Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-23 / 95. szám
A polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelme A polgóri védelmi kötelezettség teljesítése során a kötelező óvóintézkedések ellenére is előfordulhat, hogy a kötelezettséget teljesítő személy megsérül, megbetegszik, vagy életét veszti. Szocialista államunk gondoskodását tanúsítja, hogy megbecsülését és elismerését az ilyen esetekben is kifejezi a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő személyek felé. A megsérült, illetőleg megbetegedett személyeknek, valamint elhalálozásuk esetén igényjogosult hozzátartozóiknak gazdasági erejéhez mérten segítséget nyújt. Ennek jogalapját a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény 86. §-ában, és a 6/1964. (II. 21.) Korm. sz. rendelet 17 §-ában foglalt rendelkezés teremti meg, amely szerint ha a polgári védelmi kötelezettseget teljesítő személy a kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, sérülés, vagy betegség miatt munkaképesség-csökkenést szenved, megrokkan, vagy meghal, az őt, illetőleg hozzátartozóját megillető nyugellátás, valamint betegségi biztosítási szolgáltatások tekintetében a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személyekre és hozzátartozóikra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők érdekvédelméről szóló - és az említett rendelkezés alapján a polgári védelmi kötelezettek tekintetében is irányadó - rendelkezéseket a 19/1964. (Vili. 9.) Korm. sz. rendelet, valomint a végrehajtásáról szóló 3?196* (Vili, 9.) HM sz. rendelet tartalmazza. A jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő, Illetőleg hozzátartozóját betegségi ellátás és nyugellátás illeti meg. Mind a betegségi ellátás, mind a nyugellátás tekintetében az általános társadalombiztosítási rendelkezések az irányadók azzal, hogy a kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset nyugellátás szempontjából üzemi balesetnek minősül. Az eddig ismertetett jogszabályokban foglaltakat a közelmúltban két új jogszabály egészítette ki: a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdek- védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 171970. (VI. 25.) HM sz. rendelet, valamint az ennek végrehajtásáról szóló, a polgári védelem országos törzsparancsnoka által kiadott 18/1970. (HK. 4.) PVOP sz. utasítás. A két jogszabály kiadását az tette szükségessé, hogy bár a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő nyugellátás alapvető kérdései - így az ellátás nemei és mértéke - azonosak a hadkötelezettség aiapján katonai szolgálatot teljesítőkével, a hadkötelezettséget és a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők helyzetében, illetve körülményeiben mégis számos jelentős eltérés van. így többek között eltérő a szolgálati tevékenység, eltérés van a elöljárók személyében stb. Az új jogszabályok a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők sajátos körülményeire való tekintettel kötelező eljárási szabályokat állapítanak meg az ellátási igény elbírálása, illetve teljesítése érdekében. Alapvető rendelkezésük az, hogy a polgóri védelmi kötelezettséget teljesítőkre érvényes érdekvédelmi jogszabályok csakis abban az esetben alkalmazhatók, ha a baleset a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefügg, Ez akkor állapítható meg, ha a baleset a kiképzés, továbbképzés, gyakorlat, illetve az ideiglenes, vagy folyamatos polgári védelmi szolgálat során következett be és az okozati összefüggésben van a kötelezettség teljesítésével. Ezért a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személynek a felsorolt esetek során bekövetkezett minden olyan sérüléséről, vagy betegségéről, amelynek következtében munkaképességének csökkenése várható, illetőleg elhalálozásáról jegyzőkönyvet kel! felvenni két példányban. A jegyzőkönyvet háromtagú bizottság készíti el, vezetőjét a sérült közvetlen polgári védelmi elöljárói, tagjait pedig a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek közül a szerv polgári védelmi vezetője jelöli ki. A bizottság vizsgálatának ki kell terjednie a sérülés, betegség, vagy haláleset előzményeinek, lefolyásának és következményeinek minden részletére. Meg kell hallgatni az esemény szemtanúit és azok nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Jegyzőkönyvoe kell foglalni a sérült nyilat zatát is. Ha a nyilatkozatok között véleményeltérés van, a bizottságnak rögzítenie kell a jegyzőkönyvben a véleményeltérés általa megállapított okát. A jegyzőkönyvben az illetékes egészségügyi szervnek is fel kell tüntetnie a sérült panaszait, a sérülés, vagy betegség tüneteit, az ellátással kapcsolatos tevékenységet, az esetleges haláleset okát és véleményt Kell nyilvánítania az eseménynek a polgári védelmi- kötelezettség teljesítésével való okozati ösz- szefüggésről. A jegyzőkönyvet az egészség- ügyi ellátást nyújtó szerv vezetőjének, a bizottság mind-i egyes tagjának és a sérültnek — ha állapota ezt lehetővé teszi - alá kell írnia. Ezek után a polgári védelmi szerv vezetője a jegyzőkönyvben nyilatkozik az eseménynek a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggéséről, majd a jegyzőkönyvet döntés végett - az ügyre vonatkozó iratokkal együtt — fel kell terjeszteni a polgári védelem megyei vezetőjének, aki az ösz- szefüggés kérdésében dönt. A döntésnek az ad jelentőséget, hogy az ellátásra jogalap kizárólag az összefüggés megállo- pítása esetén keletkezik. Ha a polgári védelem megyei vezetője az összefüggést megállapítja, három példányban igénybejelentési lapot állít ki. Ezen rögzíti döntését, majd az ügy iratait - kivéve a jegyzőkönyvet — az igénybejelentési lap első példányával megküldi a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatósághoz, illetve ha a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő a MÁV alkalmazottja, a MÁV nyugdíjhivatalának. Az igénybejelentési lap másodpéldányát a polgári védelmi kötelezettseget teljesítő személynek vagy hozzátartozójának kell megküldeni, míg a harmadik példányt a jegyzőkönyvvel együtt meg kell őrizni. Ha a polgári védelem megyei vezetője az okozati összefüggést nem állapítja meg, de a polgári védelmi kötelezettseget teljesítő személy, illetve hozzátartozója kéri, az ügyet akkor is meg kell küldeni az illetékes nyugdíjmegállapító szervhez. Az ellátási igényt i már említett nyugdíjmegállapító szerv bírálja el. Az eljárás során a rokkantság fokának, illetőleg a munkaképesség-csöz- kenés mértékének megállapítására a Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottság tesz javaslatot a nyugdíjmegállapító szervhez. Az ellátási igény kérdésében a nyugdíjmegállapító szerv határozattal foglal állást. Ez ellen az érdekeltek - a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül - felszólalással 'é1- hetnek. A felszólalást elbíráló bizottságban a polgári védelem megyei törzsparancsnokánnk képviselője (hivatásos katonai állományú tiszt) is részt vesz. Ha a felszólalási eljárás során vitássá válik, hogy a sérülés, betegség, vagy haláleset a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben következett be, az ügyet végérvényes (jogerős) döntés végett a polgári védelem országos parancsnokához (honvédelmi miniszterhez) kell felterjeszteni. A további jogorvoslat tekintetében minden vonatkozásban a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályi rendelkezések az irányadók. Nem lehet azonban bírósághoz fordulni abban a kérdésben, hogy a sérülés, betegség, vagy haláleset a polgári védelmi kötelezettseg teljesítésével összefüggésben történt-e, vagy sem. A nyugellátás iránti igényt csak meghatározott idő alatt lehet érvényesíteni. Ez az idő általában a sérülés napjától, illetőleg a táppénzsegélyezés megszűnésétől számított két ev. A bejelentés legfeljebb három éven belül is megtehető, A hozzátartozók nyugellátási igényüket a haláleset napját követő két éven belül jelenthetik be. A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő személy, illetve hozzátartozója részére — ha a kötelezettség teljesítése során kimagasló érdemeket szerzett — kivételes nyugellátás is megá'- lapítható. Erre az ellátásra n polgári védelem országos törzsparancsnokához a polgári védelem megyei vezetője tehet ia- vaslatot. Mivel oz ellátási igény érvényesítéséhez az igénylő részéről fontos érdek fűződik, az ismertetett jogi szabályozás egyrészt az eljáró szervektől felelősség- teljes és körültekintő munkát kíván, másrészt fokozott biztosítékot nyújt a jogos állampolgári igények teljesítésére. HÍREK — Április 27-én a Polgárt Védelem városi Parancsnokság és a Vegyivédelmi Szakszolgálat-parancsnokság megvizsgálja a Pécsi Köztisztasági Vállalat polgári védelmi szervezetének felkészülését, a kapott feladatok megvalósítása érdekében. ♦- A Városi Egészségügyi Szakszolgálat-parancsnokság megtárgyalta a kerületi tisztifőorvosokkal az egészségügyi szakaszok felszerelésének elhelyezési lehetőségeit. POLGÁRI VÉDELEM 1971. ÁPRILIS A Dunántúli fíciplö MEI.1EI4I.ETE 1. SZÁM KÖSZÖNTŐ Első alkalommal jelenik meg a Dunántúli Napló mellékleteként a „Polgári Védelem", a Baranya megyei polgári védelmi parancsnokság lapja. A melléklet összeállításánál igyekszünk olyan témákat feldolgozni, amelyek segítenek a lakosság, a szakszolgálatok, a tanulóifjúság polgári védelmi felkészítésében. Célunk, hogy a megye lakossága megismerkedjen azokkal az alapvető polgári védelmi tudnivalókkal, melyeknek ismerete és elsajátítása minden állampolgár részére szükségesek. A „Polgári Védelem” terveink szerint ezután majd rendszeresen jelenik meg, így az olvasó figyelemmel kisérheti a polgári védelem időszerű kérdéseit országos és megyei viszonylatban egyaránt. Miért van szükség e mellékletre - vetődik fel bizonyára a kérdés számos olvasóban. A választ igy lehetne tömören megfogalmazni: A nagy hatású támadófegyverek fejlődésével és rohamos elterjedésével megváltozott a hátország szerepe is egy esetleges világháborúban. A korszerű tömegpusztító eszközök mérhetetlen pusztításait csak úgy csökkenthetjük, ha már most, békében felkészülünk a védekezés módjaira, megismerjük és begyakoroljuk feladatainkat. Ma már tudjuk, hogy megfelelő felkészültséggel nagymértékben lehet csökkenteni az esetleges veszteségeket. Megyénk polgári védelmi szervei és alakulatai az elmúlt évek során több alkalommal is bizonyították fel- készültségüket jól sikerült gyakorlatokon és joggal érdemelték ki a gyakorlatokat irányító és ellenőrző szeivek legteljesebb elismerését, lyen volt Pécs és Komló nagyszabású polgári védelmi gyakorlata, valamint az elmúlt években sok községben a falunapok keretében megtartott bemutató gyakorlatok. Megyénk lakosságának több, mint 50 százaléka részt vett a 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatásban. Minden okunk megvan arra, hogy továbblépjünk a védelmi ismeretek megszerzésében azon a területen, ahol élünk és dolgozunk Ezt célozza az 1971. évben meginduló kötelező jellegű polgári védelmi oktatás is. Mindezek egyben céljainkat is körvonalazzák. Mellékleteinkben a polgóri védelem tennivalóiról, az egész lakosságra háruló feladatokról akarunk szólni és egyben segítséget is nyújtani e feladatok végrehajtásához. Szocializmust építő népünknek van mit megvédenie, van miért küzdenie. Ezért a lakosságnak, minden egyes embernek kötelessége, hogy felkészüljön a védelemre. A Az imperializmus nem riad vissza semmilyen háborús gaztettől sem, s amíg létezik az imperializmus, fennáll a háború veszélye is. De az emberiség zöme, igy a mi népünk is békét akar. A békéért, annak megvédéséért pedig áldozatokra is képesek vagyunk. Elindítva útjára a Dunántúli Napló mellékletét, a „Polgári Védelmet”, a reánk és az egész lakosságra háruló feladatokról kívánunk szólni és kérjül olvasóinkat, közöljék velünk véleményeiket, javaslataikat, legyenek segítségünkre abban, hogy ez a melléklet betölthesse hivatását és hasznos segítője legyen a lakosság polgári védelmi felkészítésének. A POLGÁRI VEDELEM BARANYA MEGYEI PARANCSNOKSAGA A polgári védelem kitüntetettjei Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmával a polgári védelem területén kifejtett tevékenységükért a honvédelmi miniszter elvtórs a HONVÉDELMI ERDEMEREM kitüntetést adományozta tizenkét elvtársunknak. A Polgári Védelmi Parancsnokság további munkájukhoz sok sikert, jó eredményeket és erőt, egészséget kíván, azt kéri tőlük, hogy továbbra is ilyen példamutató fegyelmezettséggel álljanak helyt mind a közigazgatás és a vállalati munka, mind a polgári védelem területén rájuk háruló feladatok végrehajtásában. Kitüntetésben részesült: DR. HORTOBÁGYI FERENC a Szentlőrinci községi Tanács vb-elnöke, községi polgári védelmi parancsnok, aki az elmúlt 20 évben eredményesen szervezte, irányította es ellenőrizte a lakosság polgári védelmi oktatást. SOMOGYI BÉLA a Pécsi városi Tanács Mező- gazdasági és Élelmezési Osztályának vezetője, az állat- és növényvédelmi szakszolgálat parancsnoka. HAJDÚ LÁSZLÓ a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat főmérnöke, az óvóhely szak- szolgálat törzsparancsnoka. HERENDI JÁNOS a Pécsi járási Tanács Építési és Közlekedési Csoportjának vezetője, a járási műszaki- mentő szakszolgálat parancsnoka Az elmúlt 15 évben a műszaki csoportra háruló feladatok irányítása mellett eredményes munkát végzett a járás teiületén lévő életvédelmi létesítmények felmérésében. Folytatás a 2. oldalon
