Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. áwIIId T. RAKÉTATALALAT : A kambodzsai hazafias erők sikeres támadásokat hajlanak végre a dél-vietnami inváziós had­sereg támaszpontjai ellen. Képünk a hazafias erők egy sikeres rakéta-támadását mutatja a Kompong Cham melletti dél­vietnami támaszpont ellen, ahol a rakéták lőszerraktárakat találtak el. Tizenkettedik napja folynak a jordániai csatározások Husszein jordániai király kedden este felszólította a Palesztinái gerillákat, hogy legkésőbb csütörtökig vonul­janak ki a városokból. A tizenkettedik napja fo­lyó csatározások egyébként kedden tovább tartottak. A gerillák beirutiv közle­ménye szerint kedden öt je­lentősebb összecsapás zajlott le az ország északi részén. A legjelentősebb a Husszein királyról elnevezett légitá­maszpont körül folyt. Mivel erről a támaszpontról számos tüzérségi támadás érte a gerillaállásokat, a paleszti- naiak rakétákkal lőtték a repülőteret és megrongáltak két sugárhajtású harci re­pülőgépek ♦ ■f SANTO DOMINGO: Francois Duvalier, haiti dik­tátor súlyos egészségi álla­potára tekintettel a hatalom, gyakorlását átmenetileg leg­idősebb leányára, Maria De- nise-re ruházta — jelenti a Dominikai Köztársaságba emigrált haiti állampolgá­rokra hivatkozva az UP1. 4 MIAMI: Eltérítettek és Ku­bába kénys/.erftettek egy ameri­kai utasszállító kisgépet. A gép fedélzetén csupán a személyzet és három utas tartózkodott. Az év eleje óta az Egyesült Álla­mokban ez az ötödik sikeres géprablás. ■f WASHINGTON: Alex Möller, az NSZK pénzügy- minisztere hétfőn este Wa­shingtonba érkezett. Kedden Robert McNamaraval, a Vi­lágbank elnökével és Nixon elnök gazdasági tanácsadói­val találkozik. A LONDON: A 190 000 ta­got számláló angol vasutas szakszervezet kedden ultimá­tumot intézett a brit állam­vasutak igazgatóságához. A vasúti alkalmazottak több hete tárgyalnak az igazgató­sággal az új kollektív szer­ződésről. 14—15 százalékos béremelést követelnek, de az igazgatóság nem hajlandó I túllépni a 10 százalékos bér- \ emelést. I PÁRIZS: A Kongói Demok- i ratikus Köztársaság kormánya | megállapodást kötött a Renault i művekkel, valamint a Saviem és j a Pegueot francia vállalattal, j autógyártó üzem Kongóban tör­ténő létesítéséről. BGKEGYÜLES A WALL STREBTEN. Ralph Aberna­thy lelkész, Martin Luther King, a Nobel-díjas polgár­jogi harcos barátja és har­costársa a New York-i Wall Streeten tartott gyűlést. Kö­vetelte az indokínai háború megszüntetését, az amerikai csapatok kivonását és azt, hogy az USA hatalmas anya­gi lehetőségeit ne a gyilko­lás, hanem „az emberi szük­ségletek kielégítése” szolgá­latába állítsák. A Khe Sauh-i völgy az amerikai cxpcdíciós hadtest temetőjévé vált A DIFK-nek, a VDK-ban akkreditált képviselete ked­den Hanoiban tartott sajtó- értekezletén hivatalos közle­ményt hozott nyilvánosságra azokról a fegyvertényekről, amelyeket a népi felszabadí­tó erők az 1971. január 30- tól március 31-ig terjedő 60 nap alatt hajtottak végre a 9. főútvonal mentén húzódó Khe Sanh-i fronton. A népi erők e hatvan nap alatt szüntelenül támadták az amerikai agresszorokat és dél-vietnami bábjaikat, s a Khe Sanh-i fronton harc- képtelenné tettek közel hét­ezer ellenséges katonát, köz­tük 4054 amerikait. Megsemmisítettek 863 ka­tonai járművet, lelőttek vagy megsemmisítettek 234 ellen­séges hajót, illetve bárkát, s nagymennyiségű fegyvert zsákmányolta, illetve semmi­sítettek meg. Az amerikai imperialisták 45 000 amerikai és saigoni katonát vetettek be a 9. szá­nd főútvonal mentén indí­tott hadműveletbe és Dél- Laosz ellen. A történelmi jelentőségű Khe Sanh-i völgy az ameri­kai expedíciós hadtest több mint 4000 katonájának és nagymennyiségű hadianyag­nak a temetőjévé lett. A közlemény felsorolja mindazokat az indokínai hadszíntereket, ahol megsem­misítő vereség érte az ame­rikai imperialistákat, majd leszögezte, „fegyveres erőink és népünk jól emlékezetébe véste az elhunyt Ho Si Minh elnök tanítását, amely sze­rint mindaddig folytatnunk kell a harcot, amíg egyetlen agresszor is hazánk földjén tartózkodik. Laosz és Kambodzsa fegy­veres erőivel és népével váll­vetve küzdünk mindaddig, amíg az amerikai imperia­listákat ki nem űztük az in­dokínai félszigetről — hang­súlyozza befejezésül a Khe Sanh-i' front" népi felszabadí­tó erői parancsnokságának közleménye. A kilencedik ötéves terv irányelvei az SZKP kongresszusának napirendién (Folytatás az 1. oldalról.) „A termelés bővülése és hatékonyságának növelése megbízható alapot teremt a kilencedik ötéves terv nagy­arányú szociális programjá­nak teljesítéséhez” — jelen­tette ki Koszigin. Ez a program magában foglalja: a munkafeltételek további javítását, a lakosság jövedelmeinek fokozottabb növelését. A fiatal nemzedék nevelésére fordított összegek jelentékeny emelését, a sok- gyermekes családok megse­gítését, a nők munka- és életkörülményeinek javítását; a lakosság kulturális és mű­szaki ellátottsága színvona­lának további emelését. Az általános középfokú ok­tatás bevezetésének befeje­zését; a falusi és a városi lakosság életszínvonalának lényeges közelítését. Az új ötéves terv idősza­kában a lakosság reáljöve­delmének összege 72 milliárd rubellel emelkedik, míg az előző ötéves terv időszaká­ban 54 milliárd rubellel emelkedett. Egy lakosra át­számítva a reáljövedelem megközelítőleg 30 százalék­kal lesz magasabb. „Ellenségeink — mondotta Koszigin — rágalmazzák a szocializmust, arról próbál­ják meggyőzni a tájékozat­lan embereket, hogy a szo­cialista renddel állítólag ösz- szeegyeztethetetlen a munka magasfokú szervezettsége, a dolgozók érdekeltsége képes­ségeik kibontakoztatásában és fejlesztésében. A valóság­ban a szocializmus és a kom­munizmus a szabad alkotói munka diadala.” Míg az Egyesült Államok­nak 20, Angliának több mint 30, az NSZK-nak majdnem 15 évre volt szüksége ahhoz, hogy megkétszerezze nemze­ti jövedelmét, addig a Szov­jetunió ezt — hála a társa­dalmi termelés roppant ará­nyainak — tíz év alatt el­érte. Koszigin adatokkal bizo­nyította a szovjet gazdaság­nak a kapitalizmusnál gyor­sabb fejlődését az ipari ter­melés és a termelő alapok terén. Majd kijelentette: a két egymással ellentétes tár­sadalmi rendszer gazdasági versenyének küzdőterén még hosszú és szívós harc áll előttünk. Mi kommunisták biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus javára dől el e harc végső kimene­tele. Az ipar termelési értékét 1975-re 528—544 milliárd ru­belre kell emelni (1965-ben az ipari termelés értéke 248 milliárd rubel volt). Ilymó- don tíz év alatt országunk­ban az ipari termelés volu­mene több mint kétszeresé­re emelkedik. A nehézipar az ország gazdasági erejének alapja volt és marad, s egyben a népjólét emelkedésének is legfontosabb tényezője. 1975-ben 1030—1070 mil­liárd kilowatt/óra elektromos energiát állítunk elő, 480— 500 millió tonna kőolajat, 300—320 milliárd köbméter földgázt, 685—695 millió tonna szenet termelünk ki. Az új ötéves tervben — folytatta Koszigin — „meg­kezdjük az atomerőművek széles körű építési program­jának végrehajtását. Ez a program 10—12 év alatt 30 millió kilowatt összkapacitá- sú atomerőművek üzembehe­lyezését irányozza elő. A hőenergetika területén négymillió kilowatt összka- pécitású nagy elektromos erőművek építését irányoz­zuk elő. Folytatódik a Szov­jetunió egységes energetikai rendszerének kiépítése. A kilencedik ötéves terv­ben nagy méreteket ölt az ölajkitermelés a nyugat-szi­bériai Tyumen és a kazahsz­táni Mangislák új, hatalmás lelőhelyein. Ezekről a lelőhe­lyekről származik majd az Olajtermelés növekedésének 75 százáléka. Az irányeivtéfVézét értel­mében l975-re az acélterme­lés 142—150 millió tonnára nő. Jelentősen élterjed a folyamatos acélöntés mód­szere. Kétszeresére növekszik a műszerek és automatizálási eszközök termelése. Az elő­ző ötéves időszakhoz képest 2,6-szeresére nő az elektro­nikus számítógépiek gyár­tása. Az új ötéves tervben na­gyot lépünk előre a hazai gépkocsigyártás fejlesztésé­ben. Az ötéves terv egyik legnagyobb építkezése a Ta­tár Autonóm Köztársaságban épülő kámai gépkocsigyár, amely évi 150 ezer Diesel­gépkocsit és kamiont állít elő. 1972-ben befejeződik Togliattiban a volgai autó­gyár építkezése, amelynek tervezett kapacitása évi 660 ezer személygépkocsi. A sze­mélygépkocsigyártás egyéb­ként 1975-re évi 1,2—1,3 mil­lió darabra emelkedik az 1970. évi 344 ezerrel szem­ben. Az irányelvek értelmében 1975-re a gépkocsiipar egész termelése 2,0—2,1 millióra, a traktorgyártás 575 ezerre, a gabonabetakarító kombáj­nok előállítása 138 ezerre nő. A közszükségleti cikkeket gyártó iparágakban az aláb­biakat tervezzük: a szövet- gyártás 19—24 százalékkal, a kötöttáruk termelését 47 szá­zalékkal, a lábbelik előállí­tását 18—23 százalékkal emeljük. 1975-re a húster­melésnek 40—43 százalékkal kell emelkednie 1970-hez ké­piest, mondotta, majd a szolgáltató iparok felfutását említette meg. A mezőgazdaság évi átla­gos termelési értéke az öt­éves terv időszakban 96—98 milliárd rubel lesz. A mezőgazdasági beruhá­zások (az állami és kolhoz­beruházások) összvolumenét mintegy 129 milliárd rubel­ben határozzuk meg, ami 47 milliárd rubellel több, mint az előző ötéves terv­ben. Koszigin ezután az évekre szóló szilárd felvásárlási terv fontosságát hangsúlyozta. A Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke hangsú­lyozta, hogy az új ötéves tervben „hatalmas munkát kell elvégezni az olyan te­rületek természeti .kincseinek gyorsabb ütemű kiaknázásá­ra, mint az európai ország­rész északi területei, Szibé­ria, Távol-Kelet, Kazahsztán és Közép-Ázsia”. Egy sor új ipari körzet és országos je­lentőségű ipari góc fog ki­alakulni ezeken a területe­ken. „Az új ötéves terv vala­mennyi szövetségi köztársa­ságban az ipar és a mező- gazdaság további fejlődésé­nek időszaka lesz” — mon­dotta Koszi gin. A gazdaságirányítás és a tervezés tökélesítésének kér­déseit érintve a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke rámutatott: „A gazdaságirá­nyítási rendszer átszervezé­sének fő vonalát megszabták az SZKP XXIII. kongresz- szusának határozatai. Orszá­gunkban ez vetette meg a gazdasági reform alapját, amely a szocialista gazdál­kodás lenini elveinek to­vábbfejlesztése”. Alekszej Koszigin közölte, hogy az új ötéves terv idő­szakában befejeződik az ösz- szes gazdaság önelszámolási rendszerű vállalatok átállí­tása az új termelési és ösz­tönzési rendszerre. Koszigin a továbbiakban kiemelte a hosszúlejáratú prognózisok nagy jelentősé­gét a komplex népgazdasági problémák megoldása szern- piontjából. Koszigin ezt követően is­mertette a szovjet emberek életszínvonala emelésének átfogó programját. Ez a program magában foglalja egyebek közt azt, hogy eb­ben áz évben a minimális havibér összege 70 rubelre emelkedik. Növelik a kólhozparasztók nyugdíj-minimumát. Emel­kedik az öregségi nyugdíj minimuma is, a tervek sze­rint az égész országban egy- idóben mintegy 20 százalék­kal emelik a piedagógusók és az órvosók fizetését, fel­emelik a diákok ösztöndíját. Egyharrttadával emelkedik a rokkantsági nyugdíj. 1974- bén bevezetik a gyermekne­velési pótlékot az olyan csa­ládok számára, amelyekben az egy családtagra eső össz­jövedelem nem haladja meg a havi 50 rubelt. Koszigin közölte, hogy a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresetét öt év alatt 20—22 százalékkal, a kolhozparasztoknak a közös gazdaságban végzett munká­ból származó keresetét 30— 35 százalékkal emelik. Az államkölcsönök vissza­fizetése 1974-ben kezdődik és az eredetileg kitűzött ha­táridőnél hat évvel előbb befejeződik. Koszigin rámutatott, hogy az új ötéves terv időszaká­ban olyan élelmiszerekből, mint a hús, a hal, a tojás, a zöldség, 40—60 százalékkal többet adnak el a lakosság­nak, ruházati cikkekből 35 százalékkal többet bocsáta­nak eladásra. Jelentősen emelkedik a hűtőszekrény­nyel, mosógéppel, tv-vei való ellátottság. Az ötéves terv végéré több mint meg- hatszorozódik a lakosság szá­mára forgalomba hozott gép­kocsik száma. Az új ötéves tervben biz­tosítani fogjuk az állami kiskereskedelmi árak stabili­tását — jelentette ki Koszi­gin. Az egyes árufajták ára az erőforrások felhalmozásá­nak mértékében fog csök­kenni. Az előirányzat szerint az 1971—75 években 565—575 millió négyzetméter lakóte­rületet építünk, ilymódon körülbelül 60 millió ember iakáskörülményeit javítjuk meg. A lakásépítkezéseket mindinkább olyan új tervek alapján fogják végrehajtani, amelyek a lakások kényel­mesebb beosztását, jobb fel­szerelését és berendezését te­szik lehetővé. Az új ötéves tervben meg fog oldódni még egy nagy politikai és szociális jelen­tőségű feladat — befejezzük az általános középfokú ok­tatás bevezetését. Ez min­denkinek széles körű lehető­séget biztosít majd arra, hogy hivatásérzetének meg­felelő foglalkozást válasz- szón. Továbbfejlődik a felső- és középfokú szakoktatás is. Mintegy 9 millió szakembert kívánunk kiképezni. A Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke a továb­biakban hangsúlyozta: „A 9. ötéves terv fontos felada­ta a gazdasági külkapcsola- toknak a nemzetközi mun­kamegosztás előnyei maxi­mális kihasználását célzó to­vábbi fejlesztése”. „A Szovjetunió gazdasági kapcsolataiban különös hely illeti meg a szocialista or­szágokkal való együttműkö­dést. „A KGST-országok közötti együttműködésben rejlő ha­talmas lehetőségek minden oldalú kihasználását nagy­ban elő fogja mozdítani a szocialista gazdasági integ­ráció jelenleg kidolgozás alatt álló programja”. A szónok megjegyezte, hogy a gazdasági, tudomá­nyos és műszaki külkeres­kedelmi együttműködés el­mélyítésére törekszenek. A Vietnami Demokratikus Köz­társasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársasággal is. „A Szovjetunió számos lé­pest tett a Kínával folyta­tott kereskedelem fejleszté­sére. Az é téren elért ered­mények azonban távolról sem felelnek • meg a két or­szág reális lehetőségeinek”. Koszigin közölte, hogy „A Szovjetunió külföldi gazda­sági kapcsolatainak kiszéle­sítését tervezi Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő or­szágaival. Sok ilyen ország­gal — például Indiával, Irán­nal, Algériával és másokkal —- kereskedelmi és gazda­sági együttműködésünk ma­gasabb fokra lép. A szónok kijelentette: „Mi hívei vagyunk az iparilag fejlett kapitalista országok­kal fennálló kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének. A Finnországhoz, Franciaor­szághoz. Olaszországhoz, Ja­pánhoz, az NSZK-hoz, Auszt­riához fűződő gazdasági kapcsolatainkban megmutat­kozik a hosszúlejáratú egyez­mények megkötésére irányuló tendencia. A továbbiakban kijelentet­te: „A Szovjetunió és a test­véri szocialista országok vál­tozatlanul a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­ért szállnak síkra. Nem tart­juk elkerülhetetlennek a há­borút, és ezért a két rendszer közötti gazdasági versengés hívei vagyunk. Ellenezzük a közös piac-típusú zárt cso­portosulásokat. A sokoldalú, bármiféle megkülönböztetés- | tői mentes gazdasági kapcso­latok mellett foglalunk ál­lást. Azok, akik arra számí­tanak, hogy károkat okoznak a Szovjetuniónak a gazdasá­gi kapcsolatok terén alkal­mazott korlátozások és meg­különböztetések útján, egyről megfeledkeznek: a Szovjet­unió olyan erőforrásokkal rendelkezik, amelyek teljes­séggel biztosítják önálló füg­getlen fejlődésének lehetősé­gét.” ■ „Az ötéves terv teljesítése óriási gazdasági-politikai je­lentőségű lesz az egész Szov­jetunió és külön-külön : min­den szövetségi köztársaság további fejlődése, hatalmas hazánk valamennyi népe szempontjából: még maga­sabbra fogja emelni hazánk gazdasági hatalmát, szebbé és jobbá, anyagi szempont­ból biztosítottabbá, a szelle­miek terén pedig tartalma­sabbá és; érdekesebbé fogja tenni az emberek életét.” A délutáni ülésen, amellyel kezdetét vette az irányelvek fölötti vita, sorrendben a kö­vetkezők szólaltak fel: Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán SZSZK minisztertaná­csának elnöke, Jevgenyij be- begyev, a leningrádi Kirov- gyár csiszolómunkása, Alek­szej Sibajev, a szaratovi te­rületi pártbizottság első tit­kára, Kurt Bachmann, a Né­met Kommunista Párt elnö­ke, Jorge del Prado, a Perui KP főtitkára, Dolores Ibár­ruri, a Spanyol KP elnöke,, Knüd Jespersen, a Dán KP elnöke, Muhammed Badzs- budzs, a Szíriái Baat Párt vezetőségének tagja, Lansan Diallo, a Guineái Demokrata Párt Politikai Bizottságának tagja. Szerdán délelőtt a kong­resszus folytatja munkáját. Heath sajtóértekezlete „Angliának az a vélemé­nye, hogy a Nyugat-Berlin- ről folyó tárgyalások döntik el, kívánatos-e az európai biztonsági értekezlet” — mondta ki kertelés nélkül Heath miniszterelnök kétna­pos bonni tárgyalásainak vé­gén tartott sajtóértekezletén, A továbbiakban igyekezett teljesen a Szovjetunióra há­rítani a felelősséget a tárgyá- lások végkimeneteléért A nyugatiák ismert formulájá­val kijelehtette, a tárgyalá­sók megmutatják májd iga­zán akarjä-e a Szovjetunió az enyhülést és a kölcsönös, kiegyensúlyozott Csapatcsök­kentéseket. AZ angol miniszterelnök a sajtóértekezlet nagy részében Anglia és a közös piáé tár­gyalásairól beszélt. Mint mondotta, Brandt-tál egyet­értésben, úgy véli, hogy a még megoldatlan problémák a nyár végéig tisztázhatók. Heath igyekezett azt a be­nyomást kelteni, hogy a csat­lakozási tárgyalások esetle­ges kudarca súlyos csapást jelentene egész Nyugat-Euró- pára, mert az Egyesült Álla­mok „elkedvetlenedne az egyesülésre képtelen Nyugat- Európa láttán”. Heath reálisnak nevezte a nyugatnémet kormány „ke­léti politikáját” és teljes tá­mogatásáról biztosítottá eb­ben a bonni vezetőkét. Mint kórábban voh Wechmar nyu­gatnémet szóvivő jelezte, a kél kormányfő azonosán ér­tékélte a fcyugat-Berlinfől indult tárgyalások eddigi sza­kaszát 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents