Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 1 forint Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 168. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. július 18., vasárnap Igény és kapacitás Egyesek szerint az építőipar nagyhatalom, hisz annak megfelelően, hogy mit vállal, illetve mit nem vállal, a fejlődés egész menetét befolyásolja, mások szerint viszont nem más, mint egy vergődő beteg ember, aki azt se tudja, mihez kezdjen végtelen gyengeségében. Az igazság ez esetben is valahol középen van: a kis kapacitás, s a hatalmas kereslet lehetővé tesz az iparág számára bizonyos önkényeskedést, la- virozást, ezzel szemben azonban az is tény, hogy éppen azért nem tudja kihozni magából a maximumot az építőipar, mert óriási a ránehezedő társadalmi nyomás, s sokkal több munkát kénytelen vállalni, mint amennyi elvégzésére az adott körülmények között képes. Baranya megyében a harmadik ötéves terv időszakában 8,4 milliárd forint értékű építőipari beruházás valósult meg — 1,6 milliárd forint értékű munkára azonban már nem jutott kapacitás, bár ez a pénz is rendelkezésünkre állt. Iskolák, üzembővítések, szociális létesítmények, mezőgazdasági objektumok maradtak el, köztük nem egy olyan, mely az adott gyár, vállalat, illetve gazdaság szempontjából sorsdöntő jelentőséggel bírt, nagyon is érthető tehát, hogy egyre határozottabban vetődik fel a kérdés: azt építjük-e amit kell? Valóban az kerül-e az első helyre, ami a legfontosabb? Az építőipar kapacitása és a beruházási igények közötti feszültség mindenkit idegesítő realitás, s feloldása csak a kétoldali változások útján képzelhető el. Növelni kell az építőipar teljesítőképességét, s mérsékelni az igényeket. A tétel egyszerű, nagyon sokszor és nagyon sokan elmondták már, mindenki tudja, mit kéne tenni, az előrehaladás azonban rendkívül lassú, sőt nem egy vonatkozásban egyenesen negatív előjelű. Nézzük először az építőipart! Mi a helyzet, s milyen mozgások várhatók? A BEV, a megye legnagyobb építőipari vállalata 1970-ben — változatlan árakkal számolva —, kevesebbet termelt, mint 1969-ben. A munkaerő a hatékonyabb helyekről (nagyipar) a kevésbé hatékony helyek (Tö- VÁLL-ok, építőbrigádok) felé áramlik, s ami ezt magyarázza: az utóbbinál a bérek növekedésének üteme az előzőét jóval meghaladja. Az állami építőipar kapacitása zömét az úgynevezett maximált áras beruházásokkal kénytelen lekötni, míg az egyéb szervezetek szabadon választhatnak. Vagy nézzük a közgazdasági szabályzókat! A pillanatnyi helyzet már- már a komolyabb arányú fejlesztés, a gépesítés ellen hat; az jár jól, aki kevés s már megfelelően amortizálódott, azaz öreg eszközzel dolgozik. Az emberekért folytatott áldatlan harc is tovább dúl, mely nemcsak hogy eltereli a vezetés figyelmét a legfontosabb kérdésekről, de milliókba is kerül. Egyszóval: az építőipar az a terület, melyen pillanatnyilag a legkevésbé kívánatos a teljes vállalati szabadság. Koordinációra, erős kezű irányításra van szükség annak érdekében, hogy ne forgácsolódjanak tovább az erők, illetve hogy az adott létszámmal és eszközállománnyal a lehető legnagyobb eredményt érhessük el. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, az illetékes megyei szervekkel karöltve már megtette az első lépéseket a tervszerű és az ed- . diginél zavartalanabb, azaz összehangoltabb munka feltételeinek megteremtése érdekében, igények oldalán azonban egyelőre még minden változatlan. Mindenki építeni akar, s mindenki azonnal. Hiába vannak központilag irányított fékei beruházási mechanizmusunknak, e fékek legfeljebb csak csökkentik a sebességet, megakadályozni nem tudják az építőipari kapacitásért folytatott versenyfutást. A legkisebb vállalattól a legnagyobbig szinte mindenki úgy érzi: csak a gyárépület bővítése, új csarnokok építése boldogít. Ez a fogalom: beruházás, szép lassan eggyé olvadt azzal a szóval, hogy építés, s ez nem csak azért káros, mert szűk az építőipari kapacitás. A termelés korszerűségét nem az épületek korszerűsége dönti el — bár kétségtelen, hogy befolyásolja —, hanem a termelőeszközök, a gépek korszerűsége, s azok a munkaszervezési elvek, melyek szellemében e gépeket alkalmazzák. Építkezünk — nyakló nélkül. Nemcsak hogy azt nem nézzük meg elég körültekintően, hogy elengedhetetlenül szükséges-e az a valami, amire hitelt kérünk, amivel építőipari kapacitást kötünk le, de azzal se törődünk eléggé, hogy a leggyorsabb, a legolcsóbb, a legcélszerűbb megoldást vólcsztot- ták-e a beruházási szakembereink? Kötélhúzás ez a mostani állapot a javából, méghozzá olyan kötélhúzás, melyben végül is mindkét fél rosszul jár. Az építőipart hol szép szóval, hol csalétkekkel, hol meg határozott nyomással próbálják befolyásolni, rábírni bizonyos munkák elvállalására, s ebben a helyzetben már-már természetes, hogy az építőipar is elveszíti reális érzékét. Az árak folyamatos emelkedésében, egyebek mellett, ennek a kötélhúzásnak is szerepe van — miért ne keresnének, ha lehet...? A kibontakozás, az egyensúly kialakítása csak hosszan tartó, következetes iparfejlesztési, beruházáspolitikai és ellenőrző tevékenység eredménye lehet. A tanácsok szerepe egyre nagyobb e vonatkozásban is: rájuk vár az építőipari szervezetek fejlesztésének, s együttműködésének koordinálása, s nagy szerepük lehet a beruházási igények mérséklésében is. A tanács sajátos eszközeivel, ösztönzőivel a vállalatok jelentős részét befolyásolni tudja, de természetesen ugyanezt kell tenniük a minisztériumi, s egyéb felügyeleti szerveknek is. Beruházás a gép is, beruházás a műszaki fejlesztés, az újítás, a korszerűbb munkaszervezés is — ha nem is a szó konvencionális értelmében. Építenünk kell, de nem egyszerre mindent, s nem akármilyen áron, s nem is akármilyen minőségben. A mostani helyzet, melyben nagyon sokszor az építőipari kapacitás megszerzése a fő cél, nem tartható fenn soká. Olyan helyzetet kell teremtenünk, melyben nemcsak ajánlatok vannak, de követelmények is, méghozzá — miután az építőipar máról holnapra való felfuttatása lehetetlen dolog —, a beruházási igények önkéntes mérséklése, vagy ha kell központi visszafogása útján. Békés Sándor Túl az aratás felén Az összes gabona mintegy 59 százaléka van betakarítva Baranyában Hausznek Sándor, a szigetvári malom körzeti üzemvezetője mondta, hogy ilyen bö termésre, mint most, csak ezelőtt 25 évvel emlékszik. A képen: külterületen raktározzák a búzát. Évek óta nem járt ilyen jó idő aratáskor a gabonákra. Az egyenletes napsütés, a 30 fok alatti hőmérséklet szinte ideális feltételeket teremtett az elmúlt napokban, hozzászámítva azt is, hogy kisebb-nagyobb esőzések pásztázták végig a határt, ez azonban csak néhány órás kiesést okozott, amit a gépek könnyen '^be tudtak hozni. *z ország 3.1 millió holdas gabona vetésterületének felérőbmár betakarították a termést, a hét végén megkezdődött a második félidő, Szombaton érkeztek be a legfrissebb aratási eredmények a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. Július 15-ig megyénkben a kalászos gabonafélék 59 százalékát betakarították, vagyis 14— 15 százalékkal előbbre van megyénk az országos átlagnál. Az étkezési búzának 45 százaléka van learatva — szemben a 35 százalékos országos eredménynyel. Megyén belül vannak természetesen eltérések, hisz a siklósi járásban 63 százalékra, a sásdiban viszont csak 53 százalékra történt meg az aratás. Az őszi árpa aratás és a kétszeres betakarítása befejeződött. Ősziárpából a beremendi tsz 20.5 mázsás, a szentlőrinci tsz 23.3 mázsás termést takarított be, a mohácsi járás átlaga pedig 21.1 mázsa lett. Közvetlen befejezés előtt áll a takarmánybúza aratás. A má- gocsi tsz-ben 26.7 mázsát adott a takarmánybúza, a mohácsi járás átlaga ebből is kiváló: 24.4 mázsa lett holdanként. Az étkezési búza aratása 45 százalékban megtörtént, vagyis az elmúlt két hétben több, mint 36 ezer holdról takarították be a kenyérnek valót. A babar- ci tsz-ben 300 holdat arattak le, erről átlag 28 mázsát takarítottak be, Lippón 450 hold ótlagóbon 26.5 mázsás, Somberekén 600 holdról 26 mázsás, Nagynyárádon 280 holdról 30 mázsás hozamot értek el. Ezek a tsz-ek mind a mohácsi járásban vannak, a járási átlagot egyébként 23.3 mázsára várják. A pogá.nyi tsz-ben 18 mázsa, a pécsváradiban 18.5 mázsa, a berkesdi tsz-ben 21 mázsa, a bükkösdiben 23 mázsa, a hetve- helyiben 17 mázsa, Egyházas- kozárban 22 mázsa, Mágocson ugyancsak 22 mázsa, Dráva- szabolcson 18 mázsa, Drávátokon 21 mázsa, Magyarbolyban 26 mázsa, Beremenden 26.7 mázsa és Szentdénesen 24 mázsa a búza eddigi — tehát még nem végleges átlagtermése. Az egyéb gabonafélék területe nem számottevő Baranyában, mégis megemlítjük, hogy a triticale aratás 95 százalékban megtörtént, a rozs aratás pedig 28 százalékra áll. A tavaszi árpa több, mint 67 százalékát már learatták a tsz- ek, de az egész terület nem több, mint 2650 hold. A zab aratása ezekben a napokban kezdődött meg. összegezve: túl vagyunk az aratás felén — hisz közel 115 ezer hold aratnivalóból mintegy 70 ezer holdon megtörtént már a betakarítás. Az aratás 99.8 százalékát géppel végzik, ebből 99.5 százalékot kombájnnal. A kombájnok napi teljesítményére kedvezően hat, hogy megyénkben is egyre több nagyüzem vezette be az idén a csoportos gépüzemeltetést. Ez azt jelenti, hogy az egész kombájn parkot egy táblába vonják össze, ami olyan előnyt jelent, hogy a kihelyezett műhelykocsi azonnal rendelkezésre áll, de a kombájnosok apróbb meghibásodások esetén egymást is kisegíthetik. Az aratás kezdete óta szombat estig 8500 vagon búzát vett át a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Mivel vasárnap is dolgoznak, arra lehet számítani — az éjjel végzett munkát is beleszámítva —, hogy 18-án- estig 9000 vagon gabona lesz az átvett mennyiség. A szűk röktárhélyzetfe való tekintettel elkezdték a szabadtéri tárolást, • ide - csak a legszárazabb gabonát teszik. Eddig már 2000 vagon kenyér- gabonát helyeztek biztonságba o kalodás megoldású fóliás ponyva rendszerrel takart szabadtéri tároló helyeken. Az eddig átvett gabona minősége kifogástalan. Szegeden megkezdődtek a szabadtéri játékok Szombaton az ünnepi hetek eseményeire mintegy 15 000 látogató érkezett Szegedre, A menetrend szerint közlekedő vonatok és a közúti járművek mellett körülbelül 25 belföldi különautóbusz hozott vendégeket, Külföldi csoportokat fogadtak Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, és az NSZK-ból. Egyéni látogatók különösen Jugoszláviából jöttek sokan, de még londoni, oslói turisták is felkeresték a helyi idegenforgalmi hivatalt. A vendégek jó része a Szegedi ünnepi Hetek legjelentősebb eseménysorozatának megkezdésére, a szabadtéri játékok idei Dóm téri nyitó előadására érkezett. Az első előadás megkezdése előtt kis ünnepséget tartottak. Elhangzott a Himnusz, majd dr. Biczó György, Szeged megyei város Tanácsának elnöke nyitotta meg az 1971. évi szabadtéri játékokat, köszöntötte a közönséget. A megnyitó előadáson politikai és társadalmi életünk több vezető személyisége is résztvett. A közönség a szombat esti előadáson Hacsaturján Spartacus című balettjét tekintette meg a Magyar Állami Operaház együttesének vendégjátékában. A címszerepet Fülöp Viktor, Kossuth-díjas Kiváló művész táncolta. A többi főbb szerepekben egyebek között Kun Zsuzsa Kossuth-díjas Kiváló művész, Havas Ferenc Kossuth- díjas, Sipeki Levente, Nagy Zoltán, Sterbinszky Zoltán, Sebestyén Katalin, Menyhárt Jaque- iine lépett színpadra. A Szegedi Szabadtéri Játékok vasárnapi programján ismét a Spartacus előadása szerepel. Hazaérkezett Mongóliákéi a magyar pártós kormányküldöttség Szombaton hazaérkezett a Mongol Népköztársaságból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Fehér Lajosnak, az MSZMP Poltikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével részt vett a mongol népi forradalom győzelmének 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken és a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kormányközi bizottság 5. ülésszakán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Nagy János külügyminiszterhelyettes, a politikai, gazdasági és társadalmi élet több vezető képviselője fogadta. Ott volt Zsamcin Dolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Tíz kilométer a Holdon A Lunohod—1 szombaton sikeresen befejezte a 9. holdnapra előírt tudományos kutatási programot. Az automatikus holdjármű nyolc hónapja folytat tudományos kutatást az Esők tengerében. A Lunohod—1 önműködő holdjármű a 9. holdnap végén egy 90 méter átmérőjű kráter széléhez érkezett. Panoráma képek alapján e kráter szélén egy megfelelően sík teret választottak ki ahol a holdjármű a holdéjszaka idején állomásozni fog. A 9. holdnap folyamán a Lunohod—1 220 métert haladt, eddig megtett útjának hossza összesen 10 237 méter. A telemetrikus adatok elemzése azt mutatja, hogy a Lunohod fedélzeti berendezései a 8 hónapos munka után is kielégítő állapotban vannak, ez tette lehetővé, hogy a holdjármű a 9. holdnapon is sikeresen folytassa a hold és a kozmikus térség tudományos kutatását. A Lunohod jelenlegi tartózkodási körzetébe beköszöntött a holdéjjel, amely augusztus 2-áig tart. Híradástechnikai termékek 19 millió rubelért Budapesten a Budavox Rt- nél e héten több szerződés aláírásával fejeződött be a Mashpriborintorg Szovjet össz- szövetségi Egyesülés képviselőivel folytatott tárgyalássorozat, amelynek eredményeként összesen 19 millió rubel értékű magyar híradástechnikai termék exportjáról írtak alá megállapodásokat. A most lekötött áru kisebb részét 1971-ben és 1973-ban, míg többségét 1972-ben szállítja a Budavox. A termékek gyártásában érdekelt a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Telefongyár, a Finommechanikai Vállalat, az Orion és az Elektronika Ktsz. A múlt év végén adta át a Budavox a Szovjetunióban üzembe helyezett félmilliomodik magyar gyártmányú telefonvonalat, s a Magyar- országról vásárolt központok hálózata a mostani megrendelések nyomán tovább szélesedik. Az idén mór modernebb változatban készíti a Beloiannisz a kétezer vonal kapcsolására alkalmas automata telefonközpontokat, amelyekkel a falvak, kisebb települések ösz- szeköttetését biztosítják. A szerződésekben szerepel még 3 és 12 csatornás, valamint hat csatornás mikrohullámú és szélessávú berendezések, és az átviteltechnikái berendezések „végállomásainál" alkalmazható távíró-központok szállítása. A Budavox az Orion gyár készítményeiből olyan, 300 csatornás mikrohullámú berendezést is exportál, amelyen tv- program is továbbítható. ki 1 Ä
