Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

1971. április 3.

DUNANTCL* NAPLÓ

1

„Ez a gyerek nem lesz mafla!'

ÜNNEPI ASZTAL

Háborúskodás a grundokon

Kézimunkák

műanyagfonalból

Pontosan három évvel ezelőtt kezdett polipropilénszálat gyártani — szőlőköto- zés céljára — a Kender-, Juta- és Textilipar. A finoman sustogó fóliaszál azonban meglepetésre, elsősorban a nők körében aratott nagy sikert. Felismerték, hogy ez a szál nemcsak a szőlő, vagy a virág kötözésére, hanem különféle kézimunkák (szatyrok, táskák^ nyári kalapok stb.) horgolásához is alkalmas.

A szakemberek pedig, különösen e nagy érdeklődés láttán, nem késlekedtek soká az újabb meglepetéssel. „Legyen a kézimunkázáshoz a mostaninál még szebb és jobb mű-fonal”, mondták, ■ megjelent a gyapjú karakterű, úgynevezett textúráit műszál. Az ízlésesen gombolyított és a legkülönbözőbb pasztell színekben kapható fonálból hat kilométer tesz ki egy kilót, mosással tisztítható.

Ha a boltban a vásárlókat megkérdezzük, ki mire használja fel a polipropilén-fonalat, nagyon érdekes válaszokat kapunk. Készül belő- - le: ízléses hajszorítópánt, hagyományos pamutszállal ösz- szefogva téli, anélkül nyári sapka, kalap, színházi táska, öv, zsabó, ruhaszegély, asztali szett, faliszőnyeg, tv- papucs. Vékony 6zálú Acryl- íanallal összefogva, laza horgolással vagy kötéssel váll- kendőt, hosszú nadrághoz (természetesen bélelve) nagyon szép tunikát, vagy mellényt készíthetünk.

i Elterjedt játék ma is a rabló-pandúr. Gyermekjáték, kamaszjáíék — és mindenki volt serdületlenebb is, amikor az volt az öröm, ha célba talált a homokból gyúrt „bomba".

Csakhogy — főként lakótelepeken — olyan hadszínterek alakulnak ki, ahol a pandúrok szerepét sok helyen a felnőttek veszik át. Elkeseredett idős emberek í panaszkodnak, joggal a ház j gyerekeire: nem tudunk velük szót érteni, nem tudjuk nekik megmagyarázni, hogy ne az idős lakók ablakát bombázzák focizás ürügyén. [ Talán beszéljenek a gyere- | kék szüleivel?

Szaporodnak az ilyen pa- j nászok, s elfajulnál! a viták. í Jogi tanácsot kért a szerkesztőségünktől egy édesanya: a házban lakó gyerekek összeverekedtek, s az egyiknek az édesapja úgy tett igazságot, hogy a kisebbiket — köztük a panaszt- tevő fiát is — alaposan elnáspángolta: mondván: „ha apád nem teszi meg — itt vagyok én!” Nem a jogi esetet akarjuk boncolgatni — a legtöbb ember úgyis tudja, hogy a gyerekek bántalmazását még szüleinek is tiltják a paragrafusok. De a puszta jogi tényállás mellett | is van tanulsága egy-egy i ilyen ügynek.

1 Talán azzal kellene kezdeni, hogy a gyerekháborúk tükörképei a felnőttek hideg- és melegháborúinak. Mert ritka gyerek az, amelyikkel szülei nem tudják megértetni, ha akarják, hogy az udvarnak, a játszótérnek melyik részén játsszon, hogy ne zavarjon senkit és ne üsse a kicsiket. Naiv feltételezés? Nem, bizonyára nem az —, ha ugyan a gyerek nem ahhoz szokott, hogy szülei is pofonnal támasztják alá érveiket. Akit ütnek, az igyekszik ütni — havisz- szaütni nem sikerül, üti azt, aki védtelen. Ha gorombák a gyerekkel a felnőttek, valahol megtorolja. Kiállítja nagyjából a bizonyítványt a családról is: ha otthon nincs becsülete a nagymamának, nagypapának, az idős szomszéd nénit se veszik semmi- f be. Láttam édesanyát, aki j alig tudta leplezni örömét, j amikor az óvónéni panaszkodott: Pistike megverte a pajtását. „Na végre — gondolta az anyuka — nem lesz mafla ez a gyerek. Már nemcsak ót ütik, ő is tudja használni az öklét.”

Csakhogy felkavarjuk a vizet akkor is, ha többet használna, esetleg mindent gyógyítana, két jó szó. Eljár a kezünk akkor is, ha értelmes beszédre lenne' szükség — talán mert ütni egyszerűbb, mint mondani. Talán még végig se gondoltuk a sérelmet, már meg is szereztük magunknak az

elégtételt. Hirtelenek vagyunk, mi, okos felnőttek egymással is, a gyerekkel is.

Nem születtünk valahá- nyan pedagógusnak, de gyerekeink vannak. Neveljük őket, ahogy tudjuk — a jó szándék megvan bennünk. De nem torzítanak-e nagyon a rossz tapasztalatok? ütöttek bennünket? Mi is ütünk. Tiltották nekünk? Mi is megtilthatjuk. Tudom, egyik oldala ez a kérdésnek — hiszen sokan meg azt

mondják: „ilyenek ezek a mai fiatalok, mert nem vagyunk szigorúak. Én nagyon jól- nevelem a gyerekem, de a szomszéd bezzeg...!” Nem győznénk polemizálni. ha

egyszer egy pástra eresztenénk érveink pengéit.

Ne szaladjunk be most abba az utcába, hogy ..olyan-e” a mai fiatalság. Magunkat és másokat is okolhatjuk, ha hevenyészett és igazságtalan ítélettel csak rossz véleményünk van róluk. Biztos akad oltunk is, hogy azt vágjuk oda néha a más gyerekének: „Ha apód nem teszi meg, majd én ..”

Okunk lehet, de jogunk, hogy megüssük más gyerekét — nincs. Ezt próbáltuk megértetni a panaszkodó édesanyával, aki két megoldást látott: vagy feljelenti a verek ed ős apát, vagy — elveri ő is más gyerekét. ,.Bé- ketárgvalás” szóba sem jött. Lám: a gyerekek előbb ismernek átmenetet, mint mi. Akiket tegnap „kiosztottak”, holnap lehet barát.

Milovecz József (Olimpia) második díjas, magyaros ebedhez terített asztala.

Pedig beleszólhatnánk, mi felnőttek, okosan a gyerekcsatákba. Békességet lehetne tenni környezetünkben és tudnánk is mindenütt, szomszéddal, a szomszéd gyerekével is. Ha nem hadüzenetekkel” közelednénk egymáshoz, hanem a szép szavak olajágával. Írott ma- laszt? Tudom, hogy sokan mintha parázsba léptek volna, ha ez a téma szobakénül. Fáj is, meg dühíti is az embereket. Pedig hinni kell abban, hogy a gyerek értelmes. A felnőtt is. Ezért az értelmes beszédnek jelentősége van. Ereje is, ha akarjuk.

P. Szőke Mária

Kenyér méterre

Japánban a kenyeret újabban nem súlyra, hanem méretre, hosszra árusítják. Kenyérárusító automatákat állítottak fel, amelyekben elhelyezik a hosszú kenyér- rollnikat. A kenyér a pénz bedobása után az automata megfelelő nyílásán megjelenik. Minden nyílás más hosszúságú kenyér eladására szolgál. Az automata egyúttal be is csomagolja a vásárolt pékárut.

A zene nyelve olasz. A re- i pülésé angol. A vendéglátá- : sé francia. Ha magunk között akarunk szót érteni, csak le kell ülnünk a szépen terített ünnepi asztal mellé.

; A pécsiek több alkalommal is láthatták a most zá- I ruló vendéglátó rendezvóny- : sorozat folyamán, hogy mi- : lyen az ünnepi asztal. A Ka- zinczy-étteremben a megye | legkitűnőbb felszolgálói szá- j mára rendeztek terítési versenyt, a Technika Házában pedig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hallgatói mutatták be, hogyan terítenek diplomaták számára. A diplomáciai terítés különleges. Alapelve: figyelembe venni, hogy különböző nemzetiségű vendégek ülnek az asztalhoz, ezért az egyéni és hazai ízlésen túl a nemzetközi ízlésnek is meg kell felelnie. De milyen legyen az egyszerűbb emberek asztala? Van-e a terítésnek divatja és menynyiben ésszerű ezt követnünk? Kérdéseinkre aGun- del-dinasztia egyik legtekintélyesebb tagjától, Gun- del Ferenc főiskolai tanártól kértünk választ.

Szépen teríteni mindenütt és minden körülmények között lehet. Már attól is szép az asztal, ha frissen mosott, ropogósra keményített terítő fedi, ha csillogóan tiszták a tányérok, poharak, evőeszközök. A terítésnek vannak alapelvei, de nincsenek dogmái. Az a helyes terítés, ami megkönnyíti a vendég étkezését és nem nehezíti a felszolgálást végző háziasz- szony munkáját.

Korszerű a terítés, hanem teszünk túl sok eszközt az asztalra akkor sem, ha többféle étellel és itallal kínáljuk a vendégeket. Leghelyesebb, ha az étkezéshez szükséges eszközöket a fogások sorrendjében, egy-egy étel, vagy ital kínálása előtt rakjuk az asztalra.

Újszerűén terítünk, ha a hagyományos fehér asztalterítő és szalvéta helyett pasztell színű térítőkét és asztalkendőket használunk. A színes asztalnemű kedvező hatást kelt a vendégekre.

Divatosan terítünk, ha az ünnepi asztalra kézimunkát J is teszünk. Az asztalközépre helyezett saját hímzésű kézimunka és az azonos mintával készült szalvéták a téli hónapokban a virágot pótolják. Ha virág is kerül az asztalra, sokkal jobban ízlik az ebéd. Virágból elég akár egy szál is, ha több jut még jobb, de az egymással szemben ülök látását zavaró nagy csokor felesleges.

A Gyertyafény-keringő világsikerré válása a gyertyafényes vacsorákat is divatba hozta. Ma már nemcsak az j éjszakai lokálokban, táncos I szórakozóhelyeken kedvelt : a sejtelmes gyertya-világítás, hihetetlen népszerűségnek örvend a családok kö- j- rében is. Kétfajta gyertya vált különösen divatossá, a csavart, valamint a nagy, vastag öntött gyertya. Gun- del Ferenc véleménye: a gyertyafény állandó vibrálása bántó, szemrontó, azonkívül a gyertyaszag az ételek ízének érzékelését is hátrányosan befolyásolja. Gyertya helyett sokkal szívesebben tesz menükártyát az asztalra, még a családi asztalra is. A menükártya, amely papírból, faháncsból, fatapétából, filmlapból, de mindenképpen kézzel írottan készül és felsorolja a család egy-egy emlékezetesebb ünnepi étrendjét, kellemes meglepetés és kedves emlék lehet. Ha gyerekeknek akarunk ünnepi meglepetést szerezni a menükártyával — mondjuk egy születésnapon —, a kártya sarkába ragasszuk fel az ünnepelt fényképét is.

H. M.

A Divattervező Vállalat bemutatta 1971-es tavaszi— nyári divatkollekcióját a Margitszigeti Nagyszállóban. A képen: vizzöid vékony gyapjúszövet kábát.

Szobanövényeink tavaszi gondozása

A tél a természetben a pihenés, az elmúlás időszaka. Ä növényzet pihen és egyre inkább várja a rügyet, a virágot bontó tavaszt. A hólepel, a csikorgó fagyok elmúltával a talaj felenged, lassan felmelegszik és ismét megindul a természet újjáéledése.

Ugyanígy van ez a szobakertés/.kedésben Is. Lakásunk szobanövényei, dísznövényei ki- sebb-nagyobb megpróbáltatásokkal dacolva, fejlődésükben talán kissé lelassulva, vagy megállva várják az egyre inkább kívánatos meleg napsugarakat, a több fényt, az ismét új életet biztosító körülményeket, tényezőket.

Gondos, körültekintő munkával kell ezen időszakban elősegítenünk növényeink zavartalan fejlődését. Nézzük meg, melyek azok a tényezők, kellékek, melyek nélkülözhetetlenek ezen munkánk eredményes végrehajtásához.

Mindenekelőtt a tápanyag- hiány pótlása. Meg kell győződnünk. hogy növényeink igénylik-e az átültetést, mennyire van biztosítva a tápanyagellá- tasuk. Ehhez tudnunk kell, hogy mikor azüksegea nővér

nyeinket átültetni nagyobb cserepekbe és friss földkeverókbe? A növény a földlabda tápanyagait egy bizonyos idő után feléli s kimerült talajban fejlődése, növekedése megáll. Ilyenkor, ha kiütjük a cserépből a földlabdát, azt látjuk, hogy a gyökerek teljesen átszőtték. Néha szinte kiemelik a cserépből a növényt a sűrű, új gyökerek. Ezek a jelek az átültetést sürgetik. Ennek tudatában a növényt a cserépből kiütjük és egy vagy két számmal nagyobb cserépbe, vagy egyéb virágtartóba ültetjük. Az új és nagyobb cserép vízelvezető nyílására cserépdarabot és sódert teszünk a jobb vízelvezetés érdekében. A kiütött növény földlabdájáról a rossz, elhalt gyökereket, valamint a földlabda felső, rendszerint szerkezet nélküli elsavanyo- dott részét eltávolítjuk. E műveletnél gondosan vigyázzunk arra, hogy a gyökérzetet feleslegesen meg ne sértsük. Átültetés előtt növényeinket öntözzük meg, az új cserepeket áztassuk vízben, s ha rajtuk méSzlerakó- dás vagy más szennyeződés van, azt gyökérkefével feltétlen távolítsuk «I.

Az új edény átmérője 2—3 cm-rel nagyobb ne legyen a réginél, mert a nagy edényben a föld megsavanyodik, benne a

gyökerek elpusztulnak. Ha a cserép és a földlabda közé ujjunkkal földet nehezen tudunk nyomkodni, vegyünk egy lapos, tompa lécdarabot és ezzel tömködjük a földet* hogy a gyökereket levegő közvetlen ne érje. Általában laza földkeverékbe lazán, kötöttebb földbe szilárdabban ültetünk.

Igen lényeges az átültetéshez használt föld összetétele, melyet mindig az határoz meg. hogy milyen növényt ültetünk bele. Fontos tehát, hogy az. átültetéshez használt föld mindig a növény igényének megfelelő legyen. Ezért a föld beszerzését, annak tüzetes megvizsgálását ne bízzuk senkire, azt saját magunk végezzük- el. Célszerű, ha ilyen igényünket kertészetekből, vagy magából a természetből elégítjük ki, esetleges mecseki sétáink során.

A talajjal szemben azonban túlzott követelményeket ne támasszunk, hanem összefoglalva talán 'a következő szempontot tartsuk szem előtt az átültetés

megtörténte, illetőleg a felhasználásra kerülő föld milyenségét illetően: kötött, víztartó földbe ültessük azokat a növényeket, amelyek nyáron szabadba, tűző napra, illetve száraz lakásba kerülnek; könnyű, vízáteresztő földkeveréket használjunk a pá- radúsabb lakásokban.

A földkeveréket több hónappal a felhasználás előtt állítsuk lehetőleg össze, időközben óvjuk a kiszáradástól, az elgyo- mosodástól, hogy értékéből minél kevesebbet veszítsen.

Az átültetés megtörténte után azonnal alaposan öntözzük meg növényeinket és ne tegyük sem erős napsütésre, sem pedig huzatos helyre. Állott vízzel naponta többször permetezzük meg őket, majd 2—3 hét múlva visz- szatehetjük esetleg naposabb, régi helyükre. A frissen átültetett növényeinknek, soha ne adjunk tápsót. Erre csak akkor lesz szükségük, ha már gyökereik jól átszőtték a cserépben lévő talajt és felhasználták az átültetéssel juttatott tápanyag nagy részét.

Győry Miklós

Süssünk, (ózzunk otthon!

Bajor rostélyos

A mai étrendet és a recepteket az Otthon Étterem vezetője, Illy Gyuláné állította össze.

Ebéd: 1. Májpüré-leves borsótésztával.

2. Bajor rostélyos fejessalátával:

3. Putnoki tészta tejsodóval és mogyorós beles.

Vacsora: 4. Magyaros tojás pörkölt párolt petrezselymes rizs- zsel.

1. Májpüré-leves: hozzávalók: 5 deka zsír. vöröshagyma, zöldpetrezselyem, 20 deka sertésmáj, 5 deka liszt, 50 tleka csont, 50 deka vegyes zöldség, i gerezd fokhagyma, bors, kevés tejfel.

Zsírban kevés reszelt hagymát, apróra vágott zöldpetrezselymet teszünk, majd hozzáadjuk a finomra darált (vagy kapart) májat és zsírjára pároljuk. Ezután meghintjük liszttel és felöntjük kevés hideg vízzel, majd csontlével, (amit előzőleg a csontból, vegyes zöldségből, kis hagymával, fokhagymával főzünk). Ha megfőtt a leves, kevés borssal és két evőkanál tejfellel ízesítjük. Tálalásnál zsírban sült borsótésztát adunk mellé.

Borsótészta: 10 deka lisztből,

1 egész tojásból, kevés sóval és tejfellel sűrű palacsinta tésztát keverünk. A tésztát reszelőn forró zsírba csepegtetve világos sárgára sütjük. (A tésztát részletekben sütjük ki, mindig csak egy sor tésztát csepegtessünk a zsírba.)

2. Bajor rostélyos: hozzávalók: 80 deka sertéshús, vagy bárányhús, 12 deka zsír, másfél kiló burgonya, 1 fej vöröshagyma, bors, pirospaprika, 3 deci tejfel,

3 deci tej, só.

A húsból egy centiméter vastag és kb. 5 dekás kis szeleteket vágunk, kiverjük, besózzuk és zsírban gyorsan átsütjük. Egy magasoldalú tűzálló edényt a hús zsírjával kikenünk. A burgonyát meghámozzuk, karikára vágjuk, besózzuk. A kikent pecsenyesütőben apróra vágott hagymát, törött borsot és piros- paprikát teszünk, erre egy sor burgonya réteget, majd egy sor kisült hússzeleteket, utána újra hagymát, borsot, paprikát, burgonyát, húst. így folytatjuk a rétegezést, amíg legfelül burgonya kerül. Az egészet leöntjük a maradék pecsenyezsírral, tejfellel és tejjel. Sütőben először fedővel félig puhára pároljuk, majd anélkül szép pirosra sütjük. Közben saját levétel locsoJ- gatjuk. Készíthetjük bárányhúsból is és fejes salátát adjunk hozzá.

3. Putnoki tészta: hozzávalók:

3 deka élesztő, 3 deci tej, 50 deka liszt, 5 deka cukor, kevés só, 1 tojás, 15 deka vaj, vaníliás cukor, kevés zsír.

Az élesztőt kevés langyos tejben megkelesztjük és a liszthez adjuk. Tojást, kevés sót, cukrot és annyi tejet adunk hozzá, hogy kalácstészta keménységű legyen. Mikor félig kivertük, hozzáadunk 5 deka olvasztott vajat és az egészet jól kidolgozzuk. Végül megkelesztjük. A megkelt tésztát erősen lisztezett deszkára téve, késfok vastagra nyújtjuk és bekenjük io deka vajjal, melyet előzőleg vaníliás cukorra' jól kikevertünk. A tésztát felgöngyöljük, hogy 3 centiméter átmérőjű vastag henger legyen. A hengert 5 centis darabokra vágjuk, fagyos zsírral kikent kuglófsütőbe rakjuk egymás mellé állítva úgy, hogy köztük egy kis hézag maradjon. Minden sort vajjal vagy zsírral kenjünk meg és tegyük rá a következő sort ugyanúgy. Ismét kelesztve a tésztát, lassú tűznél sütjük. Kiborítva tálaljuk, mellé tejsodót adunk.

Tejsodó: 2 egész tojást 12 deka cukorral, 1 csomag vaníliás cukorral, habverővel jól elkeverjük. Hozzáöntjük folytonos keverés közben a fél liter tejet és addig tartjuk a lángon (szintén állandó keveréssel) amíg sűrűsödni kezd. Utána gyorsan vegyük le a tűzről és öntsük tálba.

Mogyorós bélés: hozzávalók:

35 deka liszt, 20 deka vaj, 30 deka cukor, 6 tojás, 20 deka mogyoró, 5 deka mandula, citrom héja.

A 35 deka liszttel, 20 deka vajjal, 30 deka cukorral és l tojással tésztát gyúrunk, amit kétfelé osztunk, kinyújtjuk cs amíg a tölteléket elkészítjük, hűvös helyen pihentetjük.

Töltelék: 5 tojás sárgáját habosra keverjük 20 deka cukorral és kevés reszelt citromhcjával. Hozzáadjuk a tojások felvert habját, a 20 deka darált mogyorót (lehet dió is), majd könnyedén elkeverjük. Az előzőleg kinyújtott vajas tésztát a tepsibe tesszük, erre rákenjük a tölteléket, majd a másik tésztával leborítjuk. Villával megszúrkál- juk, tojásfehérjéval megkenjük és erre 5 deka lehéjazott cs apróra vágott mandulát szórunk. Lassú tűznél sütjük. Ha megsült. a tepsibe hagyjuk kihűlni és hidegen, tetszés szerint, kockára vagy hosszúkás szeletekre vágjuk.

4. Magyaros tojáspörköít: hozzávalók: 20 drka vöröshagyma,

8 deka zsír, pirospaprika, só, 10 tojás, 5 déri tejfel, bors.

A vöröshagymát megreszeljük és zsírban, kévés víz hozzáadásával lepároljuk zsírjára, majd . pirospaprikát teszünk bele. A főzőlapról lehúzva elkeverjük és gyorsan a tojásokat egyenként feltörve a zsírba engedjük. Ezután leöntjük tejfellel, megszórjuk kevés borssal, sóval és lassú tűznél megfőzzük a tojásokat keverés nélkül. Az edényt időnként megrázzuk, hogy ne süljön le. Apró galuskával vagy petrezselymes rizzsel tálaljuk. Bármilyen savanyúságot adhatunk hozzá.

f

«