Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

mi. júliusai. DUNANTOLI NAPLÓ 5 A Pécsi Műsiergyór alapkövé­nek lerakását követően megkez­dődött az építkezés első szaka­sza. Ennek során először a szo­ciális épületek, az irodák és a gyártócsarnok készül el. Átadá­si határidejük a jövő év áprilisa. A képen: az építők a csarnok födémszerkezetén dolgoznak. Gólyacsalád a Bőrgyár kéményén Pécsnek egyetlen gólyacsa­ládja van és az is meglehető­sen furcsa helyet - a kétszáz éves Bőrgyár egyik épületének kéményét — választotta fészek rakásra. Az üzemi madarak lát hatóan kitűnően érzik magú kát: három fiókát nevelnek amelyek most tanulnak repül ni, az öreg gólyák pedig a napokban új fészek építéséhez láttak a szomszédos kéményen. Fbből arra lehet következtetni, hogy tavasszal mind az idős pór, mind az ifjú nemzedék ide kíván visszatérni. Befejeződtek az egyetemi fellebbezések Gyorsmérleg az idei felvételekről Hűtőgépszerviz PÉCS, MEGYERI ÚT 65. Tel.: 11-52. MINDEN TÍPUSÚ HŰTŐGÉP JAVITASA. Országszerte lezárultak áz egyetemi, főiskolai fellebbezések: az érvényben lévő rendelkezé­sek szerint ugyanis a sikeresen vizsgázott, de elutasított pályá­zók a bizottság elutasító hatá­rozata ellen — a kézbesítéstől számított 8 napon belül — az illetékes miniszterhez címezve, a felsőoktatási intézmény veze­tőjénél fellebbezhettek. A nyolc napos határidő lejárt, a felleb­bezések elbírálására előrelátha­tóan augusztus második felében kerül sor. Illetékesek tájékozta­tása szerint a fellebbezési ke­retszám 6 százalék, ami azt je­lenti, hogy az adott felsőokta­tási intézménybe felvehető első­évesek létszámának 6 százalé­kát még nem töltötték be, ezek­nek a helyeknek sorsa az au­gusztus végi minisztériumi dön­tésektől függ. Az első összegezések szerint az idei felvételizők egészében véve valamennyi tagozaton jó felkészültséggel jelentek meg, színvonalas tárgyi tudásról ad­tak számot. Ebben az esztendő­ben is jellemző volt a túljelent­kezés mellett az egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenetlen pályázati megosz­lás. Ezért az egyes felsőoktatási intézmények között — sőt azo­kon belül, egyes karok, szakok vonatkozásában is — rendkívül eltérő volt az úgynevezett „re­latív küszöb”. Ez a relatív kü­szöb azt az alsó pontértéket jelenti, amellyel még — leg­alábbis elvileg — a pályázók felvehetők voltak. Jellemző, hogy a bölcsészkaron a német —olasz, a francia—latin és a francia-spanyol szakokon a re­latív küszöböt 20 pontban álla­pították meg, tehát csak az el­érhető maximális pontszámmal vettek fel jelentkezőket. A túl­jelentkezés, a „túlzott kínálat” miatt általában elmondható, hogy a tudományegyetemek bölcsészettudományi karain eb­ben az esztendőben is a leg­magasabb relatív küszöb érté­ke, általában 17—20 pont kö­zött mozgott Ugyanakkor például a Buda­pesti Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karán 10,5, közlekedés- mérnöki karán 13, vegyészmér­nöki karán 13,5, építőmérnöki karán 14, építészmérnöki karán 14,5, villamosmérnöki karán pe­dig 15 pontban állapították meg a relatív küszöböt. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen ugyanez az érték 10,5, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig 11,5 pont volt. Az egyes karok felvételi bi­zottságai döntöttek arról is, há­nyán és kik kezdhetik meg ta­nulmányaikat a következő tan­év elején, illetve kik nyernek előfelvételi az 1972—73-as tan­évre. A Budapesti Műszaki Egye­tem nappali tagozatára például 3539-en adták be pályázatukat, Hamis mérés - büntetés a Egy hónapon belül másodszor tartott gyorsvizsgálatot a Bala­tonnál az Országos1 Kereske­delmi Főfelügyelőség, amely ezúttal kedvezőbb tapasztala­tokat szerzett, kevesebb hiá­nyosságot talált - közölte pén­teki sajtótájékoztatóján dr. Lu­gosi Lajos, a felügyelőség he­lyettes vezetője. A gyorsvizsgálat tapasztala­tain kívül összegezte a legfon­200 ezer forint Balatonnál tosabb idegenforgalmi területek kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatában tartott ellenőrzések eredményeit. Az eddigi 1100 vizsgálatot 324 felelősségre vo­nás követte. A feltárt hiányos­ságok - hamis számolás, hamis mérés, szabálytalan kalkuláció alapján összesen 200 ezer forint pénzbírságot róttak ki. A vét­keseket átlagosan 1500 forintra büntették. Rendőrre támadt Egyévi börtönre ítélték Gyorsított eljárással került a Pécsi Járásbíróság elé Szabó József László siklósi lakos ügye. A kötekedő természetű fiatal­ember mór volt büntetve ko­rábban garázda jellegű cse­lekményért. Legutóbb néhány hete szabadult, ugyanis tíz napi elzárással sújtották, amiért élet- veszélyesen megfenyegette ap­ját. Július 28-án egy barátjával sörözött a pécsi főpályaudvar­nál lévő büfében. Mivel han­goskodtak, a szolgálatot telje­sítő rendőr igazolásra szólította fel Szabó társaságában lévő férfit. Szabó József László erre szinte megvadult, a rendőrre tá­madt és meglökte, Dulakodni kezdtek, miközben a fiatalem­ber leverte a rendőr sapkáját, lefogta gumibotját. Civilek is beavatkoztak és segítettek megfékezni a rendbontót. A bíróság bűnösnek mondot­ta ki a vádlottat hatósági kö­zeg elleni erőszakban és ezért egy évi szaabdságvesztésre ítélt«. köztük 963 fizikai dolgozó szülő gyermeke. Ősszel a tavalyi elő- felvettekkel együtt 1635-en lesz­nek elsőévesek, 917-en pedig a következő tanévben kezdhetik meg tanulmányaikat. A Veszp­rémi Vegyipari Egyetem 229 pá­lyázójából 69 nyert felvételt, köztük 36 fizikai dolgozó gyer­meke. A tavalyi előfelvételisek­kel együtt az eddigi döntések szerint 134 elsőévese lesz az egyetemnek. Nyolcszáztizenhár- man jelentkeztek az idén a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre, akik közül 480-an nyertek felvételt. Legnagyobb számban a gépészmérnöki kar­ra adták be kérelmüket a fia­talok, de több mint kétszeres volt a túljelentkezés a bánya­mérnöki karon is, ahol 60 első­éves hallgató nyert felvételt. A korábbi évekhez képest csök­kent az érdeklődés a kohómér­nöki karon, de a felvehető 70 elsőst így is 108 jelentkezőből válogathatták ki. A bányaipari gazdasági mérnöki szak kerete 30 lett volna, de csak 12-en je­lentkeznek. A kevés jelentkezőt miatt a következő tanévben nem indítják be a képzést, s az idén megfelelőket pedig elófel- vett hallgatóknak tekintik. A ko­hóipari gazdasági mérnöki szakra 19-en jelentkeztek, va­lamennyien megfeleltek és fel is vették őket. Igen jelentős volt az érdeklő­dés a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem iránt: 1525-en nyújtották be pályáza­tukat, itt a felvételi keretszám 650, ebből 530-an a fővárosban, 120-an pedig a pécsi kihelye­zett tagozaton kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat. A felvett hallgatók átlagos pontszáma ebben az esztendőben 15,26 volt. Jói szerepeltek a stúdium generálén — a hátrányos hely­zetű középiskolások egyetemi előkészítőjén — részt vett hall­gatók. A Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemre kö­zülük 148-an jelentkeznek, 102- en meg is feleltek, akikből 98-at felvettek, s négyet helyhiány miatt utasítottak el. Szezon az Erdei Termék Vállalatnál Tízmillió forint a baranyai erdőkből Fenyő, moha, gomba és vadkörte Dísztárgy készül az agancsból Zágráb: V. Smotra Folklora A szebényiek sikere Tánccal a békéért — Háromezer táncos Csárdás, csárdás1 A július 24-én kezdődő, mintegy öt napig tartó sereg­szemlén 14 külföldi és több mint 60 jugoszláv nemzetiségi táncegyüttes vett részt. Hazánk színeit a véméndi ÁFÉSZ sze- bényi népiegyüttese képviselte. Vasárnap, a kora reggeli órákban legalább 3 ezer nép­viseletbe öltözött táncos gyü­lekezett Zágráb kultúrcentru- mában, majd 9 órakor kezde­tét vette a látványos, színpom­pás felvonulás, illetve menet­tánc. A menet közepén vonuló szebényi együttes hamar a kö­zönség kedvencévé vált, már csupán a megjelenésüket vi­haros tapssal jutalmazták. Mindenütt a csárdást követel­ték, s a magyarok tüzes tánc­cal tettek eleget a tömeg kí­vánságának. A következő napon Velica Goricában, Zágráb egyik pe­remvárosában, a bolgárokkal együtt szerepeltek a szebé­nyiek, A siker ezúttal sem ma­radt el, bizonyítja ezt az a „kis magyar est", amely a fel­lépés után kialakult. De a ked­di tiplicai műsort is viharos tapssal ünnepelték a Jezeró luxusszálloda vendégei, ahol az olasz táncegyüttes ugyan­csak nagy sikerre tett szert. A szebényi táncegyüttes első ízben szerepelt idegen földön — sikert aratott. Méltó módon képviselte hazánk színeit. A Horváth István által vezetett együttes tagjai a fesztivál so­rán tudásuk legjavát nyújtot­ták. A seregszemle célja csupán egy volt, hogy eredeti, még élő folklórt, népszokást, illetve tán­cot mutassanak be a meghí­vottak, kifejezvén ezzel népük, helyesebben szűkebb hazájuk üzenetét. M.T. Baranyában az Erdei Ter­mék Vállalat Pécsi Kirendelt­sége vásárolja fel az erdőkben szinte heverő, bárki által sza­badon gyűjthető, vadon termő növényeket, gyümölcsöket, úgy­nevezett melléktermékeket. Bár a tulajdonképpeni szezon ezek­re a hetekre tehető, tevékeny­ségük az év minden szakára kiterjed. Az eldúgott erdei fal­vak lakói télen vesszőseprűt készítenek a vállalat megren­delésére. Évente átlag 40 ezer darabot forgalmaznak, ellátva a különféle üzemeket, több ter­melőszövetkezetet és szállíta­nak az Alföldre is, ahol hiány­cikk, keresett. Amint tavaszo- dik, megkezdődik a hóvirág gyűjtése és felvásárlása. Ba­ranya látja el hóvirággal a fő­városi üzleteket és az északi megyéket. Ezt követi a gyöngy­virág, míg a fenyőga'Hy és to­boz, moha, páfrány és rusz- kusz állandó vevői egész éven át a különféle kertészetek, ko­szorúkészítők. A gyűjtők már pontosan tud­ják mikor kell a tavaszi héri­cset, gyöngyviráglevelet, útifü­vet, csipkebogyót és a ki tudja még hányféle gyógynövényt gyűjteni. A zömmel gyógyásza­ti alapanyagként felhasznált gyógynövényekből másfél mil­lió forint érték gyűlik össze évente. Az egyébként nem sok­ra becsült vadgesztenye is kincsnek számít, ha azt vesz- szük, valutát ad érte az NSZK. Kiváló exportcikk lenne a gom­ba. Főként a sárga és a var­gánya. Sajnos egyre kevesebb van belőle, a gyűjtők inkább a városi piacokon értékesítik. Ke­resettek külföldön a vállalat szörpjei is. A baranyai erdők­ből származó vadkörte, vadal­ma, som és szeder tevével ké­szült szörpök nem tartalmaz­nak vegyi színező anyagot, leg­feljebb bodza bogyóval élén­kítik. így ezek valódi, természe­tes gyümölcsszörpnek tekinthe­tők. A vadon termő gyümölcsök zömét a Mecsek északi és déli részéről, közelebbről Pécs és Komló környékéről vásárolják fel. Az említettekből, valamint szamócából, málnából és meggyből 30-40 vagon lé ké­szül évente a vállalat pécsvá- radi üzemében. Ugyancsak átveszik a vad­bőröket, a parva sok szemfo­gait, vaddisznók agyarait, va­lamint az elhullatott agancso­kat, amelyek felhasználásával italkírváló készleteket és külön­féle dísztárgyakat gyártanak. Több ezer embernek jelent kiegészítő, vagy állandó jö­vedelmet az erdők, mezők, árokpartok kincseinek össze­gyűjtése. Sokan kizárólag eb­ből élnek, nyugdíjasok, házi­asszonyok, diákok pedig fő­ként nyáron jutnak ilymódon pénzhez. Népgazdaságilag fontos, a lakosságnak pedig hasznos az a munka, amely­nek eredményeként 10 millió forint értékű hasznosítható mellékterméket kap az ipar megyénkből. — Újabb garázsszövetkezet alakult Komlón 24 taggal, az Arany János utca lakóiból. Ezzel a baranyai garázsszövetkezetek száma ötre emelkedett. — Nem kedvez a meleg a méhészeknek. Az év első felé­ben 32 vagon mézet vásároltak fel Baranyában, amelynek je­lentős részét az NSZK-ba és Ja­pánba exportálta az OMSZK. A rendkívüli hőség miatt az elmúlt napokban szinte leállt a gyűj­tés, a japán akác, tisztesfű, vö­röshere és lucerna száraz, nem ad nektárt. Utcáról utcára EMELET RÁÉPÍTÉSSEL BŐVÍTIK A JOGI KART. Egyik jelentős tu­dományos intézményünk a Pé­csi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara „kinőt­te” ruháját. Ma már kevesek a tantermei, a szeminárium1 helyiségei, a hivatali szobái. Az új emelet az egyetem 48-as téri és a Vasvári Pál utcai részen kerül a már meglevő falakra, A munkálatokat megkezdték Az egyetem udvarán látszik, hogy a tetőzetet megbontották, facsúszdán eresztik le a még használható építési anyagokat. Az egyik export gépszerelő vállalatunk részére mongóliai meg­rendelésre hústartó állványokat készítenek az Autó- és Motorjavító Ktsz lakatos üzemében. A Darhánban felépítendő húskombináthoz a már említett állványokon kívül még belsőség-feldolgozó asztalo­kat, gyárkerítéseket és állattartó karámokat is készítenek. A teljes megrendelés közel 3,5 miiiió forintot tesz ki. Kivitelező a Mecseki Szénbá­nyák Karbantartó üzeme. Az építési költségek meghaladják a 4,5 millió forintot. Tervek sze­rint a munkákkal 1972. július 30-ra elkészülnek, s akkor a professzorok és az oktatók az új helyiségekbe költözhetnek. HARANGÖNTÖ UTCA. A ze­nélő név egy régi mesterséget idéz. Az első kerületben van, a Zsolnay utcába nyílik. A két utca találkozásában szerényen húzódik meg egy földszintes épület: a Zsolnay utca 7. szá­mú ház. Homlokzata újonnan meszelve, ablakait frissen má­zolták. Az építők szinte újjá­varázsolták a volt vasboltot kí­vül, belül. A bolt helyén bolt lesz ezután is. Gáz-, víz- és gőz­készülékekhez alkatrészeket áru­sítanak a nyitás után. Mikor lesz nyitás? Azt nem sikerült megtudnom. Csak annyit, hogy az új berendezéseket most szál­lítják a felújított szaküzletbe. A bolt a BARANYAKER-é. Nem is gondoltam volna, hogy ez a vállalat 61. boltja Pécsett. UTCÁRÓL UTCARA JARVA nagyon sok ház előtt lehet lát ni a csővázállványokat. Szám­talan belvárosi ház homlokza­ta kap új köntöst ezekben a napokban, így például a Kos­suth Lajos utcában, a Munká­csy utcában, vagy a Perczel utcában. Renoválják az épüle­teket belülről is, ezt a kihordott törmelékrőf és a behordásra váró homokról, anyagról, téglá­ról könnyen meg lehet ítélni. Dolgoznak a tetőfedők is. A Felsőmalom utcában több ház fedélszékéről leszedték a tö­rött, elavult hódfarkú cserepet s újjal cserélték ki. Mindezt a munkát a bénító kánikulából végezték, illetve végzik. A BEM UTCÁBAN ZSÚFOLT A KÖZLEKEDÉS és olyan nagy a zaj, hogy egymás szavát sem értjük, csak akkor kapunk a fe. jünkhöz, mikor egy gyalogos suhanó gépkocsik között laví- rozik az utca egyik oldaláról a másikra, s minden baj nél­kül átér. A gyalogosnak nincs problémája — megy tovább a dolgára -, de annál több gondjuk akadt a Bem utca 6—8. számú ház lakóinak. Az udvarukon megnyílt alattuk a föld. Persze riadalmat keltett. Jöttek a hivatalos emberek. Mértek, számoltak, és a ve­szélyhelyzetbe került embere­ket szükséglakásba költöztették:. Most az aknamélyítők dolgoz­nak a Bem utcai hentes bolt udvarában. Az úgynevezett fel­tárási munkák után a megerő­sítés van soron. Erre szükség is van, mert a szakemberek sze­rint a kútszerű nyílás mélysé­ge lehet 10 méter. Ha jól tu­dom, a belvárosban ez már a nyolcadik pince, amit feltárnak, majd megerősítenek. De sokba kerül ez a Városi Tanácsnak. A BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJÁRA úgy kerültem, hogy a Rózsa Ferenc utcában kerestem a Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat szerelőcsarnokát Egy kedves adminisztrátor mondta „későn tetszett jönni, mert már az új helyre költöz­tek”. Az új épület pontosan a Bolgár Néphadsereg útja 90- 92. szám alatt terül el. Itt min­den korszerű. A 900 négyzet- méter alapterületen úgyneve­zett fekete-fehér öltöző áll a a munkások rendelkezésére, jól felszerelt kiszolgáló műhelyek nyújtanak segítséget a dolgó- zóknak s egyidőben tizenegy nagy tehergépkocsi karbantar­tását tudják elvégezni. Több munkást is tudnának alkalmaz­ni, mint amennyi most dolgo­zik, de hát honnan vegye­nek ... a munkaerő náluk is gond. Érdeklődtem, mi lesz a Rózsa Ferenc utcai szerelőcsarnokkal? Lebontják. Kell a terület az építendő felüljárónak. Nagy István

Next

/
Thumbnails
Contents