Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
1971. május 23. DUNANTQLI NAPlö 3 Építőanyagpiac Ez még nem kínálat Cement van, tégla nincs - Több az építőanyag, de ez is kevés Legyen idényáras a tégla! Az építőanyagellótós még sohasem volt jó. Ha kaptunk téglát, nem kaptunk cementet, kavicsot, betongerendát. Ha volt téglánk és cementünk, nem kaptunk cserepet, ajtót, ablakot, mozaiklapot, parkettát. Valami mindig hiányzott. Aki ma családiházat akar építeni, hacsak nem varázsló, kötelekkel cseréltesse ki idegszálait. És aztán, ha gyorsan fedelet akar a feje felé, vegye nyakába az országot, hajtsa fel az építőanyagot, kilincseljen TÜZÉP-telepeken és magánkisiparosoknál. Vagy pedig az építkezés megkezdése előtt másfél-két évvel kezdje meg az építőanyagok beszerzését. Nincs-lista Az építőanyageflátás országos gond. Nincs megfelelő termelési háttér — kevés a kapacitás. A kormány elhatározta az építőanyagipar gyorsabb ütemű fejlesztését, de ennek eredménye majd csak néhány év múlva mutatkozik. Mindenből bőség akkor sem lesz. A másik sajátos gond az, hogy kapható ugyan valamely építőanyag, de nem akkor, amikor arra a fogyasztónak szüksége van. A téglát például általában tavasz- szal keresik, de mivel a téglagyártás késő őszig eltart, egyesek igényét csak nyárvégén vagy ősszel elégíthetik ki. Hogyan állunk az ellátással az idén? Lássuk először a nincs- Iistát. Ilyen rossz még nem volt a téglaellátás, mint az idén. A Pécs—Szekszárdi TÜZÉP-nek 1971-ben a két megyére 95 millió tégla áll rendelkezésére. Legalább 130 millió kellene. Nagy baj van az ütemezéssel. A TÜZÉP az év első negyedében mindössze 4,5 millió téglát kapott a gyáraktól. Tavaly ugyanebben az időszakban 18 milliót, de persze az ellátás akkor sem volt zökkenőmentes. Cserépből sincs elegendő, kapni azonban más tetőfedő anyagokat, normál és hullámpalát. Ezekből több van, mint tavaly. Több a mész és a mészhidrát is, hiszen lengyel és osztrák importra is kötöttek szerződést. Itt is baj van azonban az ütemezéssel, szállítási problémák miatt egyes területek ellátatlanok. Kopogjuk le, cementből még sohasem volt ilyen jó az ellátás. Tavaly a TÜZÉP 87 ezer tonna cementet adott el, az idén a szerződésekben 115 ezer tonnát biztosítottak. Érdekes, két évvel ezelőtt rengeteg volt a betongerenda, most ez is felkerült a hiánycikk-listára. Az igény 350 ezer folyóméter, ezzel szemben rendelkezésre áll 220 ezer folyóméternyi. Helyette korlátlan mennyiségben kapható faragott gerenda és gömbfa. Ez is megteszi. Hiánycikk a betonáthidajó-elem. Ezeket az elemeket a TÜZÉP saját üzemében gyártja. Két megye ellátását még csak győznék, de ki tilthatja meg, hogy ezt az országos hiánycikket a mezőkövesdi vagy a sátoraljaújhelyi polgár ne valamelyik tolnai vagy baranyai TÜZÉP-telepen vásárolja meg? Ablaktúltermelés Komoly ellátási gondok mutatkoznak kavicsból. Messziről kell fuvarozni, kevés a szállító- eszköz. A TÜZÉP megpróbált úgy segíteni a dolgon, hogy egyes vasúti kocsik - ún. pőre kocsik — oldalát bedeszkázta, s irányvonatokkal hozatja a kavicsot, de így is csak az igények felét képesek kielégíteni. Most tárgyalásokat folytatnak a vízüggyel és szerződést szeretnének kötni a drávai kavics Hjtermelésére. A kőporellátás is csapnivaló; hiánycikk-listán van a mozaiklap. Mozaiklapból 250 ezer négyzetméter az éves szükséglet, de csak 150 ezer négyzetméter áll rendelkezésre. Kevés a parketta. Pótlására a TÜZÉP parkettamozaikot rendelt és a dombóvári faüzeméből még 100 ezer négyzetméternyi hajópadlóra számít. A cement mellett a másik meglepetés az ajtó és az ablak. Máskor hiánycikk volt, most bőséges a kínálat, széles, minden igényt kielégítő a választék. Most a nagy készlet a gond. Nem számítottak ennyi importra. A „túltermelés" teher a kereskedelemnek, de a helyi ipart is megzavarta. Éppen a jelenlegi nagy készletek miatt kellett csökkentenie termelését például a szentlőrinci fogyasztási szövetkezet faipari üzemének, ahol ajtókat gyártanak. A TÜZÉP is igényli: a külkereskedelem előre közölje kötéseit, mennyi lesz az import? összességében: az idei évben több az építőanyag, mint tavaly. A Pécs-Szekszárdi TÜZÉP ebben az évben 100 millió forinttal többet forgalmaz, és a felfutás nem a tüzelő, hanem az építőanyagok forgalom-növekedésének köszönhető. Az igényeket azonban így sem képesek kielégíteni, továbbra is baj van az építőanyag-ellátással. A refrén ez: a téglánál mindig elakadunk. A többi építőanyagot még úgy ahogy lehet valamivel pótolni, de a téglát nem. És hiába kínálnak minden építőanyagot bőséggel, ha egy valami nincs — a többi e nélkül az egy valami nélkül haszontalan anyag. Bajok az árakkal Hogyan, miképpen lehetne az adott helyzetben az építő- anyaghiányon enyhíteni? Nyilvánvaló, megfelelő termelési hátteret kell teremteni, új kapacitásokat létrehozni. Mit tehet a TÜZÉP? Lehetőségeihez mérten minden eszközzel segítenie kell a vele üzleti kapcsolatban álló építőanyagipari üzemeket. Erre egy példa. Támogatják a pécsváradi ktsz-t, ahol jelentősen felfuttatják a mozaiklap- gyártást. A márványtömböt a határmenti árucserében a TÜZÉP hozza át Jugoszláviából. A másik lehetőség: saját kisüzemeit fejlessze, vagy indítson új építőanyagipari kisüzemeket a TÜZÉP. Ez sajnos akadályokba ütközik. A kereskedelem ipari tevékenységét nem azzal a mércével mérik, mint az iparét. Ha most kínálták volna fel, nem vesszük át a dombóvári betonüzemet — mondják a TDZÉP-nél. A közgazdasági szabályzók tehát fékjei annak, hogy egyes építőanyagok termelésébe a kereskedelem is besegítsen. Nem kellene feloldani ezeket a fékeket? Az árakkal sincs minden rendben. Hovatovább oda jutunk, hogy egyes építőanyagok termelői ára magasabb, mint a fogyasztási ár. Néhány százalékos nyereség mellett nem érdemes gyártani. Ezért nincs elegendő betongerenda, betonelem. A betonipar az érdekeltVALLALATOK, KÖZOLETEK! Balaton Somogy megyei oldalán, víztől, állomástól 400 m. üdülő építésére alkalmas. 1—5 kh-as TERÜLETEK iutányos áron átadók. „Soha jobbkor" jeligére a kiadóba. ség hiánya miatt átáll jövedelmezőbb termekek gyártására. A téglára pedig idényárakat kellene megállapítani. Tavasz- szal téglahiány van, őszre meg nemritkán eladatlan téglahegyek tornyosulnak fel. Tavasz- szal kérjenek többet a fogyasztótól a tégla darabjáért, ősszel pedig olcsóbban árusítsák. Aki ősszel megveszi a téglát, hogy majd a iövő tavasszal építkezni kezd, élvezzen az árban kedvezményt. Némileg így is enyhíthetnének a tavaszi téglahiányon. Miklósvári Zoltán Magyar—szovjet határforgalmi tárgyalások A debreceni vasútigazgató- ságon véget értek a május 17- én kezdődött magyar—szovjet határforgalmi tárgyalások. — Megtárgyalták a fokozódó magyar almaexport lebonyolítását, a Szovjetunióból egyre nagyobb számban érkező Zsiguli személygépkocsik záhonyi átrakásának problémáját. A felek megállapodtak, hogy az egyre növekvő árumennyiség átrakása a gépesítés fokozását teszi szükségessé. Szovjet részről ehhez műszaki és technológiai segítséget biztosítanak a MÁV számára. A két vasútigazgatóság vezetője ezután a konténeres áruszállítás és az újfajta zsugorfóliás kon- zervek vasúti szállításával és átrakásával foglalkozott. Másodszor is Villányban a vándorserleg Mióta csak megrendezik a Szakma kiváló tanulója országos versenyeket, még egyszer sem fordult elő, hogy villányi szakiskolás ne került volna az élmezőnybe a szőlész szakon. Nemcsak egyéniben, de csapatban, vagyis az iskolák versenyében is mindig ott van Villány a legelőkelőbb helyek egyikén, ha nem az első helyen. Az a vándorserleg, amelyet tavaly hozott haza az iskola, most a balatonfüredi versenyek után ismét Villányba került, s ha mégegyszer elnyerik, végleg ott is marad. Érthető hát, ha a most lezajlott országos versenyen olyan vélemény fogalmazódott meg, hogy a villányi szakmunkás- képző iskolában képezik ki az ország legjobb szőlész szakmunkás tanulóit. A tavalyi végzősök az első és harmadik helyet hozták haza, most viszont az eredmény még jobb, hisz az első két helyet villányi tanuló szerezte meg. Az országos mezőny legmagasabb pontszámát - 54,8 pontot - Fábián Lajos, a villányi szakiskola harmadéves tanulója, a Lengyeli Tangazdaság ösztöndíjasa érte el. A verseny második helyezettje Fábián osztálytársa, Juhász József, komlói diák lett, aki a Sásdi Búza- kalász Tsz ösztöndíjasa. Kiváló eredményükért elnyerték a szakma kiváló tanulója címet, jelvényt és oklevelet, s aminek leginkább örülnek a szabályok értelmében a harmadosztályt már be sem kell fejezniük, mert azonnal felszabadultak, a verseny befejezése után végzett szakmunkások lett. A műszaki és gazdasági információszerzés színhelye A látogatók csodálatát váltották ki a Pécsi Kossuth Ktsz nagyon elegáns női cipői Művészi intarziák a Mohácsi Farostlemezgyár kiállításán Baranya a BNY-n A Pécsi Bőrgyár által kiállított bőrök és a belőlük készült termékek egy része Erb János felvételei A mi szemüvegünkkel jár** tam végig a Budapesti Nemzetközi Vásár hazai kiállítóinak pavilonjait: Mivel képviselteti magát Baranya a BNV-n? Nem rózsaszínű a kép. Ha a baranyai kiállítókat egy helyre tennénk, bizony elég szegényes ipari kirakatot mutogatnánk or- ,szág-világnak. Ne menjünk messzire — Videoton. Ez a márka önmagában elég Fejér megye iparának demonstrálására. De mi van nekünk? Vagyis az iménti kérdést így kell átfogalmaznom: Mivel is képviseltetheti magát Baranya a BNV-n? A mítosz már rég leomlott. Baranya ugyan most is az ipari megyék közé tartozik, de közöttük az utolsó helyek egyikére csúszott le. Amink van — az egyoldalú iparszerkezet. így aztán a szemüveg elé nagyítót is kellett tenni, hogy a kiállított termékek áradatában felfedezze a baranyai a baranyait. Egyébként a kép évek óta ugyanaz. Gyönyörű a könnyűipar kiállítói csarnoka, leszámítva azt a kényelmetlenséget, hogy nálunk ismeretlen fogalom a légkondicionálás. Olyan mesések az itt kiállított holmik, mintha a ruha, a cipő és a bőrdíszmű modellőrei mindezt saját gyönyörűségükre, szórakoztatásukra csinálták volna. Itt három rangos kiállítónk van: a Pécsi Bőrgyár, a Kesztyűgyár és a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. A Bőrgyár és a Kesztyűgyár néhány darabos kollekciójával itt nyilván pusztán reprezentál. Csodálnivalóak a pécsi szövetkezet tündérlábakra készült szandáljai. Csak egyszer megérnék a pécsi tündérlányok, hogy kedvükre válogassanak ezekből a pécsi cipőkből! Az élelmiszeripari pavilonban Ismert termékeivel mutatkozik be a Pannónia Sörgyár, a Tejipari Vállalat és a Mecsekvidéki Pincegazdaság. Az bujkált bennem, míg végigjártam ezt a pavilont, hogy nincs még egy ilyen oldott ország, amelynek mező- gazdasága az élelmiszer alapanyagok ilyen széles skáláját képes produkálni. Az élelmiszer- iparban most a csomagolási láz korszaka köszöntött be. Ehhez a pavilonhoz csatlakozik az erdészet kiállító terme. Itt mutatja be termékeit egyetlen díjasunk, a Mohácsi Farostlemez- gyár. Laminált farostlemezei elnyerték a Fővárosi Tanács díját. A csarnok üde színfoltja: a farostlemezből készült színes intarziák. Művészi munkák. Hangulatot árasztanak. A művészet minden anyagot képes meggyúrni. Szerencsésen választotta , meg helyét a Pécsi Porcelángyár. A 3/A pavilon egyik külső falát a Porcelángyár fagyálló épületburkoló lapjai díszítik, tövében zöld pázsitsziget, benn gyönyörű padlóvázák, kerti díszek sorakoznak. Mindezt az egyik kerti garnitúra — asztala sakkasztal — ülőkéjén ülve jegyeztem fel. A főbejáratnál a szabadban állított ki az ÉPGÉP pécsi gyára — silókat, konténereket és egy tetszetős sínkulit, amely új gyártmány. A Pécsi Tervező Vállalat is résztvevője a BNV-nek, a szellemi termékeiket bemutató tablók a Találmányi Hivatal pavilonjában kaptak helyet. Ezzel nagyjából kifogytunk. S még egy baranyai vonatkozás ötlött szemembe, a Villanyszerelőipari Vállalat standján látható a BCM ipari televíziórendszerének diszpécserasztala. Bányáinkról viszont semmi sem adott hírt. Mi is a vásárok szerepe ma? Néhány gondolat erről, zárjuk ezzel a baranyai körképet. Vajon a nagyközönségnek rendezik a Budapesti Nemzetközi Vásárt? Nyilván nem. Akkor hát az üzletembereknek? Nos, az a helyzet, hogy megváltozott — és ez a BNV-re is érvényes — o vásárok funkciója. A vásár a kereskedelmi üzletkötések színhelyéből ma már a műszaki és gazdasági információszerzés színhelyévé vált. A vásáron történő üzletkötések — a Figyelő cikkírójától kölcsönvett kifejezéssel élve — ma már inkább csak rivaldafénybe állított jelenetek, hiszen a kereskedejmi tárgyalások hetekig, hónapokig, nem egyszer évekig is eltartanak, mire sor kerülhet a záróakkordra — az üzletkötésre. Mindezeken felül tény az, hogy a 10 napig nyitvatartó BNV-t évente több mint egymillió látogató keresi fel. Európában egyedülálló jelenség ez. Az idén is ilyen óriási látogatottságot várnak. Kedves látogató! Lesz egy kis meglepetésed. A vendéglátóipar megint kirukkolt. Egy korsó Kinizsi sör 6 forint, egy tál Újházi tyúkhúsleves 19,60, a rántott csirke 27,30, a birkapörkölt 16 forint. S mindez egy közönséges bisztróban — állva kanalazva. Miklósvári Zoltárt A Pécsi Porcelángyár sakktáblás kerti garnitúrája, padlóvázái és fagyálló kerámia falburkolata
