Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. május 15. Pécs legjellegzetesebb épületei intarzián Az első szerencsém Párizsban ért... Pécsi Napló, 1930. decem­ber 23. „Intarziái mintha ékszerek volnának. Valamennyi egy- egy meleghangú ajánlólevél valakihez, mindenkihez szóló. Mégsem értették meg, mégsem, vették észre Bezdán Józsefet. Ezért vesz hót vándorbotot a kezébe. Útnak indul, amilyen szegényen, megverten csak a hozzá hasonló tehetségű mes­tereket engedik útnak a ma­gyar kálváriáról. Elmegy tőlünk, ahol már a karácsonyfa suda- rát is vándorbotnak faragja a magyar szegénység bicskája..."- Még ma is lelkíismeretfur- dalásom van, ha visszagon­dolok, hogy miattam, az én semmi kis ügyem miatt hur­colták meg annakidején a cikk íróját, — mondja Bezdán Jó­zsef. - Még az év elején tör­tént, hogy a pesti tavaszi vá­sár iparművészeti pavilonjában egy tekintélyes pártfogóm jó­voltából helyet kaptam én is néhány munkámmal ... Amikor híre járt, hogy a ‘’ki­állítást a Horthy család is megtekinti, nagyon reményke­dett.- Addig ugyanis hiábavaló volt minden igyekezetem, alig volt keletje a munkáimnak. A pénzes emberek is inkább a divatos, a befutott művészek dolgait vásárolták. Az enyé­met többnyire csak a „hal- pénzű" kistisztviselők, tanárok dicsérték, csodálták, és rajtuk kívül még az említett újságíró, de szegény az is maga rová­sára. De maradjunk a kormányzói látogatásnál I- Őszintén bevallom, na gyón iparkodtam észrevétetni magam, de mentségemre szol­gáljon, hogy ezt a várandós feleségem, a koplaló családom miatt tettem. Sikertelenül. Horthyné na­gyon nyájasan ugyan, de csak annyit mondott neki, hogy kér­jen segélyt, abban támogatja. — Magam sem tudom, hogy honnan volt annyi bátorságom, amikor ingerülten így válaszol­tam neki: Éhen nem hagyják veszni az embert, de jól sem lakatják, mert a pár kiló kará­csonyi krumpli nem segít raj­tunk. — Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy néhány perc múlva, képestől, mindenestől kiraktak az utcára. Innen kezdődött hát Bezdán József sorsfordulója is. Nem jóraforduló, mert még az előb­binél is keservesebb, ínsége- sebb idők következtek, amíg révbe jutott. — Szerencsémet a Szajna partján találtam meg, ahol annakidején viszonteladók élősködtek a csavargó művé­szeken. Általában megalkudott percentért adogották el a ké­peiket, szobraikat, de mivel na­gyon nehéz volt rajtakapni őket, hogy mennyiért adtak túl az árun, ezért én rendszeresen vigyáztam a magaméra. Ilyen alkalommal történt, hogy egy elegáns úr minden alku nél­kül megvásárolta a Csárda je­lenet című intarziámat, de emellett nagyon élénken ér­deklődött a szerzője felől is. Amikor bemutatkoztam, egysze­rűen csak karon fogott és vitt egyenesen a Louvre-ba, ahol egy hatalmas méretű gobelin előtt magyarázni kezdett. A képnek, ha jól emlékszem, Ruhr vidéki csapszék volt a címe, és a kicsinyített mását kellett megformálnom ahhoz, hogy az én Csárdo jelenetem­mel párosítva, elhelyezze a múzeumban. Igaz, sok gonddal járt, de nagyon jól sikerülhe­tett, mert majd tíz évre rá, amikor mór saját pénzen utaztam Párizsba, még viszont­láttam. Remélem ott van ma Magyar pénzre számítva 2000 pengőt kapott érte, ami nagy pénz volt akkoriban. Visszatér­ve, hamarosan kétszobás, ker­tes házat bérelt Erzsébeten, ami nagyon kellett, mert közben a csalód is szaporodott. Ahogy mondotta, legtöbbnyi- re a vallásos témájú intarziá­nak volt keletje, melyekből a hercegprímás, Serédy Juszti­nján is vásárolt néhány pél­dányt. Köztük a remekbe ké­szült „Négy evangélistát", amely fő dísze még ma is a balassagyarmati katolikus temp­lomnak. De igazában, csak a felszabadulás után ismerték el o művészetét, amikor a témáit már nem a mindenáron való boldogulás, hanem az eléje táruló, merőben új élmények sugallták. — Persze nem ment azért máról holnapra a dolog, mert csak 1953-ban kaptam meg a tagkönyvecskémet a Magyar Népköztársaság Képzőművésze­ti Alapjától. Addig bizonyíta­nom kellett. Gondosan őrzött régi leve­leket, folyóiratokat, neves ma­gyar és szovjet képzőművészek elismerő nyilatkozatait lapoz­gatja fel és idézget belőlük. Különös becsben tartja A. Tolsztyihina, a Szovjetunió Ál­lami Forradalmi Múzeuma igazgatójának a levelét, amely­ben köszönetét fejezi ki, „a szovjet népnek küldött aján­dékáért, a művészi kivitelezésű, gazdag berakásokkal díszített asztalért, mely méltó helyet kapott a múzeumban . . — Viszonzásul egy palehi művész, Antonin Tyerehin gyö­nyörűen kimunkált díszdobozát kaptam ajándékul, és azóta sok-sok meghívó levelet is, de sajnos mindmáig csak készü­lődök az utazásra, mert a ko­rom és velejáró nyavalyáim, veszteglésre kárhoztatnak. E „veszteglésének” azért megvan a maga jóoldala is, mert a négy fal közé kénysze­rült idős mester, percre sem nyughat. — Jelenleg a történelmi Pécs legjellemzőbb épületeit, zu­gait, tájait rakom fába, de közben előrajzolom mór a sze­mem előtt alakuló új városké­pet is - mondja, - hogy aztán az egészet együtt adhassam majd át a múzeumnak, ha igényt tartanak rá. Igaz, het­venöt éves vagyok mór, de ta­lán kiszolgál, nem hagy cserben addig az erőm . . . Pálinkás György PÓDIUM BUS KATI WESTERNBEN. A nyáron ismét nyugatnémet western-lilmben látszik Bus Kati. a Pécsi Nemze'i Szín­ház művésznője. A szerző­I dést már aláirtó, forgatás: a színházi évad vége után. — (Képünk: Bus Kati.) * BEUGRÁS. Mátay Györgyi betegsége miatt május 13-án este Szabadíts Judit, a Sze­gedi Nemzeti Színház ma- gónénekesnője énekelte a Carmen című operában Mercedes szerepét. A mű­vésznőnek ez volt a pécsi bemutatkozása, az új évad­ban ugyanis mór a színház tagja lesz. A BÖLCSEK MISKOLCON. Július elsején a Miskolci Nemzeti Színházban is elő­adják a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei Illyés Gyula: Bölcsek a fám című darab­ját. * KAPUCINER GRUFT. Köl­tői Róbert és Holl István a Kapuciner Gruft című új nyu­gatnémet filmben játszanak jelentős szerepet a nyáron.-ie OSZTRÁK FOTÓMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA PÉCSETT, a Me­cseki Fotóklub meghívására hétfőn, május 17-én Rudolf Karber, az ismert bécsi szín­házi fotós mutatja be „A színpad világa" címmel leg­újabb képeit a Doktor Sán­dor Művelődési KözporY ki­állítótermében. A kiálli'ást este 7 árakor Tóth Sándor, a Pécsi Balett igazgatója nyitja meg; az ünnepségen a szerző is megjelenik. Tár­latvezetés után, a nagyte­remben kerül sor dr. Varga Gyula Vallomás Pécsről c. színes diasorozatának vetí­tésére. fi Q m o| > I « I a n royat OLVASÓKÖRI LEQENDA >1 hősi korszakban történt, ■«* amikor az volt a rögesz­ménk, hogy a dolgozó parasz­tok, ha éppen nem csépelnek, ■ akkor a cséplési szünetben , újabbkori irodalmunk termékei­ről vitatkoznak. Ebben az idő­ben állandóan csiklandoztak bennünket olvasókörért. Elszórtuk mi is a megyében vitára serkentő felszólításainkat, de az istennek sem akart vi­tázni senki. Közben rendszeresen jelente­nünk kellett a vitázó csoportok számát és a viták tárgyát, de jelentésünk kizárólag a nullára [ terjedt ki. A gyalázkodás mind j sűrűbb lett. Kezdtünk meg- ‘ ijedni Rohantunk hát más megyé­be, olyanba ami minisztériumi , kimutatásokban példaként le­begett. — Hé emberek! Mutassatok \ egy olvasókört! Előszedték az. irattárat. — Ne papirt mutogassatok, hanem eleven olvasókörtI Azt ők sem tudtak mutatni. Azzal a mély meggyőződés­sel értünk haza, amivel elmen­tünk, hogy élő, eleven olvasó­kör a világon nem fordul elő. Akkor pedig nekünk is miért ne lehetne? Sajna, elgaloppoztuk magun­kat és néhány életvidám szép- irodalmi ihletésű beszámoló után jött a távirat: ,,A legfőbb kartársnő leuta­zik és négy olvasókört akar i látni." Valahol vidéken voltam, öt | nap múlva tértem haza. Az ügy referense, csavaros észjá- I rású székely gyerek, a Mózsi j mutatja a táviratot. — Lehet, hogy akarja, — mondom — de látni nem fog. Realista nő az istenadta! — Nincs semmi baj, beszél­tem telefonon Gábor bácsival, vállalta, — felelte Mózsi. — Eszednél voltál? Ismered Gábor bácsit! Világraszóló bot­rány lesz. Éreztem, hogy bai lesz, gyor­san összetoboroztunk négy könyvtárost. — Asszonyok I Rámolják ki a lelki bajt. A Pestről lejött kar­társnőt szórakoztassák vele! Nagyon szép tanácsot fog adni. Másnap menetrendszerűen meg is. jött a legfőbb kartárs­nő és sikerrel belemerítettük a lelkiválságok állóvizébe. Az órákat elraktuk a szeme elől, úgyhogy, amire végzett a lelki gubancokkal, simán lekéste a buszt. Ma már az alábbi aligha ért­hető, mert minden ellenőrnek legalább két kocsija van, de akkor ez nem volt olyan egy­szerű. Reggel ment a busz, este jött. Sajnos talpraesettebb volt, mint vártuk. Elrohant, hozott egy taxit és utánavetettük ma­gunkat a busznak. Gábor bácsi fogadott ben­nünket és azon melegében el­vitt az olvasókörbe. Három fő­nyi tömeg tolongott, mig végül felszaporodtak hétre. Ekkor megkezdődött az olvasókör. — Kedves Barátaim! Olvasó­kört tartunk Gorkij Anyájáról. Ezt ugyan a múlt héten már megtartottuk, de idetelefonált az én Mózsi barátom, hogy jön a minisztériumból egy kartárs­nő, valamivel ki kell szúrni a szemét, tartsuk meg mégegy- szer. A legfőbb kartársnő szemre­hányóan és rémülten meredt rám. — Ez van! Szegény ember vízzel főz, — modtam. Gábor bácsi meg folytatta: — Mondtam én, hogy nincs semmi értelme mégegyszer ugyanezt megtartani, de az én Mózsi komám csak erősködött, hogy tarsd meg Gábor bácsi, benned bízunk. — Nem nagyon változatos az öreg szövege, — mondtam a kartársnő egy újabb szemre­hányó tekintetére. — De ha már mégegyszer meg kell tartanunk, akkor be­széljünk arról, hogy mi volt a régi cári Oroszországban, ott hogy éltek a kisgyerekek? Mert a kisgyerekek nem mindig úgy FÓRUMA La kásszövetkezet A megjelent lakásügyi ren- ' | delkezések ismertetése során j eddig már foglalkoztunk a la­kásra jogosultsággal, bérleti jogviszonnyal, lakbérrel, a nem állami tulajdonú lakások közül a személyi tulajdonban lévő la­kásokra vonatkozó rendelkezé­sekkel stb. Mai számunkban a lakásszövetkezetekre vonatkozó lényeges rendelkezéseket fog­laljuk össze. Az 5/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 1. §-a szerint a lakás- szövetkezet tevékenységi köré­ben gondoskodik a lakásszövet­kezeti házak és az ezek rendel- : tetésszerű használatát elősegítő | létesítmények fenntartásáról, e | körben - tagjai számára - a I lakással összefüggő szolgálta­tásokat is nyújthat. ! Tulajdonképpen a lakásszö­vetkezet feladata a lakások \ fenntartása, kezelése stb. Ezért j a jogszabály a ,,lakáslenntdrtó j szövetkezet" kifejezést használ­ja, mint ami teljes mértékben kifejezi a szövetkezet célját és | feladatát. A rendelkezések szerint a la­kásfenntartó szövetkezet tagja lehet MINDEN OLYAN ALLAM- i POLGÁR, AKI: a) állami eszközökből meg- | valósuló tanácsi értékesítésű la­kás tulajdonosa, aki a tulajdo­i nába más módon került lakás- j sál rendelke^k és a szövetke- i : zésben rejlő előnyökre tekintet­tel a lakóház fenntartásáról — ! ÖNKÉNTESEN - szövetkezeti j formában közös összefogással 1 I kíván gondoskodni; b) a lakásfenntartó szövetke­zet alapszabályának rendelke­zéseit magára nézve kötelező­nek elismeri, továbbá c) ÍRÁSBELI nyilatkozatban vállalja, hogy a lakással (más helyiséggel) kapcsolatos fizetési kötelezettségeit előírás szerint | teljesíti és ennek biztosítására az esedékes befizetések illet- , ményeiből való levonásához — a megfelelő illetményrésznek a | lakásfenntartó szövetkezet, ille- j tőleg a Takarékpénztár javára történő engedményezésével — hozzájárul. A lakásfenntartó szövetkezet i tagjainak felvételéről az alakú- ! ló közgyűlés, a megalakulás j után pedig — a közgyűlés előtti beszámolási kötelezettséggel — az igazgatóság határoz. Az a személy, aki a lakás­fenntartó szövetkezetben tag szeretne lenni, az erre irányuló kérelmét írásban köteles be­nyújtani. Új szövetkezet alaku­lása (szervezése) esetén a szer- ' vező bizottsághoz, meglévő szö­vetkezet esetén (az alakulást j követően) pedig o szövetkezet I igazgatóságához kell a kérel- I met előterjeszteni. A kérelem­hez mellékelni kell a szövetke- | zet javára szóló engedményező nyilatkozatot. A szövetkezeti tagságot a közgyűlés, illetve az igazgató- j ság Írásbeli határozata tanúsít- I ja, amit meghozatalától számí­éltek ám, mint ma. Amikor én gyerek voltam ... A továbbiakban értesültünk Gábor bácsi gyerekkoráról, pá­lyaválasztásáról, a pedagógus pálya rögös voltáról, arról is, j hogy hogyan botlott össze a ! mamával, hogyan lett tanfel- i ügyelő, hogy ment nyugdíjba. 1 Valószínűleg erről értesült a , múlt héten is a hallgatóság, j mert átkozottul únták. A leg- j főbb kartársnő viszont élvezte j és nem akarta befejeztetni az j előadást. Miután a lelkünk eltelt Gá- j bor bácsi életrajzával, ő maga ■ is érezte, hogy még nem tett j eleget kötelezettségének, fel- emelte tehát az előtte levő j Gorkij könyvet és valósággal felsikitva azt montda: — Hát tátjátok gyerekek ezt tanulhatjátok meg ebből a könyvből. Ezzel meg is szűnt az Olvasó­kör, országos viszonylatban is. Többé senkisem kereste. Rájöt­tünk végre arra, hogy nem fel- \ olvasni kell, hanem elég ha '. megtanulunk olvasni. Szőllősy Kálmán tott harminc napon belül meg kell küldeni a tagként felvett személy részére. Megszűnik a lakásszövetke­zeti tagság: a) a tag halálával, b) kilépéssel, c) a lakás elidegenítésével, d) kizárással. Amint az állampolgár a la­kásfenntartó szövetkezetbe ÖN­KÉNT léphet be, úgy az ÖN­KÉNTESSÉG elvének megfelelő­en az alapszabályban megha­tározott módon, a szövetkezet­ből KILÉPHET. Abban az eset­ben, ha a kilépett tag a laká­sát nem idegenítette el, a szö­vetkezeti házzal összefüggő kö­zös fenntartási költségeket a közgyűlés által megállapított mértékben továbbra is arányo­san köteles viselni. Ez esetben a közös költségek viselésére adott engedményezési nyilatko­zat továbbra is ÉRVÉNYBEN marad. A kilépett tagot azon­ban a szövetkezet által nyújt­ható előnyök , nem illetik meg. A rendelet szerint a szövet­kezeti tagság megszűnhet a la­kás elidegenítésével is. Ez alatt kell érteni a szövetkezeti tag lakásának adásvételét, az aján­dékozást, a cserét, a tartási­életjáradéki szerződést. Az el­idegenítés csak olyan személy részére eszközölhető, aki a la­kásfenntartó szövetkezeti tag­ságra megállapított feltételek­nek megfelel. Arra is fel kell hívnunk olva­sóink figyelmét, hogy a lakás elidegenítéséhez a kölcsöntar­tozás fennállásának ideje alatt a Takarékpénztár hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha a szö­vetkezeti tag tulajdonában ál­ló lakást a bíróság elkobozta, akkor a tagot a közgyűlés a szövetkezetből kizárja, A lakóházban lévő lakások személyi tulajdonban állnak. A szövetkezeti lakás örökölhető. A szövetkezeti tag tulajdonát — önálló ingatlanként — telek­könyvi albetétben kell nyilván­tartani. A telekkönyvezésre csak akkor kerülhet sor, ha a lakás- szövetkezet megalakult, alap­szabályát jóváhagyták és a szö­vetkezetét nyilvántartásba vet­ték. A lakóházak fenntartásá­ról, kezeléséről, karbantartásá­ról és felújításáról a szövetke­zet köteles gondoskodni. Ennek megfelelően a kezelés és kar­bantartás költség-előirányzatát a közgyűlés házanként külön- külön köteles megállapítani. A szövetkezeti tagok e költ­ségeket saját lakásuk teljes alapterületének a lakóház össz- szövetkezeti lakásterületéhez vi­szonyított aránya szerint kötele­sek viselni. Ugyancsak a felújí­tási munkák költségeinek fede­zésére a tagok kötelesek felújí­tási alapot képezni és erre a célra — évenként — a közgyű­lés által megállapított mérté­kű, de legalább a szociálpoliti­kai kedvezmények levonása nél­kül számított lakásár 0,5 száza­lékának megfelelő összegű hoz­zájárulást fizetnek. A tulajdonosok a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartási költségét a közgyű­lés által megállapított mérték­ben arányosan kötelesek visel­ni. A havonta esedékes fizetési kötelezettségeknek a tárgyhó­nap 15. napjáig kell eleget tenni. Abban az esetben, ha a szö­vetkezeti tag - tulajdonos - a szövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségét nem, vagy kése­delmesen teljesíti, az igazgató­ság köteles öt a kötelezettsé­gek pontos teljesítésére lelhívni. Abban az esetben, ha a fel­hívás ellenére sem tesz eleget a tag a fizetési kötelezettségé­nek, akkor a Takarékpénztár az illetmény-engedményezés alap­ján a munkáltatótól kérheti az esedékessé vált összegnek a munkabérből való levonását és ennek a Takarékpénztárhoz va­ló átutalását. Ugyanígy járhat el o szövetkezet igazgatósága is, ha a tag a fizetési kötele­zettségét nem teljesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents