Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
mi. fűti ut 20. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Nézzünk szembe a tényekkel! Illatos, falusi kenyér A tsz-ek melléküzemei segítsék jobban a lakosság ellátását Közel egy ere, hogy »étnéztem a szigetvári járásban kenyér- figyben. Panaszkodtak néhány községből, hogy nem jó a kenyér. Meghallgattam az illetékeseket, megtekintettem a sütőüzemet. Emberfölötti munkát végeztek a pékek és a segédmunkások. De: a kenyeret raktározni nem lehet — legalábbis raktár híján... A friss kenyér nem kerülhet azonnal a fogyasztóhoz, ha a gépkocsi lerobbant. A másik meg mikor ér Szentlászlóra? Ki tudja... Azt hi»em, a panaszos levelek akkor érkeztek a szerkesztőségbe, amikor az ibafai maszek pék megszüntette az ipart. Esznek-e a falusiak friss kenyeret? A korszerű kenyérgyárak a városi lakosságnak születtek. Nem felelne meg a valóságnak, ha azt (mám: néhány nagykapacitású, modem üzem ellátná Baranya hóromszáz- egynéhány települését Nem elég ugyanis a korszerű üzem — és most ne vessük fel azt a kérdést, hogy valóban korszerűek-e a baranyai sütőüzemek? — hanem komoly gép- kocsipark is szükséges — ami nincs. Aztán, ha van, igen sok községbe utat is kellene építeni — ahol még nincs. Addig, amíg zord teleken a hadsereg tankjait kell segítségül hívni, hogy X faluba eljusson a kenyér, abszurdum korszerű gyárakról beszélni, addig — férfiason be kell vallanunk — nagyobb szolgálatot tesz egy kis péküzem a faluban, addig az a korszerű. — Hogy mennyi kenyeret sütök? Három hét alatt tizenhatezer forintot költők lisztre. Szombaton tíz mázsa kenyeret adtam ki... Hatvanöt óta vagyok maszek, harmadmagam- mal sütök itt Szekcsőn, Süthetnék többet is, elfogyna, de nem győzzük ... Nálam megkapják a népek félötkor, négykor, mert ügye, mire a bolt kinyit, már dolgoznak. Dagasztani se nagyon érnek rá már az asszonyok, a cseresütés megy jobban. Dolgoztam én a gyárban is, de ott nem értem rá törődni a kenyérrel, higgye el, a tészta olyan, mint egy élőlény . .. Annak lelke van. Érezni kell, mikor veti be az ember, erős kemencét kell-e vagy gyengét készíteni? A napokban járt itt egy szaktárs, bátai. A bátaszéki kenyérgyárban dolgozik, de otthagyja most, azt mondja: nem érzik a kenyeret, a tésztát, meg másutt többet keresnek, köny- nyebb munkán, szabad a szombatjuk, a vasárnapjuk... Én még csak bírom, de a Frigyes már idős, beteges is, mi lesz, ha egyedül maradok? Feleségemmel dolgozom, mert egy pékműhelybe ketten kellenek, ő meg nincs bejelentve, máshova pedig nem tud elmenni dolgozni... Inast? Tarthatnék, de Kaposvárra kellene járnia iskolába ... Süteményt? Süthetnék, hiszen mesterlevelem van. Sütők-e? Áh ... Divatos fogalom Makk Mátyás negyvenhét éves, dunaszekcsői maszek. Délutáni álmából zavarom fel, papucsban, kötényben — munkaruhájában pihent le . .. Azt mondja, elég lenne a falunak egy kétkemencés sütöde, egy kis bolttal, három pékkel ... Divatos fogalommá vált a melléküzemág ... Egyik termelő. A Talajerőgazdálkodási Vállalat kovácshidai tőzegbányájában termelik és tisztítják az alapanyagot a kiváló minőségű talajerősítö trágyakeverékhez. Évente négyezer vagon tőzeget termelnek és ezt keverve szállítják a rendelőknek. A legnagyobb felhasználó a Villányi Állami Gazdaság évi 1000 vagonnal, a mohácsi Új Barázda Tsz 800, a villányi tsz 700, a kovácshidai 500 vagonnal. Képünkön: a kovácshidai telepen megtisztítják a frissen bányászott tőzeget a nádgyökerektől szövetkezet búvárszivattyúkat exportál, másikuk tengeri herkentyűket fest bérmunkában lilára ... Jó dolog, ha a tsz- ek folyamatos foglalkoztatást biztosítanak tagjaiknak, de még jobb lenne, ha e melléküzemek sokkal inkább segítenék a lakosságnak nyújtott közvetlen ellátást, szolgáltatást. Drávaszabolcson kitalálták, hogy sütőüzemet működtetnek. A termelőszövetkezeti „kenyérgyár" Mattyon termel, a Dózsa Termelőszövetkezet öt községét, s az itt élő 2364 embert látja el friss, illatos, jóminőségű kenyérrel. Napi tizenöt mázsát sütnek . . . Nem lehet elég szenvedélyesen és lelkesen dicsérni a drávaszabolcsiak példáját. Ők azok, akik megértették: a termelőszövetkezetnek komplex feladata van. Gazdasági, kulturális, politikai feladata. Az emberek érzik, hogy itt értük tettek valamit — a hála előbb- utóbb valamilyen formában megmutatkozik. Mi lesz, ha kiöregszenek? Sokhelyütt megoldaná a rossz ellátás problémáját a tsz sütödéje. Persze, péket is szerezni kellene valahonnan: Baranyában mindössze negyvenhárom maszek működik, tanulójuk egy sincs... Köztudott a sütőipari vállalatok szakmunkáshiánya is. Utánpótlás — nagyon szegényes ... A maszekok átlagos életkora' ötvennyolc év. Korai a vészharangot húzogatni? Ők negyvenhármán havonta több tonna kenyeret sütnek. A csi- kóstöttösi pék — aki maga teríti áruját a szomszédos falvakba — egymaga évi négyszáz- ezer forintos forgalmat bonyolít. (Biztos vagyok, hogy holnap kint lesz nála az adóhivatal, s ezért tájékoztatásul mégegy- szer közlöm: forgalma ennyi, ami nem jefent tiszta jövedelmet!) Mi lesz, ha elérik a nyugdíjhatárt? Egyszerre tűnnek el a porondról ... Van egy másik megoldás is: el is hangzott egy fórumon. Először is ne együnk olyan sok kenyeret. Aztán gondoljuk meg: a friss kenyér egészségtelen. Ne együnk hát friss kenyeret. A javaslat jó lenne, ha megszívlelné mindenki... De a javaslattevők is a friss, gusztusos, illatos kenyeret szeretik. S ha azt esznek, a javaslat mindjárt úgy szól: egyen szikkadt, háromnapos kenyeret az, aki ... De ki?! Jó lenne szembenézni a tényekkel, okosan megépíteni o járható utat. Mert most csak a tények néznek szembe velünk, s mi: vagy mellébeszélünk, vagy szemlesütve hallgatunk ... Kampis Péter Miaíenkit arra készítünk fel, Épül a szükséghid Fotó: Cs. Nagy Lajos amit „akkor“ keii lennie Mit tud oz epiméter? Híd a Zagyván A gyorsaság jellemzi a korszerű polgári védelmi technikát Sok szó esik a polgári védelemről, de még többet kell beszélnünk róla. És persze nemcsak beszélni, hanem cselekedni is. Az újrendszerű kiképzésnek is az a célja, hogy az egész lakosságot felkészítse egy esetleges háborúban tanúsítandó legmegfelelőbb magatartásra, ami — joggal mondhatjuk ezt — a túlélés egyik biztosítéka. Erről tájékoztatott Tornai József ezredes, a polgári védelem országos parancsnokának első helyettese is a Hatvanban megtartott polgári védelmi bemutató alkalmával. Tapasztalatok — Az eddigi gyakorlatok kellemes meglepetést keltettek bennünk. A lakosság nagy megértést tanúsított, támogatása, segítsége, együttműködése imponáló volt, s azok a rétegek is helyesen fogták fel a gyakorlatok lényegét, amelyekkel különösebben nem foglalkoztunk. Többet lehetett produkálni, mint amennyire felkészítettük a lakosságot — mondta Tornai ezredes elvtárs — és mi ennek kiegészítéséül hadd emlékeztessünk a közel két évé megtartott nagyszabású komlói gyakorlatra, amelyen egy város egész lakossága mutatott nagyszerű példát és vizsgázott kitűnőre e fontos „tantárgyból". — És még egy figyelemreméltó tapasztalat: könnyebben ment a lakosság bevonása a polgári védelem szervezeteibe, mint gondoltuk, s ahogy felkészültünk erre. A lakosságnak erre a nagyszerű hozzáállására kell alapítanunk a jövőben is. — Előtérbe kerül a kevésbé veszélyeztetett területek bevonása a polgári védelmi felkészítésbe. Továbbépítjük a központi riasztási rendszert, sugárfigyelő jelzőrendszert hozunk létre. Egyszerű, olcsó légzésvédő álarcok kerülnek forgalomba, közel 3 millió példányban kiadunk egy könyvecskét, amit minden családhoz el akarunk juttatni, s amiben mindenki választ kaphat a polgári védelemmel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre. Negyedmilliós példányban pedig egy 25 kötetes közületi kiskönyvtár segíti majd a vállalatok, intézmények polgári védelmi tevékenységét. — Mindenkit arra kell felkészítenünk, amit háborús körülmények között maga és embertársai érdekében tennie kell. Ehhez készül már az oktatási i anyag. Maximum 30 órás kiképzésbe vonjuk be differenciáltan az egész lakosságot. Ezt a kiképzési szakaszt 1975-ig befejezzük, utána a felkészítéssel kapcsolatos változásokat a tömegkommunikációs eszközök segítségével közöljük rendszeresen a lakossággal. A kisebb területekre kiterjedő gyakorlatokat felváltják majd olyanok, amelyek legalább három megyét ölelnek fel, mert ezeken nagyobb vezetési gyakorlatra lehet szert tenni. Bemutató Felvonultatták a bemutatón a legkorszerűbb technikai eszközöket, amelyek támadás esetén nélkülözhetetlenek a mentésben és a mentesítésben, A legújabb, egy magyar találmány a bemutató sztárja. Az epiméter egy különleges műszer, ami nagy távolságból is érzékeli az atombomba-robbanást és rögzíti a legjellemzőbb adatokat: az atomfegyver nagyságát, a robbanás irányát... A fényérzékelő előtt vakut villantanak fel, s a következő pillanatban már fel- üvölt a sziréna. Ugyanez történik „nagyban" is. A távoli fényvillanás, a robbanás keltette légnyomás hat az érzékelőegységre, ami a lökéshullámok regisztrálásával a robbanás irányát is rögzíti. Több epiméter együttes adataiból pontosan megállapíthatják a robbanás helyét, s ennek ismeretében teheti meg a legsürgősebb intézkedéseket a polgári védelmi szervezet. És a többi eszközök? Itt van például egy teljes víztisztító berendezés,, amely a szennyezettségtől függően 3,5—8 ezer liter vizet tisztít óránként, a hozzátartozó mini-laborban pedig folyamatosan ellenőrizhetik a tisztítás fokát. A darus gépkocsi, a gumikerekes kotró-rakodó a I polgári életben sem ismeretlen, a nagyteljesítményű lánctalpas bulldózer azonban mindenkit lenyűgöz méreteivel, fürgeségével és munkateljesítményével. A Zagyva felett gépkocsik az általuk a helyszínre szállított elemekből szinte pillanatok alatt építik meg a szükséghidat, arrébb pedig egy légsűrítő erőközpont, mellette egy kisebb áramfejlesztő centrálé dolgozik teljes üzemmel. Több egység foglalkozik a mentesítéssel. A személyzet mindenütt beöltözve úgy, ahogy „akkor” is kell: talpig gumiöltönyben, gázálarcban és így végzik munkájukat a fertőtlenítőnél, a fürdőnél és valamennyi mentesítő berendezésnél. Minden gépkocsira szerelve, gyorsan mozgatható állapotban, és ahogy elmondták: gyorsan üzembehelyezhető állapotban van. „Kétszer ad...* A gyorsaság egyébként a legfontosabb szempont. Kétszer ad, aki gyorsan ad — tartja a régi közmondás. Sokszorosan érvényes ez ebben az esetben, amikor a gyorsaságon emberéletek ezrei múlhatnak ott, ahol a nukleáris robbanás másodlogos hatásai érvényesülhetnek. A bemutató arról győzött meg, hogy a korszerű eszközökkel felszerelt polgári védelem a szó igazi értelmében az állampolgárok védelmét jelenti. H.l. — Szárnyaló dallamok. A Pécsi Szabadtéri Színpadon július 25-én este nyolc órakor köny- nyűzenei műsort rendez a Mecseki Kuitúrpark. Fellépnek: Né: meth Marika, Sárosi Katalin, Petress Zsuzsa, Zentay Anna és Delhousa Gjon albán táncdol- énekes. Konferál Szuhay Balázs, A zenét Túrán László triója szolgáltatja. Az előadást rossz idő esetén július 30-án tartják meg. LED A nép nagy védelmezőinek névsorát jelzős szerkezetekbe ágyazva, színes krétával örökítették meg ismeretlen krónikások. így lett az egykori Zsol- nay Mauzóleumból — hősök fola. Zorró, Ajvenhu, Illés, Omega és a Hűje Jóska bevonultak Led irva történetébe. Innen a faltól indul tóm el, egy kis szétnézésne. * Esóvíz-vójta, kétoldalt a természet bokrosította rövid kaptatón ér a vándor Ledina szívébe. Van ugyan egy szép széles út is — mentén hosszú árkot ástak —, de a buszvégállomás miatt az arra járás jókora kerülőt jelentene. — Ahogy felér az ember, mindjárt szemébe ötlik, egy nagy szeméttároló. Mauzóleum formája sokakat elgondolkoztat: az idősebbek még halványan emlékeznek arra, hogy mielőtt az épület bejáratának tetejét gondosan leszedték, szép park volt itt. . . Ahogy jobbra kanyarodva kiérek, az új ABC áruház szomszédságában egy kis kör alakú, parkformájú „valami" tűnik elő i I NA Látszik, voh Idő, om-ikor még gondozták. Kilenc pad körben, a megfáradtaknak nyújtana pihenőt: a panoráma Meszestől az épülő tévétoronyig csodálatos. Csak éppen a kilenc pad egyikének sincs ülőkéje, támla viszont kettőn van. Talán a gaz benövi őket. Szürkül. Körbe a város távolabbi pontjain villanyok gyúl- nak. A gyengén fújdogáló déli szélben szúnyoghad ad találkát az ideiglenesen felállított munkásbódé mellett. Egy bokor tövében átmenő forgalmat és 20 kilométeres átlagsebességet hirdető táblák hevernek. A bódén lakat. Az ABC áruház öt szeméttároló ládája szintén láncraverve. Mint a dupla vagy semmi. Ha valaki viszi, hót mind az ötöt vigye. Jobban megnézve azonban a lánc vége felkanyarodik az ablakrácsig, (gy csak az áruházzal együtt lehetne a ládákat elemelni. Láncon van odébb egy betonlapkollekció — szépen felrakva, egybefűzve. Hatalmas TUTO lakatok alatt a becsület. Lassan sötétedik. Szemben egy árva pózna, erőtlen fénysugár prőbófja a földet elém! Kivernivaló célpont — leginkább csak a bogarakat vonzza. Fönt egy denevér húz el ... * Már csők botorkálni lehet a KISZ-hózak közötti huppanókon. Vadász utca 25. sz. A lépcsőházban világosság. Balról, a lakónévsor felett: e ház összes lakása a Porcelán- gyár készenléti lakása. Mellette felhívás: Lakótársak! Körzetünkben a képviselő jelölőgyűlést március 20-án, a művelődési házban tartjuk . . . minél többen jelenjenek meg. Egy asszony lavórral lép ki a szemközti épületből, s a térre loccsintja. Az emeleti ablakból valami kiröpül — csörömpölve ért földet. A „szaltó martálé" megy a tévében, igyekezni kell. Egy bong a sötétben: — Mit kódorognak itt! Menjenek a fenébe, mert rendőri hívok . . . A lakótelep felső végén az egyik lépcsőház előtt a lakók székeken, „hokedliken" ülve beszélgetnek. Szokásos esti időtöltés, téma van bőven. Ahogy meglátnak, leveszik a hangot, méregetnek. — Jó estét! Mondom, mi járatban vagyok. Az egyikük — idősebb ember — cigarettát kotor elő, rágyújt. A láng megvilágítja az arcát. Látom, keresi a szavakat. Végül kifakad: — Tizenkét esztendeje, amióta itt lakom, csak ígérgetnek Hogy lesz út, meg világítás, meg minden ... De ki hiszi már? Tudja, hogy van ilyenkor? Megfáradtunk, megteltünk. Több listát küldtünk mór a tanácsra, a lakók aláírásával. Odaért. . ,? Por van. Ha esiíí az eső, dagasztani lehet, télen csicson- kázni. Ez népiesen van, annyit tesz, hogy sokat áll fel az ember. Mutatnak arra, . emerről jöttem. Van az út közepén egy nagy gödör. Aki nem ismerős erre, bizony lábát törheti. A sötét a másik átok. — Ha itt kap egy pofont, még azt sem tudja, ki adta! Mesélik, hogy a múltkoriban az egyik fiatalasszony elé kiugrott valaki innen a ház mögül és lepofozta. Szegény kiabálni kezdett, mire ott termett az ura. A pofozó elnézést kért. Egy bőrgyári lányt várt, s hm . .. összetévesztette vele. Megesik ez. — Ott verték meg a Gungl Sanyit . . . Bolt nemigen volt a környéken. Amikor o nagy ABC felépült, igen megörültek. Most arra is panaszkodnak. Lavór meg edény van bőven, de mire a munka után háromkor venni kéne valami vacsorára valót, megáll o tudomány. — Egy hónapja, még hatvan forint volt a paradicsom kilója: lehetett kapni! Egyesével vették. Most próbálja meg, délután, a műszak után .. . Hétkor bezárnak, de jobb is. Talponálló lett a presszórészből. Gyereket se merek már küldeni. A közelmúltban betörtek az áruházba. Lehet, hogy a tükrök miatt. Mert azokat szereltettek fel a falra, hogy lássák a vevőket a fakkok között. Sok a ragadóskezű. Hogy honnan . ..? * Ledina. Elhanyagolt vidék. Nem törődik itt senki semmivel. A lép- csóházakat 12 év alatt egyszer festették ót. Igaz, voltak itt a minap ajtómózolók, s lefestették a lakások ajtojait „börtönszínűre". Hiába tiltakoztak a lakók. Most mindegyik festéket vesz — s maga tünteti el a sötétszürkét fehérre. „Magát az isten küldte" — mondták, amikor igazolni akartam személyem szólni akartunk már, hogy jöjjenek, s nézzék meg, mi folyik itt”. Ledina. Mást akartam én írni. Kerestem, hogy valaki megmondja: Honnan ered e név? Sokféle változatot hallottam, de valahogyan mind ráillik a jelenre is. Akár tegnap tartották volna a névadó ünnepséget. Szlávul ledina rétet, gyepűt, parlagot jelent. Más szerint valaha vesztőhely volt itt. A régi földbirtokos gyakorolta ehelyt a pallosjogát, még a törökdú- lás előtt. Pallosjog — ius gladü. Gladina . . . ledina ... A legszavahihetőbb történet így szó' • Valaha lakott a dombon egy szépséges vendéglősné. Fekete... tűzszemű. Éjjelente gyertyát rakott a ház ablakába, így várta a környék legényeit. A vendéglő udvarán feneketlen kút ásítozott. A legényeket, akik éjnek-évadján felmentek a szépasszonyhoz, sohasem látták többé... A szépasszonyt úgy hívták, Ledina, — Sintérdomb. Az volt ez! * Tíz óra is elmúlt, mire véget vetettünk a beszélgetésnek. Mutatták az utat, merre menjek. Lebotorkáltam a házak között, s mire o Sörház utcába értem, szemem megszokta a sötétet . . . Kozma Ferenc í « « flf
