Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-13 / 61. szám

1911. március 13. IMJNANTLLI NAPLÓ 5 Két év múlva 3ó hír a termálvízről kész a? alagút Színes diafilm kalauzolta a Godisa—Abaliget között épülő új vasútvonal színhe­lyére a hallgatóságot tegnap délután három órakor a Pé­csi MÁV Igazgatóságon. Oszetzky Egon főtanácsos arról beszélt, hogy a pálya korszerűsítése már nagyon időszerű volt. 1882-ben épült meg, s már az építésnél is ez a tízkilométeres szakasz bizonyult a legkényesebb­nek. A korszerűsítés kap­csán megszüntetik a két völgyhidat, és az alagutat sem újítják már fel: épül az új. Kőszegi László tanácsos az alagút építéséről tartott ve- tftettképes előadást.. Elmon­dotta, hogy milyen módsze­rekkel építik a közel hétszáz méteres betonmonstrumot, hogyan kísérleteznek mind újabb módszerekkel a szi­getelés minél tökéletesebb megoldására? A legújabb eredmény: a Neovínil műanyaglap, amely nemcsak jól szigetel, de a mechanikai hatásokkal szem­ben is ellenálló. Az alagút' építéséhez százhúszezer da­rab idomtéglát használnak és tizenötezer köbméter be­tont építenek be. A Godisa—Abaliget kö­zötti új vonalat 1973 nyarán adják át, de addig — a víz­rendezéssel és a szükséges útkorrekciókkal együtt — mintegy másfél, millió köb­méter földet mozgatnak meg. — kp — Megszavazták az ellendi kutatófúrás költségét Elénk vita Pécs iparfejlesztéséről — A Városi Tanács vb-üiése Jó hírrel kezdjük tudó­sításunkat: tegnap, a Pécsi városi Tanács VB ülésén megszavazták az ellendi ku­tatófúrás költségét. Ponto­sabban: a Központi Földtani Hivatal 3 millió forintot biztosított az ellendi térség­ben végzendő kutatófúrás, illetve geológiai vizsgálatok céljára. A 3 millió forint azonban nem elegendő ah­hoz, hogy eldönthetővé vál­jék a kérdés: van-e termál­víz Eilend község határa alatt, vagy nincs. Ahhoz mé­lyebbre kell fúrni a terve­zettnél, az pedig további 1,5 millió forintot igényel és ezt ezt a másfél millió forin­tot szavazta meg tegnap a vb-ülés. Ha jól haladnak a dolgok, még ebben az évben megkezdődhetnek a kutató­fúrások is. Ismeretes, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt vető­dött fel az a gondolat, hogy talán meleg víz rejtőzik Ei­lend alatt. Lapunk is több­ször foglalkozott evvel a té­mával. Ezért fogadjuk öröm­mel, hogy a Központi Föld­tani Hivatal, a Földtani In­tézet Déldunántúli Területi Szolgálata megvizsgálta az ügyet, s miután arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy valóban elképzelhető a ter­málvíz jelenléte, tegnap már a Városi Tanács vb elé ke­rült a dolog. Természetesen, az előzetes geológiai vizsgálatok, számí­tások csak valószínűsíteni tudják a termálvíz jelenlé­tét, száz százalékos biztosí­ték nincs. A vb-ülésen alá­húzták: vállalni kei! az ilyen kockázatokat, hiszen vannak esetek — s egy kutatófúrás is olyan —, amikor anélkül nincs eredmény. Ha már a kockázatvállalás illetve az új gazdasági me­chanizmus szelleménél tar­tunk: más vonatkozásban is figyelemre méltó volt a teg­napi ülés. Az új mechaniz­mus szelleme érződött az „Iparfejlesztési alap felosz­tási javaslata” című napi­rend vitájánál is. Harmincmillió forint sor­sáról kellett dönteni. A vb ugyanis jogot kapott arra, hogy a IV. ötéves terv so­rán 30 millió forintot osz- szon szét azon vállalatok között, amelyek — a város megítélése szerint — a leg­többet tehetnek Pécs egyol­dalú iparszerkezete, a fog­lalkoztatási helyzet javításá­ért. Kinek, mennyit adja­nak? — ez volt a kérdés. Avval mindenki egyetértett, hogy a Híradástechnikai Kí­sérleti Vállalatot további támogatásban kell részesí­teni, hiszen a műszergyár — így nevezik rövidebben — beruházása már megkezdő­dött Dé amikor a Pécsi Kesztyűgyár illetve Pécsi Porcelángyár támogatása is szóba került élénk vita bon­takozott ki. Két nézet csapott össze. Az egyik szerint minden pénzt a városba települő új vállalatok támogatására kell fordítani. A másik szerint mindegy, hogy új, vagy régi. Egy régi gyárat is támogat­ni lehet abban az esetben, ha az a támogatás arra ösz­tönzi a gyár budapesti köz­Hél vége az élelmiszerpiacon — tovább javult a SERTÉSHÚS-A RAN £ — KEVÉS A BELSŐSÉG — HÚSVÉTI FUSTÜLT- ARU A BOLTOKBAN — 21 EZER DARAB *0 FILLÉRES TOJÁS — MEGJELENT A ME­LEG AG TI SAL AT A Az év 11. hetében az ezt megelőző hetivel azonos mennyiségű húst kapott Ba­ranya. A keretnek mintegy 13 százaléka. 200 mázsa fa­gyasztott sertéshús. Ezen a héten ismét tovább javult a sertéshús aránya a marha­hús rovására. Az 1500 mázsa húsnak 72 százaléka sertés, 28 százaléka marha. A ke­retet terheli a szokásosnál 22 mázsával több töltelékáru. Ezen a héten 302 mázsa hús­ból készül á megye számára töltelék. Ami a belsőséget il­leti, a szokásos a helyzet: kevés van belőle és a ren­delkezésre álló mennyiséget főleg közületek, vendéglátó egységek kapják. Néhány nappal ezelőtt megjelent a húsvéti füstölt­áru a megye boltjaiban. Egyelőre 50 mázsa füstölt combot és tarját szállítottak ki a Baranya—Tolna megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat raktáraiból, de füs­tölődnek az ünnepi sonkák, lapockák, combhúsok és tar­ják, ezekből mintegy 500 mázsát kap a kereskedelem. Hurkafélékből a szokásosnál 100—120 mázsával többet kaptak ezen a héten a bol­tok. Nagy sikere van a ba­ranyai ízlésnek megfelelő ízesítésű hurkának, ezért is gyártottak többet belőle. Gyorsan vált népszerűvé a bál nélkül gyártott, saját „bőrébe csomagolt”, tréfás nevén sztriptíz virsli is. A i Baranya—Tolna megyei Al- I latforgalmi- és Húsipari Vál- ! lalat pécsi üzemében befeje- j ződött az újfajta virsli próba- i gyártása. A B. m. Élelmiszer- j kereskedelmi Vállalat bolt- j hálózatában most folyik az j igépyek felmérése. A gyártó cég ígéri; a jövőben nem lesz hiénv virsliből. Ba."r"?;ból a múlt heti 1.00 ”al szemben e hé­ten 200 mázsát kaptak a me­gye üzletei, ebből a mennyi­ségből 66 mázsa frissen vá­] gottan érkezett az üzletekbe. A baromfi választék ismét 1 elég nagy. Van I. és II. osz­tályú csirke, extra aprólék, polietilénbe csomagolt comb és mell, negyedelt és egész tyyk, gyöngytyúk,.. negyedelt és egész pulyka, pulyka aprólék és hízott liba. A tojásfelhozatal javult, mint­egy 25 ezerrel több tojást szállított ezen a héten a ba­romfiipar, mint az elmúlt héten, összesen 185 ezer da­rab tojás kerül a boltháló­zatba, s ebből 21 ezer darab 80 filléres áron! Halból a múlt hetivel azonos mennyiség, 90 mázsa érkezett, ebből 72 mázsa ponty és 18 mázsa amur. Tonhalból négyféle választék kapható, ebből háromféle do­bozolt, natúr és panírozott A zöldségfelhozatalon érez­hető, hogy közeledik a ta­vasz, mert kevesebb a vörös­hagyma, a sárgarépa, a fejes­káposzta. s csak elvétve akad a boltokban kelkáposzta, cékla és' karalábé. Ezen a héten jelent meg a zöldség­üzletekben a melegágyi salá­ta, amelyből 2000 fej érke­zett. A MÉK-nél ugyancsak várták a melegágyi uborka, paprika és hónaposretek ér­kezését, de a rossz időjárás miatt egy-két heti késéssel kell számolniuk. A héten 200 mázsa bur­gonya, 20 mázsa vöröshagy­ma. 40 mázsa fejeskáposzta, 30 mázsa sárgarépa, 30 má­zsa petrezselyemgyökér, 10 mázsa zeller, 100 mázsa piros alma, 10 mázsa vöröskáposz­ta és 10 mázsa fokhagyma került a MÉK-boltokba. Ácliim-emlékülés az Akadémián A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az MSZMP Párttörténeti Intézete, a Ma­gyar Történelmi Társulat, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat és a békéscsabai Áchim Emlék- bizottság pénteken a Magyar Tudományos Akadémián tu­dományos ülést rendezett a nagy magyar parasztpoliti­kus, Áchim L. András szü­letésének 100. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen jelen volt Áchim L. András leánya, s küldöttséggel kép­viseltette magát Békéscsaba. Ember Győző akadémikus­nak, a Magyar Történelmi Társulat elnökének megnyitó szavai után dr. Király Ist­ván, a Magyar Tudományos Akadémia dunántúli intéze­tének tudományos munka­társa, az ismert Áchim-ku- tató tartott előadást Áchim L. Andrásról, a demokrati­kus parasztpolitikusról. Ülést tartott a Ma«varországi Németek Demokratikus Szövetségének országos választmánya Az elmúlt év eredményeit összegezte és az idei felada­tokról tanácskozott a Ma­gyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének országos választmánya pén­teken a magyar néphadsereg központi klubjában Dr. Wild Frigyes főtitkár a többi között elmondotta: fokozódott a német nemzeti­ségű dolgozók részvétele a közéletben. A megyék, járá­sok évi munkaterveiben a korábbinál nagyobb figyel­met fordítanak a nemzetiségi dolgozók igényeinek kielégí­tésére, problémáikat segítő- készséggel oldják meg. Fontos feladatnak tekintik a jövőben a németnyelvű kiadványok bővítését. Újabb német klubok létrehozását az anyanyelvi kultúra ápolásá­ra, a német szellemi és tár­gyi értékek összegyűjtésére. pontját, hogy olyan beruhá- j zásokat valósítson meg Pé- j esett, amelyeket esetleg más városban akart megtenni. J Az a cél, hogy az iparszer- ) kezet javuljon, s ha ez egy régi gyár bővítésével, kor­szerűsítésével is előmozdít­ható, miért ne támogassuk ezt a törekvést? A vb — hosszas vita után — végül is az utóbbi álláspontot fo­gadta el, amely magában foglalja, hogy támogatni fogják a Porcelángyár és Kesztyűgyár beruházásait is. A vb — az előbb említett 30 millió forinton túlmenően — további 3,3 millió forint támogatást szavazott meg a Köztisztasági Vállalat, 6 mil­liót az Aszfaltútépítő Válla­lat és 3 milliót a Közúti Építő Vállalat számára, hogy korszerű útépítő gépeket tudjanak beszerezni. E tá­mogatás lehetővé teszi pél- | dául az Aszíaltútépítő Vál- j lalatnak, hogy nagy teljesít- I ményű, Marini márkájú j olasz aszfaltgyártó gépet 1 tudjon vásárolni. A két utób- j bi vállalat egyébként a vá- 1 rós kölcsönét — gyakorlati- ] lag erről ván szó — nagyobb részt visszatéríti, M. L. Március 20-tól április 4-ig: Vendégvárás a Mecsek alján A vendéglátók összefogása Aranytányér vándordíját alapítottak Baranya történetében még nem volt példa arra, hogy a vendéglátással foglalkozó vál­lalatok és szervek összefogá­sából nagyszabású közös ren­dezvény szülessék. A márci­us 20-tól, hazánk felszabadu­lásának évfordulójáig, április 4-lg terjedő időszakban ke­rül sor először arra, bogy a Baranya megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya, a me­gyében működő idegenfor­galmi hivatalok, a B. m. Vendéglátó Vállalat, a Hun­gária Szálloda és Éttermi Vállalat, a Mecsek vidéki Ven­déglátó Vállalat, a MÉSZÖV, tizenhárom ÁFÉSZ, a Turista Ellátó Vállalat és az Utasel­látó Vállalat megmutassa, mire képesek együttes erő­feszítések árán, ha vendég­várásról van szó. A több mint két hétig tar­tó rendezvénysorozat neve: Vendégvárás a Mecsek-alján. A rendezvény céljáról és részleteiről a pénteken tar­tott sajtótájékoztatón Jaka- bos Zoltánné kereskedelmi osztályvezető számolt be. — Megyénkben már több­éves hagyományai vannak a szakmai versenyeknek, spe­ciális rendezvényeknek, azon­ban a vendéglátásban érde­keit valamennyi vállalat és szövetkezet közös szakmai seregszemléjére ezúttal elő­ször kerül sor. A gazdag műsor biztosíték arra, hogy két héten keresztül minden­ki kedvére szórakozhat és válogathat a legváltozatosabb ételkülönlegességek és cuk­rászkészítmények között. A szakmai versenyek célja a hírneves magyaros vendég­látás hagyományainak ápolá­sa mellett a korszerű kony­ha- és cukrászmúvészet re­mekeinek bemutatása. A rendezvénysorozat hideg- konyhai versennyel és bemu­tatóval kezdődik március 20- án, szombaton. A rendezvé­nyek nem koncentrálódnak Pécsre, mert a megyeszékhe­lyen kívül Komlón, Mohá­cson és Szigetváron, vala­mint huszonhat község ven­déglátó-egységeiben lesznek versenyek, vacsoraestek, be­mutatók, ételparádék, kósto­lók, táhcdélutánok, terítési és ügyességi vetélkedők. A Nádor étteremben, ápri­lis 4-én, vásár nap gálaesttel ér véget a rendezvénysoro­zat. Ekkor hirdetik ki a csa­patversenyek eredményeit és adják át a díjakat a győzte­seknek. A sajtótájékoztatón bemutatták a Vendégvárás a Mecsek-alján díjait: az arany- tányért, amely a jövőben megrendezendő hasonló ese­mények vándordíja lesz, a 11 serleget, 12 oklevelet, va­lamint a 29 1., n. és III. dí­jat, H. M. C » ( a Megalakult a Dózsa György emlékbizottság Az 1970-es évek első felé- \ ben — hiteles adatokkal pon­tosan meg nem határozható | időpontban — esedékes Dó- j zsa György születésének 500. | évfordulója. Ebből az alka- i lomból pénteken a Parlament 1 delegációs termében politi­kai, társadalmi, tudományos és kulturális életünk kiemel­kedő képviselői értekezletet tartottak, amelyen megvitat­ták az évfordulóval kapcsola­tos tennivalókat. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke be­vezető szavaiban hangoztat­ta, hogy Dózsa György alak­ja, történelmi tettei, s az 1514-es magyarországi pa­rasztháború a későbbi év­századokban elválaszthatat­lanul egybeforrt a haladásért vívott társadalmi és osztály­küzdelmekkel, a Duna völgyi népek összefogásának nemes ügyével. Dózsa nevét és szel­lemét egyaránt idézték tör­ténelmünk nemzeti, polgári- demokratikus és szocialista i mozgalmai. Neve zászló volt a fasizmus és a háború el­len vívott harcban is. A szo­cialista Magyarország a tár­sadalmi haladás egyik nagy­szerű hősét tiszteli benne. Az értekezleten széleskörű társadalmi bizottság alakúit a következő években esedé­kes ünnepségek előkészítésé­re. A megemlékezés-sorozat fő rendezvényeire 1972-ben kerül sor. A bizottság elnö­ke: Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Nép­front elnöke. Alelnöke: Erdei Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, titkára: BerendT. Iván egyetemi tanár, a Ma­gyar Történeti Társulat fő­titkára. Tagjai: Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront fő­titkára. Bessenyei Ferenc színművész, Dobozy Imre író, az írószövetség főtitkára, Ember Győző, a Történelmi Társulat elnöke, Elekes La­jos, tanszékvezető egyetemi tanár. Gombár József, a KISZ KB titkára, Horváth Richárd templomigazgató, Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke, Illyés Gyula író, Kiss István szobrászművész. Klaniczay Tibor, az MTA irodalomtu­dományi intézetének igazga­tóhelyettese, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács vb- elnöke. Kürti András, a Ceg­lédi városi Tanács vb-elnöke, Liptai Ervin ezredes, a Had­történeti Intézet igazgatója. Nagy Dániel országgyűlési képviselő, Nánási László, 4 SZÖVOSZ felügyelő bizott­ságának elnöke, Ognyenovics Milán, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, Pach Zsigmond Pál, az MTA Tör­ténettudományi Intézetének igazgatója, Rács Gyula ve­terán, Simó Jenő művelődés­ügyi miniszterhelyettes. Si­mon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Such János, a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének főtitkára, Szabó Imre, az MTA alelnöke, Szabó István, a TOT elnöke. Szebényi Fe­renc esperespiébános, Székely György, tanszékvezető egye­temi tanár, Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Takó Tibor, a Dó­zsa György gimnázium igaz­gatója, Tolna Gábor akadé­mikus, Tóth Dezső, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese, Wild Frigyes, a Magyarországi Német Dol­gozók Demokratikus Szövet­ségének főtitkára. Vendégünk .volt Két világrészt bejárt Szrogh György, az Iparmű­vészeti Főiskola építési tan­székének vezetője, UNESCO ösztöndíjjal, s tegnap este eljött Pécsre, hogy élményei­ről, tapasztalatairól beszél­jen az itteni kollégáknak, s levetítse nekik gazdag dia­sorozatát. A megérkezés és az előadás között éppen csak a rövid interjúra volt idő, pedig sok mindent lehetett volna beszélni az Iparművé­szeti Főiskoláról, ahol — amint Szrogh György mond­ta — humánus és demokra­tikus felfogás uralkodik. — Lehet, hogy felesleges­nek tűnik ezt a két fogalmat hangsúlyozni ma Magyaror­szágon —, de az építészet mindig a teljes emberre, an­nak sokoldalú igényeire, megnyilvánulásaira figyel Á régi építészeti korokra egya­ránt jellemző volt az ember kezenyoma, a maira egyre inkább a gép munkája. Most azért vagyunk humánusak és demokratikusak, mert a gé­pesítés révén tömegméretek­ben segíthetünk az emberi igények kielégítésén. A ma középülete nem a kátéd rá- lis, vagy a városháza, ha­nem az egységes képű lakó­telep, s abban tömegek kap­ják meg az építészet kényel­mét, szépségét. — A korszerű építészet túlságosan kemény: sok be­tont, üveget használ. Valami lágyság hiányzik belőle! — Ezért hangsúlyozom, hogy az építészet az egész ember igényét igyekszik ki­elégíteni. A gépesítés révén egyre több lehetőség nyílik arra, hogy a lakások belső berendezési tárgyai, díszítő elemei is tömegméretben ké­szüljenek. mégis szépek le­gyenek. Ez is az említett hu­mánus és demokratikus fel­fogást jelenti. Ugyanakkor ezeket a tömegméretben gyártott tárgyakat, például egy fali szőnyeget ki-ki sa- 1 ját ízlése szerint alkalmaz­hat, tehát az egyéniségét sem veszti eL — Véleménye szerint ho­gyan lehetne a panellakások­hoz hasonlóan, elöregyártott elemekből gyorsítani a köz­intézmények építését. — A könnyűszerkezeti ele­mek alkalmazásával. Az ille­tékes szervek már keresik ennek az útját, külföldi ta­pasztalatok felhasználásával is. Angliában például ilyen módon 15 év alatt megkét­szerezték az iskolai férőhe­lyeket. de nekik segít a Golf-áramlat. Nálunk a könnyűszerkezeti elemek al­kalmazásához új hőtechnikát kell alkalmazni, erre szak­munkásokat kiképezni. F. D. Megkezdődött a nyomdász­szakszervezet 39. kongresszusa Több mint 40 ezer főnyi tagság képviseletében, 186 küldött részvételével pénte­ken a SZOT központi isko­lájának épületében megkez­dődött a Nyomda, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 39. kong­resszusa. A tanácskozáson részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Várkonyi Péter, a Kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Horváth Gyula könnyűipari minisz­terhelyettes, dr. Marczali László, a Kiadói Főigazga­tóság vezetője. Paviovszky Ferenc elnöki megnyitója után Kimmel Emil főtitkár ismertette a központi vezetőség beszá­molóját. Szrogh György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents