Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

1971. április 7.

DI N AN I OL« V A ?! 0

Délszláv néprajzi gyűjtők országos tanácskozása Mohácson

Országos tanácskozás kezdődött tegnap Mohácson, a délszláv néprajzi gyűjtőmunka feladatairól. A megjelent önkéntes társadalmi gyűjtőket, valamint a minisztérium és a tudományos intézetek, köztük a Magyar Tudományos Akadémia, a Népművelési Intézet és a múzeumok képviselőit Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte. Bevezető szavaiban kiemelte, hogy ez a tanácskozás fordulópont. Délszláv néprajzi anyagunk eddig is volt. Gyűjtésük azonban egyénileg, szétszórtan, kellő összefogottság nélkül folyt. A továbbiakban szeretnék rendszerbe foglalni, szervezetté tenni ezt a munkát. Azzal a céllal, hogy a megmentett anyag a nyelvi és kulturális szintet gazdagítva jusson vissza az emberekhez.

— Szolgálja ez a törekvés a népek kölcsönös megbecsülését, barátságát, testvériségét — mondotta a délszláv szövetség főtitkára.

A kétnapos országos tanácskozás ennek a gondolatnak a szellemében kezdődött meg és folytatódik ma délelőtt. (A jelenlevő nem délszláv tudományos szakemberekre való tekintettel — mindvégig magyar nyelven.)

Tegnap két előadás hangzott el. Sarosácz György, a mohácsi múzeum igazgatója Magyarország délszláv népei című előadásában a hazánkban élő mintegy 107 ezer főnyi sokac, bunyevác, bos- nyák, horvát, szlovén, szerb és rác-horvát néprajzi csoportok évezredes történetét tekintette át.

Tilos a halászat és a vadászat

Védetté nyilvánították a Herman Ottó-tavat

Hazánk egyedülálló gazdagságú halfaunájával rendelkezik a festői környezetben lévő Herman Ottó tó. Élővilágának megőrzése és gyarapítása érdekében a napokban megszületett a határozat: az Országos Természetvédelmi Hivatal a tavat és közvetlen környezetét egyaránt védetté nyilvánította.

A Tekeres és Kovácsszénája községek határában fekvő védett terület együttesen 176 hold kiterjedésű.

Megtiltották a vadászatot és a halászatot. a természetvédelmi terület egészén, úgyszintén a : faanyag termesztéséi szolgáló erdőgazdálkodást. A tavat gépkocsival, de gyalogosan is, csupán a kijelölt útvonalakon szabad megközelíteni.

Kizárólag evezős csónakok használhatók. Kivételt a vízügyi szolgálat képez, számukra engedélyeztek egy motorosbárkát. Erre a tó kezelése miatt van elengedhetetlen szükség.

A szántóterületek és a legelők — természetesen a gazdag madárvilág kímélése mellett — a jövőben is hasznosíthatók. Megelőzik a talaj eróziós pusztulását: talajvédő gazdálkodást vezetnek be, mert egyébként feliszaposodik a tó. A talajt védő növények telepítését és a védőfásítást már a közeljövőben megkezdik.

Kereken száz darab odút és etetőt helyeznek ki a hasznos madarak védelmére. A tó környékén egyébként igen nagy számban fészkelnek a récék, szárcsák, fácánok és vízicsibék. Röviddel ezelőtt azonban feltűntek a szürkegémek, s hír érkezett vidráról is. A tóban jelenleg 32 halfaj él, megtalálható csaknem valamennyi — hazánkban — őshonos hal. Tenyészik itt, a ma már ritka, kecsege és menyhal, s van fekete sügér, szivárványos pisztráng, pettyes és fehér busa, s telepítettek amúrt és angolnát is.

Eperjessy Ernő. a szövetség osztályvezetője a magyarországi délszláv néprajzi gyűjtőmunka szervezési feladatait ismertette. Első helyen említette a széleskörű társadalmi összefogást és a tudományos intézetekkel való kapcsolatot, s javaslatképpen esy néprajzi szekció gondolatát is a szövetség kulturális bizottsága keretében. Hangsúlyozta: nem elszigetelt kutatásról van szó. A nemzetiségi néprajzi kultúrát az egyetémes magyar kultúra részeként tekintik és kívánják gyarapítani. A szekciókban folyó gyűjtésben számítanak a Pécsi Tanárképző Főiskola délszláv tanszékének bekapcsolódására is. A gyűjtött anyag egy példánya a majdani mohácsi országos délszláv múzeum archívumába, egy pedig az Akadémia illetékes kutató- csoportjához kerül. A szövetség bibliográfiát készít a sokfelé — egyebek közt a pécsi főiskolások vizsgadolgozatában is — meglevő anyagokról. Az első lépéseket már a nyár időszakában megteszik: közép- és főiskolai hallgatók kutató-gyűjtő csoportjaival ott, ahol a legsürgetőbb a feladat. Ebben számítanak a honismereti szakkörök támogatására is.

A továbbiakban Vujcsics Tihamér zeneszerző szólt készülő népzenei kötetéről. Mándoki László muzeológus a néprajzi gyűjtőmunka elvimódszertani kérdéseit ismertette.

Délután az elhangzottakról folyt a vita. Ma délelőtt pedig az iskolákban folyó néprajzi gyűjtésről tanácskoznak.

lódul a próbaégetés az új mohácsi téglagyárban

Melegszik az alagútkemence

Április közepén jön ki az első blokliléglu

Száz fok van a kemence közepén, rakják a B—30-as blokktéglákat az új mohácsi téglagyárban. Közel tíz-tizenöt nap kell ahhoz, hogy a teljes tüzet rá lehessen adni. Április közepére éri majd el a kilencszáz fokot, s a 36 órás égetési idő után kikerül az első adag égetett tégla az alagútkemencéből.

Horváth Józseffel, a Bara- nya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat műszaki fejlesztési osztályának vezetőjével mentünk végig az új csarnokon, a közel 105 méter hosszú alagútkemencét megnézni.

— A próbaüzem — az égetés megindult. Három hónapot szántunk erre a próbára. Ennyi idő alatt ki kell derülnie annak, hogy képes-e az új üzem az előírtak teljesítésére. Az alagútkemencé- be ötven kocsi fér, egy-egy kocsin ezer darab B—30-as blokktéglával, ami 39Ó0 kisméretű — hagyományos — téglának felel meg. A kocsikat nyolcvan percenként tolják be. A kemence évi kapacitása 26 millió tégla.

A csatornaszárító is elkészült — ide kerülnek először a téglák. Ennek kapaA cél: az egységes állásfoglalás

Tsz területi szövetségek tájértekezlete

— Műszaki fejlesztés. A

közelmúltban közel 2,5 millió forint értékű csehszlovák tűzőgép és francia cipőalja megmunkáló gép érkezett a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz- be. A korszerű, speciális gépeket az elavult régi gépek helyett állítják üzembe.

Fejér, Tolna, Somogy, Bács- Kiskun és Baranya megye hét termelőszövetkezeti területi szövetségének áruforgalmi szakemberei tegnap Mohácsra látogattak. A szövetségek képviselői részt vettek a Duna és Karasica menti termelőszövetkezetek területi szövetségének tájértekezletén.

A megbeszélés napirendjén két alapvető téma szerepelt: egyrészt megvitatták a több évre szóló áruforgalmi szerződések jelenlegi helyzetét, valamint elmondták tapasztalataikat a MÉK „korszerűsítésével kapcsolatban”.

Majzik Jeremiás, a Duna- és Karasica menti termelő- szövetkezetek területi szövetsége titkára — munkatársunk kérésére összefoglalta az értekezleten elhangzottakat:

— A hét szövetség képviselője elmondta, hogy a tsz-ekkel szemben a különböző vállalatok a felvásárlásoknál még mindig érvényesítik monopolhelyzetüket. A tájértekezlet résztvevői ezért, megállapodtak abban, hogy kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják a szövetségek egymást az árkérdésekben. A megállapodás célja: a szövetségek és az általuk képviselt termelőszövetkezetek egységesen tudjanak állástfoglalni. Megegyezés született abban is, hogy az április 8-i — hasonló témával foglalkozó — országos értekezleten a Mohácson született megállapodás értelmében foglalnak majd állást az értekezlet résztvevői.

Most már csak az a kérdés, hogy a szövetségek területén működő tsz-ek, hogyan élnek a megállapodás biztosította lehetőségekkel.

(Mécs)

citása 38 millió, s azért több. mert a régebbi rendszerű Hoffmann-féle körkemence is innen kapja az anyagot.

A téglagyár 41 milliós évi kapacitásra van tervezve. Ezt

a régi rész és az új adja majd. A 41 milliót azonban csak 1973-ra érik el. Idén — a kísérletezés időszaka — csak 26 milliós a terv, jövőre pedig 36 millió.

— kf—

Tanácskoztak a klinika középkáderei

A tavaly megszervezett nővérparlament tapasztalatai alapján a Pécsi Orvostudományi Egyetem párt- és szak- szervezete, valamint a KISZ bizottság összehívta az egyetemen dolgozó középkáderek — ápolónők, műtősök, beteghordók, asszisztensnők — tanácskozását.

Az ankétra az egyetem központi épületében tegnap délután került sor. Száznál több középkáder és a klinika vezetői közül is számosán megjelentek. Közösen hallgatták meg Dominó Ferenené főnővér vitaindítóját, majd ezt követően hat szekcióban folytatták a tanácskozást.

A középkáderek élet- és munkakörülményeinek megjavítása mellett szóba került a szakmai továbbképzés s az, hogy milyen követelményei lennének a magasabb színvonalon történő munkavégzésnek. az aktívabb társadalmi, közösségi életnek.

Macskajáték

Az Egyperces novellák szerzőjének műve a pécsi színpadon

Tegnap a színműíró Örkény István is eljött Pécsre, képletesen, darabjával, a Macskajátékkal. A mai magyar irodalom — és dráma- irodalom — egyik sajátos egyénisége Pécsett is színpadot kap tehát, s az Egyperces novellák és annyi más irodalmi mű. aztán a már szinte világszerte játszott, filmre is vitt Tóték és más színpadi alkotások után a Macskajátókot így ebben az évadbán három társulat: a Pesti Színház, a Szolnoki Szigligeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közönsége láthatja. A darab hírére jellemző, hogy Sólyom Kati sírt örömében, amikor megtudta, hogy szerepet kap benne. Érdekessége még a pécsi bemutatónak, hogy a színház volt rendezője, Ba- barczi László jött le tegnap Pestről, hogy vendégrendezőként színpadra állítsa Örkény művét.

A munka tegnap délelőtt kezdődött a kamaraszínházban. Babarczi László felolvasta a szereplőknek — Pásztor Erzsinek, Labancz Borbálának. Takács Margitnak, Sólyom Katinak, Szabó Tündének, Péter Gizinek, Galambos Györgynek, ifjú Kömives Sándornak és Sipeky Tibornak — a darabot. idős asszonyok különös tragikomikus történetét. A história röviden: özvegy Orbánná váratlanul találkozik régi barátnőjével, akinek bemutatja idős lovagját, a barátnő azonban elszereti a lovagot. A darab első munkanapján mondta Babarczi László:

, ,vt- Azt hiszem a Macgka- jaték egyik lényeges vonására kell felhívnom a figyelmet: ez a darab is kifejezi azt, amit a magyar irodalom annyiszor, annyiféleképpen elmondott, hogy tudniillik akármilyen is a sorsunk, akármi is történik velünk, élni kell és mi így vagy úgy, de tudunk is élni! A főbb szerepek: Orbánnét Pásztor Erzsi, barátnőjét, a csábító Paulát Takács Margit, Gizát, Orbánná nyugaton élő nővérét Labancz Borbála, Csermlényi Viktor egykori világhírű énekest, aki ma már pocakosodik és csak esztrádműsorokban lép fel: Galambos György, Egérkét, egy furcsa nőt, Sólyom Kati alakítja. A bemutató május 14-én lesz. F. D.

Akik a hírekben szerepelnek

Fessel Tibor, a DDGÁZ igazgatója

Tegnap reggel 5 napos turnéra indult Orosházára és környékére, pontosabban Csorvásra, Gerendásra, Nagyszénásra és Tótkomlósra a gyárvárosi úttörő zenekar. A kis zenészek az orosházi városi művelődési osztály, valamint. a járási úttörő elnökség meghívására adnak hangversenyeket az em- liléit helyeken. A képen: Az indulás előtt buszra várva.

Ünnepélyes beiktatásán néhány rövid mondatban mutatta be magát a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat vezető munkatársai előtt és ekkor tette ezt az adott helyzetben különösnek ható megjegyzést: „A gázipart eddig csak fogyasztóként ismertem, s a véleményem nem volt mindig egyértelmű”. Az történt volna, hogy az egyszerű gáz- fogysztót odaűltették az igazgatói székbe azzal, hogy „ne csak kritizálj, mutasd meg azt is, mit tudsz”? Aligha. Fessel Tibor személyében gazdag műszaki tapasztalatokkal rendelkező igazgató került a DDGÁZ élére, aki az új és felelősségteljes munkaterülettel való ismerkedés első napjaiban így látja feladatát:

— Valamiféle összhangot kell teremteni'az ellátás lehetőségei és a túlméretezett (egyelőre kielégíthetetlen) fogyasztói igények között. Nagyon nehéz igazságot tenni a sok igénylő között, de valamilyen sorrendiséget meg kell állapítani és ez nagyon fontos.

Nem véletlen hogy éppen erről beszél. Az ügyfelek, a

palackgáz- és a gázfűtésigénylők már „felfedezték” őt is és megkezdték szívós elszántsággal kérelmük gyors elintézésének igényével bombázni. Ez persze nem szokatlan számára, hiszen előző munkahelyén, a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál a lakásügyek teljes súllyal nehezedtek rá és az itt szerzett tapasztalatok az új megbízatás előiskolájaként is felfoghatók.

— Az emberi bajokból többet ismertem meg, mint bárhol másutt. Az igények ott is a lehetőségek többszörösét tették ki. Nem volt könnyű differenciálni és minél jobban beleéltem magam a panaszos helyzetébe, annál nehezebben ment ez.

A korábbi műszaki pályához hasznos kiegészítésnek tartja ezt a néhány évet, amit közvetlenül megelőzött a MÉV-nél egy másik beosztás. Az I. üzemben akkor lett üzemvezető, amikor egyértelmű állásfoglalással kellett rendet és megnyugvást teremteni a vezetők személyi ellentéte nyomán kialakult helyzetben. Előtte pedig:

— 1960-ban kerültem Hidasra a bányából és a brikettgyárból összevont üzem élére. Akkor avattuk az új kötőanyagnélküli brikettgyárat és mindjárt be is kellett jelenteni, hogy mindössze néhány esztendős jövő áll előtte. Nagyon kellemetlen érzés volt. dg be kellett látni, hogy a gazdaságtalanul művelhető lignitbánya nem lehet hosszúéletű és azt is, hogy ez határozza meg a brikettgyár Jövőjét is.

Tovább visszafelé a múltban: a Hidast megelőző években a szénbányászatban dolgozott előtte — 1953 és 1957 között a Megyei Pártbizottság politikai munkatársaként tevékenykedett. 1948-tól a MESZHART ösztöndíjasaként végezte az állami műszaki főiskolát, miután több évig volt Pécsbányatelepen csillés és segédvájár. így pergettük vissza az egykori bányás/.fiú életútját, ami korántsem teljes, hiszen 44 évesen — a pozícióhoz aránylag fiatalon — kezdi életének új szakaszát. Erről beszélgetünk tovább.

— A munkát itt a gáztörvény határozza meg — mondja. — Ha ezt komolyan akarjuk venni (mór pedig komolyan kell venni !)V a

velejáró nehézségekről sem szabad elfeledkezni és arról sem, a gáztörvény és a lakossági érdekek egyeztetése nem éppen konfliktusmentes. A problémákat a törvény előírásainak szem előtt tartásával kell rendezni. A vállalat szolgáltató vállalat és mint ilyennek a presztízse sokban függ a fogyasztókkal való kapcsolattól Igazgatóként szeretném megtartani a bemutatkozóban jelzett fogyasztói szemléletet és így talán sokak megelégedésére végezhetem munkámat.

11. I.

V

*