Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
2 DUNANTOLI NAPLÓ 1971. Július 18. A NAGYVILÁGBAN^ A világ legnagyobb tudományos kutatóhajója Leningródban elkészült a Szovjet Tudományos Akadémia kutatóflottájának „Jurij Gagarin űrhajós” zászlóshajója. A tudományos kutatóhajót a legmodernebb hazai gyártású berendezéssel látták el, amelynek segítségével képes az atmoszféra felső rétegeinek vizsgálatára, és kozmikus berendezés irányításával kapcsolatos feladatók ellátására. A „Jurij Gagarin űrhajós” kutatóhajó a világ legnagyobb úszó tudományos állomása, Hosszúsága 231 méter, szélessége 31 méter, vízkiszorítása 45 000 tonna. A tudományos kutatóhajó hamarosan megkezdi első útját. 4 SAPPORO: Bányarobbanás történi Japánban, Sapporótól mintegy 90 kilométerre északkeletre. A mentőosztagok eddig 12 bányász holttestét találták meg, 18-an nem kerültek elő, 4 RIO DE JANEIRO: Belő Horizontében bírósági eljárást indítottak 34 pap ellen, amiért állítólag „felforgató tevékenységet” folytattak. A brazil törvények értelmében 30 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható rájuk, amiért a rendőri önkényt leleplező nyilatkozatot tettek közzé a sajtóban. A- PÁRIZS: Olasz tarvazőcsopart nyerte az új párizsi kulturális kSz- pont terveire kiirt 254 000 frankos pályázatot. A Les Halles, az egykori híres párizsi vásárcsarnok-rendszer közelében felépülő központban könyvtár, képzőművészeti múzeum, filmszínház ás tervezőintézet kap helyet. 4- TOKIÓ: A Japán parlament 66. rendkívüli ülésszakának megnyitó ünnepségét szombaton 11 órakor tartották meg a felsőházban Hirohito császár jelenlétében. Az ünnepségen részt vett Szato Eiszaku miniszterelnök és kabinetjének több tagja, valamint Isida Kazuto, a Legfelső Bíróság elnöke. ♦ NEW YORK: Az amerikai szenátus külügyi bizottsága által alakított szakértői csoport beszámolója szerint az amerikai haderő az indokínai agresz- sziv háború kirobbanása óta 5 556 100 tonna légibombát, rakétát és tüzérségi lövedéket használt lel Indokinában, kétszer annyit, mint amennyit az egész II. világháború alatt.-f YUBA CITY: Kereken 100 millió dollárra akarja perelni a bíróságot a tömeggyilkossággal vádolt Juan Corona ügyvédje. Az összeg fele a vádlottat, a másik rész pedig annak feleségét illetné meg. Richard Hawk ügyvéd szerint a 25 idénymunkás meggyilkolásában nem Corona a bűnös, ezt bizonyítja a környéken hétfőn elkövetett újabb kettős gyilkosság. Szemtanúk leírása szerint a szóbanforgá bűntény egy sátortáborban történt, ahol egy hisztérikusan nevető és állati hangokat hallató férfi megtámadott három személyt és kettőt közülük megölt. + KINSHASA: A Kinshasá- ban tartózkodó Spiro T. Agnew amerikai aielnök pénteken Joseph D. Mobutu kongói elnökkel tanácskozott. A Mobutu elnökkel folytatott megbeszélés után Agnew befejezi kétnapos látogatását a Kongói Demokratikus Köztársaságban és szombaton Spanyolországba utazik, ahol találkozik Franco tábornokkal és Juan Carlos trónörökössel. + BELGRAD: Súlyos vasúti szoren- csétlonség történt szombat röggel Szarajevó közelében, amikor egy jugoszláv Iskolás gyermekeket szállító személyvonat belerohant egy álló te- hervonotba. A katasztrófának az első jelentések szerint 15 halálos áldozata van — köztük sok gyerek. A sebesültek száma még nem ismeretes, ♦ STOCKHOLM: Palme svéd miniszterelnök szombaton egy beszédben ismét úgy nyilatkozott, hogy Svédország semlegesség! politikájával összeegyeztethetetlen a közös piaci tagság. „Szilárdan kitartunk semlegességi politikánk mellett, amely nem ébreszthetne bizalmat, ha közös külpolitika kialakítására törekednénk egy katonai szövetség tagjaival, márpedig az EGK-tagság ezzel járna” — mondotta. Mini párbeszéd tm > A Johannesburgból érkező hírek szerint a Dél-afrikai Köztársaság kormánya egyre újabb erőfeszítéseket tesz, hogy párbeszédbe kezdjen egyes afrikai országokkal és ezezl szakadást idézzen elő a független afrikai államok soraiban. A fajüldözők fővárosa közelében fekvő nemzetközi repülőtéren hatalmas szálloda épült, amelyben megszállhatnának a párbeszéd folytatására Johannesburgba érkező politikusok. Am, hogy mégse sértsék az apartheid fehérbőrű állampolgárainak érzékenységét, a szállodát gondosan a városon kívülre helyezték Az első vendégek már meg is érkeztek és megrendezték a „mini-dialógust”, amelynek résztvevői a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Államok. Anglia és két afrikai törpeállam, Leshoto és Szwaziföld képviselői. Utóbbiak földrajzi helyzetüknél fogva ki vannak szolgáltatva a fajüldözőknek. Bár a tanácskozás résztvevőit láthatóan gondosan kiválasztották, a megbeszélések mégis a „legszigorúbb titoktartás” jegyében folynak. A MONTEVIDEO: Hat uamily pénteken elkövette Uruguay történetének egyik legnagyobb bankrablását és 160 000 angol font értékű zsákmányra tett szert. Az ország északi részén fekvő Tacuarembo kisvárosban elkövetett akcióval a rendőrség a Tupamaro-szervezet tagjait vádolta. 4 AMMAN: A nyugati hírügynökségek helyszíni tudósításokban számolnak be arról, hogy a királyi katonaság Dzse- ras körzetéből teljesen kiszorította a gerillákat, akik a Jor- dán-folyó völgyében fekvő támaszpontokra húzódnak vissza. Husszein hadserege arra törekszik, hogy a palesztinai ellenállás fegyvereseit egy mindösz- sze 200 négyzetkilométer területű, néhány kilométer széles sávba szorítsa vissza. Amman szerint „új támaszpontok" kijelöléséről van szó, a nyugati tu- dós/tók azonban meggyőződtek arról, hogy a gerillamozgalom felszámolása a cél. Nagy eiireagrés Lapvélemények Nixon kínai látogatásáról Az amerikai lapokban szombaton oldalakat tölt meg Nixon elnök tervezett pekingi látogatásának hazai és nemzetközi visszhangja. A „kommunista ügyek szakértői” terjedelmes elemzésekben latolgatják a „ping pong * diplomácia” hirtelen látványos átváltását a csúcsdiplomácio színterére. Magasrangú amerikai kormánytisztviselők tájékoztatása szerint Nixon elnök arra .számít, hogy a pekingi látogatása során találkozni fog Mao Ce- tunggal is. Az amerikai hírmagyarázók figyelme Nixon pekingi látogatásának következő vonatkozásaira irányul: 1. Nixon újraválasztási esélyeinek javulása. Általános vélemény szerint rövid távon kétségtelenül fontos korteselőnyre tett szert az elnök demokrata párti ellenfeleivel szemben, de hosszabb távon sok függ a látogatás kimenetelétől, amely, ha nem igazolja a felcsigázott várakozásokat, súlyosan visszaüthet Nixonra az elnökválasztási hadjárat kellős közepén. 2. Az amerikai—kínai közeledés hatása az indokínai háborúra. Ebben a vonatkozásban erősen megoszlanak a vélemények. A kincstári optimizmus első hulláma után ez abban összegeződött, hogy „Peking megpuhíthatja Hanoit”, s engedékenyebb álláspontra bírhatja az USA irányában — józanabb megfontolások is jelentkeztek. Egyes megfigyelők rámutatnak, hogy Hanoi mindig is nagyfokú függetlenséget tanúsított, s „Peking befolyásolási lehetőségei korlátozottak”, mivel a VDK változatlanul számíthat a Szovjetunió segítségére. Amerikai megfigyelők sajátos „pikantériát” találnak abban, hogy Nixon elnököt éppen Peking segítette ki súlyos zavaraiból, amelybe a DIFK 7 pontos békejavaslata nyomán került 3. A Washington—Peking „duett” kihatása a szovjet— amerikai kapcsolatokra. Kormánykörökben olyan várakozásokat sugalmaznak, hogy a „pekingi ütőkártya” kijátszása kedvezőnek bizonyulhat az USA számára a szovjet—amerikai SALT-megbeszéléseken, Nyugat-Berlin ügyében és a Közel-Keleten. A legtekintélyesebb „szovjet-szakértők”, köztük Averell Harriman és Hubert Humphrey viszont figyelmeztetnek, hogy a Szovjetunióra ilymódon soha nem lehetett nyomást gyakorolni. A New York Times szombati elemzése emlékeztet arra, hogy „változó Ilonul o Szovjetunió az egyetlen olyan hatalom, amely képes súlyosan megsebezni az USA-t, következésképpen a nukleáris egymás mellett élés biztosítása továbbra is az első számú feladat bármely amerikai vezető számára”. 4. A Kínai Népköztársaság elnöki szintű elismerésének kihatása Kína ENSZ-tagságának kérdésére, továbbá az ázsiai védenceire és szövetségeseire, elsősorban a tajvani, a dél-koreai és a dél-vietnami rezsimre. Csaknem általános az a vélemény, hogy Nixon bejelentése nyomón nemcsak a KNK teljes jogú ENSZ-tagságának helyre- állítása, hanem a Csang Kaj- sek rezsim kizárása is bizonyosra vehető. London A londoni Times azt írja Nixon elnök pekingi látogatása kapcsán: „Ez az utazás kiküszöböli a nemzetközi élet jelenlegi legnagyobb rendellenességét — a kapcsolatok hiányát a világ két óriás nagyhatalma között”. A lap hozzáteszi: „Az eszmecsere önmagában még nem jelent biztosítékot a kölcsönös megértésre vagy barátságra. Mindenképpen megteremti azonban a lehetőséget a kölcsönös véleménykifejtésre és magyarázatRendkívüli munkáspárti kongresszus Londonban szombaton délelőtt több mint ötven éve első ízben összeül az Angol Munkáspárt rendkívüli kongresszusa, hogy megvitassa a konzervatív kormány Anglia közös piaci belépéséről szóló Fehér Könyvét. A kongresszuson 67 országból több mint 140 külföldi megfigyelő van jelen, köztük 11 európai szociáldemokrata párt képviselői. A végrehajtó bizottság — élén Wilson pártvezérrel, aki még mindig nem vallott színt az EGK-kérdésben - nyilatkozatban azt javasolta, az egynapos kongresszusnak, hogy ne szavazzon a belépésről, hanem bízza az erről szóló részletes okmány kidolgozását a vb július 28-i ülésére, s végül a párt október elején összeülő rendes évi kongresszusán Brightonban hozzák meg a döntést. Alf Morris észak-angliai parlamenti képviselő szembeszállt ezzel a halogató javaslattal és több szakszervezet, valamint helyi pártszervezet nevében indítványozta, hogy a kongresz- szus vesse el a Heath-kormány Fehér Könyvét és követelje új országos választások azonnali kiírását. A tömbszavazásban 3 185 000 szavazattal 2 624 000 ellenében elfogadták a vb javaslatát. Ez azt jelenti, hogy a rendkívül kongresszus csupán ártalmat lan vitafórum lehet, s a Wilson féle vezetőség továbbra is fenn tarthatja a kivárás és haloga tás kétértelmű álláspontját. ra, így a haladás kezdetét jelentheti a felek között". Bonn A Frankfurter Allgemeine, az üzleti körök lapja Nixon utazásának bejelentését „nagy ugrásnak" nevezi Washington és Peking kapcsolataiban. A Süddeutsche Zeitung Csou En-laj és a Fehér Ház „pingpong diplomáciája” után, amelyben már felvetődött az amerikai elnök látogatásáénak lehetősége, nem .tartja meglepetésszerűnek a szenzációs bejelentést, „Világpolitikai síkon Nixon megragadta a kezdeményezést” — írja a lap. A konzervatív Stuttgarter Nachrichten azt írja: „Egyetlen európai vagy ázsiai kormány sem kerülheti el a jövőben, hogy külpolitikáját hozzáigazítsa az új fejleményhez; ez áll természetesen Bonnra és a bonni keleti politikára is, valamint Nyugat-Európának a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataira”. Tokió. Szato japán miniszterelnök szombaton politikai beszédet mondott a tokiói parlamentben, üdvözölte Nixon amerikai elnök hivatalosan bejelentett pekingi látogatását és kifejezést adott annak a reményének, hogy a jövőben Japán és a népi Kína között is kormányközi tárgyalásokra kerül sor. „Kormányunk javítani szándékozik a két ország viszonyát, abban a meggyőződésében, hogy a Kínai Népköztársaság magatartása nagy befolyást gyakorol a távol-keleti feszültség enyhülésére” — mondotta. Új támaszpontokat kapnak a palesztinai gerillák Az észak-jordóniai Zarka közelében a jordániai hadsereg háromórás hadgyakorlatának befejeztével Husszein király rövid sajtóértekezleten jelentette be, hogy befejeződtek a harcok a királyi csapatok és a palesztinai gerillák között. „Nem volt más választásunk, mint eljárni a kommandók ellen, mert terhesek voltak sok polgári lakos és a fegyveres erők számára". A király éles szavakkal „hazugoknak” és „túlzóknak" nevezte a palesztinai vezetőket, majd kijelentette: a kormány nem áll szemben azokkal, akÍK ellenzik az izraeli megszállást. A testvérháborúért azokat tette felelőssé, akik — szavai szerint — „Jordánia és a nemzeti egység szétzúzásán fáradoznak”. Tájékozott források szerint szombaton megegyezés született a jordániai kormány és a palesztinai gerillák között, amelynek értelmében a Dzse- ras környékbeli gerilla-támaszpontok helyett a kormány új támaszpontokat bocsátott az ellenállók rendelkezésére, ahol szabadon mozoghatnak. A hírt hivatalosan nem erősítették meg.-f SZÖUL: Rendkívüli Ulhősialto- dés és vihar pusztított Siöui környékén szombaton; alig négy óra alatt 180 milliméter eső zúdult le a délkoreai fővárosra. Az ítéletidő 35 halálos áldozatot követelt, sokan eltűntek, vagy megsebesültek és legalább ötezren hajlék nélkül maradtak. Olasz—osztrák megegyezés Dél-Tirol kérdésében Olaszország és Ausztria szombaton szerződést kötött, amely hivatalosan is véget vet azoknak az ellentéteknek, amelyek a két országot több mint 20 éven keresztül a dél-tiroli kérdésben egymással szembeállították. Az olasz külügyminisztérium épületében Aldo Moro olasz és Rudolf Kirschchlöger osztrák külügyminiszter látta el kézjegyével a megállapodást. Mint ismeretes, Alto-Adige tartomány az első világháború óta Olaszországhoz tartozik, többségében németajkú lakosság lakja. A második világháború után a nemzetiségi lakosság szélsőséges elemei az elszakadást követelték. Ausztria pedig támogatta követelésüket Az osztrák kormány kétízben is az ENSZ elé terjesztette a dél- tiroli kérdést, a világszervezet azonban nem foglalkozott vele, mivel úgy ítélte meg, hogy Alto- Adige problémája olasz bel- ügy. Az olasz kormány időközben parlamenti bizottságot állított fel az ügy tanulmányozására. A bizottság több évi munka utón rendezési tervet dolgozott ki. A rendezés értelmében a tartomány különleges autonóm státust kapott, a németajkú lakosság nyelvi-kulturális jogait biztosították, a helyi szervekben többségi képviselethez jutott. A rendezési tervet 1968 novemberében fogadta el a Dél-tiroli Néppárt - s ez végetvetett a szélsőséges szervezetek terrorista merényleteinek, — majd a közelmúltban megszavazta az olasz parlament két háza. A szombaton aláírt szerződéssel most Ausztria is elfogadta és tudomásul vette a rendezést. Ausztria elfogadta azt az elvet, hogy a jövőben esetleg felmerülő nézeteltérésekkel a felek nem az ENSZ-hez, hanem a hágai nemzetközi bírósághoz fordulnak, egyúttal elfogadta Olaszország teljes szuverenitását Alto-Adige fölött. A szerződéssel egyidejűleg a miniszterek aláírtak egy másik megállapodást is, amely a két ország közötti személyforgalmat könnyíti meg. VILAGHIRADO HÉTFŐ: Elutazott Budapestről Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere. KEDD: Rabatban kivégezték a katonai lázadás tíz vezetőjét. SZERDA: Jordániában a király csapatai megtámadták a palesztin gerillákat. CSÜTÖRTÖK: A párizsi Vietnom-konferención az amerikai küldöttség tartózkodott az állásfoglalástól a DIFK béketervével kapcsolatban. PÉNTEK: Nixon elnök bejelentette, hogy 1972 tavaszán Pekingbe látogat. SZOMBAT: Kirchshlöger osztrák római tárgyalásait. külügyminiszter befejezte A világ különböző tájain történteket nem lehet mindig csak európai észjárással megítélni, kizárólag európai szemmel nézni. Az „ahány ház, any- nyi szokás” — a nemzetközi életben is igaz ... Rabatban a hét elején a látszatra mit sem adva, a lehető legsommásabb módon végezték ki a július IQ-i puccskísérlet vezetőit. Tíz kivégző osztag golyóitól omlott a földre négy tábornok és hat ezredes, a hivatalos közlés — nyilván belső használatra, egyrészt az elrettentést célozva, másrészt a király melletti kiállás jeleként értékelve — sietett hírül adni, hogy a sortűz eldördülte után a kivégzést végignéző tisztek oda- rohontak a hullákhoz és — le- köpdösték... Az úgynevezett „civilizált világ” elszörnyed. Sok hang hallatszik a rövid úton történt kivégzés miatt, a szép- lelkek szót emelnek az ellen, hogy Marokkó királya nem állította hadbíróság elé a lázadókat, hanem csak úgy egyszerűen végzett velük ... Miért? Vajon II. Hasszán és hírhedt belügyminisztere, Ufkir tábornok akármilyen hadbírósági komédia végén nem ugyanúgy a falhoz állíttatta volna a monarchia és a monorcha ellen támadt tábornokokat, főtiszteket? Marokkó az arab világ legnyugatibb csücskében — nyugatbarát politikai rendszerben él. Washingtonban és Párizsban felszisszentek a Rabatban történtek láttóra-hallatára: a marokkói vérengzés diszkredi- tálja a velük szövetséges rezsimet! De Gaulle Franciaorszóga még nem bocsátott meg Ufkir Marokkójának. A tábornok-elnök halála utón gyorsan feledni tudták a Ben Barka-botrányt. Marokkó ugyanis több szempontból fontos Franciaországnak. A párizsi „mediterrán érdekövezetben” fekszik. Itt él a legtöbb francia telepes, kereskedő, — az egykori gyarmatosítók hátvéd-hada. A marokkói bányák tetemes része a francia tőkéseknek hajt hasznot. S ami Párizs számára szintén létkérdés: ha nem a francia befolyás érvényesül itt, akkor megjelenik az amerikai! A hét másik nagy szenzációját Nixon amerikai elnök szolgáltatta, amikor a „kaliforniai Fehér Házban", azaz San Cle- mente-i nyaralójában rövid nyilatkozatot tett, s közölte, hogy pekingi meghívást fogadott el! Ami a bejelentés lényegét és következményeit illeti: az államközi kapcsolatok normalizálására irányuló törekvéseket csak üdvözölni lehet, mint a békés rendezésre irányuló szándékot, többet mondani azonban pillanatnyilag csak jóslás lenne. A fejlemények világíthatják meg, milyen célok szolgálatába állítják majd ezt a látványos fordulatot, Peking és Washington közeledését. És milyen függő kérdéseket old meg ez a közeledés és milyen áron? Minden, kivétel nélkül minden ettől függ! Hangsúlyozni sem szükséges, hogy a bejelentésnek, a kínai —amerikai politikában bekövetkezett fordulatnak rengeteg újabb és régi vonatkozása van. A kérdés rendkívül bonyolult és a kényes problémák egész sorát veti fel. Például: mit jelent ez az indokínai rendezés szempontjából? Változik-e Washington magatartása Kína ENSZ-tagságával kapcsolatban? A Washington felé tett kínai lépést követi-e a szovjet kapcsolatok javítására irányuló pekingi törekvés, vagy továbbra is szovjetellenes marad Kína Wia- gatartásc? A kérdőjelek eredeje sorakozik a pekingi és washingtoni bejelentés mögött. Csak a jövő adhat választ azokra a kérdésekre, amit a történtek felvetnek.
