Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-27 / 73. szám
6 DUNÁNTCLI NAPLÓ 1911. március 27. Elmúltak a Benedek-napok is, amelyek elő- és utóköszöntésekkel együtt jó másfél hetet vettek igénybe. Ez a legnépszerűbb névnap, bár ahogy hallom, itt-ott azért tartottak József- és Sándor- napokat is annak ellenére, hogy ez utóbbiak száma elenyésző. Temérdek bor és sör folyt el megyeszerte. eme össznépi „Röpülj pulyka” esteken. Jól járt a vendéglátó- ! ipar is, ünnepeltek is, kivéve azokat, akik — meg kell hagyni, elitebb helyeken — Zsolnay-korsókban fogyasztották a sört. Manapság eléggé divatos alkalmatosság ez a porcelán-korsó, szép és jó fogású, kitűnően tartja a hőfokot is, a sörhabot is. Ami aztán a sör, illetve hab arányát illeti, mindezt titok fedi, tekintettel arra, hogy a I szép és hagyományos korsó : átláthatatlan. A csaposok legnagyobb örömére. Szóval, elmúltak a névnapok, de szerencsénkre a jókedély azért megmaradt és ez a fő. És jókedélyünket még a tévé vetélkedő-döm- pingje sem tudja eloszlatni, sőt a rádióban naponta túlburjánzó ömlesztett Kordaszámok sem. Figyelmünket egyre inkább lefoglalja a közeledő tavasz. Ez abból is kiderül, hogy a konzerv- szilva és cseresznye ára lement, hiszen nem egészen három hónapon belül már friss gyümölcsöt is ehetünk, addigra ki kell takarítani a konzervraktárakat. Hiába, üzlet az üzlet. Jó dolog, ha valakit jó üzleti érzékkel áldott meg az úristen. A napokban is beszélek egy tsz- elnökkel, aki élénken ecsetelte, hogy milyen gyümölcs- és zöldségtermés várható az 1 idei nyárra, hacsak nem üt be valami kései fagy vagy jég. De szamóca nem lesz! — figyelmeztetett szigorúan az elnök. ,,És miért nem lesz? Hiszen májusban, az első gyümölcsök között érik!” — mondom neki. „Nem ültettünk szamócát, mert májusban még tanítás folyik az iskolákban...” — indokolta nagy bölcsen. Milyen igaza van! Csak olyan termékekkel érdemes baj- molódni, amelyek nyári szünidőre beérnek és nincs munkaerőgond, a gyerekek mindent elintéznek. Nem első eset. hogy derék tanuló- ifjúságunk kihúzza szomorú gondjaiból a magyar mező- gazdaságot. Csak így tovább, gyerekek! Végül is a felnőtteknek is megvan a maguk gondja. A felnőtt ember soha nem le- ! hét elég óvatos. Mindig érhetik nem várt fordulatok. Szelídszavú aknász baráto- ; mat is hirtelen érte a bírálat a termelési tanácskozáson. Nagyon nyugodt, higgadt természetű ember, mint ahogy minden aknász vagy lakásügyi előadó az manapság. Mégis azt vetették a szemére — természetesen a megszokott tapintattal —, hogy néha emeltebb hangon közli véleményét lent a fejtésben. De a hangnemet még meg is bocsátanák a galamblelkű vájárok, csupán az sérti őket, hogy aknász barátom időnként még a fejét is megcsóválja, a demokratizmus jegyében fogant bírálatgyakorlás közepette és ilyeneket mond, hogy: „Ejnye!” Nos, ez valóban illetlen cselekedet, hova is jutnánk, ha minden apróbb hülyeségért — például egy ösz- szedőlt fejtésért csak sértegetnénk a dolgozót?! Aknász barátom nagyon mélyen elgondolkozott a rá rótt bírálat súlya alatt, majd őszinte megbánást tanúsítva, így sziólt: „Megtévedtem, elvtár- sak, megtévedtem, de majd ezután másként lesz.” — Az eredményről nehéz megha- tódás nélkül írni. Nem szól ez a drága aknász gyerek most semmit. A minap is a fejtésben nem stimmelt valami a biztosítással, de nem szólt, csak a hazulról hozott — s nagymamától örökölt — rózsafüzért tekerte a vezető- vájár kezére, mondván: „Imádság közben jobb, ha le emlegeted a szenteket...” És szemében a jóság könnyei ; csillantak meg... Ugye milyen megejtően í szép a megértés? Egyik vál- i lalatunknál például húszon- ! hat dolgozónak biztosítottak ! NDK-beli kéthetes üdülést ! tisztán szeretetből. Bizisten | megérdemlik, egész múlt esz- ; tendőben derekasan helytáll- [ tak. Bár a helytállást nem ; mindenütt egyformán értei- I mezik. Mondjuk otthon. Mert a huszonhatból eddig I éppen hatan lemondtak e nagyszerű kedvezményről: j i nem utaznak. Az asszonyok j tiltakoztak a minden bizony- i nyal kellemesnek ígérkező kéthetes külföldi cécó ellen. ■ „Inkább fölvagdosom az ünneplődet rongyszöfiyegnek, I de akkor is itthon maradsz!” ! — jelentette ki a legheve- j sebbik. Nem is tudom, mire ! gondoljak. Valószínű féltékenyek. A többi tizenkilen- j ! cet viszont elfogta a kaján káröröm. Nem sokáig. A ma- I gabiztos mosoly napok óta I i mintha arcukra dermedt vol- j na. Valaki azt terjeszti a ! vállalatnál, hogy a tizenki- I lene asszony engedékenysége is gyanús ... Mintha örülnének annak a nyári két hét- ) nek, amikor a férjemuramék majd távol lesznek... Csak egy ember nyugodt: a huszadik. Derűsen néz a jövőbe, akár egy kínai vörösgárdista a plakáton: agglegény az istenadta. A jókedély persze nem mindenkinek adatik meg. Én már régen láttam olyan felbőszült embert, mint az a Trabant-tulajdonos, aki a napokban egyik közintézmé- j nyünk előtt hagyta kocsiját, j Maradt még egy üres hely I — éppen a Trabant mellett j — a parkolón, amelyet azon- j nal elfoglalt egy fuvaros nagytestű muraközi lovaival. És amíg a két járműtulajdo- i r.os hivatalos ügyeit intézte, a ló egészen furcsa kapcsolatba lépett a Trabanttal. Harapdálta, nyalogatta. A járókelők elnézően moso- . lyogtak. istenem. tavasz j van... De aztán a ló — ! amint később kiderült — felfokozott szenvedéllyel enyelgett a kocsival, mert egyre nagyobb darabokat harapott le a sárhányóból. Mondhatnám úgy is, „játszi könnyedséggel...” A Trabant gazdája fájdalmasan felordított, és az embereket hívta, segítségül, csináljanak valamit a lóval, amíg ő a | kocsival odébb áll. De aztán | a fuvaros — ki közben meg- j jelent — nagy bölcsen intet- ! te nyugalomra: „Uram. nem j kell kétségbeesnie. Nem lett | volna semmi baj. ha az ön tragacsának színe nem fű- j zöld. így tavasz küszöbén a > Vovak is vitaminhiányban szenvednek...” E nagyon helyénvaló válasz végérvényesen megnyugtatta a- — járókelőket. Rab Ferenc Uajz: Erb János PÓDIUM MAGYAR BÁL. Ma este 7 órakor magyar bál kezdődik Eszéken, a Horvátországi Magyarok Szövetségének szervezésében. A bálon Dörömböző Géza zeneitara muzsikál, s Mar- czis Demeter és Győry Márta, a Pécsi Nemzeti Színház művészei énekelnek. (Képünk: Marczis Demeter.) * SZÍNHÁZI VILÁGNAP. Ma van a színházi világnap. A Pécsi Nemzeti Színház ma esti előadása előtt Mendelényi Vilmos olvassa fel Pablo Neruda üzenetét. MA UTAZIK SZÓFIÁBA a pécsi Brünner, vagyis Holl István a bolgár Kloss film egyik magyar szereplője. * PÉCS A TV-BEN. Ma este mutatja be a televízió a Pécsi Nemzeti Színház előadását, Csehov— Áront: Kutyás férfi című művét. i í i 1 R 0 m o | yt a I a (| r o y a t Az alábbi történet István barátommal esett meg. Kalauz volt és gálád családi életet élt. Hitvese vagy nyolc évvel idősebbre sikerült és olyan papucs alatt tartotta, hogy — ez az anti világban történt — tíz fillérje sem volt egy-egy fröccsre. De ez vem volt elég, neje még lelkesen | csalta is. A szegény fiú mindezt tűrte, félig szomjan veszett, cilámpás volt és hűséges. Mi, két jó barátja felvilágosítottuk és lelket öntöttünk belé. Ez sem segített rajta. Istentelen papucs volt. Azt hittük, hogy szavaink a pusztába kiáltottunk bizonyulnak mar. amikor kiderült, hogy fellázadt. Nem egri szerű kis lázadás volt ez. Nagy darab ember lévén, az asszonyt nem merte felkapni, hanem a család büszkeségét, a konyhakre- dencet emelte föl. Részrehajlás nélkül mindenestől Pandúrból lesz a legjobb rabló odacsapta. Az asszony meg elköltözött. Ezt István velünk sápadtan közölte és remegő szájjal mondta: — Most mi lesz?! Egymásra néztünk, mi két tanácsadó barát és felordítottunk: — Ember! Túléled! De, ami biztos, biztos, egy kis bátorságot azért öntsünk csak beléd! Elvittük egy kocsmába és addig itattuk, amíg a szeme ködbe borult. Amikor láttuk már, hogy nem lesz búskomor, hazaengedtük azzal, hogy a következő szolgálat után megint jelenjen meg egy kis bátorság-öntözésre. Két hétig lelkesítettük, majdnem iszákos lett, amikor ismét sápadtan állított be: — A feleségem azt izente, | hogy menjek érte, különben nem jön vissza! — Ember! Erre az örömre l iszunk egyet! — Es megint j elcipeltük, úgy hogyha el \ akart volna menni az asszo- \ nyért, akkor sem talált vol- j na oda. A harmadik alkalommal, | ismét két hét múlva, már I kevésbé sápadtan bejelentet- \ le, hogy a felesége megüzen- \ te: nem jön vissza! — Hurrá! — mondtuk neki és ismét leitattuk. Legközelebb az asszony azt üzente, hogy vissza akar jönni. — Mi az már itt tart? Is- \ mered István a vasboltot? ; Ott árulnak nagy lakatot. Ra az ajtóra! Különben is, gye- I r* igyunk egyet! Ha az Írásból nem is, edes nejéből kigyógyult és most következett a lélektani csőd. ! István rájött arra, hogy nem a felesége volt az egyedüli nő a világon és a mulasztást í be akarta hozni. A belváros közepén lakott, a legforgalmasabb helyen, egy bolt mellett, úgyhogy az elárusítók és a házmester rémüldöztek a következményeken, — István úr — mondták j neki —. magahoz többen jár- | nak, mint a boltba. Ugyanakkor rátért a há- j Iának egy egészen különös I fajtájára. Ha mosogattak neki, ha főztek, ha mostak, ha kölcsönkért egy vasalót, azt kizárólag halaalapon tette. — Megháláltam nekik! — mondta. AQXDFORU/VVA Lakásbérleti jogviszony Az eddigiek során a megjelent rendelkezéseknek azokat a legfontosabb részeit ismertettük, amelyek olvasó- ! ink érdeklődésének középpontjában állnak. Mai számunkban az új lakásrendeletnek a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos lényeges rendelkezéseivel foglalkozunk. A lakásbérleti jogviszony a BÉRBEADÓ és a BÉRLŐ szerződése alapján keletkezik. Az 11971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 45. § (2) bekezdése szerint a LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉST tanácsi bérlakásra csak a lakásügyi hatóság, átmeneti lakásra, vállalati bérlakásra és szolgálati lakásra pedig a lakás felett rendelkezni jogosult j szerv által kijelölt bérlővel, ] a kijelölésnek megfelelő tar- j talommal lehet MEGKÖTNI. A most felsorolt lakásokra kötött szerződést ÍRÁSBA KELL foglalni. A lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltétele a lakáshasználatba-vételi díj befizetésének’ teljesítése. Tehát csak a befizetés megtörténte . után kerülhet sor a szerződéskötésre. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a kijelölt bérlő végrehajtási eljárás során kerül — költözik — a lakásba. A lakásbérleti szerződés köthető HATÁROZATLAN vagy HATÁROZOTT időre, de lehet kötni valamely feltétel bekövetkezéséhez is. Abban az esetben, ha a lakással rendelkező szerv másként nem rendelkezik, akkor a bérleti szerződés határozatlan időre szól. E rendelkezés a bérlő kijelölése esetére vonatkozik. A határozott időtartamra t létrejött lakásbérleti szerződés — jogviszony — határozatlan időtartamúra alakul át.- ha a lejárat után a bérlő a lakást tovább használja és ez ellen a bérbeadó harminc napon belül NEM TILTAKOZIK. Ez utóbbi rendelkezés az ÁLLAMI lakásokra NEM vo- J natkozik. Ügyelni kell arra I is, hogy a bérlő a lakásbérleti szerződést a megadott j határidőn belül kösse meg, j .mert ha kellő Indok nélkül j nem köti meg, akkor a ki- j jelölést vissza kell vonni. A végrehajtási rendelet le- I hetőséget ad arra, hogy a la- | kassal rendeli: ' ' szerv a ki- j jelölt, bérlőt r. .'.z napon be- i lül meghallgassa és a szer- 1 ződéskötés elmulasztásának .; okát megvizsgálja, majd a i vizsgálat eredményétől füg- j gően a lakásbérleti szerződés j megkötésére új határidőt állapít meg, vagy a kijelölést I visszavonja. Lakásbérleti szerződés megkötésének idejére a kijelölt bérlő jól felfogott érdekében ügyeljen, és ha nem tudja betartani, akkor a lakással i rendelkező szerv előtt kell | az elmaradás okát tisztázni j és kérni új határidő megállapítását A lakásbérleti szerződés megkötésével egyidőben a lakásbérleti jogviszony kiterjed a lakásra, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekre és területre. Ezen túl a 46. § (2) bekezdése szerint még kiterjed: a) egylakásos lakóépületnél az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó részére is, b) két- vagy többlakásos lakóépületnél a lakással ösz- szefüggő udvar-, kert- vagy folyosórészek kizárólagos használatára is, ha ez a többi lakás rendeltetésszerű használatát NEM akadályozza. A most ismertetettektől a felek eltérően is megállapodhatnak Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az EGYLAKÁSOS lakóépülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meghaladó részére azonban a lakásbérleti jogviszony csak akkor terjed ki, ha ebben a felek a most ismertetett rendelet hatálybalépése után állapodnak meg. Külön foglalkozik a jogszabály a lakásbérleti jogviszony szünetelésének a problémájával. Ezt az alábbiak szerint szabályozta: Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyre- állításával, átalakításával, illetőleg bővítésével kapcsolatos munkák csak a lakás KIÜRÍTÉSE esetén végezhetők el és a bérlő, valamint a vele együttlakó személyek átmeneti elhelyezése biztosított, akkor a lakásbérleti jogviszony a MUNKÁK VÉGZÉSÉNEK IDŐTARTAMÁRA SZÜNETEL. A szünetelést a bérbeadó és a bérlő megállapodása, ennek hiányában tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, más lakás esetében pedig a bíróság határozata állapítja meg. — Az ismertetettek alapján a bérlő a lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartamára KÖTELES a lakást kiüríte- ni. A lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartama alatt a) a bérlőt karbantartási és lakbárfizetési kötelezettség nem terheli, b) érvényesek a lakásbérleti jogviszony folytatására, a lemondásra és lakáscserére, valamint a bérbeszámítási jogra vonatkozó rendelkezések. A lakásbérleti jogviszony szünetelése akkor ér véget, ha a kiürített lakásban végzett munkákat befejezték és — az építési jogszabályokban meghatározott esetekben — az építésügyi hatóság a lakásra a használatbavételi engedélyt megadta. MIKOR SZŰNIK MEG A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY? A hálát nem akarom részletezni, nem is tanácsos. Végül is összebotlott egy kedves özvegyasszonnyal. Egymásba szerclmesedtek. Szegény barátunk isméi beevezett a házasság révébe, de az asszonyt érte némi meglepetés. Ezt nekem így mondta meg: — Tudja Kálmán, én ezt nem hittem volna! Két hétig minden délelőtt, vagy délután, amikor István elutazott, kizárólag azzal foglalkoztam, hogy különféle nőket vágtam ki. Még az ablakrésen is beszivárogtuk. Nem tudom, hogy István miért nem húzatott le stencillel néhány száz levelet, amelyben értesítette volna őket, hogy ne jöjjenek, mert megnősült. István, tehát meggyógyult és ezek után már a nősülés sem ártott neki. Szöllósy Kálmán. Az 11971. (II. 8.) Korm. i sz. rendelet 70. §-a értelmében a lakásbérleti jogviszony megszűnik: a) ha a felek a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik. 1 b) ha a lakás elpusztul, c) az arra jogosult felmondásával (Korm. rendelet 71 —79. §-ai), d) ha a bérlő meghal és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt foly: tatja (Korm rendelet 80— 85. g-ai) e) ha a bérlő a lakásról , lev ond és nincs olvan sze- j mély. a’ i a '"iká-’b^rleti jogviszony: folvtatía (Korm. rendelet 86—89 g-ai), j 0 ha a bérlő a lakást elcseréli (Korm. rendelet 90— I 93 g-ai) vagy a lakást elhagyja (Korm. rendelet 94. , §-a), I g) a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata alapián (Korm. rendelet 95 I —102. §-ai), | h) szolgálati lakás eseté- I ben. a szolgálati lakásra jogosultság megszűnésével.
