Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

1971. július 24. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Diákcsere a Műszaki Fűiskolán Megkezdődött az iskolaszervásár Napi 7—9 tonna árut szállít a PIÉRT Újdonságok: Pat-pen, színes füzet, divatos iskolatáskák, „mindentudó“ rajzgép A pécsi Pollock Mihály Mű­szaki Főiskola és az erfurti Épületgépész Főiskola között szerződés mondja ki, hogy di­ák- és tanárcseréket bonyolí­tanak le a két intézmény kö­zött, valamint közös kutatáso­kat végeznek. A szerződés első lépéseként tíz diák és egy ta­nár utazott ki az NDK-bo, hogy ott szakmai gyakorlaton vegyen részt, viszonzásként pedig ugyancsak tíz diák, egy tanár vezetésével Pécsre jött dolgozni az erfurti főiskoláról. A német diákok ugyanolyan szakmai gyakorlaton vesznek itt részt, mint magyar társaik, a Bara­nya megyei Építőipari Vállalat­nál dolgoznak. A háromhetes — Járási Építő Ktsz-nél dol­goztam egy hónapig a festők mellett, kerestem is több, mint nyolcszáz forintot, de ez kevés a magnóhoz. Olvastam az új­ságban a hirdetést és eljöttem a Sörgyárba üveget mosni. Környei Gábornak motorra kell a pénz. — Én is dolgoztam már idén nyáron az építőiparban. Sze­retnék venni egy mopedet, hót dolgozom tovább. Reggel hét­től háromig tart a munkaidő, nem nehéz a munka sem. jól érzem itt magam, s a motor is meglesz egyszer. Dung-The-Phong vietnami diák Pécsett, a Műszaki Főiskolán szilikátgépészetet ta­nul. Vele is a Sörgyárban ta­lálkoztam, . — Ilyenkor nyáron nem kell tanulni, nem szeretek én a kol­légiumban unatkozni, pihenni se nagyon, ígyhát eljöttem üve­get mosni. Igen, a középiskolások köny- nyebben kapnak munkát, az ál­talános iskolásoknak azonban korántsem ilyen egyszerű. Mi­niszteri rendelet szabályozza a diákok szünidei munkavállalá­sának lehetőségeit. Dolgozni, csak a 7. osztályt elvégzett tanulók mehetnek, de ozok sem mindenhová. Sót. Szakképzettség hiányában nyil­Betörők garázdálkodtak ápri­lis 22-én éjszaka a mecseki Susogó vendéglőben. A tette­sek: Szűcs Lajos 26 éves, Bódis István 22 éves pécsi lakosok, valamint a fiatalkorú T. János csak alkalmi munkát vállaltak, csavarogtak, éjszakánként pe­dig a tettyei barlangban ta­nyáztak. Miután napokig nem dolgoztak és élelmük sem volt, hatoltak be a Susogóba, ahon­nan ezer forintot, egv demizson likőrt, különféle rövid italokat, valamint különböző apróságo­kat vittek magukkal. Ugyanak­kor elfogyasztották az ott ta­lált ételeket. Ezután a mecseki fenyveserdőbe mentek, ahon­nan egyenként távoztak. Felte­hetően egy eldobott égő gyu­fától vagy cigaretta végtől ki­gyulladt az erdő, rövidesen lángba borult az aljnövényzet, a tolvajok menekülni kénysze­rültek, A nagy sietségben azon­ban áruló nyomok: igazolvány, zakó, s a betörésből származó ital maradt utánuk. Az éjszakát egy idegen férfi lakásán töltötték, majd Bódis azonnal munkát vállalt, Szűcs Lajos pedig — tartva attól, hogy T. János ittasan kifecseg­te a betörést — jelentkezel a rendőrséaen. A banda harma­dik, fiatalkorú tagja folytatta a csovarqást. s őrizetbe vételéig méa két betörést követett el. A Baranya bisztróból halt, ci­garettát és pénzt, az állatkert büféjéből pedig közel 700 fo­rint értékű italt, szalánvt, ciga­rettát és édességet tulajdoní­tott el. gyakorlat után néhány napos pihenőt, balatoni nyaralást ik­tatnak programba. Tegnap, a szakmai gyakorlat első két hetének végeztével a Műszaki Főiskola igazgatója, Ju­hász Jenő tárgyalt a német cso­port tanár-vezetőjével az eddigi tapasztalatokról. Ez a diákcsere ugyanis alkalmat ad arra is, hogy egymás módszereinek megismerésével javítsanak eset­leg a szakmai gyakorlatok je­lenlegi rendszerén és tartal­mán. A szerződés következő fázisa­ként még ebben az évben pécsi tanárok utaznak az NDK-ba és megtárgyalják a közös kutatási feladatok lehetőségeit ván cspk segédmunkára alkal­mazhatják őket — erre is van egyébként szükség — viszont nehéz munkát fiatal gyerekek­kel végeztetni nem szabad. S a másik probléma szintén a ren­deletből adódik. Az általános iskolások csak csoportba szer­vezve mehetnek dolgozni — egy csoport legkevesebb 20 fő kell, hogy legyen — ezt pedig na­gyon nehéz megszervezni. A Vá­rosi Tanács munkaügyi osztálya ebben az évben is felmérte a vállalatok igényeit s a munkára jelentkező diákok számát. Pé­csett idén nyáron 500 általános és 1600 középiskolás munkájára tartottak igényt az üzemek. Ez­zel szemben 755 általános is­kolás jelentkezett munkára. Nem tudnak tehát mindenkit e'helyezni. Maradnak a tábo­rok, a nyári napköziotthonok, ahol pénzt ugyan nem keres­nek, viszont felügyelet alatt vannak. A középiskolások valóban könnyebb helyzetben vonnak. A segédmunka ugyan minden­képpen nehéz, viszont jó pár „nekik való” munkaterület van, amihez nem kell szakképzett­ség. A pécsi Műszaki Főiskolán például nyári idényszóllót hoz­tak létre, ahol a liftesfiúk, lon­dinerek, szobalányok, mind kö­zépiskolások. Panics György Az ügyet a Pécsi Járásbíróság tárgyalta s a tórstettesként el­követett társadalmi tulajdont károsító lopás és tulajdon elleni bűntett elkövetéséért Szűcs La­jost két évi, Bódis Istvánt és T, Jánost pedig 1—1 évi sza­badságvesztésre ítélte el. A napokban nyílt meg a Kossuth utcában, a hajdani Nick-udvarban lévő játékbolt­ban a táska-vásár. A PIÉRT még a múlt évben sikeres piac­kutatást hajtott végre és a diá­kok szülők, pedagógusok véle­ménye alapján szerezte be az ipartól a mintegy 180 fajta is­kolatáska-kollekciót. Érdekes módon — eltérően a korábbi évek gyakorlatától — az idén már teljesen divatcikké vált az iskolatáska. A kisiskolások ugyan „konzervatívabbak”, még kedvelik a kézi- és hátitáskát, vagy ennek együttes kombiná­cióját, de a tizenévesek már inkább kedvelik a különböző színű és fazonú — például dip­lomata-, vállraakasztós-, spor­tos — táskákat. A pedagógusok kívánságának tett eleget a PIÉRT, amikor az az 1971—1972. oktatási évadra a korábbi ötven százalék he­lyett 80 százalékos arányban bocsájtja árusításra a famen­tes, jóminőségű füzeteket. Új­donság az is, hogy a füzetek fedőlapja színes: a koc­kás rózsaszínű, a vona­las kék, a sima pedig zöld. En­nek az az előnye, hogy ameny- nyiben nylonkötést kapnak, a gyerekek könnyebben kiválaszt­hatják a szükséges füzeteket táskájukból. Rendkívül széles választék áll rendelkezésre író­szerekben is. Több mint száz féle golyóstoll között válogat­hatnak és már az is örvende­tes, hogy az idén már egyre több iskolában engedélyezik a golyós Írónők használatát. Igaz, pedagógus-körökben még fo­lyik a vita, többen ellenzik a golyóstoll (alkalmazását az alsó tagozatosoknál. Mondják — és ebben sok igazság van — hogy a hagyományos töltőtoll gon­dosabb, tisztább írásra ösztön­zi a kisiskolást, akinek írás­készsége éppen az első évek­ben kezd kialakulni. Ellenérv­ként viszont azt halljuk, hogy a töltőtoll már túlhaladott író­szer, éppen úgy, mint ahogy a mártogatós tollat is kiszorította annak idején a töltőtoll. Ked­velt írószere lesz a középisko­lás diáknak az úgynevezett rostirón, rendkívül intenzív, szép színeivel. Idei sláger a Pat-pen toll. Nem kell tintát vinni az iskolába, hanem — az auto- szifonhoz hasonlóan — tintát tartalmazó patront lehet elhe­lyezni a tollba. Az ötletes ma­gyar gyártmányú Pat-pen pat­ronja sokáig tartja a tintát, s amennyiben kiürül, egy forin­tért új patron kapható. Üj cikk a műanyag betűsoro­zat is. A fröccsöntött betűket ollóval lehet kivágni, majd a műanyag-táblán lévő sínekre tetszés szerinti sorrendben fel­csúsztatni. A gombfesték lassan kimegy a divatból, helyette kü­lönböző temperakészleteket hoznak forgalomba. A műszaki diákok részére gyártott az ipar olyan precíz rajzgépet, amelyet — persze, drágább kivitelben — mérnöki körökben is szíve­sen használnak. Ez az iskolai rajzgép mindössze 228 forint, de — ahogy mondani szokás — „egy életre szól”. Bizonyos cikkekben vannak ellátási gondok is. A PIÉRT igazgatója, Knapp Tibor sze­rint: „Baj van a kréta körül!" A hazai kréták minősége erő­sen kifogásolható: karcosak, gyorsan eltörnek. Valamikor pa­pírvédővel látták el az előre kihegyezett krétát, de a hazai „krétaipar” rég lemondott Mi újság a faluban? — ezt kérdeztük a múlt héten öt köz­ség egy-egy illetékes vezetőjé­től. így a váratlanul kiválasztott öt faluból érdekes tudósításo­kat kaptunk, ezért a jövőben rendszeresen, hetenként hívjuk fel a megye néhány községét, ezzel a kérdéssel. A lényeg per­sze az, hogy találomra választ­juk ki a községeket, elkerüljük egyes helyek előre elkészített falu-reklámját, vagyis a lényeg a váratlan kérdés: Mi újság a faluban? Ezen a héten egymással föld­rajzi háromszöget alkotó három községet hívtunk fel telefonon, mégpedig a megye három szél­ső faluját: az északi Nagyhaj­mást, a Somoggyal határos, Dráva menti Feísőszentmártont és a Duna mellett, az ország­határnál Kölkedet. * NAGYHAJMÁS. Az első sza­vakat alig értjük a telefonban, így Is sikerül egy információt kapni: ennek a falunak rossz a telefon-összeköttetése, nem ártana valamit javítani a vona­lon. Azért összekiabáljuk a nagyhajmási tudósítást: — Felújítjuk a község 25 fé­rőhelyes óvodáját, mégpedig 42 ezer forintos költséggel — mondja Liszica István tanács­elnök. — Továbbá 45 ezer fo­rintért fürdőszobát rendezünk be a pedagógus lakásba, s vi­zet vezetünk be oda. Az egy kilométeres belső kövesútbál 400 méter már kész, jövőre a fennmaradó 600 métert is elké­szíttetjük. Ennek összes költsége 210 ezer forint. — Mi újság a nagyhajmási közös tanácshoz tartozó Meké- nyesen, a megye északi szélén lévő faluban? — Harmincötezer forintért ezekről a hasznos figyelmessé­gekről. A PIÉRT most Romániá­ból szerzett be jóminőségű kré­tát — egyelőre kisebb — meny- nyiségben, de további szállít­mány várható. Egynyolcados rajztábla van elegendő, de ne- gyedes és feles — középiskolá­sok részére — már korlátozott mennyiségben. A több mint száz féle festőecset közül ép­pen az úgynevezett iskolai­ecsetben van hiány. Minden­esetre a PIÉRT bizakodik, hogy a még hátralévő jó egy hónap alatt e néhány cikkből is meg­felelő mennyiséget be tud sze­rezni. buszvórót építtettünk, másik 30 ezerért új hangosbemondót... — Fontos ez? — Nem biztos, de a meké- nyesiek kérték. Továbbá ebben a faluban 25 ezer forintért bő­vítjük az óvónő szolgálati laká­sát. A mógocsi ÁFÉSZ pedig 250 ezer forintos költséggel fa­latozót és presszót alakít ki az italbolt helyett, egy nemrég vá­sárolt házban. * FELSÖSZENTMÁRTONBAN Kecskés Andrájné, a községi tanács gazdálkodási előadója jelentkezik: — Nagy szükség van nálunk az óvodára — mondja — ezért 1 millió 400 ezerért építünk egyet, ebből 800 ezer forintot a Megyei Tanács ad. De lesz benne közel 400 ezer forint ér­tékű társadalmi munka is. Még így is attól tartunk, hogy kicsi ez az 50 férőhelyes óvoda, le­het, hogy rövidesen 75 férőhe­lyesre lesz szükség. * KOLKEDEN hiába folyik a Duna nem messze a falutól, mégis vízgondjai vannak: Mo­hácsról hozzák az új törpe víz­műhöz, s úgy látják el vele a községet. Somogy rendezésében ma, szombaton és holnap tartják meg a hagyományos nyár táncfesztivált, a dunántúli néo- táncosok V. találkozóját. Ma délután menettáncversennye: kezdődik a program, majd ün­nepélyesen megnyitják a talál­kozót. Este: műsor a szabadtéri színpadon, majd néptóncosok A napokban készült el az első elektrofilter a MEZŐGÉP Vállalat műhelyeben: a füstfo­gót egy NSZK cég, a Frankfurt am Mainban székelő Lurgi művek rendelték. Az elektrofil­ter értéke 17 millió forint, s úgy néz ki, hogy kitűnően be­vált. A cég elégedett: mi sem bi­,, Árulkodnak" a oaranyai mada­rak, mégpedig arról, hogy túlságo­san sok gabonaszem szóródik el az utakon. Naponta legalább ezer va- gonnyi terményt szállítanak ebben az időszakban a jármüvek a kombáj­noktól a tisztítótelepekre, magtárak­ba, s a jelek szerint nem elég kö­rültekintően bonyolítják le a szállí­tást. A kelleténél jobban megrakott vagy nem eléggé pontosan záródó Nemzetiségi múzeumok Baranyában A Hazafias Népfront Siklósi járási elnöksége kezdeménye­zésére még ebben az évben két meglévő helytörténeti mú­zeum alakul át nemzetiségi mú­zeummá. Mórokon baranyai német nemzetiségi, Felszőszent- mártanban baranyai délszláv nemzetiségi falumúzeum szer­vezését kezdték meg. Sellyén ormánsági jellegű helytörténe­ti múzeum lesz. Az új átszerve­zés lehetővé teszi, hogy a nem­zetiségek néprajzi, népviseleti anyagai, leletei tájjellegű állan­dó kiállítás keretén belül ke­rüljenek bemutatásra. Az új fa­lumúzeumok Baranya megyei Nemzetiségi Falumúzeum elne­vezés alatt működnek. — Éppen a Duna közelség« miatt van a vízzel bajunk — mondja Baranyai Józsefné ta­nácselnöknő — a nagy folyó ugyanis befolyásolja a kutak vízszintjét és vizének minőségét. A KÖJÁL vizsgálata szerint a falu egyetlen fúrt kútjábál kap­tunk jó vizet, ezt az intézmé­nyek használták. Most 3 millió 400 ezer forintos költséggel épül a törpe vízmű. Ebből közel egy milliót a háztulajdonosok fizet­nek, mégpedig házanként 3600 forintot, két év alatt egyenlő részletekben. Egy milliót a Víz­ügyi Igazgatóság ad, község­fejlesztési alapból 730 ezer fo­rintot biztosítunk. De van még erre a nemrég megszűnt járási tanácstól kapott pénzünkből is. Továbbá félmilliót a tsz ad. Má­sik lényeges beruházásunk: a falu fél évszázados villanyveze­tékét a DÉDÁSZ kicseréli. Á község 87 ezer forintot ad a költségekhez, így a Dankó Pista és az Arany János utcában is lesz villanyvezeték. * Óvoda, víz, villany, út — a korszerű élet alapvető kívánal­mai. Ez mai „baranyai három­szögünk" jelentése. F. D. bálja a SZOT étteremben. Va­sárnap délelőtt szakmai tanács­kozással folytatódik a program, majd este újabb szabqdtér műsor következik. A találkozón esztergomi, dunaújvárosi, • ka­posvári, tatabányai, kapuvári együttesek, továbbá egy fran­cia és egy jugoszláv népi tánc- együttes vesz részt. zonyítja ezt jobban, mint az, hogy a jövő esztendőre két újabb filtert rendelt a cserkúti- aktól. A napokban érkezett egy másik megrendelés is. Az ugyancsak NSZK cégtől, a Hum­boldtok Hasonlóan két elektro­litért kérnek jövőre — méret­ben kisebbet, mint a Lurgi mű­vek. | tehergépkocsikról és vontató-pótko- I csíkról sok szem hullik az útszélre. I A madarak nagy csapatokban lepték I el a meqye útjait. A kis „szárnyas í ellenőrök” mozgolódása természete­sen nem maradt hatás nélkül: a gazdaságok szakvezetői is felfigyel­tek a termény szóródására és intéz­kedéseket tesznek a gabonaszállítói minőségének megjavítására. Mohácson szennyviz-főgyűjtő is átemelő telep épül, melynek munkálatait már 60 százalékban elvégezték. Fő rendeltetése, hogy a záporszennyet és a száraz időben lejövő szennyet vezeti át át a Dunába Fotó: Rácz József Dolgozó diákok Szobalány, londiner, üvegmosó — magnóért, motorért, zsebpénzért Csavargók a tettyei barlangban Betörőket ítéltek el Kérdések „háromszögben“ Mi újság a faluban? Óvoda Nagyhajmáson és Felsőszentmártonban Új villanyhálózat és törpevízmű Kölkeden Népi táncosok találkozója Földváron Cjabb NSZK-megrendelők Elektrofiltert gyárt a cserkúti MEZŐGÉP Árulkodnak a baranyai madarak Áruló nyomok az égő fenyveserdőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents