Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

1971. július 24. DUNANTÜLI NAPLÓ 7 Tudományos alapokon Városkutatás, városfejlesztés Nem tévedünk sokat, ha art állítjuk, hogy a város és az emberi civilizáció lényegében egyidősek. A világ első váro­sait több ezer esztendővel idő­számításunk előtt alapították, s jól nyomon követhető a fejlő- ' dés az ősrégi településtől nap­jaink metropolisóiig. Az elmúlt évszázadok és évezredek váro­sait a szükségszerűség, a cél­szerűség és a szokás alakít­gatta, miután bizonyos termé­szeti tényezők már éleve adva voltak. Ehhez képest a mai nagyipari jellegű századunk, és a Föld minden korábbinál na­gyobb mértékű benépesedése egészen új problémákat vet fel, ezért ma már tevőlegesen be kell avatkozni a városi struk­túrák alakulásába, illetve új, tudományos alapokra keM fek­tetni a korábban jobbára csak ösztönös városfejlesztést. Összenőtt városok Már jó ideje felmerült a gondolat, hogy létezik a város­nak bizonyos optimális Nagy­sága, s az ezen határon túl növekvő városokat .növekedé­sükben korlátozni keli. Sajnos ez nem mindig sikerül, mint azt New York, Tokió, London stb. esete is példázza, ahol már egyre nehezebben oldható meg a közlekedés, akadozik a víz- és energiaellátás, sok gon­dot okoz a szennyvízelvezetés, a levegő szennyeződése pedig már-már a kritikus határt éri el. Úgy tűnik, hogy a személy­autó mind nagyobb mértékű elterjedésével egészségesebb irányba halad a meglévő vá­rosok fejlődése (ha már a nö­vekedésüket nem is lehet csök­kenten ), amennyiben kertvá­rosok (szuborbok) épülnek ki a városok szélen. Ebből viszont az a visszás helyzet adódik, hogy egyes világvárosok átmé­rője a 80-100 kilométert is el­éri, sőt túl is haladja. E folya­mat az ún. konurbációhoz ve­zet, amely alatt a városok ösz- szenövését értjük. Jól megfi­gyelhető ez az USA kelet1 part­vidékén a Boston és Washing­ton közötti területen, Európá­ban a Rurh-vídéken, vagy a csehszlovákiai Morava—Ostra­vában (kisebb mértékben ha­zánkban is pl. Miskolc és Ta­tabánya környékén). A szuburbanizóció végered­ményben egészséges terjeszke­dési folyamat lenne, ha az ipar megmaradna az eddigiek so­rán jól-rosszul körülhatárolt he­lyén, s nem terjeszkedne a kertvárosok irányába. S amikor a kereskedelem a maga üzle­teivel, áruházaival, raktáraival len, hogy a nagy, illetve ma­gas épületeknek olyan előnyös tulajdonságaik vannak, ame­lyekről a jövőben sem lehet lemondani (kisebb területfel­használás, kedvezőbb közműve­sítés stb.). A felfelé való ter­jeszkedés hévéi sokféleképpen képzelik el a jövő városát; 40. 60, sőt 100 emeletes házak is szerepelnek az építészek, vá­rostervezők perspektivikus ter­veiben, de az az igazság, hogy a felhőkarcoló-városok gondo­lata nem túl népszerű, hiszen végső soron a természettől való teljes elszakadás útjára vezet. Kétségtelen, hogy a további­akban valamelyest fel kell ad­ni a „kétdimenziós" terjesz­kedés gyakorlatát, s meg kel! oldani a városok „térbe eme­lését”. A metropolisok terjesz­kedését egészséges és mérték­tartó irányba terelő elgondolás az ún. szalagházak építése, amely egy bizonyos vonalra koncentrálja az adott terület lakosságát, természetesen fel- haszálva a legegészségesebb környezettel és legszebb kilá­tással rendelkező (ugyanakkor könnyen közművesíthető és jó közlekedési kapcsolódású) vo­nalakat. gyobb területre kiterjedő és nagyobb népességet' magában foglaló település-agglomeráci­ók is létrejöttek. Összefogásra van szükség A nálunk már fejlettebb te­lepülésrendszerrel rendelkező országok tapasztalataiból azt szűrhetjük le, hogy városaink jövője a városközpontok élet­képes fejlesztésétől függ, mely­nek párosulnia kell a szubur­banizóció nagyon is kívánatos folyamatával. Ekként alakulhat ki a jól felépített „mag" köré a tetszőlegesen terjeszkedhető város. Ami pedig a futurológusok által felvázolt ideális — bár egyelőre utópisztikus - váro­sok kialakulását illeti, azok megvalósításához, — a gyorsan szaporodó emberiség lakás­gondjainak megoldásához a háborúmentes világ fizikai és szellemi energiájának hatal­mas koncentrálására lesz szük­ség. Francia—magyar együttműködés Manapság már közhelyszerű a számítástechnika szükségsze­rűségéről beszélnünk. Nemcsak a tudományos életben nélkü­lözhetetlen, ahol nem egy prob­léma megoldását éppen a nagysebességű számítás tette lehetővé, nemcsak a látványos és számunkra jószerével elér­hetetlen űrkutatásban nélkülöz­hetetlen; hanem egyre inkább az a hazai kereskedelemtől (a készletek nyilvántartása, a könyvelés) az állami igazga­tásig szinte minden területén. Spontán kezdeményezések Az első lépések tulajdonkép­pen spontánnak nevezhető kez­deményezések voltak. így szü­letett meg az Elektronikus Mé­rőműszerek Gyárának (EMG) 830-as típusú közepes teljesít­ményű gépe vagy az MTA Központi Fizikai Kutató Intéze- zetének TPA típusú kis számí­tógépe, amelyet most a már harmadik generációs TIPAI szá­mítógép gyártása követett. Hazai gondok Nem sok ország van a vilá­gon, ahol a népességnek: mint­egy 20 százaléka él a legna­gyobb városban — Budapesten —, mely lélekszómát tekintve tízszer akkora, mint a soron következő település. Magyar- ország még sok tekintetben előtte ÓH azoknak a műszaki változásoknak, amelyek - fő­ként nyugati országokban — a településrendszer átalakulásá­hoz vezettek (itt elsősorban a személyautó tömeges elterjedé­sére kell gondolnunk). Amikor hazánkban kiépül majd a megfelelő úthálózat és sokkal jobb lesz a gépkocsi-ellátott­ság, nagyobb szerepet kaphat­nak az ún. régió-központok, fejlődésük dinamikusabbá vál­hat, s ezzel általában a ma­gyar településfejlődés jellege is megváltozhat. A ma általában kívánatos­nak tartott decentralizált vá­rosfejlődéssel szemben ugyan­csak elképzelhető alternatíva Magyarország olyan mértékű „metropolitan” fejlődése, ami hazánkat — talán egy kis túl­zással fogalmazva — „város­álammá" változtathatná. Ne felejtsük el, hogy számos or­szágban mór a hazánkénál na­Érdekességck a nagyvilágból HOLDKOZETBÖL VIZ ES OXIGÉN Sxáz kilogramm holdkőzetböl mint- egy egy liter víz nyerhető. Á NASA houstoni űrhajózási központjában végzett kísérletek során ilmenitet — mely a holdkőzethez rendkívül ha­sonlítható, vasat és titánoxidot tar­talmazó anyag — napkemencében 600—1300 fokra hevítettek, majd hid- rogénkezeléses eljárást alkalmaztak. Ezáltal az ilmenitböl kivonták az pxigént, aminek következtében a víz képződött, amely azonnal elpárol­gott. A kondenzált vízgőzből elek­trolízis utján könnyen állítható elő hidrogén és oxigén. A hidrogén azután további oxigén kinyeréséhez használható fel. Az űrhajósoknak víz- és oxigénszükségletUk fedezésé­re megfelelő napkemencét és a kő­zet redukálásához szükséges hidrogént kell magukkal vinniök. Az eljárás kimeríthetetlen energiaforrása a Nap lehetne. MAI. RABSíQLGAKERESKEDELEM Az angol Rabszolgaság Ellenes Társaság becslése szerint még je­lenleg is 5 millió afrikai él rab­szolgaságban. Minden nemzetközi tiltakozás ellenére ma is keresked­nek még fiatal, erőteljes fiúkkal és csinos lánykákkal. Egy erőteljes fiú ára Sierra Leoneban 4400 márka, egy fiatal, szép lány ára 6000 mai­ka, de ha egy szaud-arábiai, vagy más arab fejedelemnek, vagy nagy­úrnak kell, háromszoros áron újra el lehet adni. Az afrikai rabszolga­kereskedők két úton bonyolítják le üzleteiket: elszegényedett, vagy éhező észak-nigériai és szudáni csa­ládok gyerekeit veszik meg és viszik őket — nemritkán repülőgépen — Sznud—Arábiába. Vagy megjelennek a Mekka környékét ellepő afrikai mohamedán zarándokok között, ke­nyeret és munkát ajánlanak azoknak, akik odáig eljutottak, de hazájukba visszatérni már nem tudnak. Ezzel párhuzamosan a peri­fériák fejlesztése és gyártása is elkezdődött, Ezek azok a be­rendezések, amelyeken keresz­tül a gép a „külvilággal” a kapcsolatot tartja. Különösen lyukszalagte'chnikai berendezé­sek készültek így az Elektro­mechanikai és Finommechani­kai Kutató Intézetben (EFKI) és a Magyar Optikai Művekben (MOM). Francia ajánlat Rövidesen azonban világossá vált, hogy hatékony számítás- technikai bázis, központi kez­deményezés, koordináció és támogatás nélkül nem képzel­hető el. Az is nyilvánvaló lett, hogy célszerűtlen volna hazánk­nak, egy kis országnak, teljes önállóságra törekednie. Ezért élünk a nemzetközi munkameg­osztás adta lehetőségekkel, így fogadtuk el a francia aján­latot számítógép-licenc vásár­lására, amely egyébként össz­hangban van kormányunk álta­lános licenc-vásárlási program­jával. A francia partnerek ajánlották azt a kis számítógé­pet, amelyre Magyarországnak leginkább szüksége van. A francia Cll 10 010-es gép­hez, mint központi egységhez a későbbiekben az ún. Fe 3-as fix, tárcsás tároló licencét vet­tük meg, biztosítva ezzel egy megfelelő külső, háttérmemó­riát. A cél természetesen komp­lett számítógép előállítása sza­laglyukasztóval és olvasóval, sornyomtatóval, esetleg mág- nesszalagös és sok más peri­fériával. Kooperáció a vállalatok között A „számítástechnikai prog­ram” nagysága az átlagost meghaladó fejlődési ütemet követel és eleve a vállalatok közötti kooperációra épül, így a székesfehérvári VIDEOTON mintegy ipari fővállalkozóként foglalkozik az 1010-es számító­gép gyártásával, amelyhez pl. az EMG és több gyár kooperá­cióval kapcsolódik. Már ez év­ben a VIDEOTON gyár több számítógépet gyárt a felhasz­náló részére. A lyukszalag perifériák egyik részét az EFKI (amely időköz­ben a VIDEOTON Fejlesztő Intéztévé lett) fejlesztette ki, és végső, ipari gyártásra a MOM tette alkalmassá az egyrészt másodpercenként 300 vagy 1000 karakter sebességű olva­sót (karakteren egy betűt, egy számot vagy pedig valamilyen egyéb jelet értve), másrészt pe­dig a másodpercenként 30 ka­rakter sebességű lyukasztót. A Villamos Automatikai Inté­zet (VILATI) Prepámat és Pre­pádat néven kifejlesztett adat­előkészítőjébe (amely az író­géppel írt ún. alfanumerikus szöveget lyukszalagra „teszi át”) is a MOM készít lyukasz­tót és olvasót. H. O. I Különleges vízcséppek Évszázadok óta a víz egyes tulajdonságai olyan mércéül szolgálnak, amely nélkül a mo­dern tudományok sok fogalmc értelmetlenné válna. így pl. 1 C° századrésze a víz fagyás- és forráspontja közötti hőmér­séklet különbségnek. 1 liter víz tömegének súlya 1 kilogramm Az 1 kilogramm víz hőmérsék­letének egy fokkal való eme­léséhez szükséges hőmennyi­ség a kilogrammkalória. Az emberiség már régtől fogva használja jellemzésre: „Mint két csepp víz hasonlít egymásra”. Sokáig azt hittük, hogy mindent tudunk a víz­ről, és már semmi meglepőt nem vártunk tőle. Közismert volt már régóta, hogy egy vízmole­kula két hidrogén és egy oxi­gén atomból áll. Mindenki tud­ja a képletét is: h^O. Mégis nemrégiben szovjet tudósok felfedezték a szupersűrű vizet. Kísérleteik során desztillált víz­gőzt hűtőitek kvarckristályból készült hajszálvékony csövek­ben, és az így kapott víz cso­dálatos tulajdonságokkal tűnt fel. Fajsúlya másfélszerese a közönséges víznek, a termé­szetben gyakorlatilag nem fagy meg, forráspontja 500 C5 hőmérséklet körül van. Mi a titka ennek a közönsé­ges vízből nyert különleges víz­nek? A felfedezők véleménye szerint a szupersűrű vízben a két hidrogénatomhoz több - páros számú — oxigénatom kapcsolódik. A molekulák nö­vekedése következtében növek­szik az anyag fajsúlya és na­gyobb a viszkozitása. Az oxi­gén atomok rendkívül nagy erővel kötődnek egymáshoz, ezért igen magas hőmérsék­leten sem bomlik fel. Csak igen alacsony, —40—50 C° hő­mérsékleten sűrűsödik — „üve- gesedik” — meg és válik szilárd testté. is terjeszkedni kezd, a kert­városok elvesztik eredeti ren­Ember és természet deltetésüket, maguk is a ter­jeszkedő nagyváros részei lesz­nek, s annak összes hátránya­it kénytelenek elvisel™. Vadászat és vadgazdálkodás A jövő városa Pedig számolni kell azzal a világméretű tendenciával, hogy az emberek többsége városok­ban akar lakni már ma is, de a jövőben még inkább, el­hagyva a kisebb településeket. De amíg napjainkban a Föld népessége nem éri el a 4 mil- liárdat, addig 2060-ra kb. 45 milliárdra (!) szaporodhat, — állítják a futurológusok. A sza­porulat nagy része — várható­an — városokban fog tömö­rülni, új épületek, lakások mil­lióit kell részükre felépíteni a következő 90 év alatt, így az egymásbafolyó metropolisok utódaiként létrejövő megalopo- lisokat még nagyobb települé­si egységek, az ún. ecumerto- polisok (országokat és konti­nenseket átfogó városhálóza­tok) fogják követni. Akik ellenzik a városok egy­re nagyobb elterebélyesedését, a magas házak építése mel­lett törnek lándzsát. Kétségte­Az ország az augusztus vé­gén megnyíló Vadászati Világ- kiállításra készül. Sokan hihet­nék azt, hogy a világkiállítás csak a vadászok szűkebb tá­borát érinti, ott csak értékes trófeák, fegyverek és vadászat­tal összefüggő egyéb eszközök lesznek kiállítva. Ez azonban tévedés; ha így lenne, bizto­san felmérhető, hogy sem kül­földön, sem itthon nem ta­lált volna olyan érdeklődésre és visszhangra — mint amilyent hozott. A kiállítás szervezői na­gyon helyesen az ember és a természet kapcsolatát állítot­ták a középpontba, ezen gon­dolat köré csoportosítják a ki­állítás látnivalóit. A vadászat ma már nem csu­pán art jelenti, hogy megkö­zelítsük és lelőjük a vadat, ha­nem a természeti tájat bené­pesítő állatvilágról Való gon­doskodást, a vadon élő állat­fajok fenntartását, egyeseknek a kipusztulástól való megmen­tését, mások állományának mi­nőségi és mennyiségi szabályo­zását — egyszóval az ember sokoldalú tevékenységét: a vadgazdálkodást. És ehhez nemcsak a vadászok érdeke fűződik, hanem az egész tár­sadalomé. Ma már egyre töb­ben igénylik a természetes környezetben élő állattal való találkozást a természetben épp­úgy, mint a televízió képernyő­jén, vagy a mozik vásznán, sőt az irodalomban, vagy a képző- művészetben is. A természet­ben járó ember számára az erdőben, a mezőn az életet je­lentő mozgást különösen a nagy állatok jelentik, ez ra­gadja meg elsősorban figyel­mét és „természetesnek" tori­ja jelenlétét. Sokan pedig nem is sejtik, hogy az állatok fenn­tartásához milyen erőfeszítések tapadnak és milyen alapvető emberi, társadalmi érdekek fű­ződnek. Hazánkban a tervszerű vad- gazdálkodás eredményekép­pen a súlyos háborús károk ellenére a szarvas- és őzállo­mány megkétszereződött a há­ború előttihez képest, a vad­disznók száma pedig helyen­ként már nemkívánatos meny- nyiséget ért el. E mennyiségi fejlődés utón jelenlegi felada­tunk egyrészt az egyes vad­fajok okszerű területi eloszlá­sát es a helyes ivararányt ki­alakítani, másrészt a szarvas félék minőségét (agancsfejlő­dés) javítani. Ugyanekkor csök­kenteni kell a jelentős mező* gazdasági károkat okozó vad­disznóállományt. Fontos fel­adatot jelent az apróvad-faja- ink (nyúl, fácán, foglyok) szá­mának növelése, hiszen jelen­leg még itt van jelentős elma­radás a háború előttiekhez ké­pest. Nem kis feladat ez, hi­szen a mezőgazdaságban el­terjedt vegyszeres növényvéde­lem nem kedvező ezeknek az állatoknak. A vadállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése fontos népgazdasági érdek is. Az el­fogyasztott táplálékot a vad állati termék formájában (hús, bőr, agancs) hasznosítja. így pl. egy kiváló minőségű, 500 grammot meghaladó őzagancs minden grammjának az érté­ke több, mint 200 forint —, ha a vadat külföldi vadász bér- lelövés ■ címén ejti el. Meghoz­za tehát gyümölcsét az ésszerű vadgazdálkodás, mert ébben az esetben az aranyál is drágább terméket állít elő. S könnyű belátni, hogy népgazdasági szinten a vad által elfogyasz­tott növények, vagy növényi ré­szek megtérülnek. Világrekord hazai őzagancs — drágább az aranynál Számottevő vadkárral egyéb­ként csak akkor kell számolni ha a vadállomány egy terüle­ten túlnépesedik. A nagyon el­szaporodott szarvasfélének az erdő már nem tud elegendő táplálékot adni: a vad ilyen esetben veszít az agancsának súlyából, majd testsúlyából - tehát vadászati értékéből is. Nemcsak mezőgazdasági, ha­nem vadászati érdek is, hogy az adott területeken csak a terület eltartóképességének megfelelő számú vad éljen. El­szaporodás esetén tehát tör­vényszerű a szigorú selejtezés. Vadgazdálkodást irányító szerveink mindent elkövetnek, hogy minden lehetséges esz­közzel csökkentsék a mezőgaz­dasági vadkárokat. A jó va­dászterületek erdei között vad­földeket alakítanak ki, ahol szabályos mezőgazdasági mű­velést folytatnak — a vadak számára. Ily módon megaka­dályozható, hogy az amúgy sem nagy területeken kóborló állatok ne az erdőn kivüleső mezőgazdasági területeken, ha­nem a vadföldeken legeléssze­nek. S ha ez a módszer mégjo'o- ban 'elterjed, remélhető, hogy megszűnnek az itt-ott még elő­forduló ellentétek a mezőgaz­dasági és a vadgazdasági üze­mek között — melynek haszon- élvezője elsősorban a termé­szetben üdülést, kikapcsoló­dást, egészségének megóvását kereső ember. H. J. Kisszá m ítógép-gyá rtás hazánkban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents