Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-23 / 95. szám
Folytató* ai 1. oldalról BANHELYI FERENC a Baranya mgyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőhelyettese, a megyei műszaki-mentő szak- szolgálat törzsparancsnoka. RUSSA1 IMRE o Mecseki Ércbányászati Vállalat szolgáltató üzemének polgári védelmi törzsparancs- roka. BAYER JANOS e Pécsi Bőrgyár polgári védelmi törzsparancsnoka. 1959 óta látja el a Pécsi Bőrgyár törzsparancsnoki teendőit. DR. NAGY LAJOS a Pécsi Bőrgyár főkönyvelője, a polgári védelem anyagi és pénzügyi felelőse, aki a vállalat polgári védelmi szervezetében 10 éve vesz részt. MAKK ADAM Mecseknádasd községi Tanácsának vb-titkóra, községi polgári védelmi törzsparancsnok. DR. BKEILA ISTVÁN a Pécsi városi Tanács Egészségügyi Osztályának vezetője, tisztifőorvos, az egészségügyi szakszolgálat-parancsnokság munkáját irányítja. KOCSOR FERENC a Mecseki Ércbányászati Vállalat III. üzemének vezetője, üzemi polgári védelmi parancsnok. SZABÓ ZOLTÁN a Mohács városi Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezési Osztályának vezetője. Állat- és növényvédelmi szakszolgálati parancsnok. Bevetés békében JELES BIZONYÍTVÁNYT KAPTAK AZ EGÉSZSÉGÜGY/ ALAKULATOK - FOLYTATÓDIK A KIKÉPZÉS - BALÁZS 1ÓZSEFNÉ MEGYEI VÖRÖSKERESZT-TITKÁR NYILATKOZATA A korszerű háborúban nem lesz hátország. Épp úgy érhetik csapások a városokat, gyárakat, mezőgazdasági üzemeket, mint a front fontosabb erőcsoportosításait. A sebesültek ezreinek elsősegélyben való részesítése, biztonságos helyre való szállítása és szakszerű ápolása tehát elsőrangú honvédelmi feladat. Ezt a feladatot a honi területeken a Magyar Néphadsereg polgári védelmi szervezetének egészségügyi alakulatai látják el, melyek felkészítéséről 1964 óta a Magyar Vöröskereszt gondoskodik Balázs Józsefné, a Vöröskereszt Baranya megyei szervezetének titkára kérésünkre összegezte a kiképzés eddigi tapasztalatait, illetve röviden bemutatta azt a fejlődést, melyet az egészségügyi rajok, szakaszok az elmúlt öt évben elértek. Az első és legfontosabb megállapítás: Baranya minden orvosi székhelyén van egészség- ügyi alegység I A szervezet tehát kialakult, s hivatása magaslatára emelkedett az a népes parancsnoki gárda is, mely ezt a hatalmas szervezetet irányítja. Az alapkiképzés az 1966—67-es években eredményesen befejeződött. Az egészségügyi szakaszok tagjai 60 órás elméleti alapképzést kaptak körzeti orvosaiktól, melyet a következő években 44 órás képzés követett. A Vöröskereszt feladata, hogy az alegységek folyamatos képzését biztosítsa, illetve, hogy ezt a nagy erőt a békés hétköznapok során hazánk és a népgazdaság javára kamatoztassa Balázs Józsefné ezzel kapcsolatban elmondotta: nagyon gyakoriak az éles bevetések békében is. Az egészségügyi szakaszok tagjai ott voltak a mohácsi árvíznél, a felhőszakadás sújtotta Hetvehelyen, s ott vannak a térítésmentes véradómozgalom névtelen hősei között is. A szakaszok részt vállalnak a falvak tisztaságmozgalmában, az egészségügyi felvilágosításban, miután valamennyi eü- szolgálatos alapos elsősegélynyújtó kiképzést kapott. Egy nagyon érdekes adat: az eü-szakaszok tagjainak mintegy 70 százaléka nő, s köztük nagyon sok az idősebb falusi asz- szony. A kiképzés és gyakorlatozás fáradalmait az elmúlt évek tanulsága szerint nemcsak bírják, de szívesen is vállalják. Az életmentés ösztöne és eszméje mélyen gyökeredzik az emberekben, s miután a Vöröskereszt mindenekelőtt erre apellált a szervezés folyamán, nagyszerű segítőtársak ezreivel gazdagodott a polgári védelem széles társadalmi alapokon nyugvó szervezete. Véradás közben Az idei feladatokról szólva a megyei titkár elmondotta, hogy ismeretfelújító célzattal az év második felében folytatódik a kiképzés. Óraszámban nem lesz túl jelentős ez a program, az anyag azonban komoly, elsajátítása nagy figyelmet követel. A kiképzési év idén is gyakorlatokkal zárul. A gyakorlatokkal kapcsolatban Balázs Józsefné egyébként azt mondta, hogy nagyszerű erőpróbák voltak, melyek egyrészt az elméleti ismeretek nagyságát, az emberek elhivatottságát, másrészt a különböző - de a haza sorsáért egyformán felelős - szervek magas szintű együttműködését bizonyították. Pécsett, Mohácson és Komlón tízezrek látták a vöröskeresztes jelvényes, eü- egyenruhás szakaszokat, s nemcsak a gyakorlatokat megtekintő szakemberek, de a nagyközönség is elismerően nyilatkozott tevékenységükről. Nagyon megható látvány volt idős, egyszerű falusi asszonyokat látni a sorban, akik a fiatalokkal versengve s rendkívül fegyelmezetten hajtották végre parancsnokaik utasításait. Balázs Józsefné rövid tájékoztatója befejezésül ismételten felhívta a figyelmet a széles tömegeket érintő és mozgósító önkéntes véradómozgalom jelentőségére. E mozgalom szervezői és résztvevői nemcsak életet mentenek, de nap mint nap bizonyságot adnak haza- és emberszeretetükről is. B. S. A lakosság kollektív védelmének része A kitelepítés Általános tudnivalók kitelepülőknek és befogadóknak A polgári védelem feladatait összefoglaló kormányhatározat a korszerű támadófegyverek alkalmazása következtében jelentkező védekezési módokat rögzíti. A korszerű tömegpusztító fegyverek hatását figyelembe véve a személyi és anyagi veszteségek nagy méreteket ölt- hetnek. Ezért a kormányhatározat a lakosság megvédését így fogalmazza meg: „Az ország lakosságának - a támadó fegyverek hatásai elleni - egyéni és kollektív védelmére való felkészítése, életvédelmi létesítmények létrehozása, a lakosság ellátása védőeszközökkel, a kitelepítés megszervezése és a légitámadások hatásai elleni védelem." Az alapvető polgári védelmi feladatok gerincét tehát a ia- kosság kollektív védelme, a szükség esetén való kitelepítés és a befogadás képezi. Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel akarunk foglalkozni. A KITELEPÍTÉS - A VÉDEKEZÉS HATÁSOS MÓDJA A második világháborúban o lakosság védelme elsősorban ez óvóhelyeken való elrejtőzés volt. Azonban ,már ekkor is megindult egy spontán folyamat, melynek során a lakosság nagy tömegei menekültek el a nagy városokból a gyilkos bombatámadások elől vidéken élő rokonaikhoz, ismerőseikhez. Ez a menekülés önkéntes és szórványos volt, a túlélést azonban biztosította azok számára, ak'k ezt a védekezési módot választották. A korszerű támadófegyverek alkalmazása esetén a távolság- védelem követelőén lép fel. Képtelenség ugyanis annyi óvóhelyet építeni, ami megvédene az egész lakosságot a várható támadástól, ugyanakkor a ki , illetve széttelepítés nagyban csökkentheti a veszteséget, ha a lakosságot és az anyagi javakat kivonjuk a veszélyeztetett területről. A távolságvédelemnek, a kitelepítés megszervezésének és előkészítésének viszonylag rövid idő alatt kell megtörténnie. Ez a kitelepítést és befogadást irányító szervektől gyors és határozott cselekvést, a lakosságtól pedig nagy fegyelmezettséget követel. Ezért a lakosságot már békében fel kell készíteni azokra az alapvető tennivalókra, amelyeket a kitelepítés a befogadás végrehajtása minden állampolgártól megkövetel. A KITELEPÍTÉS ELVEI Támadás veszélye esetén a kormány rendeli el az érintett városok, területek lakossága részére a kitelepítést. A végrehajtás szervezettségének biztosítására kategóriákat állítottak fel, s ezek határozzák meg a lakosság kiszállításának sorrendjét A kitelepítés végrehajtásakor o következő elvek érvényesülnek: Először azokat a szerveket kell kitelepíteni, amelyek az ország, a megye egész tevékenységét és a kitelepítést irányítják. Második ütemben vannak azok az üzemek, amelyek háború esetén is működnek, valamint a kiemelt kutató, tervező és fejlesztő munkát végző szervek. A harmadik ütemben kerülnek sorra a bentlakásos intézmények, amelyek lehetnek egészségügyi, szociális és gyermekintézmények, s ezeknél kitelepítésre kerülnek a gondozottak és a dolgozók egyaránt. Mindhárom esetben kitelepítik az egyes kategóriákba tartozó dolgozók családtagjait is. A kitelepítés elrendelése után a kitelepülő személy állítsa össze kb 20 kliogramm súlyú csomagját, amiben helyezze el személyi iratait, értéktárgyait, készpénzét és értékpapírjait, továbbá 2—3 napra elegendő tartósított élelmet, gyógyszert, kötszert tisztálkodási eszközöket. Lakásában kapcsolja ki a villanyt, a gázt, zárja el a vízfőcsapokat, oltsa ki a kályhákban a tüzet, távolítsa el lakásából a gyúlékony anyagokat, a lakást megbízhatóan zárja le. Családjával azonnal induljon el a számára kijelölt gyülekezési helyre. Akinek saját járműve van, a gyülekezési helyen megadott útvonalon, akinek pedig nincs saját járműve, az gyalogmenetben, vagy tömegszállítóeszközökön hagyja e( a város területét. MIT VARUNK A BEFOGADÓKTÓL A kitelepülő lakosság befogadó helyei a veszélyeztetett területen kívül vannak. A befogadás és az elhelyezés a kitelepítéshez hasonló szervezettséget és fegyelmet követel meg a befogadó terület tanácsi szerveitől és a lakosságtól egyaránt. Az elhelyezésen túl gondoskodni kell a kitelepültek élelmezéséről, egészségügyi ellátásáról, munkábaállításóról. Milyen kötelezettségek hárulnak tehát a befogadó személyekre? A helyi tanács által meghatározott lakrészt köteles a kitelepülő részére biztosítani, ebből következően köteles befogadni a kitelepülő személyt. Egy személy részére legalább 4 négyzetméternyi lakterületet kell biztosítani, valamint a létfenntartáshoz szükséges helyiségeket és felszereléseket: konyhát, vagy főzóhelyiséget, főzőfelszerelést és edényzetet, mosdóhelyiséget, mellékhelyiséget, továbbá a szükséges bútorzatot, ágyneműt. A kitelepülő viszont köteles o részére kijelölt helyet elfogadni, a befogadási helyen jelentkezni nyilvántartásba vétel végett, a helyi tanács vb által meghatározott helyen munkába állaní ét részt venni a befogadási helyen a helyi polgári védelmi szervek munkájában. A KITELEPÍTÉS A GYAKORLATBAN A kitelepítés ma már világviszonylatban is jelentős helye# foglal el a lakosság védelmében. A polgári védelmi szervek az elmúlt években több helyen gyakorolták a kitelepítést és o lakosság mindenütt igen komoly hozzáállásról és fegyelmezettségről tett tanúbizonyságot. A legnagyobb erőpróbát e tekintetben mégis az elmúlt évi Szamos közi és Maros menti árvíz jelentette, amikor hihetetlen gyorsasággal kellett megmenteni a lakosságot és biztonságba helyezni anyagi javait. Azokon a területeken a polgári védelmi szervek tevékenyen részt vettek a kitelepítés végrehajtásában és komoly tapasztalatokat szereztek egy esetleges, háborús körülmények között lebonyolítandó kitelepítésre vonatkozóan. Németi Péter Polgári védelmi hírek — Április 28-án a Polgári Védelem városi Parancsnokság, a Műszaki és Vegyivédelml Szakszolgálat-parancsnokságok bevonásával megvizsgálják m Porcelángyár PV Parancsnokság felkészülését a kiadott utasítások és rendelkezések alapján. ♦ — A Polgári Védelem városi Parancsnokság, valamint az Egészségügyi, Műszaki Szakszolgálat-parancsnokságok beszámoltatták és ellenőrizték a Pécsi Bőrgyár polgári védelmi szervezetét, a meghatározott feladatok végrehajtásáról. ♦ — A Polgári Védelem városi Parancsnokság és a Műszaki- mentő Szakszolgálat Parancsnokság április eleién beszámoltatta és megtárgyalta a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat vezetőivel a polgári védelmi feladatok végrehajtását. — A Pécsi Kesztyűgyár Polgári Védelmi Parancsnoksága az érintett üze'""k vezetőinek bevonáséval ér^kette az elvégzett feladatok m^nvalósítá- sát és meohatárortók az ez évi feladatokat, a menielent kiképzési és e-'vób utasítások alapján, a dolgozók felkészítése érdekében. Egy kitelepítési gyakorlat
