Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-03 / 79. szám
6 DUNANTCLl NAPLÓ 1971. április 3. Előhal, grill-csirke és sült kolbász Pécs legkorszerűbb húsboltja Kellemes meglepetés a környékbelieknek, öröm a pécsieknek: újjávarázsolva, bővítve és korszerűsítve nyílt meg a Kossuth Lajos utca és az Irányi Dániel tér sarkán lévő húsbolt. Ki kellett cserélni a megtöredezett csempéket, kopott pultokat. A fokozódó igények azt is megkövetelték, hogy a vevötér az eddiginél nagyobb legyen. Közel félmillióba került az új raktárhelyiségek kialakítása, a minden igényt kielégítő új belső berendezés. A vásárló jóleső érzéssel léphet a boltba. Két és fél méter magasságig hófehér csempe fedi a falakat, akár egy laboratóriumban. Az árukat jellegük szerint csoportosítva kínálják. Külön á tőkehúst, tálcákon az újdonságnak számító szeletelt húst, míg a sokféle szalámit, hurkát, disznósajtot, rakott májat és nyelvet a norvég hűtővitrinből választhatják ki a vevők. Bevezették a grillcsirke árusítását és állandóan sütnek hurkát, kolbászt. Az üzlethez nagy méretű haltároló is épült, amely lehetővé teszi az élőhal értékesítését. Már a nyitás napján igen sok fogyott a szeletelt halból. s a külön is kapható halbelsőségből. Nem hiányzik a frissen vágott csirke és a különféle mélyhűtött baromfi húsok. Bőségben van füstöltáru, csülök, combhús és természetesen húsvéti csavart sonka. Az üzlethez hasonlóan megszé- ' pültek a raktárak is. Mintegy '10 négyzetméter alapterületű hűtőkamra szolgálja a folyamatos ellátást. Külön csontozó és előkészítő helyiségben dolgoznak a hentesek. A bolti'dolgozók részére természetesen megfelelő szociális helyiségeket is kialakítottak. Pillanatonként nyílik az ajtó, nagy a forgalom. Havi átlagban 900 ezer forint értékű áru fogyott Itt tavaly és ilyen kedvező körülmények között várhatóan tovább emelkedik. Igen nagy áruválasztékkal nyitott a húsbolt. a sok tetszetős finomság láttán szinte csemegeboltban érezheti magát az ember. Jönnek ide a várus minden részéről, betérnek a piacon járók, felkeresik a vidékielv. A húsbolt dolgozói szeretnék, hogy a vevők a későbbiekben se csalódnának. (—) Füstölt medvecomb és tengeri pók A KIRÁLY SZAKÁCSA Vadászatorí a capuitalai maharadzsával AQID FÓRUMA Lakáscsere A márványpalotának 300 szobája vblt, s a baldachinos ! ágyak, faragott bútorok kö- j zött királyok, királyfiak és j hercegkisasszonyok éltek. A | hajnalig tartó lakomákon se- i lyemben, bársonyban pom- ! páztak a hölgyek, s rajtuk káprázatos ékszerek. Az asztalokon bőséggel volt déligyümölcs, bódító görög bor. s a színarany tálak egzotikus ételek alatt roskadoztak. A királyi szakácsok már hajnal óta dolgoztak a sok finomság elkészítésén... Azt hinné az ember, hogy ezek a sorok valamilyen meséből valók. Ezúttal azonban nagyon is valós dolgokról esik szó. A márvánnyal díszes, hatalmas palota ma is áll, Bukarest szívében, a Calea Victoriein. Valóban 300 szobája van a négyemeletes neobarokk stílusú épületnek, amely a román királyok palotája volt 1944-ig Napjainkban a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának rezidenciája és otthont ad a Szépművészeti Múzeumnak is. Pécsett él Janik Lajos nyugdíjas rendőrőrmester, aki 1923-tól 14 éven át dolgozott itt a Hohenzollern család leszármazottai körében. Az egykori királyi szakács — mint a belső személyzethez tartozók általában — ismerte a királyi család tagjaihoz fűződő intimitásokat. mondhatni a kulisz- szák mögé látott. Élményei valóban mesébe illők, s a nem mindennapi eseményekről a szemtanú hitelességével beszél. 1928. Bukarest. Az ország a gazdasági válság hálójában vergődik. Zsúfolásig telve az éjszakai menedékhelyek. A gyárak előtt, s az utcákon munkanélküliek, csavargók ezrei. A lerongyolódott Janik Lajos a Zsil völgyéből jött munkát keresni a fővárosba.. Egy napon, amikor a királyi palota környékén nézelődött, megszólította az udvari felügyelő és beajánlotta a királyi főszakácshoz mindenesnek. Ez rendkívüli szerencse volt. — Örömmel vállaltam bármilyen munkát, hogy szállásom és élelmem legyen. Hetekig ámulatban éltem, nem tudtam betelni a sok gyönyörűséggel. A munka, amit vállaltam, nagyon kemény volt. Megesett, hogy csak négy személyre főztünk, de nemegyszer háromezer va- csoravendég volt a palotában. Éjféltájban végeztünk és olyan fáradtak voltunk, hogy legtöbbször csak a konyhaasztal alá dőltünk le néhány órára. Hajnalban ismét talpon kellett lenni, készíteni a reggelit. Három évig kuktáskodtam, mire elsajátítottam- a szakács-mesterséget. Tulajdonképpen úgy kellett ellesnem a szakma titkait, mert a főszakács féltve őrizte tudását. Zsebében j rejtegette a fűszereket és kiküldött, hogy ne lássam, milyen ételt mivel ízesít. Lassanként azonban én is értettem már a franciás saláták, spanyol levesek, angol pudingok és különböző ételkülönlegességek elkészítéséhez. — Kinek a szájíze szerint készültek az ételek? — Amikor a palotába kerültem, még élt Mária anyakirályné. és fia, II. Károly uralkodott. Felesége, a görög Elena külön élt tőle. többnyire firenzei palotájában tartózkodott. Akkor kezdték meg a palota legnagyobb, részének újjáépítését. A trónörökös Mihály itt gyere- keskedett és 1940-ben apját megbuktatva ő lett az uralkodó. Állandó vendég volt egy magas rangú hölgy, Lu- pes úrné. Az ő társaságában töltötte a király legtöbb idejét. Neki is volt egy palotája Bukarestben, ahpl gyakran adtunk hidegvacsórát a kártyapartik alkalmával. Az ételek Károly király ízlése szerint készültek, természetesen ezen túl néha 5—6 egyéni kívánságot is kielégítettünk. Mihály gyakran járt a konyhában. Nézte, hogyan készül kedvenc étele, a spenóttal gyúrt sajtos galuska. — Milyen fogások kerültek a királyi asztalra? — A hétköznapi ember számára szokatlanok. Bevallom, nekem nem nagyon ízlettek. Sokféle fűszerrel dolgoztunk, így többek között állandóan használtuk a borshoz hasonló méregerős háint. Az étlapon m gtalálható volt a portugál osztriga, különféle halak, rákok, sőt polip és tengeri pók is. Az elmaradhatatlan előételek halakból, zöldségfélékből készültek. a nálunk is ismert ma- jonézes salátákhoz hasonlóan. Különlegességeink közül talán a gászpácsó nevű spanyol leves ízlett leginkább a vendégeknek, amely nyers uborka, paradicsom, tök és banán levét tartalmazta. Karácsonykor és újévkor angol pudingot tálaltunk fel. Fagy- gyúból, búzadarából, cukrozott gyümölcsből és mazsolából konyakkal, rummal és maiagai borral gyúrtuk. Két hónapig pihentettük hidegen és tálalás előtt két órával formában főztük ki. [ le angol és lengyel vendége- | ken kívül eljött egyszer 16 ■ feleségével a capurtalai maharadzsa is. Nagy gondban voltunk, vajon mit adunk a maharadzsának. Szerencsére hozott magával szakácsot, és dicséretnek számított, hogy mégis a mi főztünkel ette. Hajnali háromkor erős reggelit, pörköltet, töltöttkáposztát és rostonsülteket fogyasztottunk. Délben legtöbbször gulyás volt. este hidegsültek, vadak és mindig akadt füstölt medvecomb. Nézegetjük a térképet. Piros pontok jelzik az utat. amelyen a 9 vasúti kocsiból álló királyi különvonat bejárta Európát. A hatalmas luxusjachttal megfordultak a legrangosabb tengeri fürdőhelyeken. — Útjaink közül talán legemlékezetesebb a londoni, | ahol részt vettünk V. György l angol király temetésén. A mái angol királynő. Erzsébet akkor még gyereklány volt, s a konyhába tévedve a ha- j tálmas vörösréz üstök körül ! lábatlénkodött. Angliában TI. ! Károly is adott vacsorát, pu- 1 liszkás töltöttkáposztát. A | király és kísérete heteket ; töltött Balcsikban, a híres ' tengeri fürdőhelyen. ahol j Mária királynénak ’ volt egy , palotája. Hajóval jártunk Iz- | mirben és Konstantinápolyban. A törökök birkafaggyúval főztek, s a király képte- J len volt megenni a szokat- | lan ételeket. Esténként visz- I szaszökött a hajóra vacsoráz- I ni... * í Miközben egymást érték a dáridók, Romániában egyre súlyosbodott a helyzet, bevezették a királyi diktatúrát, mozgolódott a fasiszta érzelmű vasgárda, szaporodtak a munkástüntetések. Károly törte le az agrivtei munkások tüntetését, I. Mihály pedig a palota előtt lövetett a tüntetők közé. A palotában tilos volt a politizálás, a személyzet tagjai közül azonban sokan jártak titokban munkásgyűlésekre. Ekkor már vége felé járt a II. világháború. Janik Lajos megszökött a királyi palotából és Magyarországra érve még az ország teljes felszabadítása előtt jelentkezett rendőrnek az MKP felhívására. A közrend megszilárdítása után ugyancsak belügyi állományban, szakácsként dolgozott Pécsett 1960-ig. Az állampolgárok meglévő lakásaikat nagyobbra, vagy kisebbre, más komfortfokozatúra cserélik, igényeiknek, szükségleteiknek megfelelően. Ezért szükséges a lakáscserével kapcsolatos kérdéseket is megfelelően szabályozni. Ezt leszi az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet, akkor, amikor a 90—93. §- aival előírja a lakáscserével kapcsolatos magatartást. A rendelet 90. §-a szerint a BÉRLŐ a lakást másik lakásra elcserélheti. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a bérlő a lakást esetleg több lakásra cserélje el. A lakáscsere-szerződést minden esetben írásban kell megkötni A lakáscsereszerződés csal: akkor tekinthető érvényesnek, ha a lakáscseréhez a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, ■ b) nem állami lakás esetében a bérbeadó, c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzájárul. A lakáscseréhez olyan tanácsi bérlakás esetében, amelyre közületi szervet többszöri bérlőkiválasztási jog illeti meg, a közületi szerv hozzájárulása is szükséges. Bérlőtársi jogviszony fennállása esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a már fentebb ismertetett hozzájáruláson túl a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges. Abban az esetben, ha a cserével érintett tanácsi bérlakások különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, a lakáscsere-szerződés BÁRMELYIK érintett lakásügyi hatósághoz benyújtható. A határozatot az a lakásügyi hatóság hozza, amelyhez az iratok utolsóként érkeznek. Kérdésként merül fel, hogy | a lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást mikor KÖTELES megtagadni ? Akkor, ha a) a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna, b) a lakáscseréhez a már ismertetettek szerinti érdekelt személyek nem járultak hozzá, c) társbérleti lakrész cseréje esetében a lakásrészbe tartósan beteg személy kerülne, illetőleg az abba együtt beköltöző személyek száma meghaladná a lakásrésznek a lakásigény mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképességét. A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja, ha a) a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigény mértékének alsó határát meghaladó, de annak felső határát meg nem haladó — az elcseréltnél nagyobb — szobaszámú lakáshoz jutna, b) a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosz- szabb lakáskörülmények közé jutnának. A lakásügyi hatóság csak a tanácsi bérlakás vonatkozásában határoz. Ha a csereszerződés során másként nem állapodnak meg a cserélő felek, akkor a bérlővel együtt költözik valamennyi személy, aki a lakásban lakik. Lehetőséget biztosít a rendelet arra is. hogy a felek megállapodása alapján az albérlő a lakásban maradhat. A lakáscsere-szerződésből eredő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. PÓDIUM Az amúgy is mozgalmas életet gyakran tarkították vadászatok, külföldi utazá- I sok. A laposnyai vadászatok | igen híresek voltak. A belga j és svéd királyok, a különfé- i Királyok, lakomák, paloták. Mindez olyan távolinak tűnik. Ma már csak a mesélt kezdődnek így: Volt egyszer, hol nem volt egy király, aki egy hatalmas márványpalotában élt... Wesztl Márta A HÁROM TARTALÉKOS. Ezzel a címmel forgattak egy új bolgár vígjátékot, amelyben az egyik főszerepet Szabó Tünde játss:a. A művésznő most ismét Bulgáriába utazott, utószinkron céljából. NÁDOR-EST PESTEN. A pécsi Nádor érterem április 17-én saját estet rendez Budapesten a Duna Intercontinental Szállóban. Ezen Kovács Árpád zenekara játszik majd. A Nádor-est hetén a mohácsi Kovács István tamburazenelzara is fellép az Intercontinentalban. HÁROM KIRÁLYOK CSILLAGA. Magyar, francia, dán és még több ország művészei közösen alkotják Rényi Tamás új filmjét, a Három királyok csillagát. Ebben szerepet kapott Pásztor Erzsi, a Pécsi Nemzeti Színház tagja is. — Gyermekrajz kiállítás Komlón. Komló várossá nyilvánításának 20 éves évfordulója alkalmából április 4- én délelőtt 10 órakor gyermekrajz kiállítás nyílik a Május 1. Művelődési Házban. A módszertani bemutatóval egybekötött kiállítást Rácz Sándor művelődésügyi osztályvezető nyitja meg. Komolytalan rovat Senki nem szólhat azért, hogy én nem érzem át a beosztottak, elárusítók sorsát. Soha, egyetlen hivatalban vagy boltban még nem hó- börögtem. Panaszkönyvbe mindössze két ízben írtam be, akkor is dicséretet. Hogy engem nem bántottak eddig? Na ezt nem állítom! Előfordult már, hogy lelkivilágomba tapostak, köszönésem sem fogadták, hosz- szan és kitartóan bámulhattam az eladó pultot, miközben a 17 éves elárusítók 15—20 percen keresztül megbeszélték a világ sorsát, az esti randevút, miközben én voltam számukra H. G. Wells „Láthatatlan ember”-e. Még erre sem gerjedtem be, inkább elviseltem a packázást. Igazam volt-e? Alig hiszem, de hát ilyen szelíd a természetem. Jenő bátyám példája, — akivel soproni telelésem alatt hozott össze a sors. — mindörökké előttem lebeg. Jenő bátyám túl volt a hetvenen, de nem látszott hat- vannak se. Minden lánynak 1 TANMESE MINDENFÉLE KISZOLQALÁSRÓL és asszonynak udvarolt. Mindenki őt hívta kártyázni, játszani, már, amilyen dévaj szórakozások egy SZOT üdülőben akadnak. Ha egy pohár vizet hozott a pincér, azt utánozhatatlan kedvességgel köszönte meg, borravalóval sem fukarkodott. Csoda nyugdíjas volt. Zűrzavaros fiatalsága lehetett, mert azt a rutint, amivel ö rendelkezett, csak egy élet alatt lehetett összeszedni. Amellett még az is gyanús volt, hogy kizárólag záróra után lehetett ágyba lök- dösni. Ébrenlétének legszebb korszaka hajnali két óra volt. A reggeli nem érdekelte. Mindezzel együtt Jenő bátyám a legaranyosabb ember volt, akivel valaha találkoztam. Mégis egyszer konfliktusba keveredett. Átment a másik SZOT üdülőbe, ahol szintén volt valami vendéglő és éppen ismerkedési est volt Szólt a pincérnek és kéri két üveg sört. A sört nem hozták, mert olyan időszak volt már, hogy inkább pezsgőt szerettek volna hozni, meg más töményt. Jenő bátyám söre körülbelül annyi izgalmat váltott ki, mint a pattogatott kukorica. Az öregúr tűrte egy ideig, végül utolérhetetlen kedvesen megkérdezte a pincért, hogy miért nem hozza a sörét? — Mit gondol hány kezem van?! Ezzel « pincér jelezte, hogy a kezei nem sör hordására teremtődtek. Jenő bátyám modora nem változott, csak ennyit mondott: — Én itt nem biológiai rejtélyekkel foglalkozom, a sörömet kértem öntől. — Én meg nem hoztam! — mondta pincérünk afölött érzett felháborodásában, hogy ilyen semmiségekkel zaklatják. Jenő bátyám a. történet egész ideje alatt nem változtatott a hangján. Ugyanúgy mondta: — Én önt nem sértettem meg. ön engem igen. Én még életemben sértést el nem tűrtem. Kérem, küldje ide a főnökét! A pincér még háborgott egy verset, majd küldte az üzletvezetőt. Az üzletvezető [ dacos volt, mert egy vidám társaságból kellett kikászálódnia és ráförmedt Jenő bátyámra: — Hát maga mit akar? A hang változatlan volt a szöveg azonban figyelemreméltó. — Az ön pincére megsértett. Én ezért kérettem önt ide. Erre ön is megsért. Kérem a panaszkönyvet és most már mindkettőjük ellen panaszt teszek. A panaszkönyv emlegetése az üzletvezetőre olyan hatás- j sál volt, miaf « magyar va- | logatottra a korholás. Egykedvűen azt mondta: — Azt hiszi• áérünk ilyen marhaságokra?! Jenő bátyám következetes ember volt: — Kérem, küldje ide az I üdülő gondnokát! A gondnok megjelent, Jenő bátyám előadta panaszát, amire a főisten azt felelte: — Ugyan mire jutnánk, ha ilyen baromságokkal töltenénk az időt! Csuda pechje volt Jenő bátyámnak! Válogatotton szemtelen emberekkel került ösz- sze. Ez azonban őt egy pillanatra sem hozta ki a sodrából, csak ennyit mondott: — Bízom abban, hogy fog még rá időt szakítani. Legyen olyan kedves és adja meg felettes hatóságának a címét! I Erre bizonyos ordibálás keletkezett, de nem Jenő bá- i tyám ordibált. Vele ordibál- j tak. Végül megkapta a címet. | Ezen az estén nem történt más. De mielőtt lejárt volna a turnus, Jenő bátyám a következő helyről kapott választ. Egyet az Országos Szakszervezeti Központtól, melyben elnézést kértek tőle az udvariatlanságért és ígérték, hogy ez többé nem fordulhat elő. Kapott levelet a Belker. Minisztériumtól, melyben szintén bocsánatai kértek az incidensért és megígérték■ hogy többet ez nem fog előfordulni. Kapott a helyi kereskedelmi főnökségtől is. aki szintén bocsánatot kért stb.... Azt hiszem a dologban nincs semmi csodálatos. Kétségtelenül az öregúr szépen fogalmazott, de mással ellentétben megtette azt, amit nagyon kevesen vállalnak, elment addig, amíg a sértésért elégtételt nem kap>ott. Mi köznapi emberek belenyugszunk az elején és ezért könnyű és érdemes bennünket megsérteni Szöllősy Kálmán
