Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-27 / 73. szám
1971. március VJ. DUNANTÜL' NAPLÓ 7 Aktuális gondunk: A levegő szennyezettsége I A Minisztertanács március U-l ülésén — többek között — a levegő tisztaságvédelmi szabályozásának alapelveit ! tárgyalta ... a kormány megállapította a Magyarországon 1 megengedhető minőségi normákat, s az ország egyes területeit védettségi kategóriákba sorolta. A kormányhatározat a levegő tisztaságvé- detmi előírásainak megszegőire azonnali hatállyal szigoré bírság kiszabását rendeli at. Vajon mi tette szükségessé, hogy legmagasabb állam- igazgatási szervünk megtárgyalja a látszólag korlátlanul rendelkezésre álló levegő tisztaságának védelmét és erről határozatot hozzon, súlyos pénzügyi szankciókkal? A levegő valóban kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre áll, de tisztaságával kapcsolatban máris súlyos problémák merülnek fel. A levegő szennyezettség természetesen nemcsak hazai ügy: világjelenség. A fejlődő iparosodás következményeként egyre több szennyező anyag jut a levegőbe, amelyet a szelek szétterítenek az egész Föld körül. Egy angol folyóiratban találó rajz jelent meg: a füst- gomolyokba burkolt Föld mellett elsuhan egy űrrakéta. benne ül két idegen égitestről származó egyén. Az egyik mondja a társának: yjie szálljunk le, ez az égitest alkalmatlan az életre!” Ma még természetesen sok a túlzás ebben, de az emberiségnek mindent el kell követnie, hogy ne következzék be ilyen állapot. S ehhez kapcsolódik a Minisztertanács legújabb határozata is. Repülőgéppel a város felett Ha repülőgéppel érkezünk egy ipari város fölé, az első. ami szembetűnik, a várost lepelként borító füst. önként adódik a kérdés: hogyan lehet itt lélegzeni? Leszállás után viszont tapasztalhatjuk, hogy az emberek nyugodtan végzik munkájukat, tehát lélegezniük is kell. Esetleg valaki felpillantva megjegyzi: ma megint fátyolos az ég! Egy város levegőszennyezettségének mértéke függ attól, hogy mennyi a kibocsátott szennyező anyag, milyen a környék domborzata és milyenek a meteorológiai viszonyok. A szennyező anyagok mennyisége és minősége a város nagyságának, iparral való ellátottságának és ipara szerkezetének a következménye. Különösen a gyáriparral rendelkező városokban súlyos a helyzet, ahol a füst, a korom és a különféle gázok összesűrüsödnek a levegőben. ros határait és nagy területeket érinthet. Sokszor a védő erdősávok sem elegendők, mert a szennyeződés messzebbre hatol, károsítva a mezőgazdaságot, a természetes állat- és növényvilágot. Egy hőerőmű körzetében például 30 km távolban is mérhető az erőműből származó por és kéndioxid. Csak a budapesti kárbecslések alapján megállapították, hogy évente mintegy 800 millió forint műszaki és mezőgazdasági jellegű kárt okoz a • levegőszennyeződés. És ebben még nincs benne az emberek egészségében a belélegzett szennyezett levegő által okozott kár, amely pénzben nem mérhető. A levegőszennyezettség kérdése természetesen nem újkeletű probléma. Már évek óta folyik hazánkban — különösen a legerősebben iparosodott és a hegykoszorúval félig körülzárt Budapesten — a levegőszennyeződés korszerű mérése. Í959. óta rendszeres repülőgépes vizsgálatokat végeznek. Levegőmintákat vesznek különböző területeken, különböző magasságokban, amelyekből kimutatják a baktériumokat, s a levegőben lévő leggyakoribb szennyező gázokat (például kéndioxid, széndioxid, szénmonoxid, nitrogénoxi- dok. stb.) és a port. Budapesten kívül méréseket végeztek a legiparosodottabb vidéki városaink légterében: Miskolcon, Pécsett, Tatabányán és Űzd on. Veszélyhelyzet, riadó I Az ipari üzemeken kívül nagy mennyiségű s»«nnyező anyagot „termelnek” a szénfűtésű kazánok, a mozdonyok és a rosszul beállított robbanómotorok. Ezeket is — megfelelő eszközökkel — a jövőben szigorúbban fogják ellenőrizni. Több országban például már betiltották — vagy betiltását tervezik — a kétütemű motoroknak, amelyek szintén bűnösek a levegőszennyezésben. Egyes veszélyeztetett nyugati városokban riasztó- rendszert dolgoztak ki. Ha a városban a mérgező anyagok töménysége a megengedett szint • fölé emelkedik, megszólalnak a jelzőszirénák és csökkentik, illetve időlegesen leállítják a gépkocsi-közlekedést, a gyárak, erőművek üzemelését. Mi még messze vagyunk az ilyen súlyos veszélytől. Csak ritkán fordul elő a szennyező, anyagok veszélyes mértékű halmozódása. És mindent el kell követnünk, hogy nálunk ne következzen be ilyen, szirénákkal jelzett „rendkívüli állapot”. Sok millió éves kőzetek Érckutatás hajdan és most — Délkelet-dunántúli lehetőségek A köztudatba bevette magát és hosszú idő óta él az a kijelentés, hogy Magyar- : ország . ásványi kincsekben szegény. Az, hogy ipari ; nyersanyagtermelésben nem dicsekedhetünk világraszóló eredményekkel, ezt viszont egyáltalán nem támasztja alá. Szén — van. Építőipari nyersanyag, homokkő, bazalt, gránit, agyag, a téglagyári és cement alapanyagok zöme — van. Érc? Vasércünk Ru- dabányán található, a geológusok szerint kevés remény van arra, hogy másutt is leljenek. Mangánérc Urkuton, . Eplényben, bauxit szintén a Bakonyban, uránérc pedig Pécsett kerül a napvilágra. Színesfémek — a modern i elektrotechnikai ipar alapját 3ön a műcigaretta Nyugati nagy vegyi konszernek nemcsak azt ígérik, hogy ebben az évtizedben megjelenik a piacon a nikotinmentes „műdohány”, hanem már versenyeznek is egymással, ki tud előbb piacra dobni „műcigarettát”. Az egyik nagy angol vegyipari konszern kísérleti célokra vállalatot hozott létre egy nagy angol cigaretta- gyárral közösen. Még ebben az évben további leányvállalatokat akarnak az angolok létesíteni Angliában, az NSZK-ban és az USA-ban. Azért olyan sürgős a dolog, mert az egyik amerikai vegyipari tröszt máris kérte a műdohány szabadalmazását, és egy másik angol vegyiüzem is hozzáfogott a műdohány kísérleti előállításához. A készülő „műcigaretta” illő anyagokkal dúsítva állítólag teljesen illúziótkeltő lesz, íze nem különbözik a dohánnyal töltött cigarettáétól, de nincs semmiféle károsító hatása az ember keringési rendszerére, s nincsenek benne rákkeltő anyagok. A „műcigaretta” bevezetésének sikere teljesen az ártól függ — mondják. Valószínűleg olcsóbb lesz, mint a hagyományos, s akkor nagy üzlet lesz belőle. A hírek szerint az állam nem fog adót szedni a „műcigaretta” után, éppen azért, hogy olcsóbb ára is kedvet csináljon az egészségre ártalmas hagyományos cigarettáról való leszokáshoz. Földművelés — tízezer évvel ezelőtt A földművelés valószínűleg kétezer évvel hosszabb múltra tekinthet vissza, mint eddig hitték. Mig az eddigi ásatások azt mutatták, hogy a földművelés kb időszámításunk előtt 7500 évvel, a Közel-Keleten, Mexikóban és Közép-Amerikában azonos időben kezdődött, a legújabb, Thaiföldön végzett ásatások azt mutatják, hogy ott már I. e. 9500 körül földműveléssel foglalkoztak. 1965-ben a hawaii egyetem expedíciót indított Thaiföld északi részébe, a „Spirit Cave” elnevezésű magaslatra, amely évezredek óta lakott területként ismert. A módszeres ásatások a későbbiek folyamán kezdetleges földművelési kőszerszámokat, továbbá magvakat hoztak felszínre: borsó-félék, bab és szelidgesztenye maradványait Modem kormegállapító módszerek segítségével ezek korát 11700 évben állapították meg. A hawaii egyetem antropológusa arra a következtetésre jutott hogy a mai Thaiföld egykori lakói voltak valószínűleg — a kőkorszak kezdeti időszakában — a világ első földművelői. A thaiföldi leletből levont következtetést megerősítik az agyagedény- leleteken talált rizsdíszítések, amelyek i. e. 3500-ból származnak, tehát sokkal korábbi időből, mint amikor a rizstermelés Kínában megkezdődött. jelentik. Ebből nincs sok, a nézzél problémák vannak. Ólmot és cinket azonban Gyöngyösorosziban bányásznak. S visszatérve az építőipar alapanyagaira: bento- nit, kaolin, perlit van bőven. Az utóbbiból hegyek emelkednek Sátoraljaújhely környékén. Mi ez? A köny- nyűbeton előállításához szükséges alapanyag, melyet 1050 C°-on kezelnek — szaknyelven: puffasztanak — s az ezzel kevert betonból készített panelfalat két ember könnyedén elvisz, nyomószilárdsága azonos azokéval, melyekből a pécsi házak épülnek. , Hogyan keletkeznek? Az érc tartalmú kőzeteknek kétfajta eredetét tartják számon a geológusok. Egyik a magmás, úgynevezett tűzi eredésű kőzet, másik az üledék. Előbbi a Föld mélyéből tör a földkéregbe, így nagy tömegben keletkezik a legkülönbözőbb ásványi tartalmú kőzet, amely — mint egy nagy gomba — felnyomja maga fölött a kérget. E nagytömegű, heterogén kőzetmag hülésekor különülnek el — fajsúly, olvadáspont-különbség szerint — a különböző kőzetek, ércek. Ezekben a rétegekben találhatók az ipar számára hasznosítható érctelepek. Az üledékes kőzetek kialakulásában az „idő vasfoga” játszik közre. A feltört kőzetmag fölül síokmillió év során lekopik a kéreg, a kőzet szétmállik, fizikai és vegyi átalakuláson megy keresztül. Így aztán felszabadulnak a hasznos alkotórészek a meddő anyagoktóL Egy sötétzöld színű alapkőzetből — melyben a germá- niumtól a szilíciumig mindenféle alkotórész megtalálható volt — így válhat vörösszínű alumíniumoxid, közismert nevén: bauxit Földtörténeti korok szerinti megkülönböztetésben vizsgálva, a legősibb érc, melyet hazánkban bányásznak, a pécsi urán. Mintegy 230 millió éves képződmény, perm- kori. A híres mecseki kőszén jura korabeli, keletkezésének időpontja 160 millió évre tehető vissza. A Bakonyban lett bauxit a kréta korban keletkezett, 100 millió éve. Érckutatás? Bronzkor, vaskor — ezek már archeológiái megkülönböztetések. Hogyan jutottak nyomára hajdani őseink az érceknek — nem tudni. Egy bizonyos: felszíni képződményekből temették ki a szükséges, feldolgozásra szánt ércet. Az ember kutat. A felszínen található érc, melyet hasznosított, egyszercsak eltűnt a mélyben. Utánament, egyre mélyebben zajlott le a kitermelés. Furcsa, de a tulajdonképpeni érckutatás — bizonyos értelemben vett érckutatás — csak a klasz- szikus kapitalizmus idején vette kezdetét. A meglevő j készletek ismeretében felmerült az a gondolat, hogy vajon érdemes-e tovább művelni egy-egy bányát, meddig tart a készlet? Ezek a kutatások még erre irányultak, s ezért nevezhetők csak bizonyos értelemben vett érckutatásnak. Űj telepek felkutatása, a tudomány fegyvereinek bevetése csak sok évtized múlva, a huszadik század elején került sorra. A modem érckutatás a földtani anyagkutatással veszi kezdetét. A szakember megállapítja, hogy a felszínen található képződmények mellett általában ilyen, vagy olyan érctartalmú kőzet jelentkezik. A felszíni kőzet környékéről geofizikai „térképet” készítenek: a kérdés, hogy nem csak elszigetelt jelenségről van-e szó? Ameny- nyiben a geofizikai — mágneses, elektromos, szeizmikus mérések azt bizonyítják, hogy a kőzet a mélyben nagy területen megtalálható, konkrét bizonyítékot szereznek: meghatározott pontokon lefúmak a mélybe, s kőzetmintát vesznek. Délkelef-dunántali lehetőségek Kitaibel Pál naplója rögzíti azt a feljegyzést, mely szerint a XVIII. század elején a Mecsekben ezüstöt bányásztait, s a bánya hetven embert foglalkoztatott. A múlt században találták meg á mintegy húsz százalékos vastartalmú kőzetet Pécs környékén — innen kapta nevét Vasas. Jelenleg ércet ezen a területen csak Pécsett termelnek ki, az uránt. De a tudományos kutatás folyik. Mind a földtani anyagkutatás, a geofizikai mérések, s a megejtett fúrások azt bizonyítják, hogy Nyugotszenterzsébet, Gör- csöny és Szalatnak térségében vulkanikus eredetű, színesfémtartalmú érc található. A telepek ezer méternél nem helyezkednek mélyebben, kitermelésükre tehát lehetőség van. Ez mindenképpen perspektívát jelent — a végleges döntést azonban a „gazda” mondja ki. A további kutatásokhoz, s a feltáráshoz pénz kell, óriási beruházások, s ez még a jövő kérdése: van-e erre pénz, megtérülnek-e a beruházások ? Egyet kimondhatunk: Magyarország nem szegény ásványi kincsek tekintetében. 800 millió forintos kár A szennyezettség azonban nem helyi jelenség; szétterjed a levegővel, túllépi a váff rr Oyuru a Nap körül A Nap rutinfényképezése közben két amerikai csillagász eddig egyedülálló felvételt készített. A képen látható 20 ezer km átmérőjű gyűrűformájú alakzat .'50 ezer km-re lebegett a Nap-felszín felett. Miután a felvételek percnyi időközönként készültek, a plazmagyűrű keletkezését is követni lehetett. A Nap-fáklyáról először egy fényes plazmafelhő vált le, amely mintegy 100 km mp sebességgel haladt előre. Valószínűleg erős mágneses mezővel ütközött össze. visszapattant ; és eközben képződött az óriás gyűrű. Az egész folyamat iá perc alatt zajlott le. A munka akrobatái A magasságtól való felelem olyan érzés, amely még a legbátrabb embernél sem ismeretlen. A munkások egyre nagyobb magasságokban kénytelenek dolgozni, napjainkban nem mennek ritkaság számba a 300 méteresnél magasabb építmények sem. Ahhoz pedig, hogy az ember összezúzza magát, már 5 méter magasból való lezuhanás is elegendő. Milyen előzetes felkészítés szükséges ahhoz, hogy az ember képes legyen nagy magasságban Is úgy dolgozni, mintha a földön volna? Különös érzés, amikor korlát nélküli keskeny lépcsőn kell felkapaszkodni valakinek egy épülő ház harmincadik emeletére. Egy munkavédelmi kutató személyes élményét ezzel kapcsolatban így írja le: „Az egyik oldalon sima fal meredezétt, a másikon a mélység tátongott. Szorosan a fal mellett mentem felfelé, ügyelve arra, hogy csak magam elé nézzek. Valahol a huszadik emelet táján nem tudtam ellenállni a kísértésnek, letekintettem a mintegy 80 méteres mélységbe. Hátamat a falnak kellett támasztanom, nem volt annyi erőm, hogy akár egy lépést is tegyek. Térdeim annyira reszkettek, hogy azt hittem, éppen ez a resz- ketés taszít a mélybe. Csak a legnagyobb önuralommal voltam képes folytatni az utat”. A mélységtől való félelmet elárulja a kéz remegése, a szívverés gyorsulása, valamint a szaporább lélegzet- vétel. Mindhárom figyelemmel kísérhető, regisztrálható műszerek segítségével. Tapasztalt, 5—7 éves magas- építési gyakorlattal rendelkező szerelőknél ezek a mutatók gyakorlatilag ugyanazok, mint a földön. A magasépítő szakiskolából kikerülő 16 éves fiúknál viszont a kézremegés mértéke csaknem háromszorosa a földinek, a percenkénti pulzusszám általában hússzal magasabb, a légzésszám pedig kb 25 százalékkal fokozódik. Miután a fiatalokat ugrógyakorlatokkal, akrobatikával, kötélmászással, gerendá- és korlátgyakorla tokkal, speciális kiképzésnek vetik alá, majd hozzászól:tátják őket 5 méter magasan elhelyezett gerendán való mozgáshoz, a szédítő mélység fölött is rövidesen megállják a helyüket. Ez a megállapítás azon ban nem általános érvényű, mert minden csoportban van i néhány személy, aki nem i képes hozzászólón a magassághoz, annak ellenére, hogy az előkészítő munka minden ciklusán átesett. Tehát csak megfelelő szelektálás és előzetes felkészítés után merészkedhetnek a 1 Munka a magasban magasba az épületek „akrobatái”. Még így is nagyon sokan életüket vesztik közülük, aminek részben az az oka. hogy a jelenlegi biztosítóberendezések nehézkes, a munkát akadályozó szerkezetek amelyekei nem szívesen használnak. Mégis, minden munkahelyen meg kell követelni az életüket Védő biztosítókötelek, kapcsok lelkiismeretes használatát.
