Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

A lakosság védelme a tömegpusztító fegyverek másodlagos hatásai ellen Az emberiség történelme fo­lyamán megtanulta, hogy min­den pusztítás és pusztulás ellen lehet védekezni. A védekezés az atombomba ellen is lehetsé­ges. Számos olyan lehetőség van, amelynek betartásával nemcsak a saját, de a család és az embertársak túlélését is biztosítani tudjuk. A pesszimis­ták szívesen hangoztatják, hogy a világháborús körülmé­nyek valószínűtlenné, sőt lehe­tetlenné teszik a túlélést. Mos­tani tájékoztató cikkünk célja röviden vázolni és ismertetni azokat az egyszerű módszere­ket, amelyek mindenki rendel­kezésére állanak, helyes al­kalmazásukkal pedig jelentős eredményeket lehet elérni az •gyén és környezete védelmé­ben. A védekezés összetett cse­lekvési sorozat. Mindenekelőtt^ a saját személyi biztonság megőrzését jelenti, továbbá a közvetlen környezet, vagy tá- gabb értelemben, a nagyobb csoport iránti cselekvő felelős­ségtudatot. Mivel a tömegpusztító fegy­verek hatása mindenkit káro­síthat, arra kell törekedni, hogy a hatásos védekezés ismereteit minél többen elsajátítsák. Az Ismeretek megszerzésébe nincs Idő. KORLÁTOZÓ RENDSZABÁLYOK A megye biztonságát veszé­lyeztető időszakban korlátozó rendszabályokat vezetnek be. A polgári védelmi rendszabá­lyok bevezetése a lakosság és az anyagi javak védelmével, mentésével és mentesítésével vannak kapcsolatban. Ilyen korlátozó rendszabályok pél­dául o fénycsökkentés, óvóhe­lyek, pincék előkészítése, moz­gás és utazás korlátozása stb, A rendszabályok bevezetése egyrészt országosan, másrészt a kialakult helyzetnek megfele­lően helyileg is elrendelhető. Alkalmazásukat már békeidő­szakban megtervezik, végrehaj­tásuk pedig olyan mértékű, amilyent a körülmények indo­kolttá tesznek. A szükséges rendszabályokról a megye la­kossága a helyi tanácsok han­gosbemondói, falragaszok, új­ságok útján értesülhet. A hírek közlésére minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vesznek. Egyéni feladat, hogy a korlá­tozó rendszabályokat mindenki maradéktalanul betartsa és má­sokkal is betartassa. AZ EGYÉN ÉS A CSALÁD VEDELME A radioaktív kiszóródás elleni védekezés lényege, hogy a megfelelő védőlétesítményeket előkészítsék az emberek ott- tartózkodására. Ponyva, vagy műanyagfólia felhasználásóvaf megakadályozzuk a közvetlen érintkezést a kiszóródott radio­aktív részecskékkel, Törekedni kell arra, hogy minden lakó­épület, istálló, raktár stb. rés­mentesen zárható legyen. At ajtókat, ablakokat és egyéb nyílásokat ponyvával, pokróccal, műanyaglepellel kell lefedni. A ki- és befelé mozgást a mini­málisra kell korlátozni. Ennek végrehajtása jelenti a teljes elzárkózást, aminek kezdetét és végét a lakossággal közük. Nagyon fontos a mozgás kor­látozása, de fontos az öltözet megválasztása is. A légzőszer­veket, illetve a fejet védeni kell, hogy a szem, az orr, a száj meg ne sérüljön. A szennyezett le­vegőt úgy szűrhetjük meg, hogy az orr és a száj elé lehetőleg vizes kendőt, vagy házilag ké­szített álarcot teszünk. A sze­med zárt szemüveggel célszerű védeni. Igen hatásos a mű­anyag csuklya. A test felületét és a lábakat az egyre nagyobb teret hódító bármilyen mű­anyag ruházattal tudjuk védeni. A műanyag esőköpeny, a gu­micsizma, bőrkesztyű jó szol­gálatot tehet. Arra azonban vigyázni kell, hogy a védőru­házat jól záródjon. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY VÉDELME Az állatokat veszély esetén istállóba kell terelni és ott hu­zamos ideig zárva tartani. Ezért az istállót a lakóépületekhez hasonlóan jól záróvá kell tenni. Célszerű az istállón belüli ta­karmány- és ivóvíztárolás. Általános szabály tehát: meg­akadályozni minden eszközzel, hogy a radioaktív felhővel sod­ródó és lassan lehulló sugár­fertőzött anyagi részecskék a szervezetbe jussanak. AZ ÉLELMISZEREK és az ivóvíz védelme Az ellenséges támadás cél­ja nemcsak az, hogy a fegy­veres erők és a lakosság töme­geit pusztítsa, hanem az is, hogy szennyezze, fertőzze és megsemmisítse a létfenntartás­hoz szükséges élelmiszer alap­anyagokat, félkész- és készter­mékeket. Ennek megakadályo­zására már békében különböző védelmi intézkedéseket dolgoz­nak ki. Az élelmiszert előállító vállalatok csomagolási techno­lógiái lehetővé teszik a véde­kezést. Jól csomagolt élelmiszer szennyeződése a minimálisra csökkenthető. Hatásos a fém, az üveg és a műanyag csoma­golás, de felnyitásnál vigyázni kell a tartalom szennyeződésé­nek elkerülésére. A háztartásokban lévő élel­miszert fokozottan csomagolva, védett helyen kell tárolni. A szennyeződött élelmiszer elfo­gyasztása igen veszélyes, mert ezáltal a szennyeződés közvet­lenül a szervezetbe kerül, s az ellene való védekezés így már sokkal bonyolultabb feladat. Roppant fontos a vizek vé­delme. Városi viszonylatban a vízművek biztosítják az ivóvi-r' ‘ } Az ipari üzemekben békében is használt védőöltözetek sugái* szennyezés ellen is megfelelő védelmet nyújtanak. zet, amelyek a védekezésről központilag gondoskodnak. Közműsérülés vagy szennyező­dés esetén a vízszolgáltatást időlegesen szüneteltetik. Veszélyes a helyzet a kiszó­ródás területén lévő nyitott ku­tak esetében. Egyetlen védeke­zés a kiépített, vagy jól takart kút. Hasznos tevékenység, ha a veszélyeztetett időszakban ál­landóan tárolunk annyi vizet, ami néhány napra biztosítja a legszükségesebb vízigényeket. Természetesen kerülni kell azon­ban a felesleges vízfogyasztást. MAGATARTÁSI SZABÁLYOK A SUGÁRSZENNYEZETT TERÜLETEN Különleges óvatossági rend­szabályok érvényesek a sugár- szennyezett területen. Ezek többnyire általános érvényűek, az adott helyzetnek megfele­lően kell kiválasztani és szigo­rúan betartani azokat. A su­gárszennyezett területen re­kedt lakosság azon része, ame­lyik a kiépített életvédelmi he­lyiségekben elegendő élelmi­szer- és ivóvíztartalékkal ren­delkezik, nem hagyhatja el a védett helyet. A lakosságnak az a része viszont, amelyik nem rendelkezik a megfelelő vé­delmi lehetőségekkel, azonnal elhagyja a szennyezett körze­tet. A magatartás szabályai mindenkire egyaránt kötelező­ek. A VÉDEKEZÉS ALAPELVEI Az elmondottakat összefog­lalva a védekezés legfontosabb alapelveit így határozhatjuk meg: — A mentési munkálatokat végezni, szabadban tartózkodni csak jól zárt védőruházatban szabad; — az egyéni védőeszközök, szükségvédőeszközök zártságát megbontani, azokat levetni nem szabad; — szennyezett területen en­ni, Inni, dohányozni, természe­tes szükségletet végezni tilos; — tilos a szennyezett terü­letről élelmiszert, vizet és nél­külözhető tárgyat kihozni; — a szennyezett földre, te­reptárgyra leülni, lefeküdni, szennyezett tárgyat feleslegesen érinteni nem szabad; — kerülni kell a felesleges porképződést: — a szennyezett területre engedély nélkül belépni és ott feleslegesen munkát végezni tilos. A szennyezett terület elha­gyása után mindenki köteles önmentesítést végrehajtani. Ennek legegyszerűbb módja a ruházat kicserélése, vagy ki­porolása, továbbá a száj, az orr és a szem kiöblítése vízzel. A szennyezett területről szár­mazó valamennyi élelmiszer, ivóvíz, takarmány, felszerelési tárgy és eszköz szennyezett­nek tekintendő, ezért felhasz­nálásuk, illetve elfogyasztásuk csak ellenőrzés és mentesítés után engedélyezhető. Az adott körülményeknek megfelelően a polgári védelmi parancsnok az általános biz­tonsági rendszabályok mellett további korlátozásokat rendel­het el. Ezek betartása minden­ki számára kötelező. Sxabó László százados: \ vegyvédelmi főtiszt. 1 POLGÁRI VEDELEM A Dunántúli Tlaplö MELLÉKLETE 2. SZÁM 1971. JUNIUS Mindennapi munkájában is a polgári védelmet szolgálja Radioaktív szennyezettség a halkonzervben Beszélgetés a KÖJÁL- munkájáról dr. Szabó Lajossal A Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás égési szervezete az élet minden terü­letén vizsgálja azokat a jelen­ségeket, amelyek különböző formában káros befolyást gya­korolhatnak az ember életkö­rülményeire. A hatások elleni védekezés és ezen túl mara­déktalan kiküszöbölésük — et a KÖJÁL feladata békében és ugyanez háborús körülmények között Is. — Valóban, a KÖJÁL szerve­zete háború esetén teljes egé­szében mint szakképzett szerv léphet fel a polgári védelem keretében — mondta dr. Szabó Lajos, a polgári védelem me­gyei egészségügyi szolgálatának törzsparancsnoka, akivel erről az érdekes, kétirányú és mégis nagyon egységes feladatról be­szélgettünk. — Egyetlen példá­val szeretném ezt megvilágíta­ni. A foszforsavészterek kiváló növényvédőszerek, de harci anyagként is felhasználhatók. Világos, hogy ugyanazok a szervek, amelyek a mindennapi életben ellenőrzik e vegysze­rek felhasználásót, vizsgálati tapasztalataik birtokában ugyanezt a feladatot meg tud­ják oldani háborús körülmé­nyek között is. — A KÖJÁL mindennapi műn* kajában mely területeknek ion legszorosabb kapcsolatuk a pol­gári védelemmel? — A levegő és a vizek szeny- nyezettségének vizsgálata és az élelmiszerek folyamatos ellen­őrzése az, ami rendkívül fontos feladat békében és ami hason­líthatatlanul nagyobb jelentő­séghez jut háborús körülmé­nyek között. — Mi a levegőszennyezettség vizsgálatának célja? — Az iparosítás, a közleke­dés fejlődése, a városiasodás mind olyan tényezők, amelyek elkerülhetetlenül egyre nagyobb mértékben szennyezik a légkört, a benne lévő szilárd és gáz- alakú szennyező anyagok minő­ségi változásainak figyelem­mel kísérése fontos feladat. A szennyezés forrásait ugyanis fel kell tárni, s megfelelő in­éit tenni a leküz- , De ismerni kell ktenológiai viszp­nyait, hogy eredményesen vé­dekezhessünk az Ilyen hatások ellen Is. — Ugyanilyen fontáé lahat a vizek vizsgálata le. — Igen, de a vizek vizsgála­tánál természetesen nem szo­rítkozhatunk csupán a minő­ségre, tekintettel kell lenni a mennyiségre is, azaz ismerni kell a terület vízkészleteit, pon­tosabban azt, hogy melyek azok a tartalékok, amelyek szükség esetén a kiesó vizek pótlására alkalmasak. — Él az élolmiszarak alianér- séta? — Élelmiszereink a környezet anyagából épülnek fel, egyes bekerülő idegen anyagok pe­dig erősen ronthatják élvezeti értéküket. Gondoljunk csak a Matadorra, amit éppen azért kellett kivonni a forgalomból, mert a burgonyát élvezhetetle­nül büdössé tette. De ugyan­ilyen felszívódás előfordulhat radioaktív, vagy egyéb anya­gokkal, amelyek nem járnak fz- vagy szaghatással, viszont az élő szervezetre káros lehet a hatásuk. A mindennap! élet­ben nagyon fontos a különbö­ző élelmiszerek idegenanyag­tartalmának vizsgálata; nincs-e a gyümölcspálinka metil-alko- hol-tartalma a megengedett szint felett, a C-vitamlnos sajt­ban benne van-e a megfele­lő C-vitamln-tartalom stb. Vizsgálni kell a külföldi konzerveket is, amelyek­nél különféle csomagolóanya­gokat használnak fel, s ezek a bennük tárolt élelmiszerféle­ségekre különbözően reagál­hatnak. Persze magát a kon- zervet is vizsgálni kell. Néhány éve például ki kellett vonni □ forgalomból az Észak-Afrikóból származó halkonzerveket, mert kimutathatóan magas volt a radioaktiv szennyezettségük. — Mitől volt ex? — A konzervek gyártása előtti időkben voltak a fran­ciák szaharai légköri atom­bomba-robbantásai. A légkör­be került radióaktív szennyező­dések a tenger vizébe jutottak, abból a halak testébe ... — Tehál ilyen közvetett mádon U kimutathatók a légköri atom­bomba-robbantások ? — Hogyne. Sőt, a légkör szennyezettségének vizsgálata során a távoli légköri atom­bomba-robbantások hatása közvetlenebbül is kimutatha­tók. A magaslégkörbe került szennyeződések előbb-utóbb a Föld minden részébe eljutnak, így az áramlási viszonyok is­meretében csaknem pontosan meghatározható a robbantás helye is. A ml technikai felké­szültségünk is alkalmas ennek kimutatására. — Milyen erdeményei lehetnek • rendszeres vizsgálatoknak? — A rendszeres ellenőrzés- sen, mintavétellel nagy pontos­sággal behatárolhatók a káros anyagféleségek, amik a kör­nyezetből az emberbe kerülhet­nek. A patakok, felszíni vizek ellenőrzése azt mutatja, hogy ma már nem lehet észrevétle­nül szennyezni. A növényvédő­szerek maradékanyagait is ki lehet mutatni, s az így kezelt zöldséget, gyümölcsöt addig nem lehet forgalomba hozni, míg a vegyszerek teljesen le nem bomlanak H. I. A polgári védelem korszerű műszerei Az atomtámadás másodlagos hatásának kitett területeken a lakosság védelmében nagy Jelentősége van annak, hogy a sugárzás szintjét — akár a területet, vagy a használati tárgya­kat ért sugárszennyezésről, akát az egyént ért sugárártalomról van szó — gyorsan, pontosan mérni lehessen. E célt szolgálják a polgári védelemnél rendszeresített nagyérzékenységű, hor­dozható észlelő és mérőműszerek, amelyek közül ketjőt képeinken mutatunk be. Sugárszennyezettség-mérő mtítie? Egyéjhí dózismérő műszet

Next

/
Thumbnails
Contents