Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-15 / 113. szám
1971. május 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Különleges nyomás és hőmérséklet a mélyben Kőolaj- és földgázkutatás hazánkban Energia-termelésünkben az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szénhidrogének szerepe. Energiamérlegünket korábban a kőolaj és földgáz néhány százalékos részesedése mellett a kőszén döntő fölénye jellemezte. 1970-ben a szénhidrogének mennyisége elérte az összes energia 42 százalékát. A IV. ötéves terv pedig az arányok megfordítását tűzte ki célul: 1975-re a kőolaj és földgáz 55 százalékát szolgáltatja az ország energia felhasználásának. Még többet mondanak a távlati célkitűzések: a szén- hidrogének 1980-ban 63 százalékkal, 1985-ben 69 százalékkal szerepelnek energia-gazdálkodásunkban. Energia-termelésünkben azonban a szénhidrogének szerepének növelése — főleg a kőolaj vonatkozásában — elsősorban nem a hazai lelőhelyekre, hanem a Szovjetunióból importált olajra épül. Kőolajfinomítóink kapacitása ma is mintegy háromszorosa hazai kőolajtermelésünknek. A szükségletek kielégítésére épült a Barátság I. kő- olajvezeték, amelyet az új nyírségi olajfinomító óriással egy- időben épülő Barátság II. vezeték követ. Hazánk üledékes medencéi A kőolaj és földgáz világviszonylatban az üledékes kőzetekhez kötődik, mert ezek likacsai, repedései alkalmasak a szénhidrogének tárolására, de a kiindulásul szolgáló szerves anyag keletkezés szempontjából is az üledékekhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrogén kutatása elsősorban az üledékes kőzetekből felépülő területek alkalmasak. Hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területének legnagyobb részét, több, mint 91 ezer kms-et, üledékek építik fel. A hazai föld tehát a kutatás szempontjából perspektivikus. Ezek a jobbára ősi tengerekből lerakodott üledékek a kristályos alap felett változó vastagságban települnek. A hazai föld egyharmadán az üledékvastagság nem haladja meg az ezer métert, mintegy 20—20 százalék az 1—2, a 2—3, illetve a 3—5 ezer méter vastag üledékekkel kitöltött területek aránya és csupán 3 százalékot jelentenek azok az üledékes medencék, amelyek 5 km-nél mélyebbek. A fúrások mélyítése során a szakemberek egyre több műszaki problémával találkoztak. Ezek — mint kiderült — abból adódtak, hogy o hazai föld mélyén mind a nyomás, mind a hőmérséklet lényegesen nagyobb, mint általában a Föld többi helyén. Mit mutatnak a mérések? A mélyben uralkodó óriási nyomás néhány katasztrofális erejű kitöréssel is felhívta magára a figyelmet. A mérések arra mutattak, hogy amíg világ- viszonylatban a nyomás lefelé haladva 10 méterenként 1 atmoszférával nő, addig a nyomósnövekedés nálunk ezt 30 százalékkal túllépi. Kétezer méter mélységű kőolajkutakban a várható 200 atmoszféra helyett gyakran 260 atmoszférás nyomást is mértek. Az eddig mért legnagyobb nyomós a Dél-Alföldön a 600 atmoszférát is meghaladta. Ez az extrém nagy nyomás különleges kútkiképzést kíván és olyan kitörésgátló berendezéseket, amelyek megakadályozzák az óriási nyomású szénhidrogén elegyeknek o kpAba hatolását. Tudósaink az állattenyésztés fellendítéséért Növelik a takarmánynövények hozamát A z új ötéves Tervtörvény szerint: „Nagyobb vetésterületen a műtrágyafel- használás kiterjesztésével és a betakarítás korszerűsítésével jelentősen növelni kell a szálastakarmány-termelést o rétek és legelők hozamát, ezzel is hathatáson elősegítve az állattenyésztés, főként a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését". Egyetlen gazdosági állatunk sem termel oly sokféle irányban, mint a szarvosmorha. A hús-, a tejellátás, az exportlehetőségek növelése mind élet- színvonalunk emelését teszik lehetővé. A tokarmánybázis növelésével, a rétek és legelők megjavításával hazánkban a három agráregyetem illetékes tanszékein, kutató intézetekben, kísérleti gazdaságokban foglalkoznak, A hatvanas években a rétek és legelők trágyázásával és öntözésével kapcsolatban a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet-ben (Iregszemcse) is átfogó kutatómunkát végeztek, • Műtrágya és öntözés Egy nemrégiben kiadott j FAO-jelentés szerint Mexikó és Jugoszlávia mellett az elmúlt évtizedben műtrágya felhasználásával a magyar mezőgazdaság ért el kiemelkedő eredményeket. A rétek és legelők trágyázásának alapelvei általában megegyeznek a szántóföldi növények esetében betartandó elvekkel és normákkal. Ireg- szemcsei eredmények szerint 1 mázsa szénatermelés eléréséhez kb. 1,60 kg nitrogénre, 0,65 kg foszforsavra és 2 kg kálium- oxidra van szükség. Ezek a számadatok természetesen a gyep- és növényállomány függvényében módosulhatnak. A sok pillangós növény jelenléte például a jobb foszfor-hasznosulást, a pázsitfüvek túlsúlya több nitrogénhasznosulóst tesz lehetővé, A legelők és rétek termését tehát műtrágyázással jelentős mértékben fokozni lehet. A kutatási eredmények szerint a jól kiegyenlített műtrágyázás hatására nemcsak a fehérjeszázalék fokozódik a takarmánynövényekben, hanem nagy a valószínűsége annak is, hogy a takarmányozási szempontból értékes aminosa- vak viszonylag nagy arányban épülnek be a fehérjékbe. A A nyomós ellensúlyozására szolgál az az iszap is, amelyik a fúrólyukban a fúrás alatt cirkulól. A hazai föld nagy mélybeli nyomásviszonyai miatt igen nagy fajsúlyú iszapokat kell előállítani, ugyanakkor a nagy fajsúlyú, sok nehéz adalékot tartalmazó emulziók a fúrás egyéb követelményei miatt rosszak, nehéz o szivattyúzásuk, könnyen leülepednek stb. A hazai föld extrém hőmérsékletet is produkál; amíg általában a földkéregben lefelé haladva 100 méterenként 3 C°-kal nő a hőmérséklet, nálunk ennek a többszöröse sem ritka. Világátlag alapján 2 ezer m mélységben 60 C°-ra számíthatnánk, mégis nálunk, Algyőn 90 C°-os olaj ömlik a csőből. A 200 C° feletti kritikusan magas hőmérsékletre világviszonylatban csak 6 ezer méternél mélyebben kell számítani, nálunk a mai 3—4 ezer méter mély kutakban találkozunk ilyen magas hőmérsékleti értékekkel. Ez a hőmérséklet nemcsak a fúróiszap szempontjából káros, hanem a fúrólyuk acél csővel való bélelését is megnehezíti. A béléscsövet rögzítő cement ugyanis nem köt meg magos hőmérsékleten, Ezért különleges cement- típusokat kell kikísérletezni. A nagy hőmérséklet tönkreteszi a fúrólyukba lebocsátott elektromos szondákat, mérőműszereket is, amelyek nélkül az átfúrt rétegek tulajdonságai nem ismerhetők meg. Tehát speciális geofizikai szondákat kell gyártanunk. Nagymérel-ű kutatómunka Tekintettel a magyar medence speciális viszonyaira, — a hazai mélykutatás előfeltételeként nagyarányú kutatómunka indult meg a fenti problémák megoldására. Nem véletlen, hogy a fúróiszap-kutatós céljából a KGST keretében éppen Magyarországon hozzák létre a nemzetközi iszaplaboratóriumot. Élen járunk a 200 C° fölötti hőmérsékleten alkalmas cementféleségek és hasonló hőmérsékleten működő geofizikai műszerek kutatása terén is. E kutatások biztosítják azt, hogy a hazai föld ma még meg nem kutatott mélységei egykor kőolajat-földgázt adhassanak a népgazdaság számára. J. ALakkszóró pisztoly a holdállomáson A jövő űrhajósait, amerikai tudósok tervei szerint, lakkszórópisztollyal látják el, hogy műszereiket, készülékeiket szükség esetén átlakkozhassák. Ez fokozott védelmet nyújthat a meteorpor és különböző sugárzások ellen. Ezzel a módszerrel az űrállomások működőképességét mintegy 20 éven keresztül biztosítani lehetne. A Surveyor—3 amerikai holdszonda egyes darabjait az Apollo—12 űrhajósai visszahozták a földre. A vizsgálatok megmutatták, hogy a kozmikus por, a sugárzások és napszél a holdszondák felületét erősen próbára teszik. A kozmikus por másodpercenként 20 km-es vagy még ennél is nagyobb sebességgel csapódik a Hold felszínére. A Surveyor—3 burkolatán a porrészecskék tölcsérszerű korróziós pontokat vájtak. hetvenes évtizedben a hazai vegyipar fejlesztése, az olefin program kihatásai és a további importlehetőségek biztosítani fogják mezőgazdaságunk számára a megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágyát. Hazai kutatók felhívják a figyelmet az öntözéses gazdálkodás eredményeire is. Az évelő szálastakarmány növények (lucerna, vöröshere) országos átlagtermése a hatvanas évtized viszonylatában kb- 19,7 q/kat. hold széna volt. Ugyanakkor öntözéses termesztésükkel a talajkategóriák függvényében 30— 80 mázsára lehet a Szénatermelést növelni kát. holdanként. • Külföldi példák Kutatóink természetesen a rétek és legelők javításával kapcsolatban a külföldi eredményeket is szemmel tartják. Hollandiában például a legelők 16 százaléka rossz, 42 százaléka jó, a többi közepes minőségű. Egyes szövetkezetek és gazdák most rávetéssel, illetve a rossz minőségű legelő felszántásával és új gyepszőnyeg létesítésével igyekeznek javítani a legelőket. Holland kutatók nemrégiben egy összevont módszert kísérleteztek ki. A LELY holland cég mérnökei olyan komplex gépet terveztek, amely a legkülönbözőbb időjárási viszonyok között is kiiktatja a régi gyepszőnyeget, egyben kiváló talajt készít a vetés számára. Új gépek A rétek és legelők hozamának növelése mellett a betakarítás korszerűsítését a megfelelő gépesítés biztosítja majd az új ötéves terv időszakában. Tovább kell fejleszteni a takarmánynövényeket betakarító gépparkunkat. A géptípusok között eddig is jól bevált az E—062-es kaszálva-rakodó. Ez egy traktorvontatósú munkagép, amely a szálastermények és silótakarmányok kaszálásával egybekötött rakodásra, illetve a korábban lekaszált termény felszedésével egybekötött rakodására használható fel. Fűkaszákból több típus is áll a mező- gazdaság rendelkezésére. Szakembereink egyébként élénk figyelemmel kísérik o nemzetközi ipari vásárokon, mezőgazdasági gépkiállításokon is azt a fejlődést, amelyet a szálastakarmány betakarítás gépeinek fejlesztésében elértek a szocialista és a kapitalista országokban egyaránt. Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztését, amely végső soron a fehérjeellátás javítását célozza, elsősorban a takarmánybózís növelésével lehet biztosítani. E. I. Szólastakarmány kémiai összetételének vizsgálata a Keszthelyi Agrártudományi Egytemen Rövid hírek, érdekességek — TILOS A DOHÁNYZÁSI Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumában egy törvényjavaslatot dolgoztak ki, amely tiltja a dohányzást az éttermekben, színházakban, kórházakban és a tömegközlekedési eszközökön. Ralph Nader, az amerikai „fogyasztókat védő ügyvéd" ezen kívül még szeretné kiharcolni, hogy a repülőgépeken se legyen szabad a dohányzás. Több nemzetközi légi- forgalmi vállalat máris nemdohányzók részére fenntartott külön fülkéket hirdet, MAGASHEGYI JUHOK Kiváló minőségű finom gyapjút, öltönyszövetek alapanyagát nyírják rendszeresen az Altáj magasan fekvő völgyeiben létesített speciális argali-merinók juhtenyésztő telepein. A fenti állatfajtát vad hegyi argali juh és közönséges házijuh keresztezésével tenyésztették ki. Az állatokat egész éven ót a hegyekben legeltetik. Az argali-merinó, amely olyan meredélyen is nyugodtan legel, ahol az ember alpinista felszerelés nélkül mozdulni sem képes, 90—100 kilós és 5—8 kiló finomgyapjút ad. A 6—8 centiméter hosszú gyapjúszálak szilárdsága másfélszer nagyobb a normálisnál, A Kazah Tudományos Akadémia kutatói szerint az argali- merinó fajta rendkívüli szívóssága az állatok vérében található nagy hemoglobin és vörös vértest koncentrációval magyarázható — mivel a sejtek és a szövetek oxigénellátása emiatt még a magashegyi viszonyok között is kitűnő, CSIGAREZERVATUM Európa első és egyetlen esi- garezervatuma Ausztriában, Bécstöl délre. Bad Fischau és Vad Vöslau mellett van. A néhány négyzetméternyi természetvédelmi területen három rendkivül ritka csigafaj él. Közülük az ún. forráscsiga o legnagyobb természettudományi ritkaságok közé tartozik és csak ezen a területen fordul elő*. LABORATÓRIUM A BARLANGBAN Tudományos kutatólaboratóriummá alakult át az a cseppkőbarlang, ahol barlangkutatók tanulmányozzák a karsztjelenségeket, a cseppkőbarlangok mikroklímáját, a föld alatti tavak viselkedését, és a sötétben fejlődő élő szervezeteket. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Uráli Részlegének Geofizikai Intézete a földkéreg mozgását vizsgáló kutatólaboratóriumot rendezett be a jeges mélységben. Az ötven méter mélyen berendezett „Kungur” nevű barlangi kutatóállomást a földkéreg 2200 kilométeres körzetben végbemenő egymillimé- teres mozgását is érzékelni képes apparatúrával szerelték fel. ÓRIASKALMÁROK Kanada nemrég az Uj-Found- land-i St. John’sban egy új tengerkutatási laboratóriumot létesített, amely máris sok adatot gyűjtött a matróz-történetekben oly sokat szereplő „óriáspolipokról", amelyek megtámadják a hajótörötteket, sőt a második világháború során még kisebb hajókat is, Kiderült azonban, hogy ezek az óiiás-tintahalak nem nyolckorú polipok, mint eddig hitték, hanem tizkarú kalmárok. Ezek viszont arról nevezetesek, hogy a világon mért szemek közül az övék a legnagyobb: átmérőjük 40 centiméter. Hogy mekkora állat tartozhat ekkora szemhez, arról még ma nincsenek pontos ismeretek: az eddig észlelt leghosszabb példány 22 méteres, súlya becslések szerint 40 tonna. De lehetséges, hogy vannak még ennél is nagyobb óriástintahalak. A kanadai oceonográfusok megállapították, hogy óriáskalmárokról csak minden 30 évben hallani, aztán húsz évig egy sem kerül elő, aminek okát is megfejtették: a Labradoráramlat is harmincéves periódusonként éri Uj-Foundland északi partját. Most olyan készülék előállításával próbálkoznak, amelyekkel élve tudnak majd kalmárokat elfogni, hogy végre megoldhassák rejtélyüket: ezeknek vannak ugyanis az összes élőlények közül a legnagyobb idegrostjaik. » I» á Nagy hőmérsékleten Is működő geofizikai szondák készülnek a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium műhelyeiben, Ezek adnak információt a nagy mélységű fúrásokkal elért közetrétegekröl
