Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
Ara: 80 finír Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxviii.évfolyam,90.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.áprilisászomba* Elveszett percek Ismerek hivatalvezetőt, aki megunta a negyed kilences munkakezdést, és egy idő óta minden reggel pontosan nyolc órakor, személyesen ellenőrzi a jelenléti ívet. Tévedés ne essék, ebben a hivatalban korábban is nyolc órakor kezdődött a munkaidő, — de öt—tíz perces késés miatt igazán nem illett nagy ügyet csinálni, úgyhogy a munkatársak lassan meg is szokták, s automatikusan negyed kilencre tették a munkakezdés időpontját. A végét viszont másod- percnyi pontossággal betartották, — s ők voltak a legjobban felháborodva, ha az' összetorlódott munka miatt túlórázni kellett... A hivatalvezető csepppet sem vált népszerűvé ezzel az intézkedésével, pedig csak azt követelte meg. ami egészen természetes, hogy mindenki munkával töltse el a nyolc órai munkaidőt, vagyis azt az időt, amiért mindenki a fizetését kapja. Percekről van csak szó. öt—tíz percekről, negyedórákról. Amíg lebonyolítunk néhány magánbeszélgetést, amíg átugrunk a szomszéd üzletbe megvásárolni a vacsora^ amíg megbeszéljük a vasárnapi futballmeccset, amíg szertartás-szerűen. megisszuk a harmadik kávénkat, amíg arról csevegünk, hogy rossz a munkaszervezés, mo- rózus a főnök, és nem tudjuk hol áll a fejünk a sok munkától. Percek. Elkótyavetyélt, elveszett percek, amelyek a munkaidő tört részei csupán, — de részei a munkaidőnek. Érdemes ezen gondolkodni egy kicsit, mert ha egyénenként nem is, egy-egy hivatalt, üzemet egészében tekintve számottevők ezek a kézlegyintéssel elintézett, elveszett percek. Csupán az érzékeltetés kedvéért: ha egy száz alkalmazottat foglalkoztató üzemben, intézményben mindenki csak tíz percet farag le a munkaidejéből, — ennyit pedig minden eélzatos lógási szándék nélkül, mindenki kihagy, — durván számolva két ember teljes napi munkaideje veszik el. És itt kapcsolódik egy másik dolog: munkaerő- hiányra panaszkodunk, szinte nincs olyan üzem, vállalat, ahol hiába kopogtatna a szakember. Pedig, — ha az elvesztegetett perceket munkával töltenénk. — az említett. példánál maradva, — két emberrel kevesebbre lenne szükség az adott munkamennyiség elvégzéséhez ... Tudom, a példa abszurd, nem lehet minden munkát órákban, percekben mérni, normákat felállítani, s nem lehet a főmérnök kiesett tíz percét összehasonlítani a gépírónőével, vagy a segédmunkáséval. Nem is ez a lényeg: ez az idő, akárhogy is vesz- szük, kiesett, üresen, tartalmatlanul telt el, és szélesebben értelmezve, — forintokat vett ki a zsebünkből. Az ember nem gép, követelni sem lehet, hogy egy gép fáradhatatlanságával, percnyi üresjárat nélkül dolgozzon. De rajtunk múlik az is. hogy ne forogjon üresjá ratban a gép, hogy az elkótyavetyélt percek miatt feleslegesen ne duzzadjon a létszám... A munkaidő meghatározott. Nem több és nem kevesebb, mint amennyi az adott szakmában szükséges. És a percekre is szükség van, hiszen magunknak dolgozunk. D Kónya József 235 millió forint áll rendelkezésre Uj egészségügyi beruházások, felújítások A TV. ötéves tervben 235 millió forint áll a Megyei Tanács rendelkezésére egészségügyi beruházásokra és felújításra. A harmadik ötéves tervben 21 milliót fordítottunk beruházásra és 42 milliót felújításra. A különbség számottevő, s még nem is szerepelnek benne a helyi tanácsok erőforrásai, amelyeket a helyi egészségügyi intézmények. fenntartására és fejlesztésére használnak £eL Mi valósul meg mindebből 1971- ben? Tavaly kezdték el az új komlói véradó építését, s idén az év végén már számítanak is a működésére. Költsége hatmillió forintot tesz ki, ebből kétmilliót biztosított Komló város. A Megyei Kórház 40 millió forintos rekonstrukcióját 1973-ban fejezik be. Ennek során teljes egészében átalakítják, korszerűsítik a belgyógyászati osztályt. A felújítás első ütemét 1971. végén fejezik be. Később kerül sor a sebészet rekonstrukciójára. He- lesfán hárommillió forintos költséggel fejlesztik, a szociális otthont, korszerű elmegondozási központot hozva létre. Idén kezdik meg a munkát, s 1972-ben előreláthatóan befejeződik az átalakítás. A Mohácsi Kórház 90 ágyas uj, elmerészleggel bővül, amelyet 1971-ben meg is kezdenek. A 11 millió forintos fejlesztés 1973-ban fejeződik be. A Bolyi Gyermek- otthon 80 férőhelyes új pavilonjának építése tavaly kezdődött meg. remélhetően 1972- ben már fogadni tudja a gyerekeket. A IV. ötéves terv során ezen kívül jelentős beruházásokra illetve fejlesztésekre lehet számítani. A Harkányi Kórház új balneoterápiás részlegének tervein most dolgoznak. A Szigetvári Kórház a IV. ötéves terv során összesen 350 ággyal bővül, ebből 250 ágy az elmés betegek ellátását biztosítja, 100 pedig általános bővítés. A munka 1973-ban kezdődik. Pécsett, a Húiiyadi úti Egészségügyi Szakiskolában másfél millió forintos költséggel új tantermeket alakítanak ki. Összesen 25 millió forint áll rendelkezésre új gyógyszertárak építésére. A Mohácsi Rendelőintézetnél 1974 —75 körül létesítenek gyógyszertárat. Pécsett, a Munkácsy Mihály utcában, az új városközpontban, Kertvárosban és a Sörgyár alatti ré-. szén adnak át gyógyszertárakat. Több községben pedig felújítják a meglévőket, így Sellyén, Magyarmecskén, Sásdon, Szászváron és Me- cseknádasdon. Új MSZBT-tagcsoportok Pénteken ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksége, s megtárgyalta azoknak az üzemeknek és intézményeknek a kérését, amelyek az MSZBT tagcsoportjaiként kívánnak részt venni a társaság munkájában, a magyar—szovjet barátság elmélyítésében, A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak április 2-i felhívásához eddig 26 ipari üzem, termelőszövetkezet és intézmény csatlakozott, köztük a Nehézipari Minisztérium, a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat, a Győri Richards Firiomposztogyár. a Mecseki Szénbányák Zobák, bányaüzeme és a Diósgyőri Gépgyár. Az MSZBT ügyvezető elnöksége jóváhagyta a beérkezett kérelmeket és a közeljövőben valamennyi tagcsoportnak ünnepélyes keretek között átadják a társaság oklevelét. Éled a vásárváros. A ligeti vásárvárosban megkezdték a munkát a Budapesti Nemzetközi Vásár építői. Az Alumínium Alkalmazástechnikai Intézet a városligeti mesterséges tóban egy szigetre alumíniumból építi fel a 14 méter magas reklám tárgyaló pavilonját. A Fővárosi Vasipari Vállalat szerelői új kiállító helyiséget építenek vállalatuk részére. Dolgoznak a parképítők, helyükre kerülnek a pihenést nyújtó padok is, A Szovjetunió pavilonjához megérkeztek az első kiállítási darabok. Felújítják a tetőzetet a kiállító helyiségek javarészénél. Társadalmi összeiogással 0* Ut- és járdaépítés, salakosás, faültetés Pécs L kerületében Milliókat költenek az idén Pécs I. kerületében új utak építésére, valamint a meglévők javítására, korszerűsítésére. Ez azonban még mindig nem elegendő, hiszen főként a külterületeken; Pécsbányán, Vasason, Szabolcsfalun és Újhegyen, sok még a földes utca, kevés a megfelelő járda. gyalogút. A gondok enyÉpül a Duna jobb parti védelmi rendszere A közhiedelem hajlamos arra, hogy az árvizek elleni védekezés egyetlen eszközének a folyóparton húzódó töltéseket lássa. Hosszú ideig valóban csak a töltések erősítésével, magasításával igyekeztek a folyókat medrükben tartani. Az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni sikeres védekezés is bebizonyította, hogy a biztonságos védekezés előfeltétele nem csak a töltések erősítéséből áll. Ezért a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Duna jobbparti, országhatár—Mohács közötti árvízvédelmi szakaszának fejlesztését, az árvíz levonulása után azonnal megkezdte. Az anyagi feltételek létrejöttével az országhatár és Kölked közötti 11,05 kilométeres szakaszra újabb, már az egész védendő öblözetre kiterjedő komplex fejlesztési programot dolgoztak ki. Közel 48 millió forintos költséggel 1968. év utolsó negyedében indult meg a beruházás. Célja: az országhatártól Mohácsig terjedő öblö- zetben olyan védelmi rendszer kiépítése, mely a 100 éves gyakoriságú árvizek ellen is biztonságos védelmét nyújt. Miből áll a komplex fejlesztés? A töltés koronája az 1965. évi emlékezetes árvíz tető vízszintjénél 1,3 méterrel magasabb. A töltéskorona szélessége 6 méter, mely a kétirányú forgalmat is lehetővé teszi. A régi töltés kereszt- szelvénye megduplázódik. Ezzel párhuzamosan a töltést védő hullámtéri erdősá- vot korszerűsítik. A beruházás befejezési határideje 1970. december 31. volt. Sajnos az anyagi lehetőségek, valamint az elmúlt évi tiszávölgyi árvíz miatti kapacitás hiánya miatt a munkák befejezése késik, Nézzük mi készült el: az országhatártól a 3,0 km-ig elkészült a töltés fejlesztése. Kész a bédai és gerecháti bekötőút, elkészült a kölkedi repülőleszállópálya. Betöltötték az 1876. évi árvízkor keletkezett szakadást. Megtörtént a 20 kV-os távvezeték áthelyezése, befejezéshez közeledik a böki és kölkedi új, korszerű gátőrházak építése is. A 47,7 millió forintos beruházásból 1970-ig 16 milliót valósítottak meg, 1971. évre 17.3, 1972-re 14,4 millió forintnak megfelelő munka elvégzését tervézik. Hátravan még a gátőrházak építésének befejezése, a hullámtéri erdősáv korszerűsítése és a 3-tól 11 km közötti töltés fejlesztése. Ezzel párhuzamosan még ebben az évben megjavítják a mohácsi árvízvédelmi falat, a csónakháztól a vasúti magaspartig pedig új résfalat és erre helyezett mellvédfalat építenek. A jobbparti komplex fejlesztéssel párhuzamosan az Alsódunavölgyi Vizügyi Igazgatóság a Duna balpartján, hasonló védőmű rendszert épít ki. Mivel a balparti szakaszon a töltés alacsonyabb volt, mint ezen az oldalon a töltések fejlesztését ott már az 1956. évi jeges árvíz után megkezdték. L. J. hitésére nagymérvű társadalmi munkát vállalt és végzett az elmúlt évben a kerület lakossága. Segítettek a Mecseki Szénbányák, a Hőerőmű, és az Aknamélyitő Vállalat kollektívái, sőt az üzemek építőanyagot is adtak. A társadalmi munkavégzés és anyagi támogatás értéke 1970-ben meghaladta a fél millió forintot. Olyan, évek óta égető problémákat oldhattak így meg, mint az Erzsébet telep és a Szamárkút közötti terület vezetékes vízzel való ellátása. A környék lakói korábban igen nagy távolságról hordták az ivóvizet. A vízvezeték lefektetéséhez szükséges 700 méter hosszú árkot társadalmi munkában ásták. Ugyancsak tetemes az a munka is, amelyet az újhegyi ABC áruház építésénél végeztek, illetve jelenleg is tesznek az elsőkerületiek. Az 1971. évi útfelújítási program azt a támogatást is tartalmazza, amelyhez ilyen forrásból jut a kerületi tanács. Az Árpád, a Blaha Lujza, a Sarló és Kiss Ernő utcák korszerűsítésénél összesen mintegy 60 ezer forint értékű társadalmi munkára számítanak a kerület vezetői. Hasonló módon kívánják helyreállítani a Marx út egy részét, ahol felvágjál« az aszfaltot és a helyreállítás után földkupacok, törmelék marad vissza. Tizenegy utcában épült aszfaltos járda, ahol a terep előkészítését, a ' földmunkák elkészítését a lakosságtól várják. Az említett munkálatok még nem kezdődtek meg, a felajánlások felmérése most folyik. Várhatóan több százezer forint értékű társadalmi munka várható. Az árokásáson, földhordáson 1 és anyagmozgatáson kívül társadalmi munkások salakózzák a gyaloguta- kat. az úttörők pedig fákat, virágokat ültetnek lakóhelyük megszépítésére. A komiéi „Carbon" Könnyűipari Vállalat mintegy 10 millió forintos beruházással korszerűbbekre cseréli a ruházati, a cipőipari és a bútoripari műhelyek gépeinek 70 százalékát. Az NDK, csehszlovák, lengyel és szovjet importból származó gépek évenként körülbelül 50—80 millió forinttal növelik a termelést Az 1968-ban megkezdett rekonstrukciót ebben az évben fejezik be. Már készítik a kárpitos özem részére az alkatrészeket az új maró- . gépelt * \ i
