Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-28 / 74. szám

1 1971, »árcltis 28. DUN ANTÜL1 N APLÓ A gazdaságpolitikai rovat kerekasztala r Jobb a nyerni-műszaki ellátás Századunk gépi esodájá- nak alkalmazásában Ma­gyarország még gyermek- cipóbeo jár. Hazánknak je­lenleg körülbelül 100 elekt­ronikus számítógépe és há­rom-négyezer számítógépes szakembere van. Uél-Dunán- tüJ egyetlen, közepes tel­jesítményű komputere a sy.tlV pécsi adatfrldolgozó központjában dolgozik. Ha minden jól megy, az Idén nyáron működni kezd a második — a DEDASZ-é. A számítógép programban az országban 1975-ig előrelát­hatólag 350 komputert állí­tanak be, több ezer szak­embert képeznek ki. Bara­nyának — egy pécsi szak­ember véleménye szerint — öt év múlva *—5 komputere les*. Szerény kezdet — sze­rény jövő. Kevés a számítógépünk. Ez azonban csak a probléma egyik fele. A másik: kihasz­náljuk-e a meglévő kapaci­tást és arra használjuk-e a komputereket, amire valójá­ban hivatottak? A számító­gépek csak az üsrviteli tö­megmunkák elvégzését je­lentik, vagy magasabb igé­nyeket is támasztunk száza­dunk e gépi csodájával szem­ben ? Mekkora a vállalatok számítógép-éhsége, megvan-e az óhaj, hogy belépjenek a komputert alkalmazók „atom- ki ub”-nak emlegetett együt­tesébe? Ezekről a kérdőjelek­ről rendeztünk kerékasztalt beszélgetést. Vendégeink: Bajusz Balázs, a Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat pécsi adatfeldolgozó központjának osztályvezetője. Gyöngyösi László, a SZÜV pécsi köz­pontjának igazgatója. Láng Oszkár, a MÉK osztályveze­tője, Szabó Antal, a DÉDÁSZ igazgatóhelyettese, Tóth Ti­bor, a Mecseki Szénbányák szervezési osztályvezetője, dr. Várszegi Károly, az Állami Építőipari Vállalat igazgató- helyettese, a szerkesztőség részéről Miklósvári Zoltán, a gazdaságpolitikai rovat mun­katársa. Gyöngyösi László: Körül­belül huszonöt vállalattól mintegy negyven . témában van megbízásunk. Kapacitá­sunk mennyiségileg lekötött, de a gép igazi tudását még közel sem használtuk ki. A gép ennél többre, magasabb- rendű igények kielégítésére képes. Igazi tudása: gazdasá­gi összefüggésvizsgálat, gaz­daságmatematikai módszerek alkalmazása, fejlesztési kon­cepciók, optimalizálási fel­adatok kidolgozása. Erre el­vétve jelentkezik igény. A gazdasági vezetők többsége csak a manuális munka gép­re tevését látja a kompute­rekben, nem pedig azt, hogy a komputerek a gazdaságve­zetés döntéseit könnyítik meg. Az Építőipari Vállalat és a Szénbányák már maga­sa bbrendű igényekkel is je­lentkezett. Az ügyviteli tö­megmunkák gépi feldolgozá­sa fontos, de három év alatt, amióta fennállunk, már sok­kal több vállalatnak el kel­lett volna jutnia erre a ma­gasabb szintre. Az pedig tel­jesen érthetetlen számomra, hogy egyes nagyvállalatok, gondolok itt a száz és száz­ezernyi cikkel dolgozó nagy­kereskedelmi vállalatokra, egyáltalán nem igénylik a számítógép munkáját. A nagy­kereskedelemben égető a gond. A forgalom növekszik, a tételszám óriási. A manuá­lis munka a csúcsot érte el, hagyományos módszerrel to­vább nem fejleszthető. A döntésekhez nincs megfelelő alap. kellő információ. A szerződéskötés — rutinmun­ka. Miklósvári Zoltán: Meg­hívtuk az egyik nagykeres­kedelmi vállalat igazgatóját is. nem jött el. Itt van azon­ban a MÉK képviselője. A célzás nekik is szólt. Láng Oszkár: Kis vállalat 'vünk de igyekszünk elő- ■? lépni. 1962-ben kezdtük ’ ív-vitelünket gépesíteni, ké­sőbb megpróbálkoztunk a Hollerith feldolgozással. Szer­vezetlenség és fegyelmezet­lenségek következtében azon­ban vissza kellett térnünk az r megoldáshoz. 1969 vé­' * ív ‘lük a kapcsolatot a lüV-vel. de aztán vissza­léptünk. Most újból felvettük a kapcsolatokat és 1972-ben megindul a próbafeldolgozás. Rideg portékák - a komputerek Főbb árut ígér az élelmiszergazdaság Dr. Várszegi Károly: Hogy a vállalatok váci Hálnak be­lépni az ,.atomklub”-ba, an­nak az általános tájékozat­lanság az oka. Nincsenek tisztában azzal, hogy mit ké­pes nyújtani ez a technika. A gazdaságvezetők még nem nőttek fel odáig, hogy infor­mációigényt támasszanak sa­ját apparátusukkal szemben, nem érdekli őket, hogy egyes információk miként szerez­hetők meg a leggyorsabban. Szabó Antal: Először veze­tői szinten kell megértetni, hogy ebben fantázia van, olyan információkat kap a vezető, amihez manuális munkával nem tud hozzájut­ni. Akkor híve lesz. A veze­tők informálásával érdemes lenne megyei szinten foglal­kozni, bentlakásos tanfolya­mot szervezni. Ma még so­kan úgy vannak: nem foglal­kozom vele, mert nem aka­rom kimutatni tájékozatlan­ságomat Miklósvári Zoltán: De mi­ért lépett vissza a MÉK? Láng Oszkár: Ennek akkor a személyi változás volt az oka. Véleményem szerint a vezetők húzódozásainak álta­lában az is oka, hogy ellen­érzésekkel viseltetnek a külső feldolgozás iránt. Nem bíz­nak a külső feldolgozásban, nem szeretik, ha a bizonyla­tok kikerülnek a vállalattól. Szabó Antal: A nagygép­hez csali az fogjon hozzá, akiben van kellő eltökéltség, mert biztos, hogy rengeteg kudarc éri. A megtorpanásra nálunk is van példa. Mély­pontra kerültünk, de még- egyszer elindultunk és sike­rült. A sebek behegednek. Amikor áttértünk az áram- számlázás elektronikus szá­mítógéppel való feldolgozá­sára, sok kockázatot vállal­tunk. Félmillió fogyasztónk van, s nagy volt az aggoda­lom, ha valami baj történik, nem lesz pénz az egyszám­lán. Először párhuzamosan futtattuk a hagyományos és az új feldolgozási módot. Ma nincs vele problémánk. Is­métlem: nem szabad egyszer­re nagyot lépni, mert ha nem sikerül, kiábrándulást okoz­hat. Az alkalmazás eredmé­nyei láttán aztán jönnek a finomabb megoldások. Miklósvári Zoltán: A kom­puterek iránti érdeklődést te­hát távolról sem lehet el­söprőnek nevezni. A követ­kező kérdésünk: a számító­géppel dolgoztatok elégedet­tek-e egyetlen komputerünk munkájával? Tóth Tibor: Mi a Szénbá­nyáknál először az anyag- és állóeszközgazdálkodás ügyvi­telét gépesítettük. Később or­vosi elemző-értékelő munkát, műszaki-gazdasági számításo­kat végeztünk és a középtá­vú tervek kimunkálásánál optimalizálási feladatokat ol­dottunk meg. A SZÜV bér­munkájával elégedettek va­gyunk, az elvárható pontos­ságot mindig megkaptuk. A haszon sokrétű. Az adatfel­dolgozás gépesítésével a dön­tés előkészítés biztonsága és színvonala megnőtt. A kom­puter segítséget nyújtott az optimális alternatívák kivá­lasztásában, az ügyvitelrend­szer ésszerűsítésében és fej­lesztésében. Sok, nagyon el­hanyagolt területet néztünk meg a szervező szemével. Mindezért annyit fizettünk a SZÜV-nek, amiből 30 ember felvételére tellett volna ... Mit mondjak, nevetséges az összehasonlítás, ezt a munkát ezer emberrel sem tudtuk volna elvégeztetni. Dr. Várszegi Károly: Ért­hetetlen számomra, hogy ek­kora megye, mint Baranya. ne rendelkezzék egy olyan nagyteljesítményű számító­géppel, mint Budapesten egy szűkebb terület vagy intéz­mény. Az elosztásban is hiba van. Olvasom. Siemens gépet kapott az egyik intézmény, s nagy hangon beharangozta, ezzel készítette el a mérle­gét. Ennél fontosabb dolgokat csinálunk a megyében. ■ • A* lenne a jó, ha adatbankot hozhatnánk létre a SZÜV- nél. Ehhez nagyobb kapacitá­sú gép kell. Szabó Antal: Nálunk is négyfelé vannak trancsírozva az adatok, dolgoztatunk a SZÜV-vel és még három má­sik helyen, Budapesten. Ha a nyáron üzembe lép kompu­terünk, egyhelyen tároljuk adatainkat. Dr. Várszegi Károly: Szel­lemi piackutatást kellene vé­geznie a SZÜV-nek, össze­gyűjteni az igényeket. Ehhez persze az szükséges, hogy minden vállalatnál képezze­nek ki valakit, aki ismeri a vállalat gazdasági helyzetét, aki kérdezni tud a SZÜV-től, meg tudja mondani, mi az igénye a vállalatnak. Gyöngyösi László: Az igé­nyeknek kell feszíteniük a | kapacitást. A tervek szerint 1972-ben vagy 1973-ban na­gyobb teljesítményű gépet kapunk. Ahhoz, hogy hama­rább megkapjuk, nagyobb kereslet kell. Bajusz Balázs: A vezetők a számítógépes megoldást a végletekig elodázzák és úgy jönnek hozzánk, oldjunk meg valamit, amit már tegnap kellett volna. Azt kívánják, két-három hét alatt dolgoz­zuk fel a témájukat. Ez min­den előkészítés nélkül nem megy. Az adathalmazt a gé­pi technikára alkalmassá kell tenni. Az is megesik, hogy valaki dolgoztat velünk, de nem azt dolgoztatja fel, ami­re tulajdonképpen szüksége van és aztán furcsán néz a SZÜV-re. Olykor gépesítenek valamit, s az egész kirakat­munka, nincs belőle a válla­latnak különösebb haszna, nem tud mit kezdeni az ada­tokkal. összegezve: nehéz felmérni az igényeket. Mi tettünk javaslatiakat a válla­latoknak, ‘’ de többségük' el- ’ odázó választ adott. Tóth Tibor: Kiterjesztjük számítógépes vizsgálódásain- j kát a műszaki ügyviteli te­rületekre is. Számításokat végzünk a baleseti statiszti­kával kapcsolatosan, hogy megbízhatóbb adatokat nyer­jünk a balesetek elkerülésé­re. Kapcsolatban állunk a katovvicei bányászati intézet­tel. Ott már létrejött a ter­melésirányítás számítógépes megoldása. Mi is ezt szeret­nénk. A szakemberképzést rendkívül fontos feladatnak tartjuk, ha ugrásszerűen nem növekszik a szakképzettség színvonala, megrekedünk. Sok embert küldünk tanfo­lyamokra. Ma még úgy gon­doljuk, a negyedik ötéves terv időszakában sem lesz saját számítógépünk, a fel­dolgozást bérmunkában vé­geztetjük el. Miklósvári Zoltán: Milyen előrelépés várható a szak­emberképzés terén Baranyá­ban? Bajusz Balász: Szakembe­rekben nagy a hiány, egy magyar számítógépre 25—28 szakember jut a kívánatos 40—80 helyett. A tapasztala­tok szerint baj van a szak­emberek szakmai szintjével is. Jelenleg a szakemberkép­zés látszik a legfontosabbnak, vidéken mindenesetre így van, és a legnagyobb hiány itt talán nem is gépeket ki­szolgáló szakemberekben, ha­nem a vállalati számítógépes és szervezési ismeretekkel rendelkező szakemberekben van, nélkülük ugyanis pél­dául egy bérmunkairoda szakemberei nem, vagy csak nagyon nehezen boldogulnak. A SZÁMOK, a Számítás- technikai Oktató Központ 1970-ben öt vidéki városban — így Pécsett is — meg­kezdte a tanfolyamok szer­vezését. Ennek megfelelően hamarosan . beindul.. Pécsett egy adatfeldolgozási rendszer- szervező és- .egy információs folyamatszervezői tanfolyam. (Munkatársunk jelenti.) Szombaton délelőtt az Or­szágház gobelin termében, dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sajtótájékoztatón ismertette az élelmiszergazdaság helyze­tét, idei feladatait. A miniszter elmondotta, hogy a mezőgazdaság 1971- ben az elmúlt évihez képest 7—8 százalékkal, az élelmi­szeripar 5—6 százalékkal nö­veli termelését. Ezen belül a növénytermesztés 10—11 szá­zalékos termelés növekedése egyes véleményekkel ellentét­ben nem feszített, hanem reális. Az állattenyésztésben 3—4 százalékos növekedés elérése a cél. Az ágazatnak ilyen ütemű fejlődése 1971-ben a lakos­ság nyugodt, kiegyensúlyo­zott ellátását teszi lehetővé. Az egy főre eső húsfogyasz­tás 1,4 kilogrammal, a napi össz-fehérjefogyasztás 3,1 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Zöldségből 13, gyümölcsből 17 százalékos fogyasztás növekedésre szá­mítanak. Emellett fokozódik a tojás-, a cukor-, a bor- és sörfogyasztás Is. Tőkehúsból és húskészítményekből 4,4 százalékkal forgalmaznak többet és az össz-húsfogyasz- táson belül a sertéshús ará­nya eléri ez évben a 75—80 százalékot. Dr. Dimény Imre a mező- gazdaság anyagi-műszaki el­látásáról szólva egy sor in­tézkedésről számolt be. A jobb alkatrészellátás érdeké­ben a Mezőgazdasági Gépel­látó Vállalatot az AGRO- TRÖSZT irányítása alól ki­vették és a MEZÖGÉP- TRÖSZT-höz csatolták. E tröszt üzemei ebben az évben kétezer hiánycikknek számító alkatrész . gyártását, kezdik meg. Hátráltatja ' munkáju­kat,, hogy a hazai ipar ehhez nem biztosít elég öntvényt, ezért a MÉM külföldről szer­zi be. v :■ A rhezőgazdalság gépellátá­sa szempontjából' biztató, hogy az AGROTRÖSZT á hazai és külföldi gyáraktól 5.2 milliárd forint értékű gé­pet rendéit még, ami 30 szá­zalékkal több a tavalyinál. Várhatóan 12 ezer új traktort kap a mezőgazdaság, kétezer­rel többet, mint tavaly. Több gabonakombájn, fűkasza s a cukorrépa program megoldá­sához szükséges gépsor kap­ható majd a kereskedelem­ben. Javul a gyakran szóvá- tett gumiabroncs ellátás is. Műtrágyából egyötödével, nö­vényvédőszerből 12 százalék­kal rendelt többet a keres­kedelem a gyáraktól. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásáról szólva a mi­niszter rámutatott a kiegé­szítő tevékenység fejlődésére. A zárszámadásokról készült gyorsjelentés szerint e tevé­kenység árbevétele az összes árbevételen belül 32 száza­lékra emelkedett és megkö­zelítette a 18 milliárd forin­tot. E tevékenység jól szol­gálta a gazdálkodás erősödé­sét. Ellenben azokkal a szö­vetkezetekkel szemben — hangsúlyozta a miniszter —, amelyek e tevékenység ja­vára háttérbe szorítják me­zőgazdasági termelésüket, korlátozó intézkedéseket hoz­nak. Az élelmiszergazdasági kooperációk száma megnőtt, jelenleg 308 ilyen kooperáció van, termelési értékük eléri a 4,4 milliárd forintot, álló­eszköz értékük országosan több, mint 1 milliárdot tesz ki. A tavaszi munkákról szól­va dr. Dimény Imre elmon­dotta, hogy az enyhe tél ked­vező volt a mezőgazdaság­nak, a kalászosok nagyobb károsodás nélkül teleltek át, a szőlősökben és gyümölcsö­sökben azonban a kár ok-mér­téke még pontosan nem is­mert. Mennyi a nyereség? Miklósvári Zoltán: Szeret­nénk hallani terveikről: mi­lyen új alkalmazási terüle­teken gépesítenek a jelenlévő nagyvállalatok? Dr. Várszegi Károly: Sze­retnénk a teljes számviteli rendszert elektronikus szá­mítógépre telepíteni. Van egy olyan tapasztalatom, hogy ki­kopnak a szakmát jól isme­rők, egyre inkább elnőiesedik a szakma. Számviteli vezetőt nem lehet találni, nem vonzó a pálya, nem valami fénye­sek a kereseti lehetőségek. Az űrt csak ezzel a techni­kával lehet betölteni. Kívá­natos lenne a komputerek felhasználása a műszaki irá­nyításban is. Ettől talán még többet lehet várni. Ma még nem használják. A műszaki vezetők, úgy tűnik, félnek az igazságtól. Rideg portéka a komputer, kívánatos a tudat­lanság boldog állapota. Tar­tanak tőle, hogy kimutatja a hibaforrásokat, amelyekért valaki felelős. * j A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyöntetűen leszö­gezték: Baranyának minél jobban ki kell vennie a ré­szét a számítógép-program- '■ bői, fel kell szerelni a me­gyét számítógépekkel. Ha el- szalasztjuk a lehetőségeket, nehéz lesz behozni a lemara­dást. Szükség van a vállala­tok együttműködésére, ta­pasztalatcsere-mozgalom ki­bontakoztatására, mert ezál­tal az „atomklub”-ba még be nem lépett vállalatok több j felesleges lépést elhagyhat­nak. Érdemes lenne a kidol­gozott módszerekről kiadvá­nyokat megjelentetni és el­juttatni a vállalatokhoz. A számítógépek alkalmazásá- j nak elterjedése — ez volt a kerekasztal-beszélgetés részt- | vevőinek meggyőződése — az elkövetkezendőkben első szá­mú fokmérője lesz a vezetői színvonalnak. Sokan tették fel ezt a kér­dést az utóbbi napokban. A válaszok pedig majdnem minden üzemben, gyárban és vállalatnál elhangzottak már: kifizették a „tizenharmadik havi” fizetést. MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Egy nappal volt jobb ez az esztendő, mint az elmúlt, összesen 706 fő részére egy­millió 400 ezer forint jutott. Ez 31 napi bér -átlagban. Ehhez járul még az évközi bérfejlesztés, mely 6,1 szá­zalékos volt. A gyárnak sikerült behoz­nia lemaradását, az árbevétel 326 millió forint volt, az elő­irányzottnál 6 millióval több. ! ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT i Jól sikerült esztendőt zár­tak. s többet fizettek, mint az 1969-es gazdasági év alap­ján az elmúlt évben. Míg akkor 580 ezer forintot fordí­tottak évközi bérfejlesztésre, addig tavaly 780 ezret. A nemrégiben megtartott nye­reségosztáskor pedig 680 ezer forint került a borítékokba. A vállalat 530 dolgozója így átlagban 18 napi bérnek meg­felelő részesedéshez jutott. HIRDI KENDERFONÓ Egymillió-hatvanezer forint jutott a dolgozóknak. Hozzá­vetőlegesen 15 napi bérnek megfelelő összeg. Ha az 1969- es esztendőhöz viszonyítunk, akkor 20 százalékos vissza­esés tapasztalható. Évközben 3 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, s most a má­sodik negyedévben újabb 3 százalékos bérfejlesztést ter­veznek. gabonafelvAsárló ÉS FELDOLGOZÓ VALLALAT Huszonkét napról tizenöt­re csökkent a nyereség ősz- szege. A vállalat dolgozói között közel egymillió forin­tot osztottak ki. Ehhez jön még az 1970-es esztendő bér- fejlesztése, mely közei öt százalékos volt. A BCM-bcfl á fcllskerhötőhö? csatlakozó levegő ventillátort —, mely Kölnből érkezett — a hét végén emeltek a helyére. Állami építőipari VALLALAT A vállalatnál 8 százalékos évközi béremelést hajtottak végre, ami a felosztható ré­szesedési alap csökkenését eredményezte, az 1969 évinek .csak 58 százalékát érte el. A tizenharmadik havi borí­tékba így csak hét napi bér­nek megfelelő összeg jutott

Next

/
Thumbnails
Contents