Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

1971. május 23. DUNANTQLI NAPlö 3 Építőanyagpiac Ez még nem kínálat Cement van, tégla nincs - Több az építőanyag, de ez is kevés Legyen idényáras a tégla! Az építőanyagellótós még so­hasem volt jó. Ha kaptunk tég­lát, nem kaptunk cementet, ka­vicsot, betongerendát. Ha volt téglánk és cementünk, nem kap­tunk cserepet, ajtót, ablakot, mozaiklapot, parkettát. Valami mindig hiányzott. Aki ma csa­ládiházat akar építeni, hacsak nem varázsló, kötelekkel cserél­tesse ki idegszálait. És aztán, ha gyorsan fedelet akar a feje felé, vegye nyakába az orszá­got, hajtsa fel az építőanyagot, kilincseljen TÜZÉP-telepeken és magánkisiparosoknál. Vagy pe­dig az építkezés megkezdése előtt másfél-két évvel kezdje meg az építőanyagok beszerzé­sét. Nincs-lista Az építőanyageflátás orszá­gos gond. Nincs megfelelő ter­melési háttér — kevés a kapa­citás. A kormány elhatározta az építőanyagipar gyorsabb ütemű fejlesztését, de ennek eredménye majd csak néhány év múlva mutatkozik. Mindenből bőség akkor sem lesz. A másik sajátos gond az, hogy kapható ugyan valamely építőanyag, de nem akkor, amikor arra a fo­gyasztónak szüksége van. A téglát például általában tavasz- szal keresik, de mivel a tégla­gyártás késő őszig eltart, egye­sek igényét csak nyárvégén vagy ősszel elégíthetik ki. Hogyan állunk az ellátással az idén? Lássuk először a nincs- Iistát. Ilyen rossz még nem volt a téglaellátás, mint az idén. A Pécs—Szekszárdi TÜZÉP-nek 1971-ben a két megyére 95 mil­lió tégla áll rendelkezésére. Legalább 130 millió kellene. Nagy baj van az ütemezéssel. A TÜZÉP az év első negyedé­ben mindössze 4,5 millió téglát kapott a gyáraktól. Tavaly ugyanebben az időszakban 18 milliót, de persze az ellátás ak­kor sem volt zökkenőmentes. Cserépből sincs elegendő, kapni azonban más tetőfedő anyago­kat, normál és hullámpalát. Ezekből több van, mint tavaly. Több a mész és a mészhidrát is, hiszen lengyel és osztrák importra is kötöttek szerződést. Itt is baj van azonban az üte­mezéssel, szállítási problémák miatt egyes területek ellátatla­nok. Kopogjuk le, cementből még sohasem volt ilyen jó az ellátás. Tavaly a TÜZÉP 87 ezer tonna cementet adott el, az idén a szerződésekben 115 ezer tonnát biztosítottak. Érdekes, két évvel ezelőtt rengeteg volt a betongerenda, most ez is fel­került a hiánycikk-listára. Az igény 350 ezer folyóméter, ezzel szemben rendelkezésre áll 220 ezer folyóméternyi. Helyette korlátlan mennyiségben kap­ható faragott gerenda és gömb­fa. Ez is megteszi. Hiánycikk a betonáthidajó-elem. Ezeket az elemeket a TÜZÉP saját üze­mében gyártja. Két megye el­látását még csak győznék, de ki tilthatja meg, hogy ezt az országos hiánycikket a mező­kövesdi vagy a sátoraljaújhelyi polgár ne valamelyik tolnai vagy baranyai TÜZÉP-telepen vásárolja meg? Ablaktúltermelés Komoly ellátási gondok mu­tatkoznak kavicsból. Messziről kell fuvarozni, kevés a szállító- eszköz. A TÜZÉP megpróbált úgy segíteni a dolgon, hogy egyes vasúti kocsik - ún. pőre kocsik — oldalát bedeszkázta, s irányvonatokkal hozatja a kavicsot, de így is csak az igé­nyek felét képesek kielégíteni. Most tárgyalásokat folytatnak a vízüggyel és szerződést sze­retnének kötni a drávai kavics Hjtermelésére. A kőporellátás is csapnivaló; hiánycikk-listán van a mozaiklap. Mozaiklapból 250 ezer négyzetméter az éves szük­séglet, de csak 150 ezer négy­zetméter áll rendelkezésre. Ke­vés a parketta. Pótlására a TÜZÉP parkettamozaikot ren­delt és a dombóvári faüzemé­ből még 100 ezer négyzetmé­ternyi hajópadlóra számít. A cement mellett a másik meglepetés az ajtó és az ablak. Máskor hiánycikk volt, most bő­séges a kínálat, széles, minden igényt kielégítő a választék. Most a nagy készlet a gond. Nem számítottak ennyi import­ra. A „túltermelés" teher a ke­reskedelemnek, de a helyi ipart is megzavarta. Éppen a jelen­legi nagy készletek miatt kel­lett csökkentenie termelését például a szentlőrinci fogyasz­tási szövetkezet faipari üzemé­nek, ahol ajtókat gyártanak. A TÜZÉP is igényli: a külkeres­kedelem előre közölje kötéseit, mennyi lesz az import? összességében: az idei év­ben több az építőanyag, mint tavaly. A Pécs-Szekszárdi TÜ­ZÉP ebben az évben 100 millió forinttal többet forgalmaz, és a felfutás nem a tüzelő, hanem az építőanyagok forgalom-növe­kedésének köszönhető. Az igé­nyeket azonban így sem képe­sek kielégíteni, továbbra is baj van az építőanyag-ellátással. A refrén ez: a téglánál mindig elakadunk. A többi építőanya­got még úgy ahogy lehet vala­mivel pótolni, de a téglát nem. És hiába kínálnak minden épí­tőanyagot bőséggel, ha egy valami nincs — a többi e nél­kül az egy valami nélkül ha­szontalan anyag. Bajok az árakkal Hogyan, miképpen lehetne az adott helyzetben az építő- anyaghiányon enyhíteni? Nyil­vánvaló, megfelelő termelési hátteret kell teremteni, új kapa­citásokat létrehozni. Mit tehet a TÜZÉP? Lehetőségeihez mér­ten minden eszközzel segítenie kell a vele üzleti kapcsolatban álló építőanyagipari üzemeket. Erre egy példa. Támogatják a pécsváradi ktsz-t, ahol jelentő­sen felfuttatják a mozaiklap- gyártást. A márványtömböt a határmenti árucserében a TÜ­ZÉP hozza át Jugoszláviából. A másik lehetőség: saját kisüze­meit fejlessze, vagy indítson új építőanyagipari kisüzemeket a TÜZÉP. Ez sajnos akadályokba ütközik. A kereskedelem ipari tevékenységét nem azzal a mér­cével mérik, mint az iparét. Ha most kínálták volna fel, nem vesszük át a dombóvári beton­üzemet — mondják a TDZÉP-nél. A közgazdasági szabályzók te­hát fékjei annak, hogy egyes építőanyagok termelésébe a kereskedelem is besegítsen. Nem kellene feloldani ezeket a fékeket? Az árakkal sincs minden rendben. Hovatovább oda ju­tunk, hogy egyes építőanyagok termelői ára magasabb, mint a fogyasztási ár. Néhány száza­lékos nyereség mellett nem ér­demes gyártani. Ezért nincs elegendő betongerenda, beton­elem. A betonipar az érdekelt­VALLALATOK, KÖZOLETEK! Balaton Somogy megyei oldalán, víztől, állomástól 400 m. üdülő építésére alkalmas. 1—5 kh-as TERÜLETEK iutányos áron átadók. „Soha jobbkor" jeligére a kiadóba. ség hiánya miatt átáll jövedel­mezőbb termekek gyártására. A téglára pedig idényárakat kellene megállapítani. Tavasz- szal téglahiány van, őszre meg nemritkán eladatlan téglahe­gyek tornyosulnak fel. Tavasz- szal kérjenek többet a fogyasz­tótól a tégla darabjáért, ősszel pedig olcsóbban árusítsák. Aki ősszel megveszi a téglát, hogy majd a iövő tavasszal építkezni kezd, élvezzen az árban kedvez­ményt. Némileg így is enyhít­hetnének a tavaszi téglahiá­nyon. Miklósvári Zoltán Magyar—szovjet határforgalmi tárgyalások A debreceni vasútigazgató- ságon véget értek a május 17- én kezdődött magyar—szovjet határforgalmi tárgyalások. — Megtárgyalták a fokozódó ma­gyar almaexport lebonyolítását, a Szovjetunióból egyre nagyobb számban érkező Zsiguli személy­gépkocsik záhonyi átrakásának problémáját. A felek megállapodtak, hogy az egyre növekvő árumennyi­ség átrakása a gépesítés foko­zását teszi szükségessé. Szov­jet részről ehhez műszaki és technológiai segítséget biztosí­tanak a MÁV számára. A két vasútigazgatóság vezetője ez­után a konténeres áruszállítás és az újfajta zsugorfóliás kon- zervek vasúti szállításával és át­rakásával foglalkozott. Másodszor is Villányban a vándorserleg Mióta csak megrendezik a Szakma kiváló tanulója orszá­gos versenyeket, még egyszer sem fordult elő, hogy villányi szakiskolás ne került volna az élmezőnybe a szőlész szakon. Nemcsak egyéniben, de csa­patban, vagyis az iskolák ver­senyében is mindig ott van Villány a legelőkelőbb helyek egyikén, ha nem az első he­lyen. Az a vándorserleg, amelyet tavaly hozott haza az iskola, most a balatonfüredi versenyek után ismét Villány­ba került, s ha mégegyszer elnyerik, végleg ott is marad. Érthető hát, ha a most lezaj­lott országos versenyen olyan vélemény fogalmazódott meg, hogy a villányi szakmunkás- képző iskolában képezik ki az ország legjobb szőlész szak­munkás tanulóit. A tavalyi vég­zősök az első és harmadik helyet hozták haza, most vi­szont az eredmény még jobb, hisz az első két helyet villá­nyi tanuló szerezte meg. Az országos mezőny legmagasabb pontszámát - 54,8 pontot - Fábián Lajos, a villányi szak­iskola harmadéves tanulója, a Lengyeli Tangazdaság ösztön­díjasa érte el. A verseny má­sodik helyezettje Fábián osz­tálytársa, Juhász József, komlói diák lett, aki a Sásdi Búza- kalász Tsz ösztöndíjasa. Kiváló eredményükért elnyerték a szak­ma kiváló tanulója címet, jel­vényt és oklevelet, s aminek leginkább örülnek a szabályok értelmében a harmadosztályt már be sem kell fejezniük, mert azonnal felszabadultak, a ver­seny befejezése után végzett szakmunkások lett. A műszaki és gazdasági információszerzés színhelye A látogatók csodálatát váltották ki a Pécsi Kossuth Ktsz nagyon elegáns női cipői Művészi intarziák a Mohácsi Farostlemezgyár kiállításán Baranya a BNY-n A Pécsi Bőrgyár által kiállított bőrök és a belőlük készült termékek egy része Erb János felvételei A mi szemüvegünkkel jár­** tam végig a Budapesti Nemzetközi Vásár hazai kiállí­tóinak pavilonjait: Mivel képvi­selteti magát Baranya a BNV-n? Nem rózsaszínű a kép. Ha a baranyai kiállítókat egy helyre tennénk, bizony elég szegényes ipari kirakatot mutogatnánk or- ,szág-világnak. Ne menjünk messzire — Videoton. Ez a már­ka önmagában elég Fejér me­gye iparának demonstrálására. De mi van nekünk? Vagyis az iménti kérdést így kell átfogal­maznom: Mivel is képviseltetheti magát Baranya a BNV-n? A mítosz már rég leomlott. Bara­nya ugyan most is az ipari me­gyék közé tartozik, de közöttük az utolsó helyek egyikére csú­szott le. Amink van — az egy­oldalú iparszerkezet. így aztán a szemüveg elé nagyítót is kellett tenni, hogy a kiállított termékek áradatában felfedezze a bara­nyai a baranyait. Egyébként a kép évek óta ugyanaz. Gyönyörű a könnyűipar kiál­lítói csarnoka, leszámítva azt a kényelmetlenséget, hogy nálunk ismeretlen fogalom a légkondi­cionálás. Olyan mesések az itt kiállított holmik, mintha a ruha, a cipő és a bőrdíszmű modell­őrei mindezt saját gyönyörűsé­gükre, szórakoztatásukra csinál­ták volna. Itt három rangos ki­állítónk van: a Pécsi Bőrgyár, a Kesztyűgyár és a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. A Bőrgyár és a Kesztyűgyár néhány darabos kollekciójával itt nyilván pusztán reprezentál. Csodálnivalóak a pécsi szövetkezet tündérlábakra készült szandáljai. Csak egyszer megérnék a pécsi tündérlányok, hogy kedvükre válogassanak ezekből a pécsi cipőkből! Az élelmiszeripari pavilonban Ismert termékeivel mutatkozik be a Pannónia Sörgyár, a Tej­ipari Vállalat és a Mecsekvidéki Pincegazdaság. Az bujkált ben­nem, míg végigjártam ezt a pa­vilont, hogy nincs még egy ilyen oldott ország, amelynek mező- gazdasága az élelmiszer alap­anyagok ilyen széles skáláját képes produkálni. Az élelmiszer- iparban most a csomagolási láz korszaka köszöntött be. Ehhez a pavilonhoz csatlakozik az er­dészet kiállító terme. Itt mutat­ja be termékeit egyetlen díja­sunk, a Mohácsi Farostlemez- gyár. Laminált farostlemezei el­nyerték a Fővárosi Tanács díját. A csarnok üde színfoltja: a fa­rostlemezből készült színes in­tarziák. Művészi munkák. Han­gulatot árasztanak. A művészet minden anyagot képes meggyúr­ni. Szerencsésen választotta , meg helyét a Pécsi Porcelángyár. A 3/A pavilon egyik külső falát a Porcelángyár fagyálló épület­burkoló lapjai díszítik, tövében zöld pázsitsziget, benn gyönyörű padlóvázák, kerti díszek sora­koznak. Mindezt az egyik kerti garnitúra — asztala sakkasztal — ülőkéjén ülve jegyeztem fel. A főbejáratnál a szabadban ál­lított ki az ÉPGÉP pécsi gyára — silókat, konténereket és egy tetszetős sínkulit, amely új gyárt­mány. A Pécsi Tervező Vállalat is résztvevője a BNV-nek, a szel­lemi termékeiket bemutató tab­lók a Találmányi Hivatal pavi­lonjában kaptak helyet. Ezzel nagyjából kifogytunk. S még egy baranyai vonatkozás ötlött szemembe, a Villanyszerelőipari Vállalat standján látható a BCM ipari televíziórendszerének disz­pécserasztala. Bányáinkról vi­szont semmi sem adott hírt. Mi is a vásárok szerepe ma? Néhány gondolat erről, zárjuk ezzel a baranyai körképet. Va­jon a nagyközönségnek rende­zik a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt? Nyilván nem. Akkor hát az üzletembereknek? Nos, az a helyzet, hogy megváltozott — és ez a BNV-re is érvényes — o vásárok funkciója. A vásár a ke­reskedelmi üzletkötések színhe­lyéből ma már a műszaki és gazdasági információszerzés színhelyévé vált. A vásáron tör­ténő üzletkötések — a Figyelő cikkírójától kölcsönvett kifeje­zéssel élve — ma már inkább csak rivaldafénybe állított jele­netek, hiszen a kereskedejmi tárgyalások hetekig, hónapokig, nem egyszer évekig is eltarta­nak, mire sor kerülhet a záró­akkordra — az üzletkötésre. Mindezeken felül tény az, hogy a 10 napig nyitvatartó BNV-t évente több mint egymillió láto­gató keresi fel. Európában egye­dülálló jelenség ez. Az idén is ilyen óriási látogatottságot vár­nak. Kedves látogató! Lesz egy kis meglepetésed. A vendéglátó­ipar megint kirukkolt. Egy korsó Kinizsi sör 6 forint, egy tál Új­házi tyúkhúsleves 19,60, a rán­tott csirke 27,30, a birkapörkölt 16 forint. S mindez egy közön­séges bisztróban — állva kana­lazva. Miklósvári Zoltárt A Pécsi Porcelángyár sakktáblás kerti garnitúrája, padlóvázái és fagyálló kerámia falburkolata

Next

/
Thumbnails
Contents