Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-31 / 76. szám

2

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

1971. március 31.

Leonyid Brezsnyev előadói beszéde

KS.'D. NAPLÓ. TELEFOTO Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédét mondja a kongresszuson

(Folytatás az 1. oldalról.)

Kezdeményezésünk eredményeképpen az elmúlt másfél évben a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság kapcsolataiban bizonyos normalizálódás jelei mutatkoztak — mondotta Leonyid Brezsnyev.

A múlt év végén a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság között nagykövetek cseréjére került sor. Hosz- szabb szünet után kereskedelmi megállapodást írtak alá, valamelyest nőtt az árucsere-forgalom. Mindezek hasznos lépések. Mi a továbbiakban is készek vagyunk ilyen irányban tevékenykedni.

Másrészt azonban nyilvánvalóan nem hunyhatunk szemet afölött, hogy Kína propagandájában és poli ti Icájában a szovjetellenes irányvonal tovább folytatódik — jegyezte meg Brezsnyev — és hogy a KKP IX. kongresszusának határozatai megerősítették ezt a Szovjetunióval szemben ellenséges irányvonalat.

Az SZKP KB főtitkára le- i szögezte: „határozottan el- j utasítjuk azokat a pártunk ) és államunk politikájával kapcsolatos rágalmakat és koholmányokat, amelyeket Peking terjeszt és hint el a kínai nép körében.

Mi nem mondunk le a. szovjet állam nemzeti érdekeiről. Az SZKP a jövőben is rendíthetetlenül harcolni fog a szocialista országok és * kommunista világmozgalom marxista—leninista alapon megvalósuló egységéért.” „Ugyanakkor — mondotta Brezsnyev — pártunk .és kormányunk mélységesen még van győződve arról, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak javulása megfelelne mindkét ország alapvető, hosszűtavú érdekeinek, a szocializmus, a népek szabadsága és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ezért készek vagyunk minden esz- közzél előmozdítani nemcsak kapcsolataink normalizálását, hanem a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti jÓ6zomszédság és barátság helyreállítását is és kifejezzük azon meggyőződésünket, hogy ez végső soron be is következik”.

„Ami Albániát illeti — folytatta Leonyid Brezsnyev —, mint a múltban, most is készen állunk a normális kapcsolatok helyreállítására. Ez hasmára válna mind a két országnak, mind pedig a szocialista országok közös érdekeinek.”

A Csehszlovákiában lezajlott politikai válságról szólva, amely nem csekély helyet foglalt el az utóbbi évek nemzetközi eseményeiben, Leonyid Brezsnyev ezeket mondotta:

„Világos volt számunkra, hogy nem csupán az imperializmusnak és cinkosainak a szocialista rendszer Csehszlovákiában való megdöntésére tett kísérletéről volt szó, hanem arról is, hogy ilyen módon megpróbáltak csapást mérni a szocializmus hadállásaira Európa egészében, kedvező körülményeket teremteni ahhoz, hogy az imperializmus legagresszívabb erői ezt követően lendületes támadásra indulhassanak a szocialista világ ellen” — mondotta Brezsnyev.

Korunk kapitalizmusának sajátossága jelentős mértékben azzal magyarázható, hogy alkalmazkodik az új világhelyzethez, mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Ez az alkalmazkodás azonban „nem jelenti a kapitalizmusnak, mint rendszernek a stabilizálódását A kapitalizmus általános válsága tovább mélyül-.

„Az imperializmus külpolitikája az elmúlt öt év során új tanújelét adta reakció«. agresszív természete . megváltoztathatatlanságának”

— jelentette ki Leonyid

Brezsnyev.

Az amerikai imperial) artus az elmúlt években „újból bebizonyította azon törekvését, hogy a kizsákmányolás és leigázás nemzetközi rendszere sajátos kezesének es védelmezőjének szerepét

„Korunk gyarmatosítóinak gonosztettei közül a legfőbenjáróbb, Amerika szégyene: az Egyesült Államok Vietnam, Kambodzsa és Laosz népei ellen folytatandó agressziója” — hangoztatta Brezsnyev. — „Nehéz nyugodtan beszélni azokról a gaztettekről, amelyeket az állig felfegyverzett intervenciósok követnek el. Százezer tonnányi napalm a szó szoros értelmében egész körzeteket égetett fel Dél-Vietnamban. Majdnem félmillió vietnami szenvedett mérgezéseket, sokan meghaltak a vegyi fegyver alkalmazása következtében.”

„Nagy változások játszódnak le számos latin-amerikai ország életében is — jegyez- I te meg az SZKP KB főtitkára. — A legkiemelkedőbb esemény a chilei nemzeti egység erőinek győzelme volt. Itt — e földrész egész történetében először — a népnek alkotmányos úton sikerült olyan kormányt ala- | kítania, amilyet kíván és ; amelyben bízik. A többi latin-amerikai ország dolgozói támogatják Chile haladó irányzatát. Peru és Bolivia kormányai harcolnák az amerikai monopóliumok rabigája ellen.

A kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete nagy lépésnek bizonyult a kommunisták nemzetközi egysége megerősödésének és minden imperialistaellenes erő konszolidációjának útján. „Pártunk teljes mértékben egyetért az értekezlet résztvevőinek azon következtetésével, hogy hasznos volna, ha az ilyen értekezletek szilárdan a nemzetközi kommunista mozgalom állandó gyakorlatává válnának.”

„Teljes joggal elmondhatjuk, hogy egyre jobban erősödik az összeforrottság a nemzetközi kommunista mozgalomban” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev.

De nem mindenütt küzdöttek le a negatív jelenségeket. Leonyid Brezsnyev kijelentette: „jelenleg továbbra is időszerű a harc a jobboldali és a »balos- revizionizmus ellen, a nacionalizmus ellen. A burzsoá ideológusok, a kommunista pártokban lévő opportunista elemeket valamiféle ideológiai megalkuvásra biztatják. Mintegy így beszélnek hozzájuk: mutassátok meg úgymond, hogy szovjetellenesek vagytok, mi pedig készek vagyunk azt hirdetni, hogy ti vagytok az igazi marxisták, és teljesen, önálló álláspontra helyezkedtek. Mellesleg szólva az események menete azt mutatja, hogy az ilyen emberek rálépnek a hazájuk kommunista pártja elleni harc útjára is. Példaként említhetők erre az olyan típusú renegátok, mint Garau- dy Franciaországban, Fischer Ausztriában, Petkov Venezuelában, a "•Manifeto--cso- port Olaszországban. A testvérpártok az ilyen típusú elemek elleni harcot soraik megerősítése fontos feltételének tekintik”.

„Az imperializmussal vívott harcban egyre nagyobb szerepet játszanak a forradalmi demokrata pártok, közülük sokan programjukban célul hirdetik meg a szocializmust — jelentette ki az előadó. — Az SZKP aktívan fejleszti kapcsolatait ezekkel. Meggyőződésünk, hogy az ilyen pártok együttműködése a kommunista pártokkal, köztük hazájuk pártjaival is, teljes mértékben megfelel az imperialistaellenes mozgalom érdekeinek, a nemzeti függetlenség erősödésének és a társadalmi haladásnak”.

„Az 1969-es nemzetközi értekezlet irányvonalának megfelelően az SZKP kész az együttműködés fejlesztésére a szociáldemokratákkal, mind a békéért és a demokráciáért, mind pedig a szocializmusért vívott harcban, természetesen ugyanakkor nem mond le saját ideológiájáról, saját forradalmi elveiről. A kommunisták ezen irányvonala azonban makacs ellenállásra talál a jobboldali szociáldemokrata vezetők részéről”.

A délkelet-ázsiai eseményekre áttérve Leonyid

Brezsnyev ezeket mondotta:

„A Szovjetunió határozottan követeli a Vietnam, Kambodzsa és Laosz népei ellen folyó imperialista agresszió beszüntetését. Hazánk a hősi indokínai népek igazságos ügyének aktív védelmezője volt és marad”.

„Az Izraelnek az EAK, Szíria és Jordánia ellen intézett támadása nyomán előállt válság az elmúlt időszakban a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében beállt egyik legkiélezettebb válság” — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev.

Leonyid Brezsnyev rámutatott azoknak a szégyen- teljes szerepére, „akik bátorították az izraeli szélsőségeseket, — az amerikai imperializmus és a nemzetközi cionizmus, mint az agresszív imperialista körök eszközének szerepére”.

„A Szovjetunió továbbra is határozottan támogatja arab barátait. Hazánk kész részt venni a többi nagyhatalmakkal — a Biztonsági Tanács állandó tagjaival — a közel-keleti politikai rendezés nemzetközi garanciáinak kidolgozásában”.

Külpolitikai aktivitásunk egyik legfontosabb területe ezekben az években Európa volt — mondotta Brezsnyev.

„Az európai helyzet szempontjából fontos pozitív következményekkel járt a szovjet—francia viszony megja- vulása. A Franciaország elnökével nem reg Moszkvában folytatott tárgyalások és a politikai konzultációkról szóló jegyzőkönyv aláírásának eredményeképpen kibővültek a szovjet—francia együttműködés lehetőségei”.

A szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban bekövetkezett lényeges változás eredményeként új távlatok nyílnak meg Európában — jelentette ki az SZKP KB főtitkára.

„A Szovjetuniónak és Lengyelországnak az NSZK-val kötött szerződései a határok sérthetetlenségét — beleértve az NDK és az NSZK közötti határokat, valamint a lengyel állam nyugati határát — teljes határozottsággal biztosítják”.

„Az említett szerződések ratifikálásának kérdésével kapcsolatban Nyugat-Német- országban a politikai erők élesen megoszlanak. Ügy gondoljuk: a ratifikálás halogatása az NSZK egész politikájával szembeni újabb bizalmi válsághoz vezetne, — mondotta Brezsnyev.

„Ami a Szovjetuniót illeti, kész arra, hogy eleget tegyen a szovjet—nyugatnémet szerződés megkötésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek. Készek vagyunk arra, hogy az NSZK és Európa szocialista része közötti kapcsolatok normalizálása és megjavulása érdekében megtegyük a magunk tennivalóit, feltéve természetesen, hogy a másik fél e szerződés szövegével és szellemével összhangban fog eljárni”.

„Az általános európai helyzet megjavulását szolgálhatná az összeurópai értekezlet összehívása. Ma az európai államok többsége az értekezlet mellett van. Előkészítése a gyakorlati politika síkjára tevődik át” — állapította meg Brezsnyev.

„Az európai helyzet normalizálódása érdekében természetesen elengedhetetlen, hogy a szovjet—nyugatnémet és a lerfgyel—nyugatnémet szerződés mielőbb hatályba lépjen”.

Rendezni kell a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos kérdéseket is — mondotta az előadó. „Ha az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia — hozzánk hasonlóan — a Nyugat-Berlin különleges státusát meghatározó szövetséges megállapodások tiszteletben tartásából, az NDK mint független szocialista állam szuverén jogainak tiszteletben tartásából indulnak ki, akkor a most folyó tárgyalások valamennyi érdekelt fél, így a nyugat-berlini lakosság javára sikerrel zárulhatnának”.

„Ugyanilyen aktuális feladat az egyenjogú és a nemzetközi Jog általánosan elfogadott normáin alapuló kapcsolatok kialakítása az NDK

és az NSZK között, továbbá mindkét állam felvétele az ENSZ-be. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azon igazságos követelésének, hogy a müncheni egyezményt nyilvánítsák eleve érvénytelennek”. *

Leonyid Brezsnyev ezután arról szólt, hogy a Szovjetunió tárgyalásokat folytat az USA-val a stratégiai fegyverzet korlátozásáról. A tárgyalások kedvező kimenetele lehetővé tenné a rakétafegyverkezési hajsza újabb menetének elkerülését, jelentős eszközök felszabadítását alkotó célokra. Arra törekszünk, hogy a tárgyalások pozitív eredményeket hozzanak”.

Az SZKP KB főtitkára kijelentette:

„A békéért folytatott harcnak legfontosabb konkrét feladatait a jelenlegi körülmények között az SZKP a következőkben látja:

Először:

Fel kell számolni a háborús tűzfészkeket Délkelet- Azsiában és a Közel-Keleten és elő kell segíteni a politikai rendezést ezekben a körzetekben az agresszió áldozatává vált államok és népek törvényes jogainak tiszteletben tartása alapján.

Azonnal és határozottan vissza kell utasítani az agresszió és a nemzetközi önkény bármiféle megnyilvánulását

Másodszor:

A második világháború eredményeként keletkezett I európai területi változások végleges elismeréséből kell kiindulni, gyökeres fordulatot kell végrehajtani az enyhülés és a béke biztosítására az európai kontinensen. Gondoskodni kell az összeurópai tanácskozás összehívásáról és sikeréről.

Harmadszor:

— szerződéseket kell kötni a nukleáris, vegyi és bakteriológiai fegyverek betiltásáról, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről.

— Elő kell segíteni atomfegyvermentes övezetek létrehozását a világ különböző körzeteiben.

— Szót emelünk az összes nukleáris fegyverrel rendelkező állam nukleáris lefegyverzéséért és ebből a célból támogatjuk az öt nukleáris hatalom — a Szovjetunió, az USA, a KNK, Franciaország és Anglia — konferenciájának összehívását.

Negyedszer:

— növelni kell a harcot mindenfajta fegyverkezési hajsza beszüntetéséért. Síkra- szállunk egy olyan világkonferencia összehívásáért, amely teljes egészében megvitatná a leszerelés kérdéseit.

Leonyid Brezsnyev ezután a háborús veszélyt csökkentő intézkedések kidolgozását javasolta, majd kijelentette.

— A Szovjetunió kész megállapodásra jutni a katonai kiadások csökkentéséről, elsősorban a nagy országokkal.

Ötödször:

Teljes mértékben végre kell hajtani a még fennmaradt gyarmati rendszerek felszámolásáról szóló ENSZ- határozatokat. A fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés megnyilvánulásait mindenütt el kell ítélni és bojkottálni.

Hatodszor:

A Szovjetunió kész részt venni más érdekelt országokkal olyan problébák megoldásában, mint a természeti környezet védelme, az energetikai és más természeti erőforrások kiaknázása, a közlekedés és távközlés fejlesztése. A legveszélyesebb és legelterjedtebb betegségek megelőzése és felszámolása, a világűr és a világóceán kutatása és meghódítása.”

„A szovjet népnek a gazdasági építésben elért sikerei nagy politikai jelentőségűek — mondotta Brezsnyev.

A Szovjetunióban — folytatta az előadó — „áriáid gazdasági erő jött létre, amely egyetlen nap leforgása alatt majdnem kétmilliárd rubellel, azaz tízszerte több társadalmi terméket hoz létre, mint amennyit a I harminca* évek végén naponta termeltünk”.

Az SZKP főtitkára ezután kijelentette: öt év leforgása

alatt a nemzeti jövedelmet 37—40 százalékkal, ezen belül a fogyasztási alapot 40 százalékkal, a felhalmozási alapot 37 százalékkal kell növelni. Az ipari termelés 42—46 százalékkal, a mező- gazdasági termelés átlagos évi volumenében meghatározva 20—22 százalékkal emelkedik, majdnem egy harmadával magasabbak lesznek az egy főre eső reáljövedelmek.

Az ötéves tervidőszakban a munkások és az alkalmazottak bérminimuma a havi 70 rubel fölé emelkedik. Emelni fogjuk az Iparban, a közlekedésnél és az anyagi termelés más ágazataiban foglalkoztatottak átlagos keresetű kategóriainak fizetését is. Előirányozzuk a tanítók, az orvosok, az egészségügyi dolgozók és számos más szakterület dolgozói keresetének növekedését. Lényeges emelkedés várható az éjszakai órákban foglalkoztatottak pótléka összegénél.

Ezek az intézkedések — mutatott rá Brezsnyev — összesen mintegy 90 millió munkás és alkalmazott érdekeit érintik. Végeredményben az ötéves tervidőszakban a munkások és alkalmazottak havi átlagbére 146—149 rubelre, a kolhozparasztok havi átlagkeresete 98 rubelre emelkedik.

A társadalmi fogyasztási alapok összegét 1,4-szeresére növeljük, úgyhogy az 1975- re elérje a 90 milliárd rubelt.

Brezsnyev hangsúlyozta, hogy tovább kell növelni a népgazdasági tervezés tudományos színvonalát. Szélesebb körben kell alkalmazni a közgazdasági-matematikai modellek módszereit, létre kell hozni az adatgyűjtés és feldolgozás országos automatizált rendszerét.

Brezsnyev a továbbiakban a párt egész eszmei nevelő- munkájáról szólott, majd megjegyezte, hogy növekedett, a felsőfokú tanintézmények száma az országban. Az elmúlt tervidőszak alatt több mint hatvan új főiskola nyílt meg, közte kilenc egyetem. Ma már nemcsak a szövetséges köztársaságoknak, hanem minden autonóm köztársaságnak is van saját egyeteme. Az ötéves tervidőszak alatt az. országban több mint hétmillió közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert képeztek ki.

A beszámolási időszak alatt tovább növekedtek a párt sorai, javult a párttagság minőségi összetétele: jelenleg az SZKP-nek 14 455 321 tagja van, ezek közül 13 810 089 párttag és 645 232 tagjelölt.

A kommunisták az ország felnőtt lakosságának 9 százalékát alkotják, összetétel szerint a párt tagjainak 40,1 százaléka alkalmazott.

Brezsnyev kijelentette, hogy az elmúlt években a párt s Központi Bizottsága szakadatlanul törekedett a párt- demokrácia továbbfejlesztésére, a pártélet lenini szabályainak betartására, a kommunisták aktivitásának fokozására.

A beszámolási időszakban az SZKP Központi Bizottsá- j ga 16 plénumot tartott. Rendszeresen, hetenként egyszer ülést tart a Központi Bizottság politikai bizottsága az egyéb központi és helyi párt- szervek rendszeresen üléseznek, a kollektív vezetés szerveiként végzik munkájukat.

A pártdemokrácia fejlődése elválaszthatatlan a pártfegyelem megszilárdításától. A marxista—leninista pártra nézve egyaránt káros a demokráciaként feltüntetett anarchista fegyelmezetlenség és a bürokratikus centralizálás — hangsúlyozta Brezsnyev.

Sok elvtárs úgy véli, hogy az SZKP kongresszusait nem négy évenként, hanem öt évenként kell összehívni. Véleményünk szerint van alapja a kérdés ilyen felvetésének — jegyezte meg Brezsnyev — ha öt évenként tartanánk az SZKP kongresszusait, az lehetővé tenné a párt számára, hogy a népgazdasági tervezés nálunk meghonosodott gyakorlatának megfelelően összegezze az eredményeket és megjelölje minden soron lévő ötéves terv feladatait.

Mint Leonyid Brezsnyev megjegyezte, az SZKP-t meg- másíthatatlanul a marxista- leninista tudomány, korunk élenjáró forradalmi tudománya vezérli és mindent elkövet e tudomány továbbfejlesztése érdekében.

Leonyid Brezsnyev kijelentette: „Az SZKP a többi hatalmon lévő kommunista párttal együtt folytatta a szocialista világrendszer fejlesztése elvi kérdéseinek kidolgozását. Különös figyelmet fordítottunk a gazdasági integráció elveinek és más olyan kérdéseknek a kidolgozására, amelyek a testvérországok és testvérpártok együttműködésének folyamatában vetődnek fel.”

Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kijelentette: „A párt és az egész szovjet nép érdekeinek egysége törhetetlen erőt kölcsönöz társadalmunknak, képességet ad arra, hogy bármilyen megpróbáltatást legyőzzünk. A párt és valamennyi dolgozó széttéphetetlen egysége: ez teszi lehetővé, hogy magabiztosan haladjunk előre. Minden eszközzel erősíteni hatalmas pártunkat, elmélyíteni a néphez, a tömegekhez fűződő kapcsolatait — ezt hagyta ránk Lenin, és mi hűek leszünk ehhez a lenini hagyatékhoz.”

„AZ új ötéves tervvel kapcsolatos irányelvtervezetek megvitatása megmutatta, hogy az egész párt és az egész nép jóváhagyja és lelkesen támogatja azokat.”

„Lehetőségeink kimeríthe- tetlenek. Az ország gazdasági ereje hatalmasabb, mint valaha. A szovjet tudomány és kultúra új magaslatokat ért el. Népünk erkölcsi-politikai egysége törhetetlen. Együtt haladunk szocialista barátainkkal és szövetségeseinkkel. Erősödik harci szövetségünk az egész világ forradalmi erőivel.”

Leonyid Brezsnyev, helyi idő szerint valamivel hat óra után fejezte be beszámolóját az első napirendi pontról. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját viharos, szűnni nem akaró tap* köszöntötte.