Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-31 / 76. szám
1971. március 31. DUNANTCLI N^PLO 3 A bomba a József Attila utcában robbant... Miért késik a gáz az új lakóházakból? A dolgokat az elején illik kezdeni. Ennek a problémának azonban, melyet Pécsett egy levél kavart fel, s melynek kapcsán sajtó, rádió dör- gött az illetékesekre, kibogozhatatlan az eleje. Vágjunk tehát a közepébe — in médiás rés. A József Attila utca 49— 51. számú házak kilencven családja közel két hónapig élvezte a gáz hiányát. Két glossza jelzi ezt az időszakot, a Krónika is állást foglalt, majd érkezett egy levél az Országos Bányaműszaki Felügyelőség elnökhelyettesétől, Kreffly Gábortól, amelyből idézek. „Igaz ugyan, hogy két hónapi — nem vita —, hanem hegesztésellenőrző vizsgálat, a feltárt hibák kijavítása, majd ismételt hegesztési vizsgálat után került sor a használatba vételi engedély megadására, ez azonban a lakók érdekében történt, nem pedig bosszantásukra.” Az óvatosság, az élet- és vagyonbiztosítás érdekében elv.itathatatlanul szükséges. (Még ha sok esetben fölös óvatosságnak is bizonyul!) Nem kérdéses: csak építsék meg biztonságosan azt a gázvezetéket. De — és alig hiszem, hogy nincs igazam — egy újonnan megépült lakóházba csak úgy költöztetném be a lakókat, ha az már elkészült. Gáz nélkül — nem kész. Elég sokat foglalkoztam ezzel a problémával, de ennél többre soha nem jutottam. A félig kész ház viszont már igenis bosszantja a lakókat, gondoljuk csak át: főzési, vízmelegítési lehetőség híján ... Fölösleges tovább szőni ezt a gondolatot. Hogy ki a felelős azért, hogy átadták a gáz nélküli házakat? Az építők? A beruházó? A Tanács? Nem tudni. * A levélben — melyből idéztem — igen figyelemre méltó kérdésfeltevéssel találkoztam. Megvannak-e a gázprogram végrehajtásához szükséges feltételek? Rendelkezésre áll-e a szükséges csőanyag? Van-e megfelelő számú és képesítésű hegesztő?? A hegesztések roncsolás- mentes vizsgálatát el tudják-e végezni? Merckle László gépész- mérnökkel, a Baranya megyei Építőipari Vállalat szerelőipari főépítésvezetőjével egy délelőttöt szántunk rá, hogy tisztázzuk ezeket a kérdéseket. A lakonikus válasz: a kérdéses időpontban nem állt rendelkezésükre a szükséges csőanyag. Ma már van. s az ÉPTEK visszaigazolásából kiderül: a második félévtől azonnal is képesek szállítani. A Csepeli Csőgyár is pozitívan nyilatkozott — a csőprobléma úgy látszik, megoldódik. Hegesztő szakmunkás — az nincs. A vállalatnál külön stábot hoztak létre, de ez még néhány évig komoly probléma lesz. A hegesztő szakmunkásokat kvalifikálják, osztályba sorolják. Ezt 1972 nyarától meg is követelik. A kvalifikált hegesztést viszont már két éve. Roncsolásmentes vizsgálat? Az ipari röntgen képét ugyanúgy leletezik, mint a csonttörést... Az ítélet sokszor bizonytalan, szubjektív és — talán megkockáztatom, helyesen — óvatos. műszert kértek — az Építőipari Vállalat megvette. (Több rríint negyvenezer forint!) Akkor jött a hegesztésellenőrző vizsgálat, hibajavítás, újabb vizsgálat, újabb javítás. Két hónap késedelem. Minden segítséget meg kell adni az Építőipari Vállalatnak. Beépül az újmecsekal- jai „C”-terület, ót szeretnék adni a magasházat, a Steinmetz téren újabb átadás lesz — tíz nap múlva. A ház megépült, a külső gázvezeték földmunkáit, csak most tudták elkezdeni. (Amikor megérkezett a szabványok előírta cső!) Ez sen# készül el időre. Kinek érdeke az, hogy a lakhatásig még legkevesebb hat hét elteljék? Legyen ez a jövőre nézve figyelmeztető. A vállalat mindenesetre keresi a termelékenyebb megoldásokat. Automata hegesztőgépet keres és megbízást adott a GTI-nek a technológia kidolgozására — ez ugyanis, majd elfelejtettem, még eddig nem történt meg ... Még egyszer hangsúlyozom: egyik sem a Baranya megyei Építőipari Vállalat kötelessége. S hogy meddig hagyja magán veretni a port? Amíg a Kecskeméti Általános Építő Szak- és Szerelőipari Közös Vállalat fel nem vonul Pécsett a közműépítéshez. Talán már a nyáron. Kampis Péter Miniszteri utasítás a szakközépiskolák új érettségi vizsga- szabályzatának bevezetéséről Megjelent a művelődésügyi ; miniszter utasítása az új szak- , középiskolai érettségi vizsga- \ szabályzatról. Az új vizsgaszabályzat j egyik legjelentősebb intézke- dése, hogy — a tanulók túl- | terhelésének enyhítése érdé- j kében — ahol arra mód volt, csökkentették az érettségi I vizsgatárgyak számát. Az új szakközépiskolai i érettségi bizonyítvány zára- j dókában azt is feltüntetik, I hogy milyen munkakör ellá- j tasára képesít, illetve jogosít j az érettségi bizonyítvány. Az érdekelt tanintézetek a vizsgaszabályzatot április első felében kapják meg. Néjgysávos út, reprezentatív épület Új li n hír ál k dő-állomás épül Drávaszaholcson Kastély Jánosi-pusztán Apróságok piros sapkában Örökbe fogadók és örökre elhagyottak „Csak míg megvesszük a televíziót...“ éves tapasztalatok szerint a csecsemőotthonban gondozott gyerekek negyedrésze kerül csak vissza a szülőkhöz, ötven százalékukat nevelőszülők veszik pártfogásba, az apróságok tíz százalékát örökbefogadják, tizenöt százalékuk pedig — ők indulnak érzelmileg a leghátrányosabb helyzetből — intézetben nevelkedik tovább. A számok hidegek és könyörtelenek, nehéz az apró emberekről százalékokban, mutatókban beszélni... Egy kis történelmi visszapillantás. 1969 júniusában lépett hatályba az OKGT 8(1490. számú technológiai utasítása. Ez az utasítás az akkor meglevő szabványokhoz viszonyítva feszítést, szigorítást jelentett, újabb követelményeket írt elő. Előírta például a III. osztályú hegesztési minőséget. A vállalaton belül az átállásnak nem voltak meg a feltételei. Mi történt? Teljes zűrzavar, 150 nap alatt mindössze hat méter vezetéket építettek — a Kodály Zoltán úton. A bomba a József Attila utcai két említett ház esetében robbant. Regisztráló A lépcsőfordulóban az egyik piros sapkás csöppség a nadrágomba kapaszkodik. Fejét erősen hátrahajtja, olajbarna szeme csupa ragyogás, ahogy nézi a számára ismeretlen magasságban végződő bácsit, — az idegent. Vajon tudja, hogy idegen vagyok? Szülei, ha netán meglátogatják, épp ily idegenként jöhetnek, hiszen nincs hozzá sokkal több érzelmi közük, mint nekem. A pöttömnyi lány — százhetven társával együtt — állami gondozott, a Jánosi- pusztai csecsemőotthon lakója. Csecsemőkortól hároméves. korig nevelkednek itt. Az ö élettörténetük nem a születésük pillanatától kezdődik ... * Kevés a hely. Tolnából és Baranyából vesznek fel gyerekeket, — többet kellene felvenniük, kénytelenek sürgősségi sorrendet tartani. Az állami gondozásba vételt a gyámhatóság intézi, a gyermek környezetének, a szülők szociális helyzetének ismeretében. Olykor ők is tévednek, s azzal büntetnek, hogy elveszik a gyereket, máskor előfordul, hogy nagyon fontos lenne a gyereket j kiemelni a családból, — mégis otthon tartják. Dr. j Horváth Marcell, a csecsemő- otthon vezetője szerint jobb j lenne, ha az intézet védőnőjének intézkedési jogot ad- ; nának. A megyei helyzet és ; a körülmények ismeretében i jobban tudna differenciálni, '• s így valóban azok a gyere- I kék kerülnének azonnal az otthonba, akiknél a legjob- 1 ban indokolt, hogy az állam j vegye át a szülő szerepét. ; Ez azért is fontos, mert né- I ha egészen vérforraló indokkal próbálják a szülők a társadalom nyakába varrni a gyermekekkel járó gondot — úgy, mintha csak nyaralni küldenek. Mondjuk addig, míg kimeszelik, rendbeteszik | a házat — vagy csak arra a , kis időre, míg összejön a pénz a televízióra. (!) Mind- i kettő valós példa — a szülők nevét egyáltalán nem az j irántuk való tiszteletből hall- I gattuk el... Durván tagolva két rétegből kerülnek ki az állami gondozott gyerekek. A rossz szociális körülmények között élő, sokgyermekes, alacsony keresetű családokból, többsé- ; gében primitív gondolkozású I szülőktől, — és a jobb jöve- : delmi kategóriába tartozó, — ! a szerelmet igen, de a következményeit nem vállaló leányanyáktól. Néhány szélsőséges esetet nem számítva, nagyjából ez a ..bekerülés” útja. De kifelé vezet-e út,' — vissza a családba. a gyerek érzelmi élete szempontjából oly nagyon fontos közösségbe? Vezet, csak korántsem ilyen egyirá- I nyú. A statisztika, a több I Örökbefogadás. Furosa helyzet: sok az allanii gondozott gyerek — fel sem tudják venni mindegyiket —, sok a gyermektelen, örökbefogadó házaspár, mégis el kell küldeni őket. Kevés az örökbefogadható gyerek ... A szülőnek joga van a gyermekéhez, még akkor is, ha csak jogilag szülő, — érzelmileg nem több a gyermekszerető, a családtagot rendezett körülményekkel váró idegennél. Kevesen vannak, akik végleg lemondanak a gyerekről, és ebben nem mindig kell érzelmi kötődést keresni. Ismernek családot, ahol nyolc gyerek van állami gondozásban, s egyikről sem mond le az anya, pedig vajmi kevés a remény arra, hogy a gyerekek közül egy is valamikor visszakerül a családba. Előfordul, hogy valaki köntörfalazás nélkül megmondja a ragaszkodás okát: legyen, aki öregkorukra a gondjukat viseli, eltartja őket. A számítás általában beválik. Az örökbefogadók messziről jönnek. Valahol az ország másik felében élnek, jó körülmények között, boldogságukhoz csak a gyerek hiányzik. Szándékukat sokszor még a környezetük elől is titkolják, és inkább a költözést választják, hogy az új helyre már gyerekkel, a „saját” gyerekükkel érkezzenek meg. Ilyen esetekben valóban sajátjuk lesz az apróság, nem kell attól tartani, hogy egy durva ismerős, más gondján csámcsogó szomszéd, lelki törést okoz gyereknél- szülőnél. Az örökbefogadók többsége lányt választ. A lányok ragaszkodóbbak. A szem és a hajszín is fontos — nem annyira a gyerek szépsége miatt, inkább azért, hogy valamennyire hasonlítson új szüleihez. Az örökbefogadottak sorsa megnyugtatóan alakul. Népszerűtlen, de kimondom: reménytelen, menthetetlen esetekben talán nem kellene annyira tiszteletben tartani a szülő jogát. Több ennél a gyerek, a társadalom érdeke. gógus, hatvanhárom gondozónő — és a kisegítő személyzet. A munkaerő-utánpótlás, az intézet rossz elhelyezése, a három műszak és a vasárnapi munka miatt bizonytalan — az állandó munka melletti képzés és a nővérszállás csak igen gyenge csáberőt jelent. A lányok férjhez mennek — és elmennek. Az ország más csecsemő- otthonaiban már nyolcas csoportokat szerveztek, itt még tíz gyerek van egy csoportban. Az épület jellege miatt alkalmatlan csecsemőotthon céljaira. Magyarországon nem lehet egyemeletes bölcsődét sem tervezni — itt két emelet van. Magyarországon negyvenszemélyesnél nagyobb . bölcsődét csak központi fűtésre lehet tervézni — itt hagyományos fűtés van. A csecsemőotthon a Komlói Városi Tanácshoz tartozik — vonzásköre viszont két megyere terjed, ennek nyilvánvalóan anyagi kihatásai is vannak. A komlói üzemek és vállalatok dolgozói számottevő társadalmi munkával segítenek az otthon legsürgősebb gondjainak megoldásában. A csecsemőotthoni gondozás tulajdonképpen sem ide, sem oda nem tartozik: nem egészségügyi, és nem pedagógiai. Tőmondatokban így lehetne vázolni a dolog racionális oldalát — amely természetesen nagyon szorosan összefügg a „másik oldallal”, az apróságok sorsával. A terheket a társadalom viseli! Minden gyerek két-, két és félezer forintba kerül havonta. A szülők fizetésük húsz százalékát adják. D. Kónya József Az új drávaszabolcsi határátkelőhely modern épületét mindkét oldalról négysávos autóút fogja majd közre, két-két sávon pedig színes műanyag tető biztosítja az autósok és az ellenőrzést végzők kényelmét. A küllemre is mutatós kezelőépületben a hivatalos szerveken kívül helyet kap az IBUSZ, szolgáltatásait már az első lépésnél igénybe lehet venni. A belépő és kilépő részen külön fogadócsarnok várja a vendégeket. — ez is reprezentatív lesz, belső berendezésére külön tervek készülnek. Itt lesz majd a büfé-presszó, amelyet az épülethez csatlakozó, részben fedett terasszal „nyáriasita- ni” is lehet. Gondoltak azokra a külföldiekre is, akik a határátkelőállomásokon bajban voltak a vízumhoz szükséges fénykép miatt: a drávaszabolcsi határállomáson gyorsfényképész is dolgozik majd ... Persze ezek egyelőre csak tervek, jó két esztendőnek el kell telni még, mire a valóságban is láthatjuk az új határátkelőhelyet, amely a Dráva-híddal és az úttal egy- időben készül. A hídépítés magyar—jugoszláv kooperációban az idén augusztusban kezdődik. A munka szervezésére operatív bizottság alakult, a közösen kidolgozott programot májusban egyeztetik és fogadják el. A határ- állomás kezelőépületének kiviteli terveit az UVATERV 1971 végére szállítja, az építkezést a következő év áprilisában kezdik meg, s előreláthatólag 1973 júniusában lesz vendégfogadásra alkalmas állapotban. Az óvatos fogalmazás azért is indokolt, mert a Baranya megyei Beruházó Vállalat egyelőre gondban van: a jelentkező kivitelező, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat időközben visszalép pett, új vállalkozót kell keresni a nyolc és fél millió forintos költséggel épülő határátkelőhely kivitelezésére. Az udvari határátkelőhely jelenlegi épületei még ebben az évben csákány alá kerülnek. Az UVATERV-nél már készülnek az új csarnok tervei, s az építkezést is az idén kezdik. 1973 első negyedévében készül el a minden tekintetben modern, új ke- ! zelőépület. mely nyolcmillió i forintba kerül majd, és pon- ! los mása lesz a drá vaszabol- I csinak. „Szálljon a dal!“ Lnek-zenei iskolák IV. pécsi találkozója Április 5-én, 6-án és 7-én 1 negyedszer rendezik meg Pécsett az ország . legjobb ének-zene tagozatos általános iskolai gyermekkórusainak kétévenkénti hagyományos találkozóját. A találkozó rendező szervei: az Úttörő Szövetség- pécsi elnökségének támogatásával a Mátyás király utcai Általános Iskola és Pécs város Tanácsa VB Művelődésügyi \ Osztálya Védnökei: Kodály Zoltánná, Kárpáti Árpád, Várady Géza. Résztvevői: a fővárosból a Marcibányi téri, a Váci utcai, valamint a Lovag utcai ének-zene tagozatos általános iskola; továbbá a kecskeméti „Kodály Zoltán” Általános Iskola és a pécsi Mátyás király utcai énekzene tagozatos általános iskola kórusai — összesen mintegy félezer fiatal. A találkozókat hagyományosan zenei évfordulókhoz kapcsolják. Az idei évben Beethoven születése 200.; Bartók halála 25. és születése 90. évfordulója valamint az úttörőmozgalom 25. jubileuma alkalmából hangzik fel a kórusok muzsikája három napon át a pécsi Lisztteremben. A három évfordulónak megfelelően három nagyobb koncertet rendeznek. Április 5-én, hétfőn este í -órái dettpl díszhangversennyel. indul a háromnapos program. Másnap, április 6-án, kedden délelőtt 9 órától rendezik meg az úttörőmozgalom jubileumának tiszteletére az úttörő katnarakórusok hangversenyét. . Ezt Ünnepi Bartók-hangverseny követi a résztvevő öt iskola kórusainak előadásában. Este 6 órakor ajándékhangverseny lesz a találkozón résztvevő iskolák jelenlegi és egykori tanulóinak közreműködésével. Április 7-én, szerdán délelőtt 9 órától bonyolítják le a résztvevő iskolák magyar népdaléneklési és csoportos lapról-olvasási vetélkedőjét. A zsűri elnöke Kodály Zoltánná, a vetélkedőt Agócsy László vezeti. A vetélkedőt záróünnepség követi az egyesített kórusok szereplésével. A hangversenyek, a vetélkedő és az ünnepségek színhelye a Liszt-terem. Jegyeket nem árusítanak, a belépés a meghívott szakembereknek és érdeklődőknek i* díjtalan. A Baranya megyei Építőipari Vállalat lakatosüzemében idén közel 30 millió forint értékű munkát végeznek. A vállalat lakásprogramjához itt készülnek a lakatosszerkezetek. Az évi 1300—1100 tonna bedolgozott fémmennyiségböl az ipari beruházásokhoz is jut, így például többek közt a villányi toronypincéhez 520 ezer forint, a mohácsi gabonasllókhoz 2,5 millió forint értékű vasszerkezetet és *00 ezer forint értékű lakatosmunkát végeznek. A képen: Tömör Sándor brigádja a mohácsi gabonasiló egyik alsó tölcsérét hajlítja. Erb János felvétele Száztízen ketten vigyáznak I rajuk. Két orvos, egy peda- I
