Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

Napirenden a Vöröskereszt polgár) védelmi munkája Egészségügyi beosztott kötőié si gyakorlata. A mindennapi munka része A1/ o titka a pécsi járás eredményeinek? — Gondosan elkészített tervek, színvonalas kiképzés, hatékony propaganda ]ól sikerült a félév Sugárfelderítés A polgári védelem vegyvédelmi szakszolgálati alakulataira fontos feladat hárul atomtámadás után a sugárfertőzés felderí­tésében, majd a mentesítésben. Ai alakulatok beosztottjait a leg­nagyobb védettséget nyújtó védőöltözettel szerelik fel. munkájuk­ban a legkorszerűbb műszereket használják és rendelkezésükre áll minden eszköz a hatásos védekezéshez és mentesítéshez. Kép­riportunkban egy vegyvédelmi szakszolgálati alakulat munkájának néhány mozzanatát mutatjuk be. Sugárfelderitö munka közben a mérési ponton. 1963-ban született a határo­zat: vöröskeresztes polgári vé­delmi alakulatokat kell szer­vezni. A társadalmi úton való szervezést akkor sokan kétség­be vonták: „A korábbi állami feladat vajon így eléri-e a cél­ját?” — tették fel a kérdést. A kételkedőket hamar meg­győzték a tények. Ma már 155 egészségügyi ’ szakasz végez fe­lelősségteljes munkát a me­gyénkben. A szakaszokat or­voskörzetenként szervezték, s a tagok létszáma 5307-re nőtt. Külön eredmény: 67 százalé­kuk aktív vöröskeresztes mun­kát is végez. pen e munkákról tárgyalt jú­nius 22-1 ülésén, melyet dr. Kóbor József megyei főorvos nyitott meg. Az idei esztendő első . félévének eredményeiről Horváth Sándor, a Megyei Vö­röskereszt polgári védelmi fe­lelőse számolt be. Elmondotta - többek között —, hogy az évenként megtartott tovább­képzések során olyan szerve­zett egységgé váltak az alaku­latok, ahol megnőtt a politi­kai öntudat, a honvédelmi fe­lelősség és a polgári védelmi munka iránti kedv. Az ülésen részt vett Gubis Adóm alezredes is, a Magyar Vöröskereszt Országos Köz­pontja polgári védelmi osztá­lyának vezetője is. A baranyai munkát így értékelte:- Komoly erőt képviselnek az egészségügyi szakaszok a polgári védelem rendszerében, s ma már fel sem merülhet, hogy jó-e a vöröskereszt és a polgári védelem ilyen irányú „kooperációja". Baranyában mind a függetlenített, mind a társadalmi vezetők jó munkát végeztek - bizonyítja ezt a kongresszusi versenyben elért második helyezésük. Mi a szakaszok feladata? Egyrészt békeidőben segít­hetnek sokat. Elsősegélynyújtó felkészültségüket az árvizek és egyéb természeti csapások Idején bizonyították és bizo­nyíthatják. Véradásban élen járnak — szorgalmazzák a tisz­tasági versenyeket is. Másrészt esetleges háborús állapot ese­tén a lakosság kitelepítésében o fő segítséget jelentik majd e szakaszok. Gyakorlataik, ve­télkedőik során nemegyszer bi­zonyították felkészültségüket. Pedig a tagok többsége — idő­sebb állampolgár. Hiszen a férfiak esetében a polgári vé­delemnél már csak a katona­kötelesek felső korhatárában lévők jöhetnek szóba. Mégis biztató a jelenlegi átlagkor: a 39 esztendő. A felkészítés során a polgári védelmi alakulatok tagjainak meg kellett ismerkedni a kom- binált-sérült ellátás, a házibe­teg ápolás és a járványtan problémáival. A Magyar Vöröskereszt Ba­ranya megye) vezetősége ép­Erdők, lágy ívű hegyek, csen­des falvak — az utazó szántá­ra ennyi a pécsi járás. Külö­nösebb ipar a bányákat leszá­mítva nincs, talán ezért is volt olyan komoly feladat évekkel ezelőtt megértetni az emberek­kel: egy esetleges háború ezt az idilli vidéket sem kerüli el. A megszokás nagy úr. Százak­ban, ezrekben élt a hit: az el­lenség csak a nagy ipari kör­zeteket keresi, a falvakban bé­ke lesz. A szemlélet megválto­zása, a lehetőségek felismeré­se és reális számbavétele és ezzel összefüggésben a véde­kezési készség kialakulása volt annak a hosszan tartó és kö­vetkezetes munkának az első eredménye, melyet a járás ve­zetői a polgári védelmi felada­tok maradéktalan megoldása érdekében kifejtettek. A pécsi járásban az elmúlt esztendőben három községben — Pécsváradon, Zókon és Szentlőrincen —, tartottak pol­gári védelmi falunapot. E I nagyszabású rendezvények szemléletesen Igazolták, hogy i a polgári véde'em hivatásos és társadalmi munkásai százainak tevékenysége nem volt ered­ménytelen: a bemutatók má- gas színvonalon zajlottak, a la­kosság pedig nagy érdeklődés­sel és tanulási vággyal fogad­ta a látnivalókat. Mi a sikerek titka? Mi rejlik e szemmel látható előrehala­dás mögött? Bruck József, a járási hivatal vezetője, járási polgári védelmi parancsnok ezt egy mondatban így fogalmaz­za még: a PV-munka nem ki­jelölt kevesek dolga, hanem valamennyiünk feladata, s nem kampánytevékenység, hanem a mindennapi munka szerves ré­sze. A járási vezetés alapvető célkitűzése a járási és községi parancsnokságok állományá­nak gondos kiválasztása, illet­ve alapos felkészítése volt. Mit kell tenni békében, s mit az esetleges háborúban? A mo­dern kor háborújában szinte minden a szervezettségen mú­lik, a jólinformáltságon. Ki­emelt jelentőségű feladat volt tehát a megfelelő szervezetek, híradórendszerek létrehozása is. Az állandóan változó, fej­lődő haditechnika szinte per­manens tanulást, továbbkép­zést igényel. Ennek megfele­lően sor került a régi szakszol­gálati alegységek átképzésére, illetve magas képzettségű szak­emberekkel való feltöltésére. Hogy milyen színvonalú egy- egy közigazgatási egység pol­gári védelmi szervezete - ez nagy mértékben a vezetők hoz­záállásától függ. A pécsi já­rásban minden községi pa­rancsnok, minden üzemi, ter­melőszövetkezeti tisztségvise­lő tudja és érzi: nemcsak fel­adatokat kap, nemcsak az & ügye, hogy milyen színvonalú o PV-szervezete. A járás veze­tői rendszeresen beszámoltat­ják alárendeltjeiket. Rendkívü­li jó hatással van a PV-munká- ra az a nagyfokú érdeklődés is, mely a járási pártbizottság részéről megnyilvánul. A járási pártbizottság első titkára kü­lön összekötőt jelölt ki a párt­bizottság munkatársai sorából, oki rendszeresen ta csolatot a PV járási Gépjármű sugórszennyezettsé- gének megállapításo. Szennyezett útfelületet sugár- mentesitenek Sugárszennyezett gépjármű mentesítése vlzsugorral. A pécsi járás földrajzi hely- sete, domborzati viszonyai kö­vetkeztében egy esetleges há­borúban egyebek mellett o be­fogadó szerepét is be kell, hogy töltse. A veszélyeztetett körzetekből kitelepülő lakosság fogadása, elhelyezése és ter­melésbe állítása nemcsak óriási szervezési feladat, de Ismét emberi problémák egész sorát veti fel. Meg kell értetni a helyi lakossággal, a befoga­dókkal ezen nagykaliberű, in­tézkedések szükségességét. s olyan erkölcspolitikai hangula­tot, illetve színvonalat kell biz­tosítani, mely lehetővé teszi a normális életmenet fenntartá­sát — nagyobb zökkenők nél­kül. Ismét a propagandánál va­gyunk tehát, o felvilágosító, nevelő, oktató munkánál. A fentebb már említett PV falu­napok nagyszerű fórumot biz­tosítottak e tevékenységhez. A falunap keretében bemutatták o lakosság részére tartott ok­tatás keretében megismert vé­dekezési és segélynyújtási mó­dokat, ismertették a kitelepí­tett lakosság befogadásával kapcsolatos tudnivalókat, s nagy tömegben mutatták be az egyéni és szükség-védekezési eszközöket. Új ismeretterjesztő, illetve propaganda módszerekkel Is kísérleteznek. A falunapok al­kalmával film készült, melyet az őszi időszakban számos he­lyen bemutatnak. írott anya­gok, bemutatók, előadások és filmek együttes alkalmazását tartják az igazán hatékonynak - s persze az Ismétlést. Szó sincs háborús pszichózisról, hangulatkeltésről, de abban a tévhitben sem engednek sen­kit nyugodni, hogy: egyszer már elmondtam, s ennyi elég ... Érdemes néhány szót ejteni a munkamódszerekről. Ami Bruck Józsefet, a járási pa­rancsnokot illeti: a következe­tesség és tervszerűség híve. Hagyja az embereket dolgoz­ni, de mégis mindenki érzi: nem adta ki a munkát albér­letbe. Kovács László, a járási törzsparancsnok, a tanácsi szervekkel, vezetőkkel kialakult Jó kapcsolattal magyarázza az eredményeket. A polgári vé­delmi feladatok teljesítése és o polgári védelmi szervek ered­ményes tevékenysége Jó kap­csolatok nélkül elképzelhetet­len. Akik a hírekben szerepelnek Horváth József Pontosan 20 esztende­je, 1951. június 20-án nevezték ki Horváth Jó­zsefet, a városi pártbi­zottság akkori munkatár­sát Pécs helyettes légol­talmi parancsnokává. Két évre rá törzsparancsnok lett, a következő évben városi tanácstaggá vá­lasztották, s azóto mind­két funkciót betölti, igye­kezvén a legtöbbet nyúj­tani polgári védelmi pa­rancsnokként is, tanács­tagként is. Horváth József alezre­des, polgári védelmi pa­rancsnokot ezúttal mint tanácstagot szeretnénk bemutatni, ezért ilyen emlékei felől érdeklő­dünk. — „Jó orra van-e, vagy lem?" szegezték nekem c kérdést annakidején, amikor Jankovics-telepen jelöltek városi tanácstag­nak — emlékezik egy ré­gi, kedves epizódra. — Nem tudtam mire vélni a kérdést, de igennel vá­laszoltam. „Nos, ha igen, akkor megválasztjuk” - volt a felelet és csak ké­sőbb tudtam meg, mit je­lent ez. Ott volt az Állati Fehérjetakarmányokat Előállító Vállalat pécsi üzeme, ami a messze környéket, de különösen a Jankovics-telepet árasz­totta el rettenetes bűzzel. A választóim kívánsága az volt, hogy e bűztől megszabadítsam őket. Nem volt könnyű dolog, de hosszú, szívós munká­val végül is sikerült elér­ni, hogy megszüntessék az üzemet. A tanácstag eleget tett választói meg­bízatásának. újhegy azóta is gon­doskodik számára prog­ramról. Horváth alezre­des ugyanis évek óta új­hegy városi tanácstagja és az április 25-i válasz­táson is itt választották be o tanácsba. 1968 szeptemberében kezdett hozzá az újhegyiek másik nagy problémájának megoldásához. Ezen a területen elég gyenge a kereskedelmi ellátás, er­re kellett orvoslást talál­ni. A pécsi ÁFÉSZ muta­tott elegendő vállalkozó kedvet és most mór épül az ABC-óruhóz, amelyet az év második felében át is adnak rendeltetésé­nek. Az új tanács-ciklus­ban pedig arra számíta­nak az újhegyiek, hogy sikerűi majd valamit el­érnie az utak megjavítá­sa érdekében.- Hát ezek most a leg ­fontosabbak — mondja Horváth alezredes -, én pedig szeretnék eleget tenni a bizalomnak és mindent elkövetni, hogy ez a külterület ha lassan is. de fejlődjön. Közel kétévtizedes ta­nácstagi tapasztalatai alapján így határozza meg a tanácstag és vá­lasztói kapcsolatát:- Ismerni kell a mási­kat és emberként kezel­ni. Hallgatni a szívre, mert csak Így lehet tel­jes értékű a segítség. Ami jogos, azt meg kell ad­ni, azért harcolni kell. ami pedig jogtalan, azt - sokszor ez a legnehe­zebb - jó szóval, ember­séggel kell megmagya­rázni a másiknak, hogy ne érezze magát becsap va, ha nem kapja meg, amire számít. Beszélgetésünk végén orro kérjük, hogy most, amikor a polgári véde­lemben teljesített szolgá­latának harmadik évti­zedébe lép, foglalja össze az elmúlt két év­tized fejlődését.- Nagyon nehéz volt az államigazgatási szol­gálatok összetartása, ki­képzése, sok gonddal kellett megküzdenünk, de most már elmondhatjuk, hogy olyan ütőképes, ál­dozatkész polgári vedel mi szervezet működik Pécs városában, amely a legnehezebb helyzetben is megállja a helyét. B. S. mentesítés

Next

/
Thumbnails
Contents