Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-10 / 85. szám
2 DUNÄNTOLI NAPLÓ 1971. április 18. RADAR JANOS KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEKKEL: Kádár János, az MSZMP KB első titkára kongresszusi küldöttek között, a befejező ülés szünetében HAZÁNKBA érkezett JUSEPPE TORTORA olasz Államtitkár Hazánkba érkezett Juseppe Tortora szenátor, az olasz mezőgazdasági és erdészeti minisztérium államtitkára.' A A vendéget dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese pénteken megbeszél lésen fogadta. Eszmecserét folytattak az élelmiszergazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről. J. Tortora államtitkár itt- tartózkodása során mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekbe látogat. A WASHING TÖN: Az amerikai külijgyminisztéHum magasrangú tisztviselői pénteken Washingtonban kijelentették, azt követően, hogy amerikai psztaliteniszezők meghívást kaptak Kínától, az Egyesült Államok a közeledés további jeleit várja Pekingiéi. A meghívást ugyanis komoly utalásként értékelik arra, hogy King törekszik a kapcsolatok megjavítására az Egyesült Államokkal. 4 STOCKHOLM: Továbbra is válságos Vladimír Bolovies stockholmi jugoszláv nagykövet egészségi állapota, orvosi jelentés szerint a nagykövet személyi titkára, Mira Stempihar asszony, akit a merénylők szintén megsebesítettek, már a győgyulis útján van. A stockholmi rendőrség bejelentette, hogy a két merénylőt: Andjelko Brajkovi- csot és Miro Barcslcslt, akik egy usztasa szervezet tagjai, a jövő héten bíróság elé állítják. A merénylőket a svéd törvények alapján vonják felelősségre. ’ A BELFAST: David Ble- akley a közösségek kapcsolataival foglalkozó észak-ír miniszter a húsvéti ünnepek alkalmából üzenetben szólította fel a lakosságot, hogy tartózkodjék minden olyan megmozdulástól, amely „tragikus konfrontációhoz'’ vezetne. Tízezer brit katona és 4000 rendőr áll készenlétben Észak-frországban, hogy elejét vegyék a további zavargásoknak. A MOSZKVA: Pénteken Moszkvában szívélyes, baráti beszélgetést fólytatott éöy- mássai az SZKP XXIV. kongresszusán részivé vő lengyel és olasz pártküldöttség. Megvitatták a LEMP és az OKP közötti együttműködés kérdéseit. \ A ATHÉN: Csütörtökön Piréuszba érkezett az a 200 görög politikai fogóly, akiket az athéni junta szabadon bocsátott Lerósz szigetről. Egy kormányszóvivő bejelentés szerint még a húsvéti ünnepek előtt bezárják az Athéntől északra lévő oroposzi internálótábort is. 4- BONN: A Német Szövetségi Köztársaság gazdááágügy! tnlAlsi- térluxna növelte a Sróvjetunló- ból szármázd könnyű fűtőolaj és benzin behozatali kvótáját, hogy ezáltal az NSZK-ban nagyobb legyen az olajkínálat ée fokozódjék a verseny. Az új Intézkedés érteimében az eddiginél S#0 000 tonnával több könnyű fűtőolaj és íoo ooo tonnával több benzin importálható s szovjetunióból. ♦ SANTIAGO: A éhílei kongresszus képviselőháza csütörtökön abszolút többséggel jóváhagyta az álkóttnány- reformról szóló törvényjavaslatot, amély lehetővé teszi, hogy államosítsák az ország rézbányáit. A törvénytervezetet most a szenátus élé utálják, majd hatvan nap rhúltd ismét a kongresszus elé viszik; ahol a két ház együttesen hagyja azt jóvá. Az államosításra vonatkozó javaslát ezt követően emelkedik törvényerőre. A PÁRIZS: A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatban üdvözölte Dél-Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeinek győzelmeit az amerikai ag- resszor ellen vívott harcukban. M FKP Politikai Bizottsága felhívja a francia közvéleményt, hogy tartson nagyszabású tüntetéseket Indokína népei igazságos harcának támogatására, az amerikai csapatok mihamarabbi teljes kivonásáért ebből a térségbőL Hz SZKP XXIY. kongresszusának határozata Az SZKP XXIV. kongresszusa a Központi Bizottság beszámolója alapján határozatot fogadott el, amely élégedetten állapítja meg, hogy a Szovjetunió az elmúlt időszakban „hatalmas sikereket ért el a kommunizmus építésében”. A határozat a maga egészeben és teljesen jóváhagyja a KB politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Ugyancsak jóváhagyja a Leonyid Brezsnyev főtitkár által a kongresszus első napján előterjesztett beszámolóban foglalt következete- téseket és javaslatokat is. A kongresszus nagyra értékeli a KB tevékenységét, „ámely a lenini külpolitika következetes folytatására irányult”. A KB figyelmének középpontjában — hangzik a határozat —, mirtdenkor a szocialista világrendszer egysége erősítésének és fejlesztésének kérdései álltak. A kongresszus megállapította, hogy erősödött a Varsói Szerződés tagországainak katonai szervezete. Tovább fejlődött a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. A kongresszus teljes egészében jóváhagyta és megerősítette „az SZKP KB és a szovjet kormány elvi lenini irányvonalát és konkrét lépéseit a szovjet—kínai kapcsolatok terén”. „Az SZKP KB az egyedül helyes álláspontra helyezkedett — követ- kézetesen kitartott a marxizmus—leninizmus elvei mellett, minden módon erősítette a kommunista világmozgalom egységét, védelmezte a szocialista haza érdekeit. A kongresszus határozottan elutasítja a kínai propaganda által pártunk és kormányunk politikájára szórt rágalmakat. Ugyanakkor — hangoztatja a határozat pártunk állást foglal a Szovjetunió és a Kínád Népköz- társaság kapcsolatainak normalizálása mellett.” A kongresszus teljes egészében jóváhagyta a Központi Bizottságnak azt a lépését, hógy más testvéri országokkal együttesen internacionalista segítséget nyújtott a csehszlovák népnek szocialista vívmányai védelmében a belső ellenforradalommal és az Imperialista reakcióval szemben. A határozat megállapítja, hogy az eltelt időszakban „ismét meghiúsították az imperializmus kísérleteit a világforradalmi erők erősödő támadásának megállítására, a szocializmus megszilárdulásának megakadályozására”. Az imperializmus reakciós természete és agresszív te- rékvései mindenekelőtt az amerikai imperializmus politikájában figyelhetők meg, amelyet a kongresszus úgy jellemzett, mint „a népek függetlenségét és az általános békét fenyegető fő veszélyt.” A Horvát KSZ értékelése a horvátországi helyzetről A Horvát Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága tájékoztatta a Horvát KSZ helyi bizottságának elnökeit és titkárait, a jugoszláv föderáció tanácsának horvát tagjait, s a horvát társadalmi-politikai szervezetek vezetőit a Központi Bizottság április 6-án megtartott XIX. plénumáról, amelyen — a plénumról kiadott közlemény szerint — arra a következtetésre jutottak, hogy „szervezett akció folyik a Horvát Szocialista Köztársaság politikai vezetésének lehetetlenné tételére”. Horvátországban gyűléseket szerveznék a Központi Bizottság támogatására. Az első gyűlést a koprivnicai Podravka gyárban tartották. Ezen teljes egyetértésüket fejezték ki aziránt, hogy Joszip Broz Tito továbbra Is Jugoszlávia köztársasági elnöke maradjon: „támogatták a jugoszláv alkotmány folyamatban lévő módosítását és teljes támogatásukról biztosították dr. Szavka Dabcse- vics-Kucsart, a Horvát KSZ KB elnökét s a köztársaság többi politikai vezetőjét” Zágrábban együttes ülést tartott a Horvát Ifjúsági Szövetség elnöksége és a zágrábi egyetemisták szövetségének vasárnap viharos körülmények között megválasztott új elnöksége. Az ülésről kiadott közlemény egyetértését hangoztatta a Horvát KSZ KB tavalyi 10. plénumának határozatával. (E határozat párcot sürgetett az unitarizmus, az egyes nemzetek érdekeinek háttérbe- szorítása ellen Jugoszláviá- I ban.) A belgrádi egyetem pártbizottsága is foglalkozott a zágrábi egyetemen az utóbbi napokban lefolyt igen éles politikai vitákkal, s elhatározta, hogy a pártbizottság felveszi a közvetlen érintkezést a zágrábi egyetemmel. A jugoszláv sajtó pénteken további három zágrábi hírt közölt. 1. Zágrábban ülést tartottak a jugoszláv tagköztársaságok nemzetvédelmi miniszterei. Az ülésen részt yétt Ivan Dőlnicsar vezérezredes, jugoszláv nemzetvédelmi miniszterhelyettes Is. 2. Elhatározták, hogy megalakítják 4 horvát városok szövetségét. (Jelenleg belgrádi székhellyel működik a jugoszláv városok állandó konferenciája.) 3. Bejelentették, hogy minél előbb létre kívánják hozni az önálló horvát polgári légiflottát. Mind nyilvánvalóbbá válik az imperializmus történelmi kilátástalansága — állapítja meg a nyilatkozat. — A kapitalizmus általános válsága tovább mélyül. A kongresszus kijelentette, hogy az SZKP változatlanul hű a nemzeti és társadalmi felszabadulásért küzdő népekkel vállalt szolidaritás lenini elvéhez. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított a kongresszus a szocialista orientációjú országokkal folytatott együttműködés kiszélesítésének. A kongresszus úgy véli, bogy a harc a kommunista- ellenesség és a szovjetelle- nesség ellen, csakúgy, mint a jobboldali és „baloldali” revizionizmus. valamint a nacionalizmus ellen, továbbra is fontos és időszerű feládat. A kongresszus megbízta a Központi Bizottságot, hogy bővítse ki kapcsolatait a fejlődő országok forradalmi-demokratikus pártjaival, segítse elő az egységakciók és az együttműködés kibontakoztatását a tömegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal, a szocialistákkal és a szociál- demókratákkal, az imperializmus elleni közös harc érdekében. A kongresszus teljes egészében jóháhagyja a Központi Bizottság és a kormány politikáját Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek támogatására. Jóváhagyását adta a kongresszus a Központi Bizottság és a kormány közel- keleti politikájához is, s megbízta őket, hogy változatlanul folytassák az arab népek támogatására irányuló vonalukat. A határozat komóly jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és FranCiaórsZág közötti kapcsolatok fejlesztésének és elmélyítésének. Fontos lépésnek nevezi a szóvjet— nyugatnémet szerződés, valamint a Lengyelország és Nyu- gat*Németország között létrejött szerződés megkötését, amely szerződések ratifikálása „hózZá fóg járulni az európai helyzet egészségesebbé válásához”. A Szovjetunió — hangoztatja a határozat — kész fejleszteni kapcsolatait az Egyesült Államokkal is. „Ugyanakkor a $zovjetunió mindig erélyesen fel fog lépni az Egyesült Államok agresszív cselekményei ellén, az erő- pölitika elleni.” A kongresszus teljes mértékben jóváhagyta a referátumban az ország gazdasági fejlődésére vonatkozóan kifejtett feladatokat. A kommunista pártnak a nép jólétének emelésére irányuló vonala nemcsak a kilencedik ötéves terv fő feladatát határozza meg, — hartgsúlyozza a határozat —, hanem az ország gazdasági fejlődésének hosszabb távra szóló általános irányvonalát is. A kilencedik ötéves tervnek — állapította meg a kongresszus — hatalmas nemzetközi jelentősége van. Teljesítése nags hozzájárulás a szocialista országok gazdasági hatalmának általános erősödéséhez, a szocialista világrendszer pozícióinak a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben történő erősödése közös ügyéhez. A társadalmi változásokat jellemezve, a kongresszus rámutatott a szovjet társadalom egységének erősödésére. A kongresszus megállapította az ország valameny- nyi nemzetének és nemzetiségének sokoldalú fejlődését és azok további közlekedését egymáshoz. „A szocialista építés folyamatában az embereit új történelmi közössége jött létré: a szovjet nép”. A kongresszus nagy fontosságót tulájdonít a dolgozók nevelésének, a szovjet hazafiasság és internacionalizmus szellemében, ami összeegyeztethette« a nacionalizmus, a sovinizmus és. a nemzeti szűklátókörűség megnyilvánulásaival. A határozat rámutat arra, hogy a dolgozók marxista— leninista világnézetének, a magasfokú eszmei-politikai tulajdonságoknak, a kommunista morál normáinak kialakítása volt és marad a pártszervezetek ideológiai munkájának központi feladata. A határozat célszerűnek tartja, hogy az ötéves nép- gazdasági tervezés kialakult gyakorlatával összhangban ötévenként hívják össze az SZKP kongresszusait, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusait. A kongresszus megállapította, hogy aktivizálódott a párt eszmei és elméleti tevékenysége. „Az alkotó gondolat a pártban új következtetésekkel és tételekkel gazdagodott olyan fontos problémák tekintetében, mint a kommunizmus anyagi és műszaki bázisa megteremtésének lehetőségei, a termelés hatékonyságának fokozása, a népgazdasági irányítás formái, az agrarpolitika. A testvérpártokkal közösen kidolgozták a szocialista világrendszer fejlesztésének elvi kérdéseit, tanulmányozták a modem kapitalizmus fejlődésében fellelhető új jelenségeket.” „A párt aktív elméleti tevékenysége lehetővé tette társadalmunk eszmei egységének további szilárdulását, a marxizmus— leninizmus nemzetközi tekintélyének növekedését” — mondja ki a határozat A kongresszus úgy véli, hogy a marxista—leninista tanítás alkotó fejlesztésének és propagálásának, a marxizmus—leninizmus revíziója elleni harcnak továbbra is a párt ideológiai munkájának központjában kell állnia. Terveink reálisak —, jelentette ki a kongresszus. Végrehajtásuk tőlünk, valamennyiünktől függ, függ: kitartásunktól és tudásunktól, szervezettségünktől és fegyelmezettségünktől. Leonyid Brezsnyev életrajza Leonyid Brezsnyev, u SZKP KB ismét megválasztott főtitkára 1906. december 19-én született Dnyepro- dzerzsinszk ukrajnai városban, orosz fémmunkás családban. 1921-ben kezdett dolgozni, a munkával egyidejűleg talajjavítást szakiskolában tanult. Szülővárosának kohóipari főiskoláját végezte el. Ugyancsak Dnyeprodzerzsinszkben később mérnökként dolgozott, majd a harmincas évek •végén pártmunkával, Illetve tanácsi munkával bízták meg. 1939-bén a dnyepropetrovszkl területi pártbizottság titkárává választották. A hitleri Németország elleni háború éveiben Leonyid Brezsnyev a hadseregbén végzett pártmunkát, egyebek között a i ukrán (ront politikai csoportfőnöke volt. A negyvenes években Ukrajnában töltött be pártposztokat. 1950-től a Moldvai KP KB élső titkára, 1952-ben az SZKP KB titkárává választották. Egy évvel később Ismét a hadseregben végéz politikai munkát, ahol a szovjet hadsereg és a szovjet hadiflotta politikai fócsoport- főnökhelyettese. 1954 és 1956 között Brezsnyev a Kazahsztáni KP KB másod-, később első titkára. 1956-ban választották még az S2KP KB elnöksége póttagjává, egy évvel később pedig tagjává. 19Ö0 és 1964 között a Szovjetunió Legfelső ‘tanácsa Elnökségének elnöke. 1964-től az SZKP KB első titkára; az SÍ KP XXIIL kongresszusa (1966.) után á párt főtitkárává választották. Brezsnyev a Legfelső tanács küldötte, elnökségének tagja. A Szocialista Munka Hőse és a Szovjetunió Hőse címek birtokosa. * i Kongresszusi határozat a szervezeti szabályzat módosításáról A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának határozata az SZKP szervezeti szabályzata részleges módosításairól. A Szovjetunió Kommunista Pártja elhatározta: 1. Be kell vezetni, hogy: a) A Szovjetunió Kommunista Pártjának rendes kongresszusait a Központi Bizottság legalább ötévenként egyszer hívja össze; b) A szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak rendes kongresszusait az illető kommunista pártok központi bizottságai legalább ötévenként egyszer hívják össze; c) A határterületi, területi, körzeti, városi, kerületi párt- konferenciákat a megfelelő pártbizottságok kétszer hívják össze az SZKP kongresz- szusai közötti időszakban, vagyis két-három évenként; d) A pártbizottságokkal rendelkéző pártalapszerveze- tekben a beszámoló és tisztújító taggyűléseket (konferenciákat) két-három évenként egyszer kell megtartani, a kerületi és a városi pártkonferenciák összehívási időpontjainak megfelelően. Az egyéb pártalapszervezetek- ben, valamint az üzemegységek pártszervezeteiben a beszámoló és tisztújító taggyűléseket évente keű megtartani. 2. Annak érdekében, hogy tovább emelkedjék az alapszervezetek felelősségé és aktivitása a párt politikájának megvalósításában, fokozódjék szervező és nevelő munkájuk a dolgozók kollektívái körében: a) Ki kell terjeszteni az SZKP szervezeti szabályzatának azt a rendelkezését, amely megszabja, ki jogosult valamely intézménynél stb. a vezetőség munkájának ellenőrzésére, az összes olyan tervezőintézet, tervezőiroda, tudományos kutatóintézet, Oktatási intézmény, kulturális felvilágosító, gyógy- és más intézetek és szervezetek párt- alapszervezeteire, ahol 9 vezetőség funkciói nem terjednek túl saját dolgozóik keretein. A minisztériumok, állami bizottságok és más központi és helyi tanácsi, gazdasági intézmények és fóhivataiok pártszervezeteivel kapcsolatban ki kell mondani, hogy ezek a pártszervezetek ellenőrzik, hogyan teljesíti az intézmény apparátusa a párt és a kormány irányelveit, hó- gyan tartja be a szovjet törvényeket; b) -Be kell vezetni azt, hogy szükség esetén a területi, a határterületi pártbizottság vagy szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának engedélyével közös pártalapszervezetet lehessen létrehozni több olyan vállalat keretében, amelyek egy termelési egyesüléshez tartoznak és valamely város egy vagy néhány kerületében fekszenek; c) Meg kell engedni a területi és határterületi párt- bizottságoknak, a szövetséges köztársaságok komraui nista pártjai központi bizottságainak, hogy egyes esetekben az 500 kommunistáI nál többet számláló pártj szervezetekben, a nagyobb üzemegységekben pártbizottságokat hozhassanak létre olymódon, hogy a termelési egységek pártszervezeteinek a párt-alapszcrvezetek jogait biztosítják. 3. A párt érvényben lévő szervezeti szabályzatánák szövegébe be kell vezetni a jelen határozatnak megfelelő részleges módosításokat
