Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
6 DUNANTOLI NAPLÓ 1971. július 24.-7*/ Üdvözlet Lvovból Ai 1962-es évben létrejött megállapodás alapján immár a tizennegyedik alkalommal látogatott el napjainkban a Baranya megyei pártküldöttség Lvov- ba. Az elmúlt években a két megye közötti kapcsolatok széles körben tovább bővültek, és ma már a ' társadalmi, gazdasági, kulturális élet egyre több területére terjednek ki. SOKOLDALÚ KAPCSOLAT így pl. igen élénk a Komszo- mol és a KISZ együttműködése, amelynek keretében a bizottságok közötti rendszeres delegáció cserén túlmenően az iparban és mezőgazdaságban dolgozó fiatal aktivisták nagyobb létszámú kölcsönös látogatására és az úttörő csoportok üdülési cseréjére is sor került. Ezen kívül rendszeres a kollektív levelezés is Lvov és Baranya megye ifjúsága között. Az oktatási intézmények kapcsolataiban jelentős a pécsi Tanárképző Főiskola, és drogo- bicsi Pedagógiai Intézet, valamint a pécsi Orvostudományi Egyetem és a Ivovi Orvostudományi Intézet közötti együttműködés. Ez utóbbi keretében a tudományos tapasztalatok kicserélését szolgáló küldöttségek látogatása mellett a hallgatók csoportjainak egy hónapos kölcsönös gyakorlatát is megszervezték. (Jelenleg is van kint egy orvostanhallgatókból álló csoport a Ivovi egyetemen.) De egyre bővülnek a gazdasági ágazatok kapcsolatai is. Különösen megyénk iparát jellemző szén- és uránbányászat, valamint a cservonográdi bányák dolgozói és politikai-gazdasági vezetői között alakult ki az évek során igen hasznos munkakapcsolat, amelynek keretében az egyes szocialista brigádok között is ismeretségek szövődnek. Pl. igen jó együttműködés alakult ki a Kossuth-aknai Szilágyi és a cservonográdi IV. bányaüzem Akimov szocialista brigádvezető és brigádja között. Akimov eívtárs, mint az SZKP XXIV. kongresszusának küldötte a kongresszus szünetében üzenetet is küldött és köszöntötte Szilágyi elvtársat és a mecseki bányászokat. A cservonográdi kombinát üzemeiből területünkre látogató bányászok minden évben elhozzák egyes üzemeinkhez ver- senyvállalásaíkat, illetve előző éves eredményeiket. így alakult ki a cservonográdi tröszt IV-es üzeme és az István-aknai üzem, a Zobák-aknai és a cservonográdi lll-as bányaüzem, valamint a Kossuth-aknai és a cservonográdi Vl-os bánya közötti munkaverseny. De a termelés és vezetés módszereinek kölcsönös megismerésében is vannak eredmények. Pl. legutóbb 1970 augusztusában volt kint egy 4 fős bányászdelegáció, amely tanulmányozta a cservonográdi kombinátnál alkalmazott bérezési rendszert és az anyaggazdálkodás tervezési és szervezési rendjét, az ebben való anyagi érdekeltséget, valamint a termelésiirányítás néhány területét. E delegáció egyben képviselte a mecseki bányászokat a szovjet bányásznapon, amely augusztus utolsó vasárnapján volt. A mi legutóbbi pártdelegációnkban is erősödött az a vélemény — és különösen a cser- vonogródi látogatásunk alkalmával —, hogy az eddigiekben kialakult bányász-kapcsolatok továbbfejlesztése indokolt. Kölcsönösen előnyére válik ez mind a mecseki mind a cservonográdi bányászoknak egyaránt. Úgy véljük, hogy rendszeresebbé kellene tenni a műszaki és gazdasági szakemberek cseréjét, amelynek keretében most már konkrét kérdéseket kellene tanulmányozni. Pl. célszerű volna az ottani műszaki fejlesztés helyzetét, különösen a fejlesz- tés-jövesztés és biztosítás, valamint a diszpécser hálózat rendszerét közelebbről megismerni. De határozottabb lépéseket kellene tenni az ott használatos bányagépek, berendezések beszerzése érdekében is, mert ezek alkalmazásával meggyorsíthatnánk a mecseki szénbányák műszaki fejlődését. (Ebben a kérdésben azonban a hazai külkereskedelmi vállalatainknak is nagyobb aktivitást kellene tanúsítaniok.) ' Felmerült az a gondolat is, hogy a már szép eredményeket felmutató munkaverseny mozgalom továbbfejlesztését elősegítené, ha kölcsönösen vándorzászlót létesítenének, amelyet a bányásznapi delegációk adhatnának át, a legjobb eredményt elért üzemnek. (Tudomásunk szerint ennek a gondolatnak megvalósítása már folyamatban ván, miután a mecseki bányák elkészítették a vándor- zászlót.) GYORS FEJLŐDÉS Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a küldöttségeink Ivovi látogatásai hasznosak számunkra, mert lehetővé teszik, hogy megismerjük a kommunizmust építő szovjet nép életét és olyan tapasztalatokat szerezzünk, amelyeket hazánkban a szocializmus építése során felhasználhatunk. Mint az előző delegációk kintjárta alkalmával, most is tapasztalhattuk, hogy Ivovi barátaink nagy érdeklődéssel kísérik hazánk, azon belül különösen Baranya megye és Pécs város fejlődését. Az emberi kapcsolatokban pedig rendkívül szívélyesek és vendégszeretők. Jól eső érzéssel töltött el bennünket az a magyaroknak szóló elismerés, amelynek megnyilvánulásait nap mint nap érzékelhettük. De nemcsak találkozásaink érzelmi benyomásai gyakoroltak ránk nagy hatást, hanem az a nagyléptű fejlődés, ami az egész területet, de főleg Lvov városát jellemzi. A hatszázezer lakosú város utcáin kora hajnaltól késő éjszakáig tartó szünet nélküli szinte zsúfolt forgalom a nagy város képét mutatja, és önmagában is bizonyítja, hogy Lvov Nyugat-Ukrajna gazdasági és társadalmi központja. Építészetének stílus-bősége, műemlékeinek sokasága 700 év viharos történelmét idézi, de a régi és új épületek szépen ötvöződve mégis egységes városképet alkotnak. A korábbi középületek, valamint az új intézmények egyaránt monumentális méretűek, akárcsak az emlékművek, amelyek között a legszebb a múlt évben avatott nagy hatású felszabadulási emlékmű-kompozíció. Ami a várost még különösen vonzóvá teszi, az a sok és nagykiterjedésű park, amely az ipari üzemek sokasága ellenére a legsűrűbben lakott kerületekben is biztosítja a tiszta levegőt. A Ivovi terület gazdasági életét az ipar jelentős súlya jellemzi. A hatalmas és gazdag nyersanyag lelőhelyek, mint pl. a feketeszén, olaj, földgáz, kén, kaolin stb. mellett a rendelkezésre álló munkaerő források még további extenzív iparosítást tesznek lehetővé. Ezt mutatja többek között, hogy az ipari termelés mennyisége az előző 5 éves tervciklusban 60 százalékkal növekedett. Lvovban üzemel a Szovjetunió, legnagyobb autóbusz gyára, az egyik legnagyobb tv-gyára, de szovjet méretekhez képest is jelentős a vagongyára, szerszám- gépgyára és a könnyűipari ágazatok közül a cipőgyára. Lvov új városnegyede A mennyiségi növekedés mellett a minőségi tényezők is erőteljesen fejlődtek az utóbbi évek alatt a terület iparában. Az előzőekben említett — nagyrészt automatizált — Ivovi nagyüzemek belső szervezettsége a legkorszerűbbek közé tartozik, ahol az irányításban és az üzemszervezésben mindennapos szerepet kaptak a modern számítógépek és a szervezés-tudomány legújabb vívmányai. Nem véletlen tehát, hogy igen gazdoságos módon nemzetközileg is versenyképes termékeket állítanak elő ezekben a gyárakban. Ebben része van annak is, hogy a különböző kutató intézetek, egyetemek, főiskolák, valamint a termelő üzemek között nagyon szoros kapcsolat alakult ki. Ilyen körülmények között reális az a megállapítás, hogy napjainkban a tudomány a termelőerők közvetlen részévé válik. KÖZÖS AZ UTUNK A szovjet közéletet most áthatja az év elején megtartott XXIV. pártkongresszus szelleme. Nyilvánvaló, hogy az ott hozott határozatok jelölik ki az élet minden területén a következő évek fő feladatait, a kommunista társadalom további építésének útját. A Szovjetunió fejlődése, a szovjet népgazdaság sikerei és távlatai nagy benyomást keltenek a magyar dolgozókban, hiszen ismert, hogy a Szovjetunióval való együttműködés támaszt jelent a mi szocialista társadalmunk építésében is. A mi delegációnk is azzal a meggyőződéssel érkezett haza MsÉfP Lvovból, hogy a szocializmus építése hazánkban elválaszthatatlan a szovjet—magyar barátságtól, a sokoldalú együttműködéstől. Internacionalista és nemzeti érdekünk egyaránt igénylik ennek a barátságnak az erősítését. Pártjainknak és népeinknek közös az útja! Ezt a magyar tanácsválasztások kőbányai nagygyűlésén Kádár János elvtárs így méltatta: „Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, mély meggyőződéssel jelentheti ki: teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikájával. Ha összevetjük pártunk X. kongresszusának legfontosabb alapelveit az SZKP XXIV. kongresszusának alapelveivel, nyilvánvaló, hogy mi a Szovjetunióval egy úton járunk és a Szovjetunió politikáját, az SZKP politikáját teljes egyetértéssel és mély meggyőződéssel támogatjuk.” Delegációnk magával hozta azoknak a jókívánságoknak sokaságát, amelyet Ivovi barátaink Baranya megye és Pécs város dolgozóihoz intéztek. Meggyőződésünk, hogy közvéleményünknek adunk hangot, ha ez úton mi is kifejezésre juttatjuk: Baranya megye és Pécs város dolgozói is sok sikert kívánnak a Ivovi terület lakosságának ahhoz, hogy a XXIV. kongresszuson meghirdetett politikát eredményesen valósítsák meg és érjék el kitűzött céljaikat. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Ki mit hallgat szívesen? A Rádió Tömegkommunikációs Kutatóközpontjában nemrég felmérés készült arról, melyik társadalmi réteg mit hallgat szívesen, mennyire kötik le a sugárzott műsorok. Megállapították, hogy a szellemi keresőknél a legnépszerűbb adások közé az ismeretközlő, tudományos programok tartoznak. Nem sokkal ezután következnek a komolyzenei összeállítások. A szellemi foglalkozásúak csoportján belül találjuk minden bizonnyal azt a réteget, amelyből a Zeneakadémia, az Opera közönsége kikerül, s akik intenzív fogyasztói a rádió komolyzenei műsorainak. Meglepetés viszont, hogy a korábban nagy sikerű magazin jellegű, színes szórakoztató adások egyre kisebb érdeklődésre tartanak számot. Ez a statisztikai vizsgálódások magyarázata szerint abból adódhat, hogy sokakat zavar a heterogén műsorforma, másokat viszont „elrettent” néhány hasonló gyengébb produkció s már nem kapcsolja be akkor sem készülékét, amikor igényesebb, tartalmasabb élményben lehetne része. A nem mezőgazdasági fizikai keresők esetében az „élcsoport” látszólag ellentmondó: a legnépszerűbb a könnyűzenei, s mellette az irodalmi tartalom. Az irodalmi alkotások közkedveltsége itt abból a tényből eredeztethető, Hogy az ilyen műsortípusok az e foglalkozási csoportok számára olyan élményeket képesek pótolni (színházi előadások közvetítése, rádiójátékok), amelyekhez e rétegek egy része, több ok miatt — s különösen vidéken — nehezen jut hozzá. Itt viszonylag .kevesebb babért aratnak ugyanakkor a vegyes zenei és a komolyzenei műsortípusok. A nem mezőgazdasági fizikai keresőknél már nagyobb számban találunk olyanokat, akik a komolyzenét teljesen kizárnák a tömegközlési eszközök repertoárjából. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan ebben a kategóriában található a legtöbb magyar és népdal kedvelő. A könnyűzenei műsorok fogadtatásánál szinte nincs különbség a két társadalmi réteg között. Feltűnő, hogy a szellemi keresők magasabbra értékelik azokat az irodalmi műsorokat, amelyeket csak ók hallgattak meg, tehát, amíg valamelyik réteg által különösebben preferált zenei műsorok — sem a könnyű, sem a komolyzeneiek — nemigen okoznak az átlagértékelésben eltolódást a mindkét réteg által egyformán hallgatott műsorokhoz képest, addig a szellemiek kedvezőbben fogadják „saját" prózai, irodalmi tartalmú műsorukat. * Egyedülálló kezderpényezés: Mozitörténeti múzeum létesül Somogytúron Mozitörténeti múzeumot rendeznek be a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat kezdeményezésére Somogytúron. Kunffy Lajos festőművész képtára mellett, az egykori Kunffy-kúriá- ban. Szántó József, a vállalat igazgatója kérésünkre elmondotta, hogy a vállalat eddig mintegy negyedmillió forintot áldozott az épület felújítására és archív-dokumentációs anyag beszerzésére. A múlt századi klasszicizáló műemléképület mintegy öt helyiségében állítják ki a 20-as évektől Magyar- országon használt felvevő- és vetítő-berendezések jellegzetes típusait. Egy véletlen során egy öreg óbudai magóngyűjtő anyagából sikerült ezeknek az. archív-eszközöknek, gépeknek a jelentős részét már eddig is beszerezniök. Érdekes darabja lesz a kiállításnak egy Lumier- korabeli felvevőgép; egy Patet- féle vetítő, ezenkívül különböző kalapácsos, láncos rendszerű vetítő-berendezések, ívfényes diavetítők stb. Egy helyiségben teljes korabeli gépházat szerelnek be működőképes állapotban, ahol archív-rövidfilmeket vetítenek majd a látogatóknak. Egy másik helyiségben (a Műszaki Múzeum anyagából és berendezésével) tablószerűen ábrázolják a filmtechnika fejlődését hazánkban. Az eddigi anyagot a Műszaki Múzeum védetté nyilvánította. Levelezést folytatnak külföldi országokba további gépek beszerzésére, és szívesen vásárolnának bárkitől esetleg egykori mozigépészektől bármilyen korabeli technikai, vagy eszköz-anyagot. (Címük : Somogy megyei Moziüzemi Vállalat, Kaposvár.) A mozitörténeti múzeum berendezésére szakértőkénf Szilágyi 1 Attila, a Központi Archív- film Laboratórium vezetője, a Műszaki Múzeum vezetőségi tagja kapott megbízást. Az új somogytúri múzeumot -, amely a leilei műút mentén helyezkedik majd el, alig öt-hat kilométernyire Balatonlellétől — előreláthatóan a jövő év tavaszán avatják fel. Csak félig komolytalan rovat A horgászat haszna és gyönyörűsége Megáll valaki a hátam mögött, amikor horgászom és azt mondja:- Nekem ehhez nem lenne türelmem I Aztán ott áll és mindaddig, amíg én horgászom, van türelme álldogálni és jártatni a száját. Szemlélete mélyén mindig ott van a tökéletes értetlenség és fölény, amit velünk szemben érez, akik valami érthetetlen dolgot művelünk. Ezt a fölényt azért érzi, mert nem tud valamit. Ez adja meg magatartását velünk szemben, akik valamilyen fura, de nevetséges összeesküvés résztvevői vagyunk. Ezt az a mondat árulja el, hogy nem volna hozzá türelme. Mennyire a fordítottja az Igazi Azért horgászom, mert nincs türelmem. Aki elvesztette a türelmét, az horgásszon, akinek rengeteg van, annak nincs szüksége rá. Hogy mondjam el? Amikor az emberben felbolydul az arányérzék és gondolkodni már úgy gondolkodik, mint Joyce angol iiá Ulysses-ének a hőse: „Milyen ronda annak a nőnek a sárga ruhája ki kellene fizetnem a szabószámlát jó lenne este elmenni moziba mozi moziba mégis csak disznó- ság az hogy a ronda hivatal- segéd elhagyta a levelet csak ne fájna annyira a fejem már megintelszalasztottam a 27-es autóbuszt az idén is megyek nyaralni a gyerek elrontotta a vízcsapot...” Ha így gondolkodik már az ember, akkor valamit tennie kell. Aztán az idővel is baj van Az időt, ha az ember a karórán hallgatja, akkor hallja, hogy nagyon halkan, a füléhez közel ketyeg. De ha az idő úgy jelenik már meg, mint a metronóm, akkor az idővel is kel- valamit csinálni. És ha mindaz, amit mondtam, összejön, az idegek megfeszülnek, a fontos és lényegtelen dolgok között nincs különbség, az idő, a múló idő érzékelhetővé válik, akkor ideje valamibe kezdeni. Kinek mire telik. Vagy felülsz Barátom egy repülőgépre és elmégy ezer kilométerre. Onnan a távolságból minden helyreáll. A gondolataid is megpróbálnak normális asszociációs rendbe összeállni és az idő, az a bizonyos könyörtelen idő, az is annyit ér, ameny- nyit valóban ér. Aztán tehetsz mást is! Ha van kerted, nézd, hogy a teg nap még oly kicsi uborka má ra már szedhetővé vált. Ha gyümölcsösöd van, akkor látod, hogy kötött a barack, és ha van kedved, akkor azt is megolvashatod, hogy egy fán hány al mád van. Mit tehetsz még? Elmégv vagy harminc kilométert és közben a zöld, a rengeteg zöld megnyugtat. Ha jól esik, gyújts gombát, vagy gyógynövényt Nekem ugyan nem nagyon tetszik, de gyüjthetsz bogarat is. De ha mindezt nem teszed és van hozzá érkezésed, log' egy horognyelet és ülj le a viz partjára. Tartsd kezedbe a nyelet, az egyik ujjaddal fogd a zsinórt és lesd, hogy mikor mozdul meg. Tudod mi történik ez alatt? Először is, ha ráülnél egy lökhajtásos gépre, nem tudnál olyan messze eljutni. Másodszor megállítod az időt. A horgászatnak nincs ideje. Van úgy, hogy elfelejtesz enni, inni. Mindent ellele/tesz, mert kipusztult belőled az idő és bent ülsz az időtlen békességben. Mert itt békesség is van. Elmondtam az előbb az asszociációs gondolkodásodat. Ha elutaztál, már valami rend jelentkezik benned. De ha valaki megteszi azt a szívességet, hogy minden gondolatodat ki- sepri és nincs más, mint a hal a horog végén és Te itt, akkor többet tettek Veled, mintha Uj-Zélandra vittek volna. Ezután már talán el sem kellene mondanom, ezt már elmondták mások, hogy ott ülsz a vízparton a hullámok ritmusa, a szél rezdülése, az állandó egyforma sokféle zajból összeszű- rődö csend, mindez együtt adja meg azt, amit csak egy szóval alibiként mondunk, hogy horgászat. És akkor megszólal a hátam mögött a lükkönc és mondja, mondja, hogy neki ehhez menynyire nem lenne türelme. Mit mondhatok neki? Szöllösy Káintól
