Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

I DUNANTÜLT N*PLÖ 1071. április 18. A hagyaték Londonban nyilvánosság­ra hozták Clive Anthony Raphael divatos festő, mil­liomos végrendeletét. A mes­ter a múlt hónapban vesz­tette életét, amikor magán­repülőgépével Franciaország­ban lezuhant. A végrendelkező készpén­zét, részvényeit, bankbetét­jeit szüleire, ingatlanait egy ismert londoni ügyvédre hagyta. Ifjú, 20 éves hitve­séről sem feledkezett meg az örökhagyó: készpénzben öt új pennyt (4—5 forintot) és az özvegyről készült négy, életnagyságú aktképet ha­gyott rá. Az özvegy közölté, hogy pert indít a végrendelet ér­vénytelenítéséért. •A KAIRÓ: Benghaziban tzombaton Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad Szí­riái elnök megállapodást írt alá az arab köztársaságok föderációjáról — jelenti az Al Ahram szombati — má­sodik kiadásában. — Ezzel a megállapodással ért véget a hármas csúcsértekezlet, amely szerda este nyílt meg a líbiai Benghaziban. A meg­állapodásról szóló közös köz­leményt szombat este tették közzé Kairóban, Tripoliban és Damaszkuszban. 4. GENFS A fejlődő omlások­ban a gyermekek és serdülők SO százaléka rosszul táplált. Szá­muk Jelenleg 900 millió, de 1980- ban eléri az egymilüárdot. Ezek­ben az országokban a lakosság egy harmada, köztük magas szám­ban 15 évnél fiatalabbak, az ut­cákon vagy nyomornegyedekben éL ■f SANTIAGO: A chilei római katolikus papság több mint nyolcvan képviselője háromnapos tanácskozást tartott „A keresztények rész­vétele Chilében a szocializ­mus építésében” címmel. Az ülésszak résztvevői doku­mentumot fogadtak el, amely­ben kijelentik: a szocialista rendszer mellett állnak, mert ez az egyetlen út, amely ki­vezeti az országot a gazda­sági elmaradottságból. Fel kell számolni a kizsákmá­nyolást — a kapitalista rend­szert, „amely a külföldi im­perialisták uralmának ter­méke”. 4- LOS ANGELES; Egy Los Angeles-i bíróság pénteken 3 hó­napi börtönre ítélte Charles Manson hippivezér négy követő­jét, mivel azok LSD kábítószert csempésztek a 19 éves Barbara Hoyt ételébe. A lány a vád egyik tanújaként szerepelt a Sharon Tate fihnszínésznő meg­gyilkolásával vádolt hippivezér­nek és társainak bflnperében. A kábítószer olyan erős volt, hogy a lányt súlyos mérgezéssel kór­házba kellett számtani. + LONDON: A legnagyobb titokban az Egyesült Álla­mokba szállították „a világ legdrágább festményét”, amelyet Velazquez 1650 kö­rül készített tanítványáról, Juan de Pareja-ról. A képet a múlt év novemberében ad­ta el tulajdonosa, Earl of Radnor, egy New York-i képkereskedőnek 2 310 000 angol fontért. A kép eladá­sa Angliában nagy felhábo­rodása keltett, mivel sokan kifogásolták, hogy az érté­kes remekmű külföldre ke­rül. 4- STOCKHOLM: Hasimito Ja- pán professzornak a tudomány történetében először sikerült egy atomot lefényképeznie. A pro­fesszor a képet pénteken mu* iatta be százötven tudósnak, akik Stockholmban két napon keresztül többmillió voltos elékt- ron-mikroszkópókró! folytattak tapasztalatcserét. A fényképet két héttel korábban a világ leg­nagyobb elektron-mikroszkópjá­val készítették. Bobért Fisher amerikai fizikus kijelentette, hogy Hasimóto teljesítménye ha­talmas tudományos jelentőségű és fontos lépést jelent az ato­mok szerkezetének tanulmányo­zásában« + BUKAREST: Pénteken Bukarestbe érkezett Bécs városának küldöttsége, ame­lyet Felix Slavik polgármes­ter vezet. 4 LONDON t Szombaton sza­badon bocsátották Roger Cor- deryt, az „évszázad rablásának”, az 1964-es angliai vonatrablás­nak egyik résztvevőjét. A bűnö­zőt jogerősen 14 évi börtönre ítélték, s most azért engedték szabadon, mivel kiszabott bün­tetésének felét letöltötte és a bíróság figyelembe vette jó ma­gaviseletét, valamint azt a tényt, hogy letartóztatásakor elárulta, hol rejtegeti a zsákmány rá eső részét* több mint láD ezer ion* tot« 4 WASHINGTON: Tovább fo­kozódik az infláció az amerikai gazdaságban. Az Egyesült Álla­mok kereskedelemügyi miniszté­riuma bejelentette, hogy 1971 el­ső negyedében az árak 5,2 szá­zalékkal nőttek* Amerika további lépésekre kész Kína irányában A kapcsolatok új korszakáról beszélt az Egyesült Államok elnöke ♦ MOSZKVA: Űj típusú luxusautó sorozatgyártását kezdték meg a moszkvai Li- hacsov Autógyárban. A ZIL 117-es márkájú kocsi ötülé­ses, motorja 300 lóerős, ma­ximális sebessége 200 km/ óra, 13,5 másodperc alatt gyorsul fel 100 km-ré. 4- DAMASZKUSZ: A tartós esőzések okozta árvíz Szíriában csaknem 1500 házat sodort el, Il­letve rongált meg, s komoly kárt okozott az állatállomány­ban. Jordánia déli részén árvíz következtében 10 ember vesztet­te életét. A folyó mezőgazdasági terményekkel bevetett óriási te­rületeket öntött el, megszűnt a telefon-összeköttetés Amman és más városok között. ♦ BONN: Edward Kenne­dy szenátor egynapos bonni nemhivatalos látogatását be­fejezve szombaton Londonba repült. Kennedy hasznosnak mondotta a nyugatnémet hi­vatalos személyekkel, köz­tük Walter Scheel külügymi­niszterrel folytatott megbe­széléseit. 4- BONN: Gerhard Schröder volt nyugatnémet külügyminisz­ter, a szövetségi gyűlés külügyi bizottságának jelenlegi elnöke, szombaton sem megerősíteni, sem pedig megcáfolni nem volt hajlandó azokat a híresztelése­ket, amelyek szerint látogatást kíván tenni a Sinai Népköztár­saságban. A SZREMSZKA MITRO­VICA: Karl Kormes, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság belgrádi nagykövete sú­lyosan megsérült a Belgrád— Zágráb közötti autóúton tör­tént közlekedési, baleset so­rán. Súlyos sérüléseket szen­vedett a nagykövet gépko­csijának vezetője is. Mind­kettőjüket a Szremszka Mit- rovica-i kórházban ápolják. A balesetet egy szarvas idéz­te elő, amely váratlanul megjelent az úttesten. A gépkocsivezető a kocsit hir­telen balra fordította és ösz- szeütközött az ellenkező irányból száguldó tartályko­csival. ♦ MARSEILLE: Százhat- vankét kiló morfium alap­anyagot kobozott el a fran­cia rendőrség a marseiile-i kikötőben egy nyugatnémet autóból. A kocsi utasait — két nyugatnémet, egy liech­tensteini és egy török állam­polgárt — őrizetbe vették. Az USA hosszútávú Kírfa- politikájának céljait Nixon a következőkben jelölte meg: 1. az USA és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatainak, normalizálása; 2. Kína elszi­getelődésének megszüntetése. Az elnök szerint a kapcso­latok megjavítására irányuló amerikai erőfeszítések „kez­dik meghozni első gyümöl­cseiket” s a továbbiakban is „lépésről lépésre kell ha­ladni”. „Első a kereskedelem, s azt követheti a többi lé­pés” — , fűzte hozzá Nixon. Az elnök megjegyezte: „Én magam is szeretnék majd egyszer ellátogatni Kínába, ámbár nem bizonyos, hogy erre még hivatali időm alatt sor kerülhet”. Egy további kérdésre vá­laszolva kijelentette, hogy az USA varsói nagykövete kész bármikor találkozni a Kínai Népköztársaság ottani nagykövetével, amikor kínai részről is készek az eszme­csere felújítására. Nixon egyébként bevezető­ben elmondotta, hogy éjsza­kai töprengései során leg­gyakrabban az a gondolat foglalkoztatja, miként ala­kulnak az USA kapcsolatai „más szuper-nagyhatalmak­kal”. „A kapcsolatok új korsza­kába léptünk a Szovjetunió­val és új korszak nyílt meg a Kínai Népköztársasággal való potenciális kapcsolatain­kat illetően is” — hangoz­tatta az amerikai elnök. Kikiáltották Bangla Desh függetlenségét Kelet-Pakisztánban, nem messze az indiai határtól egy mangófaerdőben hivata­losan kikiáltották Kelet-Pa- kisztán, „Bangla Desh” füg­getlenségét. A proklamációt Nazrul Isz­lám, megbízott elnök olvasta fel. Jelen voltak a már ko­rábban kinevezett miniszte­rek és a meghívott — főleg indiai — újságírók. Rahman sejk, a kelet-pakisztáni poli­tikai mozgalom vezére és a kikiáltott köztársaság elnöke nem volt jelen, ebből meg­figyelők arra következtetnek, hogy mégis igazak a letar­tóztatásáról szóló hírek. A kelet-pakisztáni felkelők pénteken feladták Chuadan- ga városát, amelyet a Nyu- gat-Pakisztántól elszakadt tartomány új fővárosának jelöltek ki. A megbízott elnök és Tad- zsuddin Ahmed miniszterel­nök sajtóértekezleten az új köztársaság elismerésére szó­lította fel a külföldi orszá­gokat, s egyben segítséget is kért tőlük. A felkelő egységek főpa­rancsnoka a sajtóértekezle­ten a hadihelyzetet elemezve elmondotta, hogy a nyugat­pakisztáni katonaság általá­nos offenzívát indított s elő­retört — hozzátette azonban, hogy a felkelők minden esz­közzel igyekeznek útját áll­ni a reguláris csapatoknak. Elismerte, hogy a kelet-pa­kisztániak eddig több mint 100 000 embert vesztettek, közöttük jelentős számú pol­gári személy is van. Ami a vietnami háborút illeti, Nixon elnök ezúttal sem volt hajlandó határidőt megjelölni az amerikai csa­patok maradéktalan kivoná­sára. Az elnök szerint nincs ellentmondás aközött, hogy ő múltheti beszédében az ame­rikai csapatok teljes kivoná­sát jelölte meg „végcélként” s aközött, hogy Laird had­ügyminiszter ezen a héten az amerikai légierő és ha­ditengerészet „beláthatatlan ideig tartó délkelet-ázsiai szerepéről” beszélt. Az elnök nyomatékosan hangsúlyozta: az USA addig nem mond le légierejének indokínai „fel- használásáról”, amíg ameri­kai „hadifoglyok” lesznek a VDK-ban és amíg „Dél-Viet- nam nem tudja mégvédeni önmagát. Ez az idő — fűzte hozzá — még nem érkézéit el, bár gyorsan közeledik”. Nixon elnök feltűnően za- varbajött, amikor megkér­dezték: „Elnök úr, ön gyak­ran hivatkozott arra, hogy vietnamizálási politikája az amerikai életek megkímélé- sére irányul. De mit mond­hat ön az ázsiai életekről?”. Az elnök akadozva, mon­datait többször félbehagyva végül azt bizonygatta, hogy „egy kommunista hatalom- átvétel több emberáldozat­tal járna, mint amekkorát az amerikai fegyverek okoz­nak Vietnamban”. A Calley üggyel kapcso­latban Nixon elnök „az Or­szágszerte megnyilvánuló ha­talmas érdeklődéssel” indo­kolta azt, hogy megengedte a My Lai*j tömeggyilkos­ságért elítélt főhadnagy visz- szatérését a katonai fogdából tiszti szálláshelyére, s hogy előre bejelentette, ő maga fog végső soron dönteni Cal­ley sorsáról. Eltemették a meggyilkolt jugoszláv nagykövetet Szombaton délután a belgrádi Űj-temető díszsír- kertjében az állami vezetők­nek kijáró gyászpompával temették el Vladimir Rolo- vics stockholmi jugoszláv nagykövetet, akinek életét az usztasa terroristák golyói oltották ki. Rolovics holttestét előző­leg a külügyminisztérium palotájának előcsarnokában ravatalozták fel és délelőtt a belgrádiak ezrei rótták le kegyeletüket a ravatal előtt. Gyümölcsöző * találkozó A baráti együttműködés és őszinte szívélyesség légkö­rében tárgyalt külügymi­niszterünk Aldo Moréval, az Olasz Köztársaság külügy­miniszterével — olvashattuk a Péter János olaszországi látogatásáról kiadott közle­ményben. AZ április 14—15-én lezaj- I lőtt látogatás hivatalos prog­ramjában tárgyalások, esz­mecserék és találkozók kö­vették egymást. A vezető olasz politikusokkal folyta­tott tárgyalások után pénte­ken délelőtt Péter Jánost 45 perces magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban VI. Pál pápa. Az időszerű nem­zetközi kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatokról kiala­kult eszmecserét a sajtótu­dósítók „őszintének és hasz­nosnak” minősítették. Aldo Moréval két hosz- szabb tanácskozáson átte­kintette külügyminiszterünk a nemzetközi politika né­hány témáját és a két or­szág együttműködésének idő­szerű kérdéseit. Mint a ki­adott közlemény is hang­súlyozza, a külügyminiszte­rek különös figyelmet szen­teltek az európai helyzet­nek. Örömmel és megnyug­vással olvashattuk, hogy az olasz álláspont egyezik a miénkkel: minden erőfeszí­tést meg kell tenni a biza­lom és a termékeny együtt­működés légkörének kiala­kítására. Hazánk és Olaszország kapcsolataiban nagy fontos­ságú mérföldkő Péter János kétnapos hivatalos római lá­togatása. Erre utal a közle­ménynek az a szakasza is, amely a kölcsönös kereske­delmi forgalom értékének jelentős emelkedését méltat­va megállapítja: mindkét kormány arra törekszik, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést tovább bővítse. Ez annál is inkább fontos, mert tőkés kereskedelmi partnereink so­rában Itália a kölcsönös áruszállítások tekintetében az elsők között áll. A két ország több jelentős ipari kooperációs megállapodás előkészületeiről folytat tár­gyalásokat. A közlemény tanúsága sze­rint országaink álláspontja a fő kérdéseket illetően ör­vendetesen közel áll egy­máshoz. Ami pedig a kétol­dalú kapcsolatokat illeti, a szívélyes fogadtatásból, a hasznos eszmecserék légkö­réből, az olasz sajtóban meg­jelent cikkek hangvételéből és a közös közlemény szó­használatából egyértelműen a további együttműködés távlatai csillannak meg. S ez a körülmény Európa békéje és biztonsága szempontjából sem mellékes. (jgTfrVILÁGHIRADÓ HÉTFŐ; összeült az EAK, Szíria, Líbia 6$ Szudán állam 161 ér­tekezlete Kairóban. Koszlgln fogadta India és Pakisztán moszkvai nagyköveteit. EEDD: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslata Korea békés egyesítésére Zavargások Ceylonban SZERDA: Nimeri szudáni államfő és Kiad egyiptomi miniszter­elnök Moszkvába utazott. Péter János hivatalos látogatásra Kómába érkezett Csou En-laj fogadta az amerikai pingpongozókai. CSÜTÖKTÖK: Belehalt sérüléseibe Solo vies stockholmi jugoszláv nagykövet Három arab államfő tárgyalásai Benghaziban. FENTEK: Négyhatalmi nagyköveti találkozó Nyugat-Berllnben- Péter János VL Pál pápánál, közös közlemény az olasz- magyar tárgyalásokról. SZOMBAT: Heves harcok az indokínai hadszíntereken. Nixon beszélgetése amerikai főszerkesztőkkel. Pingpong politika Ritkán adódik a világpoli­tikában olyan látványos és váratlan fordulat, mint ami­lyen most a kínai—amerikai viszonyban, az Egyesült Ál­lamok asztaliteniszezőinek pekingi meghívása nyomán alakult kL A sportban ed­dig is sokszor jelentkezett a politika hatása, olimpiákon, nemzetközi versenyeken gyakran ütköztek meg poli­tikai és sportérdekek. Arra már kevesebb példa adódott, hogy a politika használjon ilyen nyíltan sportbeli lehe­tőségeket ... A Pekingbe meghívott amerikai asztaliteniszezők tiszteletére a sportcsarnok falaira kitettek ilyen jel­mondatokat: „Éljen a világ népeinek nagy egysége!”, miután eltűntették a „Le az amerikai imperializmussal és láncos kutyáival!” feliratú táblát, amely korábban a csarnok dekorációjának egyik állandó eleme volt. Az egyik amerikai pingpon­gozó azzal lett a pekingi 18 000 néző kedvence, hogy vörös szalagot font vállát verdeső hajába és a nyugati hírügynökségek jelentése szerint még külön akrobata­mutatványokkal is szórakoz­tatta a közönséget. Politikai akrobata-mutat­ványnak számít, hogy a Kí­nai Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonyá­ban ilyen hirtelen változá­sok jelentkeznek. Nixon el­nök például azzal egyidőben, hogy Csou En-laj miniszter­elnök fogadta az amerikai asztaliteniszezőket és a „ba­rátság újrakezdéséről” be­szélt előttük, bejelentette az amerikai kormány egész sor új rendelkezését. A többi között azt, hogy a Kínai Népköztársaság állampol­gárai ezután beutazási ví­zumot kaphatnak az USA- ba, vagy azt, hogy az ameri­kai hajók szállíthatnak már kínai árukat, olyan amerikai hajók pedig, amelyek más állam lobogója alatt járják a tengereket, befuthatnak kí­nai kikötőkbe is... A népi Kína és az USA érintkezése 1955-ben kez­dődött még Genfben. Később került át — főleg személyi okokból — Varsóba a nagy­követek találkozás-sorozata. Százharmincötször ültek szemben egymással... Hogy mi hangzott el közöttük, azt még a máskor bőbeszédű amerikai sajtó sem tudta szellőztetni. Valószínű, hogy a nagykö­vetek megbeszélésein diplo- matikusabb csomagolásban kerültek napirendre a két kormány egymás elleni vád­jai, ugyanakkor azonban kölcsönös javaslatai is. Mert például 1968. november 26- án ezt olvashattuk az Űj Kína hírügynökség egy je­lentésében: „A kínai kor­mány a nagyköveti megbe­széléseken tizenhárom év során mindig fenntartotta két követelését: az amerikai kormány vonja ki fegyveres erőit Tajvan tartományból, kössön egyezményt a kínai kormánnyal a békés egymás mellett élés öt elve alap­ján.” A mostani kínai kezdemé­nyezésekre ráillik, amit már a Nixon-kormányzat tevé­kenységének előestéjén su- gallt kínai javaslatok kap­csán megfogalmazott a vi­lágsajtó: Peking ki akar tör­ni „a kulturális forradalom” okozta elszigetelt helyzeté­ből, Kína a harmadik szu­per-nagyhatalomnak érzi magát és mint ilyen; a har­madik világ, az elmaradott országok nagyhatalmi szó­csöve akar lenni az USA és a Szovjetunió mellett, azok­kal szemben. Valószínű, hogy a pekingi és washingtoni javaslatok és gesztusok ugyanúgy követni fogják most egy darabig egymást, mint ahogyan egy labdamenetben a zöld asztal fölött pattog a kaucsuklab- da ... Stílusos folytatás, hogy amerikai részről már nem asztáliteniszezóket, ha­nem teniszezőket hívtak meg. Olyan sportolókat, akik már nagyobb területen, nagyobb labdával, nagyobb ütővel játszanak ... 4 L f Nixón elnök magyar idő szérint szombaton hajnalban nyilvános kerekasztal-beszél- getést folytatott 4 amerikai lapszerkesztővel, illetve az AP és az UPI fehér házi tudósítójával az amerikai lapszerkesztők országos egye­sülete évi közgyűlésének zá­róülésén. Az amerikai—kínai kapcsolatok alakulása, az in­dokínai háború és a Calley- ügy volt a 3 fő téma a be­szélgetésen, amelyet a CBS és az NBC rádióhálózat élő adásban közvetített. Nixon elnök nem volt hajlandó ..spekulációkba bo­csátkozni” azt a kérdést il­letően, vajon jelen elnöki mandátuma alatt (vagyis 1973. januárjáig bezárólag) sor kerülhet-e a diplomáciai kapcsolatok felvételére az USA és a Kínai Népköztár­saság között. Emlékeztetett rá, hógy hivatalbalépése óta a kormány több kezdemé­nyező lépést tett Peking irá­nyában. „Ezekre a múlt héten ér­kezett a Kínai Népköztársa­ságtól az első visszhang, amire mi azonnal válaszol­tunk” — mondotta Nixon, utalva a csütörtökön közzé­tett nyilatkozatára, amelyben bejelentette a Kínai Népköz- társasággal szemben alkalma­zott amerikai kereskedelmi tilalom és más korlátozások részleges feloldását. „Most rajtuk a sor a következő lé­pés megtételére”, fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy az USA a maga részéről „kész to­vábbi lépéseket is tenni”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents