Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-28 / 74. szám
1 1971, »árcltis 28. DUN ANTÜL1 N APLÓ A gazdaságpolitikai rovat kerekasztala r Jobb a nyerni-műszaki ellátás Századunk gépi esodájá- nak alkalmazásában Magyarország még gyermek- cipóbeo jár. Hazánknak jelenleg körülbelül 100 elektronikus számítógépe és három-négyezer számítógépes szakembere van. Uél-Dunán- tüJ egyetlen, közepes teljesítményű komputere a sy.tlV pécsi adatfrldolgozó központjában dolgozik. Ha minden jól megy, az Idén nyáron működni kezd a második — a DEDASZ-é. A számítógép programban az országban 1975-ig előreláthatólag 350 komputert állítanak be, több ezer szakembert képeznek ki. Baranyának — egy pécsi szakember véleménye szerint — öt év múlva *—5 komputere les*. Szerény kezdet — szerény jövő. Kevés a számítógépünk. Ez azonban csak a probléma egyik fele. A másik: kihasználjuk-e a meglévő kapacitást és arra használjuk-e a komputereket, amire valójában hivatottak? A számítógépek csak az üsrviteli tömegmunkák elvégzését jelentik, vagy magasabb igényeket is támasztunk századunk e gépi csodájával szemben ? Mekkora a vállalatok számítógép-éhsége, megvan-e az óhaj, hogy belépjenek a komputert alkalmazók „atom- ki ub”-nak emlegetett együttesébe? Ezekről a kérdőjelekről rendeztünk kerékasztalt beszélgetést. Vendégeink: Bajusz Balázs, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat pécsi adatfeldolgozó központjának osztályvezetője. Gyöngyösi László, a SZÜV pécsi központjának igazgatója. Láng Oszkár, a MÉK osztályvezetője, Szabó Antal, a DÉDÁSZ igazgatóhelyettese, Tóth Tibor, a Mecseki Szénbányák szervezési osztályvezetője, dr. Várszegi Károly, az Állami Építőipari Vállalat igazgató- helyettese, a szerkesztőség részéről Miklósvári Zoltán, a gazdaságpolitikai rovat munkatársa. Gyöngyösi László: Körülbelül huszonöt vállalattól mintegy negyven . témában van megbízásunk. Kapacitásunk mennyiségileg lekötött, de a gép igazi tudását még közel sem használtuk ki. A gép ennél többre, magasabb- rendű igények kielégítésére képes. Igazi tudása: gazdasági összefüggésvizsgálat, gazdaságmatematikai módszerek alkalmazása, fejlesztési koncepciók, optimalizálási feladatok kidolgozása. Erre elvétve jelentkezik igény. A gazdasági vezetők többsége csak a manuális munka gépre tevését látja a komputerekben, nem pedig azt, hogy a komputerek a gazdaságvezetés döntéseit könnyítik meg. Az Építőipari Vállalat és a Szénbányák már magasa bbrendű igényekkel is jelentkezett. Az ügyviteli tömegmunkák gépi feldolgozása fontos, de három év alatt, amióta fennállunk, már sokkal több vállalatnak el kellett volna jutnia erre a magasabb szintre. Az pedig teljesen érthetetlen számomra, hogy egyes nagyvállalatok, gondolok itt a száz és százezernyi cikkel dolgozó nagykereskedelmi vállalatokra, egyáltalán nem igénylik a számítógép munkáját. A nagykereskedelemben égető a gond. A forgalom növekszik, a tételszám óriási. A manuális munka a csúcsot érte el, hagyományos módszerrel tovább nem fejleszthető. A döntésekhez nincs megfelelő alap. kellő információ. A szerződéskötés — rutinmunka. Miklósvári Zoltán: Meghívtuk az egyik nagykereskedelmi vállalat igazgatóját is. nem jött el. Itt van azonban a MÉK képviselője. A célzás nekik is szólt. Láng Oszkár: Kis vállalat 'vünk de igyekszünk elő- ■? lépni. 1962-ben kezdtük ’ ív-vitelünket gépesíteni, később megpróbálkoztunk a Hollerith feldolgozással. Szervezetlenség és fegyelmezetlenségek következtében azonban vissza kellett térnünk az r megoldáshoz. 1969 vé' * ív ‘lük a kapcsolatot a lüV-vel. de aztán visszaléptünk. Most újból felvettük a kapcsolatokat és 1972-ben megindul a próbafeldolgozás. Rideg portékák - a komputerek Főbb árut ígér az élelmiszergazdaság Dr. Várszegi Károly: Hogy a vállalatok váci Hálnak belépni az ,.atomklub”-ba, annak az általános tájékozatlanság az oka. Nincsenek tisztában azzal, hogy mit képes nyújtani ez a technika. A gazdaságvezetők még nem nőttek fel odáig, hogy információigényt támasszanak saját apparátusukkal szemben, nem érdekli őket, hogy egyes információk miként szerezhetők meg a leggyorsabban. Szabó Antal: Először vezetői szinten kell megértetni, hogy ebben fantázia van, olyan információkat kap a vezető, amihez manuális munkával nem tud hozzájutni. Akkor híve lesz. A vezetők informálásával érdemes lenne megyei szinten foglalkozni, bentlakásos tanfolyamot szervezni. Ma még sokan úgy vannak: nem foglalkozom vele, mert nem akarom kimutatni tájékozatlanságomat Miklósvári Zoltán: De miért lépett vissza a MÉK? Láng Oszkár: Ennek akkor a személyi változás volt az oka. Véleményem szerint a vezetők húzódozásainak általában az is oka, hogy ellenérzésekkel viseltetnek a külső feldolgozás iránt. Nem bíznak a külső feldolgozásban, nem szeretik, ha a bizonylatok kikerülnek a vállalattól. Szabó Antal: A nagygéphez csali az fogjon hozzá, akiben van kellő eltökéltség, mert biztos, hogy rengeteg kudarc éri. A megtorpanásra nálunk is van példa. Mélypontra kerültünk, de még- egyszer elindultunk és sikerült. A sebek behegednek. Amikor áttértünk az áram- számlázás elektronikus számítógéppel való feldolgozására, sok kockázatot vállaltunk. Félmillió fogyasztónk van, s nagy volt az aggodalom, ha valami baj történik, nem lesz pénz az egyszámlán. Először párhuzamosan futtattuk a hagyományos és az új feldolgozási módot. Ma nincs vele problémánk. Ismétlem: nem szabad egyszerre nagyot lépni, mert ha nem sikerül, kiábrándulást okozhat. Az alkalmazás eredményei láttán aztán jönnek a finomabb megoldások. Miklósvári Zoltán: A komputerek iránti érdeklődést tehát távolról sem lehet elsöprőnek nevezni. A következő kérdésünk: a számítógéppel dolgoztatok elégedettek-e egyetlen komputerünk munkájával? Tóth Tibor: Mi a Szénbányáknál először az anyag- és állóeszközgazdálkodás ügyvitelét gépesítettük. Később orvosi elemző-értékelő munkát, műszaki-gazdasági számításokat végeztünk és a középtávú tervek kimunkálásánál optimalizálási feladatokat oldottunk meg. A SZÜV bérmunkájával elégedettek vagyunk, az elvárható pontosságot mindig megkaptuk. A haszon sokrétű. Az adatfeldolgozás gépesítésével a döntés előkészítés biztonsága és színvonala megnőtt. A komputer segítséget nyújtott az optimális alternatívák kiválasztásában, az ügyvitelrendszer ésszerűsítésében és fejlesztésében. Sok, nagyon elhanyagolt területet néztünk meg a szervező szemével. Mindezért annyit fizettünk a SZÜV-nek, amiből 30 ember felvételére tellett volna ... Mit mondjak, nevetséges az összehasonlítás, ezt a munkát ezer emberrel sem tudtuk volna elvégeztetni. Dr. Várszegi Károly: Érthetetlen számomra, hogy ekkora megye, mint Baranya. ne rendelkezzék egy olyan nagyteljesítményű számítógéppel, mint Budapesten egy szűkebb terület vagy intézmény. Az elosztásban is hiba van. Olvasom. Siemens gépet kapott az egyik intézmény, s nagy hangon beharangozta, ezzel készítette el a mérlegét. Ennél fontosabb dolgokat csinálunk a megyében. ■ • A* lenne a jó, ha adatbankot hozhatnánk létre a SZÜV- nél. Ehhez nagyobb kapacitású gép kell. Szabó Antal: Nálunk is négyfelé vannak trancsírozva az adatok, dolgoztatunk a SZÜV-vel és még három másik helyen, Budapesten. Ha a nyáron üzembe lép komputerünk, egyhelyen tároljuk adatainkat. Dr. Várszegi Károly: Szellemi piackutatást kellene végeznie a SZÜV-nek, összegyűjteni az igényeket. Ehhez persze az szükséges, hogy minden vállalatnál képezzenek ki valakit, aki ismeri a vállalat gazdasági helyzetét, aki kérdezni tud a SZÜV-től, meg tudja mondani, mi az igénye a vállalatnak. Gyöngyösi László: Az igényeknek kell feszíteniük a | kapacitást. A tervek szerint 1972-ben vagy 1973-ban nagyobb teljesítményű gépet kapunk. Ahhoz, hogy hamarább megkapjuk, nagyobb kereslet kell. Bajusz Balázs: A vezetők a számítógépes megoldást a végletekig elodázzák és úgy jönnek hozzánk, oldjunk meg valamit, amit már tegnap kellett volna. Azt kívánják, két-három hét alatt dolgozzuk fel a témájukat. Ez minden előkészítés nélkül nem megy. Az adathalmazt a gépi technikára alkalmassá kell tenni. Az is megesik, hogy valaki dolgoztat velünk, de nem azt dolgoztatja fel, amire tulajdonképpen szüksége van és aztán furcsán néz a SZÜV-re. Olykor gépesítenek valamit, s az egész kirakatmunka, nincs belőle a vállalatnak különösebb haszna, nem tud mit kezdeni az adatokkal. összegezve: nehéz felmérni az igényeket. Mi tettünk javaslatiakat a vállalatoknak, ‘’ de többségük' el- ’ odázó választ adott. Tóth Tibor: Kiterjesztjük számítógépes vizsgálódásain- j kát a műszaki ügyviteli területekre is. Számításokat végzünk a baleseti statisztikával kapcsolatosan, hogy megbízhatóbb adatokat nyerjünk a balesetek elkerülésére. Kapcsolatban állunk a katovvicei bányászati intézettel. Ott már létrejött a termelésirányítás számítógépes megoldása. Mi is ezt szeretnénk. A szakemberképzést rendkívül fontos feladatnak tartjuk, ha ugrásszerűen nem növekszik a szakképzettség színvonala, megrekedünk. Sok embert küldünk tanfolyamokra. Ma még úgy gondoljuk, a negyedik ötéves terv időszakában sem lesz saját számítógépünk, a feldolgozást bérmunkában végeztetjük el. Miklósvári Zoltán: Milyen előrelépés várható a szakemberképzés terén Baranyában? Bajusz Balász: Szakemberekben nagy a hiány, egy magyar számítógépre 25—28 szakember jut a kívánatos 40—80 helyett. A tapasztalatok szerint baj van a szakemberek szakmai szintjével is. Jelenleg a szakemberképzés látszik a legfontosabbnak, vidéken mindenesetre így van, és a legnagyobb hiány itt talán nem is gépeket kiszolgáló szakemberekben, hanem a vállalati számítógépes és szervezési ismeretekkel rendelkező szakemberekben van, nélkülük ugyanis például egy bérmunkairoda szakemberei nem, vagy csak nagyon nehezen boldogulnak. A SZÁMOK, a Számítás- technikai Oktató Központ 1970-ben öt vidéki városban — így Pécsett is — megkezdte a tanfolyamok szervezését. Ennek megfelelően hamarosan . beindul.. Pécsett egy adatfeldolgozási rendszer- szervező és- .egy információs folyamatszervezői tanfolyam. (Munkatársunk jelenti.) Szombaton délelőtt az Országház gobelin termében, dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sajtótájékoztatón ismertette az élelmiszergazdaság helyzetét, idei feladatait. A miniszter elmondotta, hogy a mezőgazdaság 1971- ben az elmúlt évihez képest 7—8 százalékkal, az élelmiszeripar 5—6 százalékkal növeli termelését. Ezen belül a növénytermesztés 10—11 százalékos termelés növekedése egyes véleményekkel ellentétben nem feszített, hanem reális. Az állattenyésztésben 3—4 százalékos növekedés elérése a cél. Az ágazatnak ilyen ütemű fejlődése 1971-ben a lakosság nyugodt, kiegyensúlyozott ellátását teszi lehetővé. Az egy főre eső húsfogyasztás 1,4 kilogrammal, a napi össz-fehérjefogyasztás 3,1 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Zöldségből 13, gyümölcsből 17 százalékos fogyasztás növekedésre számítanak. Emellett fokozódik a tojás-, a cukor-, a bor- és sörfogyasztás Is. Tőkehúsból és húskészítményekből 4,4 százalékkal forgalmaznak többet és az össz-húsfogyasz- táson belül a sertéshús aránya eléri ez évben a 75—80 százalékot. Dr. Dimény Imre a mező- gazdaság anyagi-műszaki ellátásáról szólva egy sor intézkedésről számolt be. A jobb alkatrészellátás érdekében a Mezőgazdasági Gépellátó Vállalatot az AGRO- TRÖSZT irányítása alól kivették és a MEZÖGÉP- TRÖSZT-höz csatolták. E tröszt üzemei ebben az évben kétezer hiánycikknek számító alkatrész . gyártását, kezdik meg. Hátráltatja ' munkájukat,, hogy a hazai ipar ehhez nem biztosít elég öntvényt, ezért a MÉM külföldről szerzi be. v :■ A rhezőgazdalság gépellátása szempontjából' biztató, hogy az AGROTRÖSZT á hazai és külföldi gyáraktól 5.2 milliárd forint értékű gépet rendéit még, ami 30 százalékkal több a tavalyinál. Várhatóan 12 ezer új traktort kap a mezőgazdaság, kétezerrel többet, mint tavaly. Több gabonakombájn, fűkasza s a cukorrépa program megoldásához szükséges gépsor kapható majd a kereskedelemben. Javul a gyakran szóvá- tett gumiabroncs ellátás is. Műtrágyából egyötödével, növényvédőszerből 12 százalékkal rendelt többet a kereskedelem a gyáraktól. A termelőszövetkezetek gazdálkodásáról szólva a miniszter rámutatott a kiegészítő tevékenység fejlődésére. A zárszámadásokról készült gyorsjelentés szerint e tevékenység árbevétele az összes árbevételen belül 32 százalékra emelkedett és megközelítette a 18 milliárd forintot. E tevékenység jól szolgálta a gazdálkodás erősödését. Ellenben azokkal a szövetkezetekkel szemben — hangsúlyozta a miniszter —, amelyek e tevékenység javára háttérbe szorítják mezőgazdasági termelésüket, korlátozó intézkedéseket hoznak. Az élelmiszergazdasági kooperációk száma megnőtt, jelenleg 308 ilyen kooperáció van, termelési értékük eléri a 4,4 milliárd forintot, állóeszköz értékük országosan több, mint 1 milliárdot tesz ki. A tavaszi munkákról szólva dr. Dimény Imre elmondotta, hogy az enyhe tél kedvező volt a mezőgazdaságnak, a kalászosok nagyobb károsodás nélkül teleltek át, a szőlősökben és gyümölcsösökben azonban a kár ok-mértéke még pontosan nem ismert. Mennyi a nyereség? Miklósvári Zoltán: Szeretnénk hallani terveikről: milyen új alkalmazási területeken gépesítenek a jelenlévő nagyvállalatok? Dr. Várszegi Károly: Szeretnénk a teljes számviteli rendszert elektronikus számítógépre telepíteni. Van egy olyan tapasztalatom, hogy kikopnak a szakmát jól ismerők, egyre inkább elnőiesedik a szakma. Számviteli vezetőt nem lehet találni, nem vonzó a pálya, nem valami fényesek a kereseti lehetőségek. Az űrt csak ezzel a technikával lehet betölteni. Kívánatos lenne a komputerek felhasználása a műszaki irányításban is. Ettől talán még többet lehet várni. Ma még nem használják. A műszaki vezetők, úgy tűnik, félnek az igazságtól. Rideg portéka a komputer, kívánatos a tudatlanság boldog állapota. Tartanak tőle, hogy kimutatja a hibaforrásokat, amelyekért valaki felelős. * j A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyöntetűen leszögezték: Baranyának minél jobban ki kell vennie a részét a számítógép-program- '■ bői, fel kell szerelni a megyét számítógépekkel. Ha el- szalasztjuk a lehetőségeket, nehéz lesz behozni a lemaradást. Szükség van a vállalatok együttműködésére, tapasztalatcsere-mozgalom kibontakoztatására, mert ezáltal az „atomklub”-ba még be nem lépett vállalatok több j felesleges lépést elhagyhatnak. Érdemes lenne a kidolgozott módszerekről kiadványokat megjelentetni és eljuttatni a vállalatokhoz. A számítógépek alkalmazásá- j nak elterjedése — ez volt a kerekasztal-beszélgetés részt- | vevőinek meggyőződése — az elkövetkezendőkben első számú fokmérője lesz a vezetői színvonalnak. Sokan tették fel ezt a kérdést az utóbbi napokban. A válaszok pedig majdnem minden üzemben, gyárban és vállalatnál elhangzottak már: kifizették a „tizenharmadik havi” fizetést. MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Egy nappal volt jobb ez az esztendő, mint az elmúlt, összesen 706 fő részére egymillió 400 ezer forint jutott. Ez 31 napi bér -átlagban. Ehhez járul még az évközi bérfejlesztés, mely 6,1 százalékos volt. A gyárnak sikerült behoznia lemaradását, az árbevétel 326 millió forint volt, az előirányzottnál 6 millióval több. ! ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT i Jól sikerült esztendőt zártak. s többet fizettek, mint az 1969-es gazdasági év alapján az elmúlt évben. Míg akkor 580 ezer forintot fordítottak évközi bérfejlesztésre, addig tavaly 780 ezret. A nemrégiben megtartott nyereségosztáskor pedig 680 ezer forint került a borítékokba. A vállalat 530 dolgozója így átlagban 18 napi bérnek megfelelő részesedéshez jutott. HIRDI KENDERFONÓ Egymillió-hatvanezer forint jutott a dolgozóknak. Hozzávetőlegesen 15 napi bérnek megfelelő összeg. Ha az 1969- es esztendőhöz viszonyítunk, akkor 20 százalékos visszaesés tapasztalható. Évközben 3 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, s most a második negyedévben újabb 3 százalékos bérfejlesztést terveznek. gabonafelvAsárló ÉS FELDOLGOZÓ VALLALAT Huszonkét napról tizenötre csökkent a nyereség ősz- szege. A vállalat dolgozói között közel egymillió forintot osztottak ki. Ehhez jön még az 1970-es esztendő bér- fejlesztése, mely közei öt százalékos volt. A BCM-bcfl á fcllskerhötőhö? csatlakozó levegő ventillátort —, mely Kölnből érkezett — a hét végén emeltek a helyére. Állami építőipari VALLALAT A vállalatnál 8 százalékos évközi béremelést hajtottak végre, ami a felosztható részesedési alap csökkenését eredményezte, az 1969 évinek .csak 58 százalékát érte el. A tizenharmadik havi borítékba így csak hét napi bérnek megfelelő összeg jutott
