Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-07 / 56. szám
4 DUNÁNTÚLI N A Pl. O 1971. március 7. Hány évig tart a városközpont építése? 'további tíz évre van kilátás — Rövidíteni kellene az időt! Lehangoló hírt hallottam a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalatnál: Gódor András igazgató és Berényi József osztályvezető azt állította, hogy Pécs új városközpontjának építése további tíz évet vehet még igénybe. „Feltéve, hogy az építkezés jelenlegi mechanizmusa nem változik” — tették hozzá, majd megindokolták, hogy miért is van még szükség tíz esztendőre. Nyomás érveket hangoztattak, amelyekkel vitába szállni — nem volt értelme. így csak a bosszúság maradt meg az emberben. Hiszen az a — Rákóczi út, Szabadság utca, Szalai András és Bajcsy-Zsilinszky ut- ea által határolt — terület, amelyet Pécs leendő új városközpontjának nevezünk, még 0.5 négyzetkilométernyi sincs. Ezen a nem egészen fél négyzetkilométeren „pepecselünk” már 4—5 éve, s most „megtoldjuk” további tízzel. Nem sok ez a nagyipari építkezés korában?! Száz érdek kérész tiüzében Nyilván, hogy sok a tizenöt év, a kérdést azonban nem lehet elintézni egy ilyen kurta válasszal. Közhelyet emlegetünk, de így igaz: nagyon „exponált” terület az a nem egészen 0,5 négyzet- kilométer. Csupán a város- központ 1/b ütemének nevezett területen — a Rákóczi út, Jbkai, Szalai András és Bajcsy-Zsilinszky utca által közrefogott térséget nevezik 1/b ütemnek, — tehát csupán itt vagy 15 vállalatot, intézményt kell kitelepíteni, a kisebbeket — például egy bélyegboltot — nem is szá- mítva. Körülbelül ugyanannyi intézmény és cég akar ’-'építkezni a helyükben. Ez a- együttesért máris vagy 30 érdek, s ahol ennyi az érdek, ott rengeteg, időtrabló értekezletet kell tartani az érdekek egyeztetése végett. Külön szanálási ütemtervet kel] készíteni, amelyet egyeztetés követ. Amikor evvel végeznek (de nehezen végeznek vele!), a beépítési terv. a közmű tanulmány- terv és egyéb terv kerül „terítékre” és megint kezdődnek az egyezkedések. Ilyen a mai építkezés mechanizmusa, már ez a puszta leírás is sejtetni engedi, hogy miért „mennek-mendegélnek” egymás után az évek ,.. Mindennek tetejébe még további „mellékzöngék” nehezítik a helyzetet. Az például, hogyha egy vállalat, vagy intézmény azt mondja, hogy ő a városközpontban akar építkezni, az még nem jelent száz százalékos elkötelezettséget. A Belkereskedelmi Minisztérium is azt mondotta például, hogy egy szállodát akar létesíteni ott, aztán meggondolta magát. A szállodaépítés legújabb helyéül a Kórház tér van ki- szémelve. Kétségtelen, hogy jobb és szerencsésebb hely az egy szállodának. De ha egy vállalat belép, a másik meg kilép — s nemcsak a Belkereskedelmi Minisztérium lépett ki — mi lesz a városközponttal? Ha ugyanis valaki kilép — s ami avval egyet jelent: egy más valaki belép — elölről kezdődik az alkudozás. S — bár kicsit túlzunk —, mégis így kell feltenni a kérdést: meddig alkudozzunk? Miért kell mén tíz év? Ha valakit a fentiek még nem győznének meg, hallgassa csak meg mit mond Gódor András és Berényi József! Mivel indokolják azt a további tíz évet? 1. Egyelőre csak az SZMT- székház, Ifjúsági Ház, MHSZ székház és DÉD ASZ-irodaépület építése látszik biztosnak az 1/b ütemben. Bi! zonytalan még az emeletes I nagygarázs és az is, ki építi be majd a 12 ezer négyzet- méter alapterületű áruházi eladóteret. Az utóbbi még egy pályázaton fog eldőlni. 2. A mai építési mechanizmus minden vonatkozásban hosszú „átfutási” időt igényel. Nézzük például a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatot, amelynek a Rákóczi út és Baj- csy-Zsilinsaky utca sarkán van az irodaháza! Ahhoz, hogy e vállalat elköltözzön a mai helyéről, előbb új központot kell építenie. Üj központot viszont csak akkor építhet, ha előbb szanálnak a Honvéd utca és Ifjúság útja sarkán. Ezen a területen valószínű csak 1973 közepén tudnak bontani. Eszerint csak 1974/75-ben kezdődik meg az építkezés, s mire az befejeződik, mire a vállalat átköltözik, mire a Rákóczi út és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán is bontani lehet, s mire ott is befejeződik az építkezés ... Nos, számoljunk csak: sok az a tíz év? 3. Mindez még nem elég, mert ott van még az építési kapacitás, ami tudvalevőleg ’ „hiánycikk”. Építésre betervezett és nem létező ABC- áruházak, sportdsarnokok és egyéb középületek jelzik, hogy az építőipar képtelen megbirkózni, lépést tartani a társadalmi igényekkel. Ebből a helyzetből csak a köny- nyű szerkezetes építési móddal' lehet kilábalni. Igen erőteljes kormányprogram indult meg ezen építési mód fejlesztésére, ami valószínű már a IV. ötéves terv második felében éreztetni fogja majd a hatását. Igenám, csakhogy a könnyű szerkezet drágább a hagyományosnál. Mi történik majd, ha X-vállalat majd azt mondja: kérem, nekem erre nincs pénzem, keressenek valaki mást... Hhtelt! Hitelt! Sötét ez a kép? Kétségtelenül. kissé sötétebb a valóságosnál. Nem beszéltünk például arról, hogy a Szalai András utcában lévő Autó- és Motorjavító Ktsz-nek már elkészült az új telephelye a Diósi dűlőben, tehát az már kiköltözhet. Nem szóltunk arról, hogy szépen épül az új TÜZÉP-központ is — tehát történt már egy és más. A mai körülményekhez képest nem is kevés! S mégis, ha az igényeket nézzük, azt például, hogy az SZMT munkatársai aládúcolt épületben kénytelenek dolgozni, vagy arra gondolunk, hogy további tíz évről van még szó, akkor minden okunk megvan az elégedetlenségre. Sok az a tizenöt év! Mit lehetne illetve kellene hát tenni? Az egész építkezés mechanizmusát meg kellene változtatni! Ezt viszont csak akkor lehetne megváltoztatni, ha a Városi Tanács 80—100 milliós hitelt kapna, ha a Városi Tanács előlegezné a szanálási és kitelepítési költséget, ha — miután lerombolták az ócska házakat —, tehát .megtisztították” a terepet — utána ülnének le a „felekkel” végső tárgyalásra. A beépítési, közműfejlesztési tervek birtokában és avval a kikötéssel, hogyha egy vállalat igent mond, akkor nincs visszalépés, s ha mégis visszalépne, akkor vállalja a döntés jogi és anyagi következményeit. Ki kellene tehát azt a sok alkudozást kapcsolni, ami ma van. Ezt viszont csak 80—100 millió forint birtokában lehet megtenni. Ebben a néhány mondatban lehetne a Pécs-Baranyai Beruházási V. vezetőinek javaslatát összefoglalni, s ezt az indítványt meg kellene vizsgálni, mert egyelőre nem hallottunk jobbat ennél. Hogyan tovább? De ha valaki mégis jobbat tudna, mondja meg, valószínű, az egész város közvéleménye szívesen fogadná a jó javaslatokat. A lényeg az, hogy valamit tenni kellene, mert — ismételjük — nagyon sok az a tizenöt év. Magyar László A szakszervezeti mozgalom folyóirata, a Munka országos Jubileumi fotópályázatára érkezett közel 900 kép Javából kiállítás nyűt a Fővárosi Művelődési Házban MUNKASABRAZOLAS címmel. A Mecseki Fotoklub tagjai ismét sikerrel szerepeltek: Beidek András RAKODÁS e. képével élsö díjat, Péter János és dr. Szász János kiemelt kűlöndljat nyert, Bayer Károly, dr. Lajos László és Szász László fotói pedig kiállításra kerültek. Nőnap, ’71 Virág, bonbon, köszöntés és meleg szavak. Hányszor, de hányszor kaptuk meg a nőktől, hogy csak ilyenkor, a hivatalos ünnep, a Nemzetközi Nőnap alkalmával kerül szó munkájukról, gondjaikról, örömeikről, ilyenkor vesszük észre, hogy ők is ott állnak mögöttünk a sorban, illetve dehogyis mögöttünk, velünk egy sorban ... Most valahogy nyugodtab- ban ülünk az ünnepi asztal mellé. Egy esztendő telt el pártunk Központi Bizottság gának a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló határozata óta, — s az 1971-es az első Nemzetközi Nőnap, amikor a köszöntés és a virág mellett — I egy év távlatából — egy kis számadást is végezhetünk: mit tettünk annak érdekében, hogy valóban érvényre jusson a párt határozata, több tartalmat kapjon az emberek szemléletében is a nők egyenjogúsága, kevesebb legyen az anyák, asszonyok gondja. Talán a legfontosabb: a nőkérdés „alapfokon” is téma lett, a figyelem középpontjába került, — a nők körében végzett politikai munka irányítását, problémáik megoldását szolgáló határozatok ellenőrzését és összehangolását a párt vette a kezébe, illetve minden fokon a helyi szervek gondjaira bízta. így az átfogó központi döntések mellett, — az adott helyzet ismeretében — lehetőség nyílt a nők érdekében teendő hél.yi intézkedésekre, esetenként egy-egy konkrét kérdést már a „hibaforrásnál” tisztázó állás- foglalásra. Baranyában is bőven van példa arra, hogy a vállalatok, termelőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek a tanács partnereiként nyújtanak segítséget egy-egy bölcsőde, óvoda vagy más szociális jellegű intézmény építéséhez. A terebélyesedő, korszerűsödő üzlethálózat, a hosszabbított-, és vasárnapi nyitvatartás, a szolgáltatások körének fokozatos bővítése, az anyasági segélyt igénybevevő nők, az egyedülálló anyák helyi erőből történő támogatása, — a társadalom részéről egyre jobban érezhető teherátvállalás sokféle formája teszi könnyebbé a nők életét, elviselhetőbbé a munkahelyen, családon belül vállalt terheiket. Szükségük van az így felszabadult időre: többet pihenhetnek, szórakozhatnak, — és ami a lépés-tartóshoz, társadalmi rangjuk, pozíciójuk megerősítéséhez feltétlenül fontos, — több idejük jut általános, szakmai és politikai műveltségük növelésére, aktívabb közéleti szereplésre. A számadás nem teljes. Hosszú felsorolás lenne ismertetni a szakszervezeti, szövetkezeti nőbizottságok kezdeményezésére, gondot jelző felhívására tett intézkedéseket. Nem teljes azért sem, mert egy esztendő kevés terveink megvalósítására, a párthatározatban foglaltak több évre meghatározzák munkánk irányát, a feladatok végrehajtása több együttható tényező függvénye. A nők érdekében tett intézkedések, a társadalom fokozottabb aktivitása kézzelfoghatóan bizonyítja a nők rangjának, társadalmi helyzetének elismerését, az egyenjogúság gyakorlati megvalósulását. Párhuzamosan azonban egy másik harcot is kell vívnunk: a konzervatív, szemléletünkben még bőven fellelhető „gyengébb nem” felfogás ellen. így lesz igazán értéke a hétfői virágcsokroknak, kedveskedésnek, tartalma az elhangzó köszöntőknek. Március 25—31.: Egyetemi és főiskolai napok Pécsett Idén immár negyedszer rendezik meg a hagyományos egyetemi és főiskolai napokat Pécsett. A rendezvénysorozat megnyitó ünnepségére március 25-én kerül sor a Jogtudományi Egyetem aulájában. A program 26-án délután az egyetemi és főiskolai sportversenyekkel folytatódik. A Műszaki Főiskola tornatermében rendezik az asztalitenisz, a Tanárképző Főiskola uszodájában az úszó, az Orvostudományi Egyetem kollégiumában a sakk, a PE- AC-csamokban a kosárlabda, a PEAC-pályán pedig a labdarúgó-bajnokságokat. Március 29-én délelőtt 9 órakor az Orvostudományi Egyetemen a párttag-hallgatók és a KISZ-vezetők tartanak tanácskozást a kommunista vonások erősítéséről és a pártépítés feladatairól a felsőoktatási intézményekben. Ezen a napon rendezik meg a sportversenyek döntőit; 6 órakor kezdődik a pécsi egyetemek és főiskolák politikai szellemi vetélkedője a Tanárképző Főiskolán. A rendezvények 29-től Síig tartó háromnapos bemutatósorozattal érnek véget. A Kamaraszínházban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, a Szegedi József Attila Tudományegyetem, a Pécsi Jog- tudományi Egyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Pécsi Tanárképző Főiskola irodalmi színpadai és a budapesti Universitas-együttes tartanak előadást. A képviselőasszonyt keresem — mondta egy idősebb férfi a mohácsi vasöntöde portáján. — Mindjárt megkeressük ... Néhány perc múlva jött a képviselő. Igaz, nem éppen a legújabb divat szerint volt öltözve, gyöngyházlakk sem csillogott körmein. Ügy tűnt, mintha a bácsika egy pillanatig zavarban lett volna. — De hát én a képviselőasszonnyal ... — En vagyok, tessék. A kemény kézfogás eloszlatta az „ügyfél” zavarót és hozzákezdett mondókájához. A kis epizódot Halasi Lajos né. a mohácsi vasöntöde ma; é /ítője, Mohács és a körei i községek országgyűlési képviselője beszélte él, amikor az elmúlt négy esztendőben végzett munka került szóba. Az 1967-es választásokon leit képviselő. Ugyanennek : . 'vnek decemberében már a Pl 'k mentben hallatta hangját. — Az első országgyűlési felszólalásomban — mondja — sürgettem a siklósi kenyérgyár építkezését, beszéltem a mecseki szénbányák szakmunkás utánpótlásának nem megnyugtató helyzetéről. Szóvá tettem azt, hogy a megye Tüzép telepein kevés a tüzelőanyag... Nagyon jól esett, amikor a posta hozta a miniszterek válaszait. Mint fizikai munkás a magkészítőben ledolgozza a nyolc órát, és legtöbbször csak ez után láthat hozzá 3 funkcióval járó feladatok megoldásához. — A rendszeres kapcsolat a hivatalos szervekkel és a választókkal — egyik legfontosabb feltétel a jó munkához — mondja. — Részt veszek mint meghívott többek között a városi, járási tanács különböző megbeszélésein, ez is hozzájárul a látókör szélesítéséhez. A képviselői fogadóórák, besz..- molók pedig a választókkal való kapcsolat egyik formája. Csak „tallózni” lehet az elmúlt négy év sokrétű fel} adataiban, a hivatalos szervek és a választók kéréseiben, amelyek elintézése nem kis „utánjárást” igényelt. — Mohácsi-szigeten a baracskai—homorúdi út nagyon rossz — kezdi a „tallózást”. — Választóim kérték: szorgalmazzam ennek az útnak a javítását. Jártam a különböző fórumokat, kértem szép szóval, ha kellett, kissé „hangosabban” is ... Ügy tűnik, hogy a „holtponton” már túl van az ügy, a kőhordás megkezdődött. Kezét mintegy tiltakozóul maga elé emeli. — Nem, egy pillánatfa sem könyvelem el a magam érdemének, ka valami elintéződik. Az „elintézés” nern lehet egy ember munkája, mindig kollektív eredmény. A különböző szervek megértő, hogy úgy mondjam „hozzáállásán” se* múlik. Dunaszekcsőnek egy részére például nem adtak ki építési engedélyt, mert vasútvonalat terveztek arra a területre. A terv azonban egyelőre nem valósul meg, -r- de az építési tilalmat sem oldották fel. Kérték, — nézzem meg az ügyet és ha lehet, oldják fel a tilalmat. Megtörtént. A gör- csönydobokaiak bekötőút kéréssel jöttek. Ígéretem már van. De mondhatom tovább. Mohács szépen fejlődik, új házak, utcasorok épülnek. Jöttek a választók a fogadószobámba ... Mosolyogva folytatja: mármint Mohácson . a lakásomra, ott van a „fogadószobám”: járjak már el, vezessék be a villanyt, a vÍt zet... Ebben az ügybé'n js megértést tapasztaltam: teljesült a kérés. Irattartót vesz elő. — Természetesén nem minden kérést sikerül elintézni — folytatja. — Megtörténik, hogy olyan ügyben jönnek hozzám, amelyikről már kezdetben látni: a kérés jogtalan. Mit lehet tenni? Egyenesen meg kell mondani. Fordulnak hozzám olyan kéréssel is, vagy kérik véleményemet, amelyek mondjuk például tipikusan tanácsi ügy, ott lehet elintézni. Egy asszony telekügyben jött múltkor hozzám tanácsért. „Köszönöm lelkem, ezt hallottam a tanácson is” — mondta. Ügy látszik, hogy az emberek több helyről akarják ugyanazt hallani, akkor megnyugszanak. — A képviselők mandátuma március 19-én lejár. Ennek ellenére van-e ügy, amelyik most is foglalkoztatja?-r- Közügy, egyéni probléma is mindig van, amely megoldásra vár. De a sok kérést — valamennyit nem lehet megoldani egyszerre — rangsorolni kell. Például Mohácson — ahogy én látom — igény van többe» között egy új általános iskolára. A környező községekből mind többen betelepülnek a városba. Már most el kell kezdeni az új iskola létesítéséhez szükséges előmunkálatokat. Gondoskodni a pénzről, a tervekről. Egyetértünk ebben a tanácscsal is. Aztán óvoda, bölcsőde ... Az elmúlt négy év legmaradandóbb élményeiről kérdezem. — Első utam a Parlamentben — mondja. — Azt elmondani nem lehet, csak átélni, átérezni. Emlékezetes volt a jubileumi országgyűlés, amikor együtt lehettünk a baráti országok Vezetőivel. Vagy amikor mint az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja,, többed- magammal ellátogattunk katonai alakulatokhoz. A kellemes emlékek közé tartoznak azok az egyszerű - szavak, baráti kézfogásók, ame- lvekkel választóim honorálták munkámat. Mert egy képviselőnek mégiscsak ez jelent legtöbbet. Garay Ferenc A VÁLASZTÓKÉRT
