillió, a Hungária 17 millió, az ÁFÉSZ - ek pedig 870 milliós forgalmat bonyolítottak le. így — az ál­lami vállalatok forgalmát ki­véve, melyeknek értékelése a hó végén várható — az itt felsorolt egységek összforgalma 2.2 milliárd forint volt — ez 9.S százalékkal nagyobb, mint az elmúlt esztendő hasonló idő­szakában. SZEGEDEN: //Horváth Zoltán Csínom Palkót rendez Tegnap elkezdték Farkas Fe­renc: Csínom Palkó című dal­játéka díszleteinek készítését Szegeden. Az idei Szabadtéri Játékokon ugyanis újra be­mutatják ezt a művet. A be­mutató pécsi vonatkozása: Horváth Zoltán, a Pécsi Nem­zeti Színház operarendezője ál­lítja színpadra. így a televízió és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, valamint a Debreceni Csokonai Színház — itt kezdte pályáját — közönsége után a szegedi Dóm tér magyar és kül­földi nézői is megismerik Hor­váth Zoltán művészi munkáját. A televízió László Margit, Jám­bor László, Czanik Zsófia, Agay Karola után műsorra tűzi Kom- lóssy Erzsébet operaénekesnő portréfilmjét is — valamennyit Horváth Zoltán rendezte. — Először is: Szegeden kívül dolgozik-e valahol a nyáron? — A Margitszigeti Szabadté­MEGKÉBDEZTUK: Miért rossz a kenyér Bükkosdön? Az utóbbi időben sokat pa. naszkodnak a bükkösdiek a kenyér minőségére: sületlen, keletien, nem friss - egy­szóval rossz. Miért? A kérdésre a Baranya megyei Tanács Pécsi Járási Hivatalának élelmiszeripari szakfelügyelője, Rabovszky Ernőné válaszol:- Az elmúlt év elején be­zárták a bükkösdi péküze­met azzal a céllal, hogy át­alakítják, korszerűsítik. Az­óta a bükkösdiek Szentlő- rincről kapják a kenyeret. A szentlőrinci üzem viszont napi 25 mázsás termelést bir el zökkenőmentesen, s a megnövekedett mennyisé­get — a napi 50-60 mázsát- csak a minőség kárára tudja biztosítani. Ezenkívül — épp a túlterhelés miatt — nem megfelelő a liszt minő­sége sem, ugyanis csak 7-8 napig pihentetett lisztből szabad és lehet já kenyeret sütni. Szentlőrincen viszont éppen a többlettermelés miatt nem tudják ennyi ideig pihentetni a lisztet. Panasz­kodnak a szentlörinci pékek az élesztő minőségére is. Az üzemben kevés a tároló­hely, a friss kenyereket egymásra zsúfolva kell rak­tározni, s emiatt deformáló­dik a kenyér. S van még egy ok: az éjszakai sütésü kenyér csak délután ér a bükkösdi üzletekbe, így az már nem olyan friss. Egyéb­ként az építőknek már rég át kellett volna adniuk az új bükkösdi péküzemet, de a munka, a szokásos építő­ipari kapacitáshiány miatt elhúzódott. A korszerűsített üzemet körülbelül egy hónap múlva átadják, s akkor is­mét a régi jó kenyeret köp­jek a bükkösdiek, s termé­szetesen a szentlőrinciek is, hiszen az az üzem is vissza­áll a „régi kerékvágásba". Kétmillió 200 ezer dollár 1970-ben gyógynövényekből / Baranyai . T,:f tervek Holdanként 15 ezer forintos tiszta jövedelem Nagyobb, korszerűbb bolt Pécsett Rangos cég lett a HERBA­RIA: bekerült az ország félszáz „keményvalutás" vállalata kö­zé. Közel félszáz ugyanis azok­nak a vállalatoknak a száma, amelyek annyi konvertibilis va­lutát szereznek az államnak, hogy ezért a Külkereskedelmi Minisztérium egy szerződés alapján adójukat visszatéríti. Tavaly a HERBARIA árujának közel fele ment külföldre, mind olyan országba, ahol „kemény valutát” fizettek érte, 1970-ben 2 millió 200 ezer dollárt. Teg­nap, a Pécsi Ipari Vásár alkal­mából szakmai napot rendez­tek a Baranya megyei MÉSZÖV székházában a gyógynövény­felvásárlási szakembereknek, s ezután dr. Szollár György, a HERBARIA igazgatója adott tájékoztatót a sajtó és rádió pécsi munkatársainak. — Baranya nem kifejezetten nagy felvásárlási területünk — mondotta. — Évi felvásárlási forgalmunk 100 millió forint, ebből félmillió Baranyáé. Ez a megye mégis fontos a mi szá­munkra. Igaz, hogy a vadon termő gyógynövény aránya a felvásárolt árun belül egyre csökken, ma már háromnegyed részét termeltetjük, mert így erőteljesebben fejlődnek, de a vadon termettek szélesítik a Nyugatra küldött áru választé­kát. Például az Egyesült Álla­mok után az NSZK-nak a leg­nagyobb a gyógyszeripara, mégis nagyon sok gyógynövényt fogyasztanak odakint — a leg­jobb vásárlóink. — Ebben nagy szerepe van az egyre terjedő gyógyszer-al­lergiának, s a helyette divatos „vissza a természethez" elvnek, természetes gyógymódok, így a gyógynövények használatának? — Részben. De ott hagyomá­Dr. Szollár György, a Herbária igazgatója tartott sajtótájékoz­tatót és szakmai napot a MÉSZÖV székházában. nya is van a gyógynövényfo­gyasztásnak. A szállodában a reggeli teaválaszték rajta van az étlapon, három-öt féle. — Baranyában van-e lehető­ség termeltetett gyógynövény­kultúrára, s ha igen, annak mekkora haszna lehetséges? — Közismerten Baranyában a legjobbak erre a klímaviszo­nyok, de mi tájkörzeteket ala­kítottunk ki, például majorán­nát szinte kizárólag Bács-Kis- kun és Tolna megye Duna men­ti falvaiban termeltetjük. Ép­pen mert ezek nem tízezer hol­dak, hanem kisebb területek, így koncentráltak a személyi és technikai feltételek. De van baranyai tervünk is: a Digita­lis és a Vinca minor, vagyis a gyapjas gyűszűvirág és a téli meténgzöld termeltetését kiszé­lesítjük, a megye azon részein, ahol a domborzati viszonyok erre alkalmasak, összesen mint­egy 200 katasztrális holdon. Jó átlagtermés esetén holdanként 15 ezer forint lehet a tiszta jö­vedelem.- Kicsi a pécsi gyógynövény­bolt! — Valóban. Ezért elkészíttet­tünk egy tervet, s ha a sors és az építőipar is úgy akarja, ak­kor talán már az év végén egy nagyobb, modernebb üzletet nyithatunk a helyén, mintegy 200 ezer forintért. Megtudtuk: az említett 200 holdnyi Digitális-, illetve Vinca minor-ültetvényeket 30 holdas nagyságig a fogyasztási szövet­kezetek telepítik, a nagyobba­kat közvetlenül a HERBÁRIA. A pécsváradi, szentlörinci, komlói és siklósi AFÉSZ-ek gyűjtik a legtöbb gyógynövényt a me­gyében. Valószínűleg a pécs- vóradiak elkezdik majd a gesz­tenyelevél gyűjtését is. Siklóson vásárolják az értékes Dráva menti kálmosgyökeret, a szent­lőrinciek és komlóiak a Mecsek hegység különböző gyökereit, s most kezdődik majd a mákgu­bó-felvásárlás az egész megyé­ben. F. D. ri Színpadon a János vitézt ren­dezem. — Szeged? — Farkas Ferenc tanárom volt a Zeneművészeti Főisko­lán. Berdál Valériával pedig egy időben jártunk a főiskolá­ra, most ő alakítja Csínom Pal­kóban Éduskát, Palkót Turpinsz- ky Béla énekli, aki Siegfried-et énekelt Pesten. Bottyánt Besse­nyei Ferenc alakítja, Rosta Mártont Agárdi Gábor. Katát Krasznói Klári énekli. A díszle­teket és a jelmezeket most is — csak úgy, mint 11 évvel ez­előtt Miké András rendező munkájához — Varga Mátyás, illetve Márk Tivadar tervezi, persze új elgondolások alap­ján. — Miben különbözik majd a kétféle rendezés? — Erre nem válaszolhatok, hiszen az 1960-as Csínom Pal­kót nem láttam. Annyit min­denesetre elárulok, hogy Rosta Mártont én nem csak vándor- árusnak, hanem egyben ván­dorkomédiásnak fogom fel, s így állítom színpadra. F. D. lakásépítö- félkezet Hirden Követve a pécsi példát, teg­nap délután megalakult Bara­nya második lakásépítő szö­vetkezete Hirden. A Kenderfo­nó dolgozóiból álló mintegy 40 fős tagság jóváhagyta a szö­vetkezet alapszabályát, meg­választotta az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot. A szö­vetkezet javarészt KlSZ-fiatalok- ból tevődik össze, s tőlük szár­mazik a kezdeményezés is, amit a gyár vezetősége messzeme­nően támogatott. Az építkezési munkák fölött a gyár KISZ- szervezete vállalt védnökséget. S áv ervezeti küldöttség megyénkben A MEDOSZ Baranya megyei Bizottságának meghívására teg­nap Pécsre érkezett a Jugoszláv Mezőgazdasági, Élelmezési és Dohányipari Dolgozók Szak- szervezetének háromtagú kül­döttsége Rusid Avdics mező- gazdasági mérnök vezetésével, A küldöttséget Lukics József, a MEDOSZ Baranya megyei Bi­zottságának titkára tájékoztat­ta a megye szocialista vállala­tainak mozgalmi, gazdasági és munkavédelmi helyzetéről. A vendégek kétnapos itt tartóz­kodásuk alatt látogatást tesz­nek a Villányi Állami Gazda­ságban és tanulmányozzák a Bolyi Állami Gazdaság hibrid­üzemének és bari baromfitele­pének munkáját. A vendégeket elkísérte Kormosói László, a MEDOSZ Központi Vezetőségé­nek osztályvezetője is. Szövetkezetünk 53. számú műszaki boltjában (Rákóczi u. 53. sz.) VÁSÁROLT ÖSSZES TÍPUSÚ MOTORKERÉKPÁROKAT rendszámtáblával, forgalmi engedéllyel ellátva adjuk át kedves vásárlóinknak Ajánlatunk: BALKAN kismotor régi ár: 4.300,— Ft _ , . r _ i r ­új ár: 3.600,- Ft PeCSI ÁFÉSZ 1

Next

/
Thumbnails
Contents