Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. május ». Háromszorosára nő az autójavító-kapacitás Autóbusztortúra Harkányfiirdön Növelték a tartalék gépkocsik számát A Dunántúli Napló május 19-i számában „Autóbusz-tortúra Harkányfür- dön" címmel vállalatunkat érintő sajtócikk jelent meg. Vizsgálatunkról az alábbi tájékoztatást adjuk: A megye területén lévő kiránduló- és fürdőhelyek forgalmának fenntartásához felkészültünk. Intézkedéseink eredményeit mutatja az is, hogy ezideig különösebb fennakadás nélkül tudtuk ellátni a forgalmat. Nem ez történt sajnos a panaszolt napon, amikor bár rendelkeztünk a forgalom lebonyolításához szükséges gépkocsikkal, azonban olyan külső tényezők játszottak közre, hogy a kialakított fordákat meg kellett változtatni és belső átszervezéssel — tartalék állományunkat meghaladó erőfeszítések árán - kellett közlekedést fenntartanunk. A kettős járatkimaradás oka ugyanis az volt, hogy az erőteljes igénybevétel következtében az átlagosnál több műszaki meghibásodás fordult elő és mindezeken felül üzemképtelenséget jelentett be a Baranya megyében két társvállalatunk autóbusza is, melyek közül az egyik tanulmányi ' kiránduláson részt vevő diákokat szállított, míg a másik a budapesti menetrendszerinti járatot végezte. Mivel a segélykérő telefon vételekor a megadott két autóbusz utasai az országút szélén állva várták a mentesítő járatokat, forgalmi szolgálattevőnk mérlegelve a lehetőségeket, úgy döntött, hogy elsősorban a nagyobb távolságra utazókat szállíttatja el. Hasonló esetek elkerülésére — hatékonyabb intézkedés elősegítésére a hét utolsó munkanapján és munkaszüneti napokon 21 óráig meghosszabbítottuk harkányfürdői forgalmi irodánk nyitvatar- tását, hogy ezzel közvetlen kapcsolatot tarthassunk fenn rádiótelefon útján a központtal és erőforrásaink koncentráltabb szervezésével emeltük a vezényelt tartalék gépkocsijaink számát is. Laki Pál igazgatóhelyettes megyei Patyolat Vállalatot, mert e vállalat korszerű épülettel rendelkezik ugyan, de a gépei elavultak, s mert e vállalat végzi a textiltisztítások csaknem 97 százalékát a városban. A támogatás lehetővé teszi, hogy a vállalat több olyan tisztító-szalont iétesítsen még, amilyen a Kolozsvár utcában található. Tisztító-szalont kívánnak kialakítani például a Szabadság és Szalai András utca sarkán, az egykori elavult Patyolat-fióküzlet helyén. Jelentős anyagi támogatásban részesít számos pécsi szolgáltató vállalatot a Megyei Tanács is. A pécsi szolgáltató vállalatok ugyanis nemcsak a várost látják el, hanem a környék lakosságát is. Újabb Patyolat-tisztítószalonok Bővül a lakáskarbantartó szolgáltatás Csaknem 37 millió forint visz- sza nem térítendő táínoga- tás . .. Ennyit szavazott meg a közelmúltban a Pécsi Városi Tanács vb., Pécs mintegy tíz szolgáltató vállalata számára ... A tanács a IV, ötéves terv során utalja át az említett 36,9 milliós összeget. Mi sem természetesebb: a Városi Tanácsot az a cél vezérelte, hogy a szolgáltatások javuljanak. A város azért ad, hogy a lakosság azt - bővülő és javuló szolgáltatások formájában — visszakapja. / Ami a részleteket illeti: első helyen áll a gépkocsi javítás. Pontosan 21,5 milliót költenek erre a csaknem 37 millióból. A 21,5 milliós összegből az AFIT (Autófenntartó Ipari Tröszt) 14, az Interág Rt 4, a Baranya megyei Autó- és Motorjavító Ktsz pedig, 3,5 millióval részesedik. Az elmúlt évben 4500 gépkocsit tartottak nyilván Pécsett, 1975. végére ez a szám 13 ezerre emelkedhet. Mivel ilyen nagy „felfutásra” kell felkészülni, a város jelenlegi autójavító kapacitását, mintegy háromszorosára kell növelni. Ezért adtak, illetve adnak hát 21,5 milliót a gépkocsi javítással foglalkozó vállalatoknak. Ez a támogatás a többi között lehetővé teszi, hogy az AFIT nagy autójavító üzemet hozzon létre az uránvárosi sportpálya szomszédságában, a Fémipari Vállalat jelenlegi telephelyén. A város összesen 8 milliós támogatásban részesíti a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatot, PIK-et, Pécsi Bádogos és Szerelő Ktsz-t, a Baranya megyei Villamos és Gépjavító Ktsz-t, tehát azokat a cégeket, amelyek a lakáskarbantartásban közreműködnek. A cél az, hogy a gáz- és vízvezetékcső javítástól kezdve a lakásfestésig mindenféle lakáskarbantartási szolgáltatással elláthassuk a lakosságot. A statisztikai felmérések szerint egy mai átlagos háztartás 5 villanymotort használ. A háztartási gépek száma tovább növekszik. Evvel egyidőben a háztartási gépek zöme olyan elhasználódási szakaszhoz ér, amikor a kisebb javítás mór nem elegendő. Egyre több generáljavításra lesz szükség. A Városi Tanács - e tendenciára felkészülve — azért utal át a Gelka pécsi kirendeltségének 2 millió, a Baranya megyei Villamos és Motorjavító Ktsz-nek pedig további egymillió forintot, hogy e szolgáltatási területen is megelőzhessük a kellemetlen meglepetéseket. Csaknem 4,5 millió forinttal támogatja a város a Baranya Gyermeknap Bükkösdön A „Baranyai Gyermeknap” ünnepségsorozat keretében tegnap a bükkösdi Hámán Kató Nevelőotthonban hagyományos Hámán Kató-emlékünnepséget tartottak. A „Fehér orgonáról”, Hámán Kató illegális fedőnevéről elnevezett emlékünnepség délelőtt ünnepélyes csapatgyűléssel kezdődött. A csapatgyűlésen adta át a Pécsi Kesztyűgyár és Bőrkonfekció Ktsz, a nevelőotthon patronáló üzeme, o bőrdíszmű részleg ajándékát, az intézet vörös selyemzászlaját. A ktsz egyébként, mint patronáló üzem, minden évben szakmunkássá képez egy nevelőotthoni kislányt. A csapatgyűlésen az otthon vezetősége a társadalmi munkában élenjáró őrsöknek 6 ezer forintot osztott szét jutalomképpen. Az ünnepség után a gyerekek a vendégek tiszteletére, akik között ott voltak a megyei tanács, a megyei ügyészség, a járási rendőrkapitányság és a patronáló szocialista brigádok képviselői is, kultúrműsort adtak. Rend, tisztaság korszerű munkahelyek Baksán Elsősegélynyújtási bemutató a vetélkedőn Üzemegészségügyi hónap a tsn A kopottságtól már nem kell tartani HARKÁNY KIVIRULT Az utcai kerthelyiség egyik asztalánál idős, nagy karimájú. fehérkalapos férfi ül. Fagylalt kis tálban, pohár szódavíz. Harkány tipikus „újlakója". Nyugdíjas vasutas, gyerek nincs, feleségével él, esztendőkön át kuporgottak telekrevalót — akkor még olcsóbb volt négyszögöle — később a házra. Hatvanhétben feladták a pécsi szoba- konyhós főbérletit (huzatos, ósdi, belvárosi udvari lakásuk volt) és kiköltöztek. A nyugdíj nem sok. A házra kölcsön van. — Csak volt. Kifizettük. — Miből? — A házból. Megfiadzott a ház... — Éspedig? — Egy szobát, előszobával együtt úgy ragasztottunk a házhoz, hogy behozta a ráfordítást. Kiadjuk vendégeknek. Meggazdagodni a vendégeken persze nem lehet, de az ember kijön a bevételen. Az a lényeg, hogy a vendégszoba rendes, kényelmes, elfogadható legyen. Sok a házimunka is utánuk, de megéri. * Várhegyi Vendel, a fürdő igazgatója: — Tíz esztendeje — ha jól tudom — Harkány lakóinak száma ezerhétszáz körül volt. Most közel négyezer. — Mitől ez a felfutás? — Mondok önnek egy adatot. Tíz esztendeje a strandon 180 ezer ember fordult meg. Tavaly túlhaladta a vendégek száma az egymilliót. Ez az oka. A község a kül- és belföldi Hasznos viselet és ajándék MINDEN NÖ RÉSZÉRE A HARISNYANADRAG VEKONYSZALÚ, BEL- ÉS KÜLFÖLDI HARISNYANADRÁG NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ A MEGYE MINDEN ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI SZAKUZI. ETÉBEN, CENTRUM ÉS A MECSEK ÁRUHÁZBAN. Fc joisnbti hozza; DELDUNANTULI ROVIKOl idegenekből él, vagy ha úgy tetszik, közvetve a fürdőből. Ha nincs fürdőfejlesztés, márpedig van, úgy a község sem fejlődött volna. A fürdő-fejlesztéssel kapcsolatban meglehetősen sok ténybeli adat halmozódik emlékezetemben. 1955—1957-től kezdődően közel ötvenmillió forintot „fogyasztott” el a fürdő: új medencék, parkbővítések, öltözőbővítések, karsztvíz behozatal, pavilonok létesítése emésztette fel. És ez a fejlesztés még közel sem fejeződött be. Egyáltalán: véget ér-e? Alig hiszem. Mert a strandon kívüli tervezett létesítmények — csatornázás, vízhálózat bővítés, gyógyszálló-építés — mind-mind csak ezután következik. De az igények megelőzik — természetszerűen — Harkányban is a már realizált elképzeléseket. Például, mire van igény? Szállodára. De amíg nincs szálloda, addig a vendégnek hajlékot kell biztosítani. A magánházakban lévő szobák biztos jövedelmet nyújtanak a tulajdonosoknak, egyben enyhítik a helyi szervek vendégelhelyezési gondjait. Tiszai László, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatalának főelőadója mondja: — Harkányi kirendeltségünk I átlagosan vagy százhúsz ma- I gánszobára kötött szerződést. Tavaly májustól szeptember ; végéig 32 757 vendégéjszaka volt s erre körülbelül háromnegyed millió forintot fizetett ki a magánházak tulajdonosainak. Tehát mintegy százhúsz csa- ; Iád jutott a múlt évben háromnegyed millió forint jövedelemhez. Ez a legális forrás, hiszen a Hivatallal szerződéses viszonyban állanak, a megszabott árakat kapják a vendégek után. A szobák I., II., III. osztá- j lyú besorolást kapnak, függően a berendezéstől, fürdési, tisztálkodási lehetőségektől, a fekvőhelyek számától, egyebektől. A Hivatal szigorú norma szerint állapítja meg a szobák „minőségét”, ami érthető is. Ósdi sufnikba, alacsony meny- ! nyezetű, szűk ablakos, nyirkos helyiségekbe vendéget irányítani nem lehet. De ... ilyen ta- j Ián nem is akad. N.-ék lányával beszélgetek. ‘ Jól ismeri a községet, itt nevel- | kedett fel, később Pécsett élt, ; de most a múlt év őszén visz- szajött özvegy édesanyjához: — Nézze meg az Arany János utcát például. Négy-hat esztendője teljesen parlag terület volt. Most ha nincs száz- szózhúsz családi ház, akkor egy sem, Üj lakótelep, több utcával. És kevés olyan épület van, ahol ne lenne vendégszoba, modern bútorokkal berendezve. Ismerek egy családot a Dankó Pista utcában, még nem kötötték oda be az ivóvízvezetéket, ez a család szivattyúval emeli át a &izet o kútból, hogy a fürdőszoba használható legyen. A ráfordítás megtérül. * Ahol kunjunktúra van, ott jelentkeznek „fals" dolgok is. Mesélik: — Kiadja szobáját az is, aki nem köt szerződést az Idegenforgalmival. A tanács ugyan ellenőriz, de hát... nehéz ügy ez. Adót nem fizetnek és rendszerint a tulajdonos kioktatja a vendéget: „Ha valaki kérdezi, mennyiért lakik nálam, nem fizet semmit, csak rokoni látogatásra jött néhány napra...” Valóban nehéz ügy, mert hivatalos faggatás alá venni még sem lehet vendéget. Tapintat, udvariasság olyan szabály, amelyet megsérteni itt még úgy sem lehet. A harkányi piacon már kevésbé érvényesül a tapintat. Drágább, mint a pécsi, vagy a komlói piac. Szintén a község egyik vezető személyisége mondja: — Az utóbbi nyolc-tíz esztendőben itt mindenki, aki csak teheti, ráállt a zöldség- és gyümölcstermesztésre. Mindegy hogy mibe kerül, itt megveszik. Akár primőr, akár dömping áru, szép pénzért túladnak a portékán. Tudja hogy van ez: aki üdülni jön, az egy kevéske pénzzel többet hoz magával, mint amennyit otthon, rendes | körülmények között elköltene. Nem alkuszik. A másik a ba- j romfi. Tenyésztenek itt olyanok is csirkét, aki azelőtt csak mire- ■ lit formájában ismerte. Az új lakók egyike-másikóról van szó persze, nem a hajdani őslakóról, Most eladja a róntanivaló csirkét szép pénzért. A víkend- telepen élők megveszik. Csencselés. Ez is majdnem teljes érvényű divattá vált volna, ha az állami szervek közbe nem lépnek a valutabeváltóhely létesítésével. * Ez év márciusában Nagykorét a Dunántúli Naplóban felhívást tett. Lényege: egészségei- sé, tisztává, otthonossá tenni a termelőszövetkezet, a majorok környékét, a munkahelyeket. Tizennyolc tsz csatlakozott. A csatlakozást követően a tízek megkezdték a felkészülést. Némi anyagi ráfordítással és nagy társadalmi összefogással láttak hozzá a rendcsináláshoz, parkosításhoz, meszeléshez, épületcsinosításhoz, dolgozóik elsősegélynyújtási, tehát egészségügyi és munkavédelmi kiképzéséhez, a szociális létesítmények hiányzó felszerelésének kiegészítéséhez, hogy az értékelés során a megyei zsűri minél kevesebb hibát találhasson. Nos, az értékelés megkezdődött, pénteken tartották meg az első szemlét a baksai termelő- szövetkezetben, dr. Szűcs Endre" főorvos, a megyei KÖJÁL igazgatójának vezetésével. A bizottság Baksai Antal tsz-elnök és dr. Faluhelyi János üzemorvos kalauzolása mellett a tsz egyik buszával végigjárta a telepeket és a tsz-hez tartozó falvakat, majd délután a tsz központjában végignézte a termelőszövetkezeti tagok egészség- ügyi versenyét. A telepek rendje és magas szociális ellátottsága — majd minden munkahelyen találtak korszerű fürdőt és öltözőt, valamint üzemi étkezdét — a munkahelyek tisztasága és kulturáltsága arról győzte meg az értékelést végző orvosokat, egészségügyieket: ez a szövetkezet sok állami gazdaság számára is példát mutat abban, hogy kell egy üzemet vonzóvá, otthonossá tenni, ahol valóban jól érzik magukat az emberek. A pontozó bizottságnak gyakran kellett egy-egy munkahelyen — főként a modern baromfi telepeken — a maximális. 10 pontot odaítélnie. A tsz-hez tartozó kis falvak kulturáltsága, tisztasága vetekszik az üzemi renddel, tisztasággal. A baksai tsz nemcsak dolgozói munkahelyével, de a tagok lakóhelyével is törődik, minden üzemegységvezető egyben felelőse a falu rendjének, tisztaságának is. A tsz gépi munkával és sok féle formában segíti a lakóhelyek otthonosságának megteremtését. Ebben a szövetkezetben minden arról beszél, hogy az emberek otthonukban és munkahelyükön egyaránt jól érzik magukat, nem vágyódnak el máshová. Harkány kivirult. Még a legszegényebb háztulajdonos is előbb-utóbb kitotarozza-pofozza házát, még akkor is, ha lehetősége, vagy szándéka nincs vendégfogadásra. Virágos, kertes épületek bármelyik utcában, üdülőhely, ahol a kopottság már szégyennek minősül. De ettől nem kell tartani. Van pénz. Rab Ferenc Ezeket a gondolatokat emelte ki értékelésében dr. Szűcs Endre is, aki egyre kérte meg a baksaiakat: ezt a mostani értékelésen tapasztalt színvonalat állandósítsák, hisz a nehezén túlvannak, tartani már sokkal könnyebb lesz. A mozgalom, melynek országos elterjesztése sem késhet soká — így éri el igazi célját. A I
