Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara - *fi fmer Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 82. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 19*1. április 7., szerda Korszerűsítik a vasast bányaüzemet Hat év alatt 231 millió forintot fordítanak a felújításra Tegnap az Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete megkezdte a Mecseki Szén­bányák vasasi bányaüzemé­ben a rekonstrukciót. A ter­veket és beruházási progra­mot az Egyesült Magyar Szénbányák már az 1969-es évben megtárgyalta, majd az 1970. I. negyedévében jóvá­hagyta. Ebből eredően az el­következő 6 évben a vasasi bányaüzem felújítására közel 231,5 millió forintot fordíta­nak. Az önköltséget terhelő ráfordítás 67,5 millió forint, vállalati hitel 49 millió, a fennmaradó összeget pedig az EMA biztosítja. A rekons- rukciós munkák befejezését 1976. év elejére határozza meg a program. Szón tag József, a vasasi bányaüzem fómérnökhelyet- tese részleteiben ismertette a terveket. — Nagyon vártuk az időt, amikor elkezdődhet az üzem teljes rekonstrukciója. Min­denki előtt ismeretes, hogy a 65 éves légakna és a 103 éves Petőfi szállítóakna szál­lítási kapacitása, a föld alat­ti feltételek és a külszíni lé­tesítmények már nem felel­nek meg a kor követelmé­nyeinek. Jelenlegi 1500 ton­na'nap aknakapacitást a re­konstrukció befejezésével 3 ezer tonna/napra kívánjuk emelni. A termelés növeke­désével párhuzamosan jelen­tős létszámnövelést nem ter­vezünk, a jelenlegi létszámot kívánjuk állandósítani. A tel­jesítmények növelése érde­kében a vasasi üzemben is áttérünk a 430 mm-es nyom­távról a 600 mm-es nyom­távra. A jelenleg használa­tos kis csilléket „nyugdíjaz­zuk” és helyettük a jól be­vált vagonetteket fogjuk be­Péeselt rendezi idei vándorgyűlését a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat A két jelentős történettu­dományi ág együttes, köz­ponti testületé, a Magyar Régészeti és Művészettörté­neti Társulat évente — meg­hívások alapján — más-más városban tartja meg vándor­gyűlését. 1971-ben a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum hív­ta meg a társulatot. A háromnapos tudományos tanácskozást május 20—22. között rendpzik meg Pécsett. A tudományos ismeretszer­zési programról az esemény házigazdája, a vendéglátó múzeum gondoskodik: be­mutatja működését, fonto­sabb tudományos munkáit, s a városnéző, műemlék-ismer­tető sétákon természetesen kalauzolja a résztvevőket. Tervek szerint az első napon két szekcióban, felkért elő­adókkal tartanak tematikus régészeti illetve művészettör­téneti ülésszakot. Az előadá­sok témái a város illetve a táj régészeti, művészettörté­neti sajátosságaihoz kötőd­nek. i A művészettörténeti szekció tudományos ülése például a pécsi képtár és a XX. századi magyar képző­művészet témakörében hang­zik el. A második és a har­madik napon Pécs-Baranya műemlékeivel ismerkedik a vándorgyűlésen résztvevő több, mint 100 tudós, szak­ember és müzeumbarát. állítani. Az elképzelésünk az, hogy teljesen gépesítjük a föld alatti szállítást — auto­matizálunk — és ahol a geo­lógiai körülmények engedik, ott áttérünk a gépi jövesz- tésre. Műszaki fejlesztés szempontjából ez azért fon­tos, mert az összüzemi fej- teljesítmények növelését csak így tudjuk elérni. Elsősorban gépesítéssel és automatizá­lással lehet az egyre na­gyobb mértékben jelentkező létszámhiány ellenére a ter­melést növelni. A rekonstrukciós munkála­tok befejezésével megkezd­jük a mélyszintek újbóli fel­tárását. Ezzel elérjük, hogy a szén a jelenlegi 3800 he­lyett körülbelül 4500 kalóri- ás lesz. Elképzelésünk az, hogy a felújítást a jelenlegi VII. szinti rakodóig végez­zük el, az alatta lévő szin­teket vízzel elárasztjuk. Eze­ket a szinteket egy későbbi időpontban fogjuk feltárni a termelésnek megfelelő ütem­ben, új szintosztás szerint. A jelenleg rendelkezésünk­re álló szénvagyon 28 millió tonna, ami több mint 30 évig biztosítja a vasasi bánya­üzem termelését — fejezte be a főmérnökhelyettes nyi­latkozatát. A kilencedik ötéves terv irányelvei as SZKP kons,ress%usánah napirendjén A gazdaságépítési tervek célja a kommunista társadalom létrehozása Alekszej Koszigin előadói beszéde Kedden délelőtt folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. Az ülés napi­rendjén a kilencedik ötéves terv irányelveinek előterjesz­tése szerepelt. Az erről szóló előadói beszédet Alekszej Koszigin miniszterelnök tar­totta. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden az SZKP kongresszusán előterjesztette a Szovjetunió új ötéves nép­gazdaságfejlesztési tervének irányelveiről szóló beszámo­lót. Koszigin kijelentette, hogy az új szovjet ötéves terv fő feladata: .,Biztosítani a nép anyagi és kulturális életszínvonalának lényeges emelését, a szocialista ter­melés fejlesztésének gyors üteme hatékonyságának nö­velése alapján, a tudomá­nyos és műszaki fejlesztés­nek és a munkatermelékeny­ségnek emelkedése meggyor­sításának alapján”. „A párt által következete­sen megvalósított lenini kül­politika — mutatott rá a szónok — az agresszív im­perialista erők fokozódó el­Szovjet űrha jósven (légek Győrött A hazánkban tartózkodó í szovjet űrhajós és tudóskül­döttség két tagja — Borisz j Rogyionov professzor, a mű­szaki tudományok doktora, a Szovjet Tudományos Akadé­mia űrkutatási intézetének osztályvezetője és Anatolij Filipcsenko űrhajós' ezredes, a Szovjetunió hőse — Olég . Georgijevics Koroljevnek, a budapesti szovjet nagykövet­ség első titkárának és Berecz Jánosnak, a Külügyminiszté­rium pártbizottsága titkárá­nak társaságában kedden Győrbe látogatott. Az MSZMP megyéi szék­házában Pataki László, a Megyei Pártbizottság első tit­kára adott fogadást a vendé­gek tiszteletére és tájékoz­tatta őket a megye politikai, gazdasági és kulturális éle­téről. A tájékoztató után a ven­dégek felkeresték a Magyar Vagon- és Gépgyárat, ahol Varga Tibor, a gyár pártbi­zottságának titkára mondott üdvözlő beszédet, majd Tóth Béla, a vállalat közgazdasági osztályának vezetője számolt be a 75 éves gyár múltjáról és jelenéről. A szovjet űrhajós küldött­ség tagjai délután nagygyű­lésen találkoztak a városi ta­nácsház dísztermében a győ­ri üzemek, intézmények, hi­vatalok képviselőivel. lenállása mellett Is új győ­zelmek születtek a békéért, minden nép szabad fejlődé­séért, a társadalmi haladá­sért vívott harcban”. „Gazdaságépítési tervein­ket a nagy célnak — a kom­munista társadalom létreho­zásának rendeltük alá” — mondotta Koszigin és hang­súlyozta, hogy a kilencedik ötéves terv irányelveinek megvitatásakor „kifejezésre jutott, hogy egyhangúlag he­lyeslik a pártnak a kommu­nizmus anyagi és műszaki bázisa létrehozására, a gaz­daság fejlesztésének meg­gyorsítására, a nép életszín­vonalának további emelésé­re irányuló politikáját”. Az elmúlt ötéves terv tel­jesítésének eredményeit érintve Koszigin kijelentet­te: „Az elmúlt ötéves terv igen fontos eredménye, hogy sikeresen teljesítették a pár­tunk XXIII. kongresszusa ál­tal megjelölt politikai és alapvető társadalmi-gazdasá­gi feladatokat”. A szónok közölte, hogy az elmúlt ötéves terv évei alatt a nemzeti jövedelem 41 szá­zalékkal, az ipari termelés 50 százalékkal, a kiskereske­delmi áruforgalom 48 száza­lékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig 33 szá- zalékkkal emelkedett. „Ami a gazdaságfejlesztést illeti, a nyolcadik ötéves terv teljesítése magasabb szintre emelte a népgazdaságot — mondotta a szónok. ..Szociális' téren: emelke­dett a lakosság anyagi jólé­te és kulturális színvonala Javult a munkások és a kol­hozparasztok szakmai-mű­szaki felkészültsége. Mint megelőzően is, biztosítottuk a munkaképes lakosság tel­jes foglalkoztatottságát”. „Biztosítani a nemzeti jö­vedelem emelkedésének ma­gas ütemét, az ország erősí­tésének és a dolgozók jóléte emelésének érdekében helye­sen elosztani a nemzeti jö­vedelmet — ez a mi terve­zésünk alapvető feladata.” Koszigin közölte, hogy az utóbbi öt évben a nemzeti jövedelem egésze óriási ösz­szeget. 1 billió 166 milliárd rubelt tett ki. „Annak illuszt­rálására, hogy milyen óriási ez a szám, emlékeztetek ar­ra, hogy. a hetedik ötéves terv egész időszakában (1961 —1965) a nemzeti jövedelem összege 840 milliárd rubel volt és a háború előtti öt esztendőben (1936—1940) csupán 154 rrrilliárd rubel” (mindezeket az adatokat az 1965-ös bázisárakon határoz­ták meg). A nyolcadik ötéves terv éveiben megtermelt nemzeti jövedelemnek körülbelül há­romnegyedét a fogyasztásra használták fel. Koszigin rámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben — amelyet a kommunizmus útján való további előreha­ladás terveként jellemzett — a nemzeti jövedelem évi. át­lagos összege eléri a 325 mil­liárd rubelt, a kilencedik öt­éves terv egészét tekintve pedig 1 billió 625 milliárd rubelt tesz majd ki. Az új ötéves terv egymással szer­vesen összefüggő alapvető sajátosságait így jellemezte: Először: az új ötéves terv­re jellemző azoknak az erő­forrásoknak a jelentős növe­lése, amelyeket az állam a népjólét emelésére fordít. A nyolcadik ötéves tervben ezeknek a forrásoknak a nö­vekedése 57 milliárd rubelt tett ki, a kilencedik ötéves terv során pedig ugyancsak e növekedés eléri a 75—81 milliárd rubelt. Másodszor: az egész társa­dalmi termelés intenzívebbé válik és növekszik hatékony­sága a tudományos-műszaki haladás lényeges meggyorsí­tása alapján. Az előadó hangsúlyozta, hogy az új öteves tervben fenntartják a népgazdaság magas fejlődési ütemét. A nemzeti jövedelem az ötéves időszak alatt 37—40 száza­lékkal, az ipari termelés vo­lumene 42—46 százalékkal (az a-szektoré 41—45 száza­lékkal, a b-szektoré 44—43 százalékkal), a mezőgazda- sági termelés évi átlagos vo­lumene 20—22 százalékkal emelkedik. „A 9 ötéves tervben nagy lépést fogunk tenni a társa­dalmi termelésre mind na­gyobb befolyást gyakorló műszaki-tudományos forra­dalom vívmányainak reali­zálása felé vezető úton”. Koszigin hangsúlyozta az egységes állami műszaki po­litika kidolgozásának és kö­vetkezetes végrehajtásának szükségességét, és felsorolta ennek a politikának a fő fel­adatait. Egyebek közt a mun­kaigényes folyamatok nagy­arányú gépesítését. Koszigin hangsúlyozta, hogy a kilencedik ötéves terv az iparban a munkater­melékenység 36—40 százalé­kos növelését irányozza elő. szemben az előző ötéves tervben előirányzott 32 szá­zalékkal. A kolhozokban és a szovhozokban 37—40 szá­zalékkal kell növelni a mun­katermelékenységet, míg 1966 —1970-ben a növekedés 35 százalék volt. A munkater­melékenység növelése révén kell biztosítani a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jö­vedelem egész növekedésé­nek 80—85 százalékát. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar és olasz pártvezetttk találkozója A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán résztvevő magyar és olasz pártküldöttség találkozott és szívélyes, elvtársi szellemben eszmecserét folytatott a két testvérpárt kapcsolatairól, külpolitikai kérdésekről, va­lamint a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű problémáiról. A találkozón a Magyar Szocialista Munkáspárt ré­Pécsett. a Légszeszgyár utca vasút alatti kanyarjánál épül a TíPDASZ számítóközpontjá­nak rsupaüveg épülete. A közel 10 millió forint értékű üzemépület műszaki átadását március vegén kezdik meg. Ezt követően parkosítják a környékét is. A párkányzat zománc díszítését Lantos Ferenc pécsi festőművész tervezte. Erb János felvétele széről részt vett: Kádár Já­nos, a Központi Bizottság el­ső titkára, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagjai, az Olasz Kommunista Párt részéről: Enrico Berlinguer főtitkár­helyettes. Giancarlo Paletta, a Politikai Bizottság tagja. Sergio Segre és Giovanni Cervetti, a Központi Bizott­ság tagjai. Hc^cs harcok Kelet-Pakisztánban Továbbra is heves harcok­ról érkeznek jelentések Ke- let-Pakisztánból. Jessore vá­rosban és környékén az Ava- mi Liga felszabadítási had­serege összecsapott a pakisz­táni kormány csapataival. Egyesek több ezer halottról beszélnek. Jessore környéke valóságos sivataggá változott a soroza­tos bombázások következté­ben. Mintegy 25 falu teljesen elpusztult. A falvak lakossá­ga most az indiai határ felé menekül. Calcuttából származó hírek arról számolnak be, hogy a pakisztáni hadsereg talajt veszít Kelet-Bengália északi részén, de jelentős csapat­összevonásokat hajt végre Jessore körül, mivel a város birtoklása gyakorlatilag egyel jelent az egész vidék feletti ellenőrzéssel. Az AP amerikai hírügy­nökség kedden délután gyors­hírben jelentette, hogy Ká­rnál Hussain, az Avami Liga főparancsnokságának égjük tagja önként megadta magát a daccai katonai hatóságok­nak. Hussain a március 26- án kirobbant pakisztáni vi­szály előtt utazott Daccába. hogy alkotmányjogi kérdé­sekről tárgyaljon .Tahja Khan elnökkel. Folj'tatódik a külföldi ál­lampolgárok elszállítása Ke- let-Fakisztánból. ¥

Next

/
Thumbnails
Contents