Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVm. évfolyam, 167. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. július 17., szombat Okos rendelet A minap megjelent miniszteri rendelet lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy ha képesek megteremteni az ala­pot, akkor a kezdő műszaki ér­telmiségieknek kezdő fizetését a réginél magasabban, akár háromezer forintban is megál­lapíthatják. Okos rendelet Fejlődésünk egyenes és ter­mészetes következménye, hogy hazánkban mind több és mind jobban kvalifikált szakembert igényel a népgazdaság. A becslések szerint 1980-ra ötször annyi mérnökre és technikusra lesz szükségünk, mint mondjuk, 1960-ban volt A perspektíva tehát biztató, ám a gondok sem ismeretlenek. Nem is olyan régen még sok gyárban hallatszott a panasz: a végzett mérnökök meglehető­sen rideg, mostoha fogadtatás­ban részesülnek. A helyzet az utóbbi időkben észrevehetően javult. A napi termelési gondok mellett mind több azoknak az idős és tapasztalt mérnököknek a száma, akik szeretettel és hozzáértéssel foglalkoznak a fiatalokkal. Közülük mind töb­ben vallják, hogy a napi gon­dok miatt nem szabad kockára tenni a holnapi sikereket A bevezetőben említett mi­niszteri rendelet formailag „el­törölte” a kötelező gyári „ta- noncidőt”. Természetesen a fia­taloknak is be kell látniuk, hogy a diploma, az elméleti tu­dás és az ambíció, bár mél­tánylandó dolgok, megfelelő gyakorlati évek híján még édes­keveset érnek. Vágyaikat, éle­tük nagy álmait csak akkor és úgy tudják elérni, ha elvégzik az élet iskoláját is, mindazt, melyet az elődeik már megjár­tak vagy ma is járnak. n végletek természetesen Rt is kárt okozhatnak. Helyen­ként kialakult egy olyan nézet, hogy a pályán csak az tudja megállni a helyét, aki az egye­tem elvégzése után rögtön a gyakorlatba áll, és annak a megismerésével teszi magát képessé az új gyakorlat, az új technológia kidolgozására. Ez a nézet elvezethet odáig, hogy a szakember esetleg kitűnően megismeri az (elavult) techno­lógiát, de nem tanulja meg az új kialakításának módszerét Ma már fejlett országokban a nagyvállalatok a fiatal szakem­berekre 28—29 éves korukban tartanak igényt Vagyis nem közvetlenül az egyetem elvég­zése után. Dolgozzon előbb a kutatások területén néhány évet Nem többet mert ha hosszabb ideig foglalkozik pél­dául az alapkutatásban, akkor már nem lesz elég rugalmas ahhoz, hogy a gyakorlat köve­telményeit jól meg tudja érte­ni. Ehhez hasonló képzést igye­keznek meghonosítani a szege­di Biológiai Kutató Központban is. Természetesen egy kis or­szág, mini amilyen mi is va­gyunk, nem képes anyagiakban gyorsan megteremteni ennek a képzésnek kizárólagos feltétele­it különösen műszaki területen nem. Az élet semmit sem ad ol­csón. Legkevésbé a tudást. Per­sze, a tudás megszerzéséhez nem mindig bizonyuR elégnek a szándék és az akarat *agy egyes idősebb szakemberek se- gitőkészsége. Csak a céltuda­tos, szervezett továbbképzés biztosíthatja napjainkban is a jövő nagytudású műszaki gár­dáját Nixon Kínába látogat A tajvani kormány tiltakozik Nixon elnök washingtoni idő szerint csütörtökön este 10.30 órakor, magyar idő szerint pénteken hajnali 3.30 órakor rendkívüli tv- és rádiónyilatkozatban bejelentette, hogy Csou En-laj miniszterelnök meghívását elfogadva, 1972. má­jusa előtt látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. Az amerikai elnök bevezető­ben rövid nyilatkozatot olvasott fei, amelyet, mint közölte, az Egyesült Államokban és a Kínai Népköztársaságban egyidejűleg hoztak nyilvánosságra. Az elnöki nyilatkozatra telje­sen váratlanul és a legnagyobb titokzatosság közepette került sor. A Fehér Ház csütörtökön a kora esti órákban jelentette be, hogy az elnök „nagyjelen­tőségű nyilatkozatot tesz”, s egyúttal figyelmeztették az új­ságírókat, „ne is próbáljanak spekulációkba bocsátkozni az elnöki beszéd témakörét ille­tően”. Nixon elnök bevezetőben a következőket mondotta: „A tartás béke érdekében kifejtett erőfeszítéseink eredmé­nyeként létrejött nagyjelentő­ségű új fejleményt kívánok ma este bejelenteni. Amint az el­múlt három év során többször hangsúlyoztam, nem lehet tar­tós és szilárd béke a világban a Kínai Népköztársaságnak és 750 milliós népének részvétele nélkül. Ezért tettem több terü­leten kezdeményező lépéseket, hogy megnyissuk a kapukat or­szágaink normálisabb kapcso­latai előtt E cél érdekében küldtem legutóbbi külföldi kőr­útja alkalmával dr. Henry Kis- singert, nemzetbiztonsági ta­nácsadómat Peking be, hogy megbeszéléseket folytasson Csou En-laj miniszterelnökkel." Az amerikai elnök ezután fel­olvasta a közös közleményt amelynek teljes szövege így hangzik: „Csou En-laj miniszterelnök és dr. Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanács­adója 1971. július 9—11 között mElbeszéléseket folytatott Pe- kingben. Csou En-laj miniszter- elnök, annak tudatában, hogy Nixon elnök kifejezésre juttatta a Kínai Népköztársaság meg­látogatására irányuló óhaját, a Kínai Népköztársaság kormá­nya nevében meghívta Nixon elnököt, hogy 1972. májusa előtt, neki alkalmas időpont­ban látogasson el Kínába. A meghívást Nixon elnök öröm­mel elfogadta. Kína és az Egyesült Államok vezetőinek találkozója arra irányul, hogy normalizálják a két ország kap­csolatait és eszmecserét foly­tassanak a két felet érdeklő kérdésekről". Nixon elnök ezután kijelen­tette: „A közleménnyel kapcsolatos elkerülhetetlen spkeulá dóknak elébevágva, a lehető legvilá­gosabb összefüggésben tisz­tázni kívánom politikánkat. A Kínával való új viszonyra irá­nyuló lépésünk nem régi ba­rátaink rovására történik és nem irányul egyetlen más nemzet ellen sem. Mi barát­ságos kapcsolatokra törekszünk minden nemzettel. Bármely nemzet barátunk lehet, anélkül, hogy bármely más nemzetnek ellensége lenne. Azért folya­modtam ehhez a lépéshez, meri mély meggyőződésem, hogy va­lamennyi nemzet javára válik, ha csökken a feszültség és ja­vul a viszony az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársaság között" — mondotta az elnök, majd végezetül hangoztatta, hogy pekingi útja „békeutazás" lesz. Nixon elnök bejelentése ál­talános meglepetést keltett, mi­után Kissinger Saigonban kez­dett és Párizsban befejezett körútja során semmi sem szi­várgott ki arról, hogy az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja nyilvánvalóan a Pakisztán­ban bejelentett „gyengélkedé­se” idején — feltehetőleg elő­zetes közvetítés eredményeként - teljesítette titkos pekingi misszióját A CBS kommentátora közvet­lenül a bejelentés után arra hívta fel a figyelmet hogy az elnök nem érintette a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságá- nak kérdését, s csupán közvet­ve utalt arra, hogy a kína:— amerikai kapcsolatok normali­zálását nem „a régi barátok”, vagyis nem a tajvani rezsim rovásóro hajtják végre. Az ABC tv-hólózat diplomá­ciai tudósítója ezzel kapcsolat­ban viszont azt emelte ki, hogy az elnök szükségesnek tartott „minden más nemzetet" bizto­sítani arról, hogy az amerikai­kínai közeledés „nem irányul ellene”. Az ABC kiemelte, hogy a te'- vezett látogatás bejelentése (Folytatás a 2. oldalon) Kiegyensúlyozott élelmiszerellátás az első félévben Tízezer férőhelyes „sertésgyár" épül Dunaszekcsőn Több hús,olcsóbb gyümölcs fa alapvető élelmiszerekből az év első hat hónapjában 4—6 százalékkal több került az üzletekbe, mint 1970 első felé­ben, az ellátás nyugodt és ki­egyensúlyozott volt. A minden eddiginél bőségesebb kínálatot részben az állattenyésztés fel­lendítésére hozott kormányha­tározatok tették lehetővé. Tel­jesebbé tette a választékot az is, hogy a gazdaságok és az élelmiszeripari vállalatok több gondot fordítottak a piackuta­tásra, a fogyasztói igények pon­tosabb megismerésére. Jelentősen megjavult az évek óta akadozott, gyakran hiányos hús-, és húskészítmény-ellátás. Mindent egybevetve júniusig 4,6 százalékkal több húshoz jutott a lakosság, mint 1970 első fe­lében. Különösen a sertéshús­kínálat nőtt, mégpedig 10 szá­zalékkal. Szalámiból 5.5 száza­lékkal, gyulai és szárazkolbász­ból 20 százalékkal több került a fogyasztókhoz. Viszont csök­kent az étkezési szalonna, va­lamint a zsírfogyasztás, amiből arra lehet következtetni, hogy a vásárlók egyre inkább a bioló­giailag értékesebb élelmiszere­ket keresik. A javuló sertéshús­ellátás miatt baromfiból a ter­vezettnél kevesebbre volt igény, az ipar lényegesen több árut tudott volna az üzletekbe kül­deni. Tojásból is minden igényt kielégítettek, és tejből és tej­OSZIK A BÚZA: Hétszáz vagon búza ömlik a napokban uszályokba Mohácson. A Gabona­felvásárló mohácsi körzeti üzeme Budapestre küldi a kenyérnek valót, amelyet zömmel — mint­egy négyszáz vagonnal — a Bolyi Állami Gazdaság tábláiról arattak. A fennmaradó háromszáz vagonnyi mennyiséget a két mohácsszigeti termelőszövetkezettől, a Dunavölgyétől, illetve a Du- nafalvaitól vásárolták meg. Az első uszály már elúszott — hatvan vagon búzát vitt magával a Csepeli Szabadkikötőbe. A MAHART folyamatosan küldi a megrendelt uszályokat: ma például egy nagyobb befogadóké­pességűt raknak meg, egyetlen uszályba százharminc vagon búza belefér. Az időjárás természe­tesen befolyással van a rakodásra: esőben nem dolgoznak, felfüggesztik a rakodást, nehogy ro­molják a búza minősége. Ha az időjárás optimális, reggel hat órától este nyolcig dolgoznak. Kedvező idő esetén és más nehézség híján a búza szállítását augusztus elején befejezik. termékből sem volt hiány. Elő­relépést jelentett, hogy a tejel­látás vidéken is egyenletesebbé vált, ami jórészt annak köszön­hető, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bekapcso­lódtak a tejértékesítésbe. Június végéig 10 százalékkal több tej, 3 százalékkal több vaj fogyott, mint tavaly az első félévben. Ez csak úgy volt le­hetséges, hogy egyes terméke­ket, például vajat külföldről is behoztak, miután a fogyasztás növekedésével egyelőre még nem tart lépést a felvásárlás'. A kenyérellátás mennyiségileg kielégítő volt, a minőséget azon­ban még eléggé gyakran kifo­gásolták a vásárlók, ami közre­játszott abban, hogy a tavalyi­nál 4.8 százalékkal több pék­sütemény fogyott. Gyümölcs- és főzelékkonzervből 20 százalék­kal többet adtak el. Nem volt panasz más, fontos élelmiszer- cikkek, például a liszt, cukor, a rizs stb. kínálatra sem. Újabban sok szó esik a gyü­mölcs-, zöldségfelvásárlásról és ellátásról. Ezzel kapcsolatban a MÉM illetékesei rámutattak: a közelmúltban korszerűsítették a zöldség- és gyümölcsforgalma­zás egész rendszerét A minisz­térium felülvizsgálja a termelők anyagi érdekeltségét és a ter­melés gépesítésének, korszerű­sítésének lehetőségét. Minderre azért van szükség, mert a gaz­daságok ma már sokszor nem szívesen vállalkoznak a lakos­ság ellátása szempontjából igen lényeges növények ter­mesztésére. Példa erre, hogy a szövetkezeti kereskedelem 1971- re 550 000 tonnányi zöldség fel­vásárlását irányozta elő, ebből 50 000 tonnára azonban nem sikerült szerződéses partnert ta­lálni. A termelők általában a vöröshagyma, az uborka és a zöldbab termesztésétől tartóz­kodnak, de eléégé nehezen vál­lalkoznak a paradicsom szerző­déses szállítására is. Mindez rá­nyomja bélyegét az idei első félévi ellátásra. Már az év eleji tárolt áru­készlet sem érte el néhány cikk­nél az 1970. évi induló szintet. Különösen a téli almából és leveszöldségből volt kevesebb a raktárakban. A februári napfé­nyes, tavaszias időjárás szeren­csére kedvezett a hajtatott zöldségfélék fejlődésére. A sze­zon idén három héttel korábban indult mint tavaly, s így már áprilistól kezdve az 1970. évinél jobb piaci ellátást biztosítottak a termelők. Májusban a korai zöldségfé­lékből és gyümölcsökből bősé­ges volt a kínálat, és az árak alacsonyabbak voltak az elmúlt évinél. A termelői felhozatal így májusban újburgonyából kilenc­szerese, zöldségből csaknem kétszerese, gyümölcsből pedig háromszorosa volt a tavalyinak. Ennek megfelelően a piaci árak is mérséklődtek, például a gyü­mölcsöké 45 százalékkal. Nőtt az áruhitel­forgalom Baranyában 75 millió forint értékű árut vásároltak hitel­levélre Az Országos Takarékpénztár kölcsönakciói közül kétségtele­nül az áruvásárlási a legnép­szerűbb. 1971. első hat hónap­jában 1970 hasonló időszaká­hoz viszonyítva 100 millió fo­rinttal emelkedett az OTP áru­hitelforgalma. Július elsejéig 285 ezer esetben vették igény­be az országban élő családok az áruvásárlási kölcsönt és együttesen 1 milliárd 641 mil­lió forintot fordítottak tartós fogyasztási cikkek vásárlására. 1971. I. felében Baranyában is igen jelentős volt az áruvá­sárlási kölcsönforgalom. Mint­egy 75 millió forint értékű áru kelt el hitellevelek útján. Az OTP megyénkben működő fiók­jai 11 151 személy részére 53 millió forint összegű áruhitelt folyósítottak. A me$ye lakossá­ga is nagy megelégedéssel fo­gadta a lehetőséget, hogy a kölcsönnel kapcsolatos admi nisztrációt a boltokban, áruhá zakban intézik, a vásárlóknak nem kell az OTP-fiókba fárad­niuk. A rendelkezésre álló ada­tok szerint eddig 'egtöbben bútort és hűtőszekrényt vásárol­tak kölcsönre. Utánuk azok kö­vetkeznek, akik motorkerékpárt és háztartási gépet szereztek be kölcsön segítségével. Tavaly szeptember óta két­szer is bővült a hitelre vásárol­ható áruk listája, a listán több mint harminc féle áru szerepel. Hitelre vásárolható rádió, mo­sógép, villanytűzhely, hűtőgép, varrógép, cserépkályha, csillár stb. A falusiaknak arra is lehe­tőségük van, hogy mezőgazda- sági kisgépeket hitelre szerez­zenek be. Sokak örömére jú­lius 10-től valamennyi televízió­típusra, így az Orion-készülé- kekre is adnak kölcsönt. Rá­adásul az áru értékének — az eddigi 20—30 százalék helyett — csupán 10 százalékát kell készpénzben kifizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents