Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. július 31. Nyári fototan ácsok A nyaralók, turisták útiholmi­jának ma már éppoly magá­tól értetődő tartozéka a fény­képezőgép, mint a váltás fe­hérnemű. Amilyen örvendetes ez, annyira bosszantó, hogy a legtöbben milyen hanyag gon­datlansággal bánnak gépükkel, néha jóvátehetetlen kárt okoz­va tudatlanságukkal saját ma­guknak. A fényképezés legnagyobb el­lensége a por — ehhez járul nyáron a meleg és a nedves­ség. A por, homok és egyéb szennyeződés ellen egyszerű a védekezés: a filmeket és a gé­pet (bőrtokostól) használaton kívül állandóan tartsuk befőttes- üveg-gumigyűrűvel lezárt, hi­bátlan polietilén (nylon) zacs­kóban. Ez az egyszerű megol­dás szinte légmentes tárolást biztosít, védelmet nyújtva a nedvesség (kempingezés!) és annak káros hatásai ellen is. Az objektívre ne feledjük rá­húzni a védősapkát és legyen velünk mindig egy kis puha ecset az üvegfelületek portala­nítására. A törölgetés veszélyes, mert az apró kvarcszemecskék összekarcolhatják az üveget. Nagyon vigyázzunk arra, hogy izzadt, zsíros kézzel ne érjünk a gép üveg részeihez, színszű­rőkhöz: ha ez mégis megtör­ténne, haladéktalanul töröljüx le kellő óvatossággal egy, kü­lön erre a célra szolgáló kis vászondarabbal, ügyeljünk ar­ra is, hogy a filmcsere során kinyitott gépbe se kerüljön szennyeződés; a filmcserét min­dig árnyékban (jobb híján tes­tünk önárnyékában) végezzük. A tűző nap, erős felmelege­dés rendkívül káros gépnek, filmnek egyaránt. Különösen a színes film érzékeny a meleg­re; ennek ideális tárolási helye egyébként a hűtőszekrény. Köz­tudott, hogy a filmek felhasz­nálhatósági ideje meghatáro­zott (a „lejárat" idejét minden film dobozán kötelező feltün­tetni), de azt már nagyon ke­vesen tudják, hogy egy kániku­lai napon, a strandon, vagy az autó hátsó ablakában felforró­sodó gépben órák alatt egy évet öregszik a film! A megvilágított filmeket mi­előbb elő kell hívni; ne tegyük el a maradék néhány kockát a karácsonyfa megörökítésé­re. .. A gép, objektívek, fénymérő stb. gyári számát jegyezzük fel; esetleges lopás esetén így több reményünk van a „viszontlátás­ra". Előfordult, hogy a számok bejelentése alapján két év múl­va kapta vissza a tulajdonos gépét; a tolvaj ekkor kísérelte meg eladni a Bizományi Áru­házban. A vállon lógó fényké­pezőgépet, amellett, hogy köny- nyen ütés érheti, tömegben, tü­lekedésben könnyen el is lop­hatják; amire kikerülünk a lök­dösődésből, azt vesszük észre) hogy csak a gép szíja van meg vállunkon, a többit levágták. Ezért célszerű gépünket röv'd szíjra fogva mellünkön horda­ni. A melegen kívül biztonsági okokból sem tanácsos fotófel­szerelésünket jól látható he­lyen, az autó hátsó ülése mö­götti rakodófelületen hagyni; tudunk emiatt Rómában feltört pécsi Trabantról is . . . Talán fu­rán hangzik, mégis az első ülések mögött, a kocsi padló­ján van a legjobb helye gép­nek, rádiónak stb. Ha vonaton utazunk, fűzzük gépünk, vagy fototáskánk szíját a bőrönd fo­gantyújához, így elalvás, vagy eltávozásunk idején sem lehet olyan könnyen elemelni. A legnagyobb elővigyázat mellett is előfordulhat, hogy vi­torlázás, evezés közben gépünk vízbe esik. Ilyenkor a legrosz- szabb az, amit „logikusan" ten­nénk: kinyitani, szárazra törül- getni a gépet. Ezt azonban csak a látható helyeken végez­hetjük el; a zárt, belső mecha­nizmus menthetetlenül meg- rozsdósodik, tönkremegy. Az egyetlen helyes megoldásra ke­vesen gondolnak: vízbe kell tenni gépünket, amíg szakértő fotoműszerész kezébe nem ke­rülhet. Erre is jó a porvédő nylonzacskó; fontos, hogy a gé­pet teljesen ellepje a víz. Ha rövid időn belül nem tudjuk szakember gondjára bízni kény­szerfürdőt vett felszerelésünket, igyekezzünk desztillált vizet sze­rezni, melyben akár hetekig állhat károsodás nélkül a leg­drágább mechanizmus is. Dr. Szász János Leleplezett titkok Látogatás a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézetben PÓDIUM A Pécsi Igazságügyi Orvos­tani Intézet vörös márványlapos folyosójáról nyíló fehér ajtós szobákban mindenütt nagy a csend. Mikroszkópok és más műszerek fölé hajló orvosok, asszisztensek végzik itt min­dennapos munkájukat. Dr. Budvári Róbert professzor vezette intézetben dr. Farkas Gyula adjunktus kalauzol. FŰSZÁL — KIS ÜVEGBEN — Megérkezett ez is? — mondja az adjunktus miközben az intézet titkárságán lévő asz­talról egy kis üveget emel fel. — Néhány véres fűszál van benne. Egy anya három hetes csecsemőjét ölte meg ... — A csecsemő véres ingecs- kéje is itt van — mondja a tit­kárnő és felemel egy csomagot az asztalról. — A rendőrség küldte hoz­zánk. Kérik: vizsgáljuk meg a fűszálon és az ingen lévő vért, azonos-e? — mondja az ad­junktus. , Az intézetben hármas felada­tot látnak el. — Egyik feladatunk a medi­kusok oktatása — mondja az adjunktus. — Az orvosnak töb­bek között halottkémi munkát is kell végeznie, látleleteket fel­venni, vért venni ... — mindezt itt oktatjuk korszerű audio­vizuális módszerekkel. Ipari te­levízió, keskenyfilmvetítő, több­ezer színes diapozitív áll ren­delkezésünkre. Másik fő fel­adatunk a gyakorlati munka el­látása. Rendőrség, ügyészség, bíróság igényli szakvélemé­nyünket. De az üzemi balesetek­nél a munkaügyi döntőbizottsá­gok részére is véleményt mon­dunk. Harmadik főfeladatunkat az Egészségügyi Tudományos Tanács támogatásával végzett kutatómunkánk képezi. M/ OKOZTA A BALESETET? A laboratóriumban. „Bemu­tatót” tart az adjunktus. — Közlekedési balesetnél nagy jelentőségük van ezeknek a vizsgálatoknak — mondja dr. Farkas Gyiíla. — Tételezzük fel: baleset történt, a vezető elvesz­tette uralmát a gépjármű felett. Nem volt ittas. Ö maga sem tudja, hogyan történhetett a karambol, mi okozta a pillanat­nyi „bizonytalanságát”. Ügy MOST JAVÍTTASSA OLAJKÁLYHAJAT. BEJELENTÉS: TEL: 41-08. PÉCS, SALLAI U. 23. GARANCIÁLIS ÉS FIZETŐ JAVITAS. mondhatnám, hogy a vigyázási képesség csökkenésében nem­csak az alkoholnak van szere­pe, hanem lehet például az al­tatónak, a nyugtató gyógyszer­nek is. Ki tudjuk mutatni ezek jelenlétét is a szervezetben, ha szedte az illető. Mert például az altatónak lehet még másnap is olyan hatása, amely lényege­sen csökkenti a gyors cselekvő- képességet. Évente mintegy 400 boncolást végeznek. — Sok „titokra” derül itt fény. Például a boncolás ad választ a hirtelen halál okára is. Ilyen esetekben — nem egyszer for­dult már elő — az elhalt roko­nai mérgezésről beszélnek, gya­nakodnak. Ezt megelőzi a bon­colás, amely történetesen ki­mutatja: mérgezésről szó sincs. De a boncolás ad választ töb­bek között arra is, ha egy holt­testet találnak a közúton, el- ütötte-e valamilyen jármű, vagy pedig már nem élve került oda. Vízbefult-e az illető, vagy már halva került a vízbe? dunk készíteni. Ezzpl az eljá­rással és mikroszkopikus vizs­gálattal minden kétséget kizá­róan megállapítható: a felté­telezett személyé-e a hajszál? Az adjunktus bemutat egy térhatású mikroszkópot is. A mikroszkóp alá papírt teszünk, amire géppel néhány betűt ír­tunk. Egy-egy betű ezernyi vo­nalból áll össze, jól látható ez a mikroszkóppal. Másik gép be­tűje teljesen eltérő erezetet mu­tat. — Az írásvizsgálat nem a mi „profilunk”, csak azért mu­tatom, hogy szemléltetően bizo­nyítsam: sokféle kérdésre tu­dunk hiteles választ adni. VÉRALKOHOL J „Csak egy kisfröccsöt ittam” — mondja a gépjármű vezető karambol után. — Az itt kiderül pontosan — mondja az adjunktus. Be is mu­tatja a műszert. Kis ampullá­ban a vér. A vért párologtatják, azaz kipárolog belőle az alko­hol . . . Mennyit ivott? A kérdés­re a vizsgálat százszázalékos választ ad. Garay Ferenc ÉLMEVIZSGALAT „Kérem az elmeszakértő vé­leményét” — hallani számos esetben a bírósági tárgyaláson. Az intézet orvosai végzik ezeket a vizsgálatokat is. Különböző büntettek elköveté­sekor is számos esetben felme­rül: mennyire volt tudatában a tettes cselekményének, illetve szenved-e tudatzavarban? Mi­lyen az értelmi képessége? Nem elmebeteg-e? — Az úgynevezett elme-vizs­gálatokat is mi végezzük elme­orvos szakértők bevonásával — mondja az adjunktus. — Ter­mészetesen más kérdéseket te­szünk fel egy diplomás ember­nek, másokat egy kevésbé isko­lázottnak. — Nem történhet-e meg, hogy a kérdezett, szándékosan hely­telen válaszokat ad? — Megtörténik, de van any- nyi rutinunk és ismeretünk, hogy az illető ebben az esetben gyorsan lelepleződik. Csak egy példát egy szorzási művelet el­végzését kérjük tőle, mondjuk mennyi nyolcszor tizenkettő. Az illető gondolkodik, látni rajta, hogy kiszámolja. Ha félre akar vezetni bennünket, akkor biztos, hogy nem az eredményt mond­ja, hanem vagy többet, vagy kevéssel kevesebbet. Félre akar-e vezetni bennünket? — ezt a vele történt beszélgetések összességéből meg tudjuk vála­szolni. LÖN RUHA ISTVÁN. Ismét eljön Pécsre Ruha István, a világhírű kolozsvári hegedű­művész. A bérleti hangverse­nyek sorában Csajkovszkij he­gedűversenyét játssza novem­ber 11-én és 12-én. A zene­kart Breitner Tamás vezény­li. MŰVÉSZETI JUTALOM. Sznv- ler József, a Pécsi Nemzeti Színház karakterszínésze az utóbbi időben számos epi­zódfigurát alakított emléke­zetes megjelenítő erővel. Egyéni színeinek hangsúlyozá­sa mellett is következetesen illeszkedik a kollektíva játé­kába. Különösen kiemelked­nek vígjátéki figurái, a gro­teszket hangsúlyozó alakjai. A „Bölcsek a fán" nagysike­rű kórusának egyik tagja volt. Mindezekért a Városi Tanács művészeti jutalomdíjban ré­szesítette. (Képünk: Szivler Jó­zsef.) ILLÉSEK. Augusztus negye­dikén megint Pécsett ven­dégszerepei az ország legnép­szerűbb beategyüttese, az Il­lés-zenekar. Ezúttal is meg­szokott partnerükkel, Koncz Zsuzsával lépnek fel a sza­badtéri színpadon. Az előadás belépőjegyei, összesen 2100 jegy - már mind elfogyott. Csak állóhelyet árulnak. Az indiai fügétől a négerkézig Kaktuszvirágok között Van köztük fehérszakállas apóka, igazi püspöksüveg, má­zsás óriás és néhánydekás ap­róság, virágjaik tiszta, erős szí­nűek, s van, amelynek illata csak a legyeket csalogatja magához... Mintegy háromszáz kaktusz­fajt ismer a tudomány. Az Új­világ kuriózumai közé tartoztak ók is. Hernando Cortez első mexikói útja alkalmával talál­kozott Tenochtitlan, a főváros körül, másutt még nem látott, „különös növésű, több méter magas növényekkel,. Tetűfarm TÖBB METSZET - HAJSZÁLBÓL Egy-egy bűntény vizsgálata­kor döntő lehet például, hogy a talált hajszál kié. — Műszereinkkel egyetlen hajszálból több metszetet is tu­Egy kaktuszfajtának, az Opun­tia cochenilliferának, „nopál”- nak a nevéhez fűződik, egy valamikor jól jövedelmező ke­reskedelmi ágnak kifejlődése is. Ezen tenyésztették a bíbor- tetűt. Ez a pajzstetvek család­jába tartozó rovar szolgáltatta 1 a legjobb vörös festékanyagot, méghozzá óriási mennyiségben. A tetűt a növény testén tenyész­tették, s ha nagy tömegben el­szaporodott, lekefélték és napon meg szárították. Mexikó évente félmillió kilogramm nopált vitt a piacra, s ez igen számot­tevő nemzeti jövedelemnek bi­zonyult. Mert mindennek története van. A BANKJEQY A nagyhírű Bank of Englandot 1694-ben alapították. London területén egyedül e banknak állt jogában bank­jegyeket kibocsátani. E jogért cserében az angol—francia há­ború idején köteles volt a ki­rályt pénzzel ellátni. A Bank of England gazdag történetét bizonyítja az a bank­jegymúzeum, amely a bank lon­doni központjában található. Érdekes kiállítási tárgyakat le­het itt látni az olyan történe­tekről is értesül a látogató, melyek szinte a mesével hatá­rosak. Itt van például az apróbetűs írással borított ötfontos bank­jegy, E bankjegy 1856-ban ke­rült az egyik kereskedelmi hajó kapitányának birtokába, aki hajójával Cape-Townba érke­zett. A kapitány vette magá­nak a fáradságot és kibetűzte az írást. Kiderült, hogy ez a bankjegy valamikor egy angol tengerészé volt, aki Kelet-Afri- ka partjain hajótörést szenve­dett és egy néger törzs fog­ságába esett. Sorsát e bank­jegyre jegyezte fel és az öt­fontos bankjegy később arab kereskedők közvetítésével fél Afrikát bejárta, amíg a tenge­rész honfitársának kezébe ke­rült. Amikor a kapitány visz- szaérkezett Angliába, felkutatta a tengerész családját és értesí­tette őket a történtekről. A csa­lád a kormány közbenjárását kérte, amely végülis hosszas fáradozás után felkutatta a ten­gerészt és kiváltotta a rabság­ból. A múzeumban láthatók ún. „házasságközvetítő” bankjegyek is. Egyszer például egy boldog­talan szerelmes ötfontos bank­jegyre jegyezte fel szerelmi kálváriáját, kiöntve szíve keser­veit. Az utolsó sorokban arra kérte a bankjegy jövendő női tulajdonosait, könyörüljenek meg sorsán és írjanak neki né­hány vigasztaló szót. Még a címét is megadta. Egy év múlva egy gazdag fiatal özvegyasz- szonytól kapott levelet, aki vi­gasztaló szavakkal enyhítette fájdalmát. A fiatalember levél­ben köszönte meg a vigasztaló sorokat. Hosszú levelezés Indult közöttük, végül az özvegy ja­vasolta a fiatalembernek, láto­gassa meg. A fiatalember ej is utazott hozzá és kölcsönösen megtetszettek egymásnak. Sor­suk további alakulását bárki ki­találhatja. A múzeumban számos hami­sított bankjegy is látható, A legérdekesebb az a kitűnően hamisított ötfontos bankjegy, amelyen apró betűkkel, hogy szinte észre sem lehet venni, a következő felirat áll: „Ez a bankjegy hamisítvány. Aki elfo­gadja, az szamár." A tréfás kedvű hamisító bí­róság elé került. Az ügyésznek azonban nehéz dolga akadt, mivel a vádlott kitűnően véde­kezett: ártatlanságát azzal in­dokolta, hogy valamennyi bank­jegyen szerepel a megfelelő felirat, tehát nem állt szándé­kában becsapni az embereket! Ennek ellenére a bíróság bű­nösnek találta és enyhe bünte­tést szabott ki rá. A második világháború után a bankjegymúzeum gyűjteménye azokkal a hamisított bankje­gyekkel is gyarapodott, melye­ket a hitleri Németország bo­csátott kf. A XVII. század fokozódó ha­jóforgalma egyre több kaktuszt hozott Európába. A következő évszázadban a kaktuszgyűjtés már jól jövedelmező forrásnak számított. A megismert fajok száma gyarapodott, mind ne­hezebbé vált az eligazodás. Linné már huszonegy fajt is­mert, ezeknek egy kaktos nevű, Görögországban honos, szúrós, tövises növényről a „Castus” gyűjtőnevet adta. Pfeiffer castelli orvos 1837- ben már 324 kaktuszfajt sorol fel. Ma már — a variációkkal együtt — sok ezer fajt ír le az 1966-ban napvilágot látott Kaktuszlexikon. „Tsetses kaktusz“ Hazánkban először Eszter­gomban, Lippay érsek kertjében neveltek kaktuszt. Ezt az opun- tia-fajt Lippay János 1664-ben megjelent „Posoni kert” című könyvében leírta a következő­képpen: „Ficus India, Indiai füge, csudálatos termés. Egyik nagy, s-másik kicsiny . . ." Leírja küllemét, ízét (!) szaporításának módját is. Fazekas Mihály „Ma­gyar Fiivész Könyve" már hat­féle kaktuszt ismertet. „Gyü- möltsformák minden szár és le­vél nélkül" írja róluk, s először a mammilláriák valamelyik faj­táját írja le: „Tsetses kaktusz (C. mammillaris) görögdinnye­forma, mellyenn vágynak tsets- bimbó formájú szőrös növések. Vir. nőnek itt amott az oldalá­ból . ..” A kaktusz nálunk is otthonra lelt. Kereskedők foglalkoznak vele, s némelykor olyan kurrens cikk, hogy még Frommer István, a fegyvergyáros fia is kaktusz­farmot létesít. A gyűjtők pasz- sziója azonban a gazdasági helyzet romlásával a második világháborút megelőző idők­ben hanyatlik. Szakértelem, szakirodalom hiánya is közre­játszott, hogy a gyűjtemények nagy része feloszlott. A kaktuszgyűjtés reneszánsza az ötvenes évek végére tehető. Nagy gyűjtemények alakultak ki: Gaá! Józsefné Gyálon, Kéry Gyuláné Üjpetrén, llosvai Varga Istvánná Szentendrén, Farkas Jánosné Izsákon, Ezekből a gyűjteményekből sok apró nö­vény került ki, amelyek lehető­vé tették az újabb térhódítást. Háromszáz fajta a Mecseken Pécsett, a Fegyveres Erők Klubja nyújt otthont és segít­séget a kaktuszgyűjtőknek. — Harmincöt aktív tagja van en­nek a szakkörnek, a legnagyobb gyűjteménye De Conka Adolí- nénak van, 4—500 fajta. Hadnagy Jóisef egyiV kedvenc kaktuszával, a „négerkézzel” Fotó: Erb János Szép hobby és nem Is tart­ják véka alatt. A Mecseki Ál­latkertben kiállítást rendeznek minden évben — a vendég­látó elhagyott pavilonjában — kaktuszaikból. Jelenleg mintegy háromszáz fajta kaktusz látható a szép kiállításon, az anyag két gyűjtemény — Hadnagy József és De Conka Adolfné növényeiből állt össze. Az euphorbiákon és lytopso- kon kívül valamennyi kiállított fajta Közép- és Dél-Ameriká- ból származik, az említett két faj Afrikában őshonos. Érdekes a japánok által „kitenyésztett" piros mutans, amely csak vege­tatív úton szaporítható. A lát­ható legdrágább növény egy szőrös thrixanthocereus senilis, amelynek értéke hatszáz forint körül mozog. A lytopsok kis fa­ládákban vannak, hihetetlenül sokféle márványzatot, formát mutatnak. Osztódó kis oszlopok, némelyik rózsaszín, akár a macskatalp. Egy emelvényen virágzik a dögkaktusz. Aki nem hiszi, meggyőződhet róla, hogy illata csakugyan vonzhatja a legyeket. Nagyon érdekes a „négerkéz”, amelynek tényleg négerkéz-formája van, s a kö­vetkező látványos névre hallgat: austrocylindropuntia. Szép hobby demonstrációja ez a kaktuszkiállítás. A fehér, sárga, vörös, lila virágok, a sok­féle forma között szinte kedvet kap az ember a kaktuszgyűj­tésre. És ez nem is lehetetlen. A FÉK szakköre minden segítséget megad, a kezdő már a kiállí­táson megalapozhatja gyűjte­ményét: vásárolhat mammillá- riát, lytopsot, felveheti később a kapcsolatot a világszervezet­tel, kaphat magokat — szóval igazi gyűjtővé válhat, ha el­kapja a „kaktuszszenvedély”. Kampij Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents