Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-21 / 68. szám

1971. március 21. Dl'NANTCLI N*PLO 3 Tizenegymillió forint nyereségrészesedés Eredményes évet zártak a kisipari szövetkezetek A baranyai kisipari' ter­melőszövetkezetek az össze­sített” adatok'tanúsága szerint eredményes esztendőt tud­hatnak maguk ■ mögött. Az elmúlt esztendő néhány lé­nyeges tapasztalatáról, a legjellemzőbb eredmények­ről beszélgettünk Tárnái Fe­renccel, a Kisipari Szövet­kezetek Baranya megyei Szövetségének elnökével. — Mit mondanak a szá­mok a szövetkezetek el­múlt esztendejéről? — Mindenekelőtt azt, hogy mind a termelés, mind a gazdaságosság területén egyaránt jelentős előrehala­dásról tettek tanúbizonysá­got. 529 millió forint volt az összes termelési érték, közel 70 millióval több, mint 1969- ben. Ez 52 millió forint eredményt hozott szövetke­zeteinknek. Az eredmény­ben nagy szelepe van a ter­melékenység javulásának. Tíz százalékkal növekedett az egy főre eső termelés. — A szövetkezetek há­rom fő tevékenységi kö­re — a javítás-szolgálta­tás, az árutermelés és az építőipar — közül az el­ső áll legközelebb a la­kossághoz. Hogyan ala­kult az elmúlt esztendő­ben a szolgáltató tevé­kenység? — A lakosság részére vég­zett javítás-szolgáltatás ösz- szes teljesítése 67 millió fo­rint volt. Ezen belül egyes ágazatok, mint például a gépkocsi- és motorkerék­pár-javítás, az elektroakusz­tikai berendezések és ház­tartási gépek javítása, vala­mint más vasipari javítások teljesítése különösen kiemel­kedő volt és még a fodrász­ipar is az . előző évinél csaknem 10 százalékkal több teljesítésről adhat szá­mot. Feltétlenül meg kell itt jegyezni, hogy az eredmények általában a 68-as fodulőárék alap­ján realizálódtak, azaz lé­nyeges árelmozdulások az elmúlt évben sem voltak. Egyes ágazatoknál csökkenő tendenciák érvényesültek. 17 százalékkal csőikként pél­dául a öpőjavitás, 13 szá­zalékkal pedig a lakáskar­bantartás. A Cipész Ktsz- nél a javítás csökkenésében szerepe volt annak, hogy a szövetkezet az elmúlt évben sem tudta megoldani a kor­szerű technológiával készült cipők nagyüzemi jellegű ja­vítását, de közrejátszottak személyi problémák is. Ezek rendeződése után most fo­kozottabb figyelmet fordíta­nak az új javítótechnológia kialakítására, ami remélhe­tőleg az egész javító-tevé­kenység megoldását is je­lenti. A fejlesztési program 1972-re valósul meg, s ez a cipőjavítás minőségi javulá­sa mellett ármérséklést is jelent majd. — Más a helyzet a lakás- karbantartásnál. A lakosság j részéről megvan az igény, j a szövetkezeti építőipar j azonban szívesebben vállal- í ja a nagyobb lélegzetű, kifi- j zetődőbb munkákat. Az új j lakásügyi jogszabályok a la­káskarbantartó tevékenysé­get is jobban előtérbe hoz- ! ták. Az igények várható to­vábbi növekedésével lépést kell tartania a szövetkezeti építőiparnak még akkor is, ha ez bizonyos strukturális változásokat tesz szükséges­sé. — Gyakran hallani, hogy a szövetkezetek — anyagi megfontolásból — előnyben részesítik az árutermelő kapacitás fej­lesztését a szolgáltató te­vékenység rovására. Igaz- e ez? — Kétségtelen, hogy szö­vetkezeteink árutermelő te­vékenysége fejlődött az el­múlt évben, s az is kétség­telen, hogy a szolgáltató te­vékenység egészében 6,7 szá­zalékkal alatta maradt az előző évinek. Én mégsem mondanám, hogy az áruter­melés fejlődése egyértel­műen a szolgáltató tevé­kenység rovására történt volna. A szakosított szövet­kezetek többsége nem is tud árutermeléssel foglalkozni. — Ami pedig magát az árutermelést illeti, szövetke­zeteink termékei változatla­nul keresettek voltak mind a hazai, mind a külföldi pia­cokon. Értékesítési nehézsé­gek egyedül a Cipész Ktsz- nél voltak a gyártmányok viszonylag magas árai miatt. A szövetkezetek összes érté­kesítése egyébként 28 szá­zalékkal volt magasabb a tavalyinál. A belkereskede­lem 101 millió forint értékű árut vett át, 28 százalékkal többet, mint 1969-ben. Je­lentősen növekedett a bú­torgyártás, a textilruházati, valamint a háztartási vegy­ipari termékek kiszállítása. A Faipari Ktsz 8 millió fo­rint értékű stílbútort expor­tált a nyugati országokba és a Minőségi Ruházati Ktsz is 2 millió forintot megha­ladó értékű ruházati termé­ket szállított külföldre. forrása annak is, hogy a csaknem 10 millió forintos többleteredménnyel 23 szá­zalékkal több nyereséget ér­tek el a szövetkezetek. Azo­nos szinten maradtak a fel nem. osztott költségek és a gazdálkodás minden terüle­tét az ésszerűség jellemez­te. Jól éltek a szövetkezetek az anyagi ösztönzés lehető­ségeivel is. A termelésben foglalkoztatottak átlagke­resete éves szinten 1166 fo- ! rinttal növekedett. A bérpo- I litikai intézkedések észre- | vehetően növelték a terme- í lési kedvet. — A mérlegzáró közgyű­léseken 11 millió forintot fi- 1 zetnek ki a szövetkezetek nyereségrészesedés címén es az egy főre jutó kifizetés megyei szinten 20—22 napi keresetnek felel meg. Hársfai István ÖTMILLIÓS FORGALOM Filaxia-lerakat Pécseit Ez év eleje óta működik Pécsett a Filaxia Oltó- és Tápszertermelő Vállalat le- rakata. A MÉK kezelésében lévő fiók eddig csaknem öt­milliós fdfcsílmat bonyolí­tott le. ~ Négy fő termék iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Igen sok állami • gazdaság és tsz vásárolja rendszeresen a Laktint, a T—18*as és a TBK—40-es tejzsírpótlő szereket, vala­mint a malactápokat. A le­rakat egyébként báránytáp- j szert. különböző ásványi anyagokat és vitaminokat is forgalmaz. Mind több egyéni gazda is vásárolna ' tápszert. illetve vitaminokat, - de eddig csak nagyobb mennyiségeket áru­sítottak, a „kiszerelőki’ nem gondoltak a kis gazdaságok­ra. Rövidesen az ilyen igé­nyek is kielégíthetői, lesz­nek. Huszonötmilliós tiszta nyereség az Erdőgazdaságnál Szombaton délelőtt Pé­csett, a Baranya megyei Építőipari Vállalat kultúr­termében tartotta meg 1970. évi mérlegbeszámolóval egy­bekötött termelési tanácsko­zását a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Ka­sza Ferenc, az erdőgazdaság igazgatója az elmúlt évi eredményekről számolt be: az élüzem címmel többszörö­sen kitüntetett gazdaság a köztudottan nehéz 1970-es évet is sikerrel zárta. A sikert mindenekelőtt a magas vállalati eredmény fémjelzi: a tervezett 16,7 milliós nyereséggel szemben a valóságban 21 millió fo­rint tiszta nyereséget pro­dukáltak. S míg nyereségü­ket közel ötmillióval nö­velték. a vállalati költség­szintet a tervezett 91 száza­lékról, 89 százalékra csök­kentették. Az állammal szembeni kötelezettségüknek eleget téve 1970-ben több Eddig siker — Mit hozott a szövet­kezeti építőipar elmúlt évi termelése? — A fejlődés mértéké Itt 19 százalékos volt. Szövet­kezeteink 163 millió forint értékben végeztek munkát és az elmúlt évben 268 la­kást építettek. Ebben benne van az a 20, egyenként két­szobás ház is, amit az árvíz­sújtott vidéken építettek. — Ax ismertetett ered­mények a szövetkezetek dolgozói számára sokkal többet mondanak, ha ma­gáról a nyereségről be­szélünk. Mennyi volt te­hát a nyereség? — Az elmúlt évre általá­ban a hatékonyabb gazdál­kodás volt a jellemző, s ez a Alumíniumtámok tartják a hegyet Munkatársunk a Kossuth-bányai gyalus lejtésben Az első héteu megduplázódtak a teljesítmények A szó legszorosabb értel­mében lenyűgöző ez a bá­nyarész, de talán nem is a látványról kell elsőként szól­ni. A komlói Kossuth-bá- nván pontosan tíz évvel ez­előtt, 1961-ben kezdődtek meg az első fejtésgépesítés! kísérletek, s bár azóta szin­te minden év hozott egy-egy kiadós kudarcot — most mégis mindenki lelkes és optimista. A gyalus-fejtés­ben folyó kísérletek gyakor­lati irányítója, egyszemélyi felelőse' Hering József kör­letvezető. Mint aknász 1961- ben részt vett a nyugatné-' met Löbbe-gyalu beépíté­sében, s a későbbi kísérle­tekben is. Március 8.~a óta, amióta üzemben van a len­gyelek SWS—4 jelű gyaluja, pattanásig feszült idegekkel él. A bánya VIII. szintjén vagyunk, alig egy—kétszáz méterre a kísérleti fejtéstől, amikor megállít, megfogja a karom, s azt mondja: csak nálunk, Kossuthon ezeröt­száz olyan ember van, aki mozgásszervi megbetegedé­sekben szenved, derékfájás­ra panaszkodik. Ha ez a gép, s ezek a biztosító anya­gok már tíz évvel ezelőtt itt lettek volna, pár száz bete­günk ha lenne... A fejtés felső bejárata előtt aprócska „szoba”: itt működnek az automatikusan vezérelt kompresszorok, a hidraulikus tárnok erőforrá­sai. A főgépész kisebb rend­Reggelizzünk angolosan! Kukoricapelyhet gyártanak Bolyban Pécs egyik csemegebolt- jában kérdőív kíséretében igen ízléses csomagolású do­bozban gabonapelyhet, pon­tosabban: kukoricapelyhet lehetett kapni. Az érdeklő­dés a nálunk merőben új­szerű cikk iránt, olyan nagy volt, hogy a készlet napok alatt megcsappant Az újabb szállítmányra azonban hosz- szasan kell várni. Hogy meddig? Talán évekig. A Bolyi Állami Gazdaság Amerikát járt munkatársai fedezték fel ezt a remek élelmiszert, s kapva kaptak az ötleten. Nincs még egy gabonafajta, amely egy-egy hektáron olyan termést adna, mint a kukorica, s Bolyban ugyancsak nagyban foglalkoznak kukorica ter­mesztésével. Az alapanyag tehát adott. Csupán azt kell kikísérletezni, hogy a ma­gyar ízlésnek mennyire fe­lel meg ez a táplálék. Próbaképpen ötezer doboz kukoricapelyhet hozattak be. Javarészt a pécsi csemege­bolt kapta, a többit pedig a négyszáz ágyas kliniká­nak adták át. Az eddigi vé­lemények a vártnál is ked­vezőbbek, az ötlet tehát na­gyon is életrevalónak tűnik. A kukoricapelyhet ugyanis a forgalombahozott formájá­ban lehet fogyasztani, sem főzni, sem pedig sütni nem kell. Egyaránt finom cukor­ral meghintve és tejjel fel­öntve, vagy gyümölcslé hoz­záadásával és kompóttal, nyers gyümölccsel ízesítve. Korszerű, kellemes étel, s ami a nők szemében még emel az értékén: nem hiz­lal. V Rövidesen megkezdik a kukoricapehely gyár tervezé­sét. S mint ilyen, nem csu­pán hazánk, de Közép-Euró- pa első üzeme lesz, hacsak a szemfüles déli szomszédaink nem előznek meg: volt már példa erre. A tanulmányok szerint ugyanis kitűnő jöve­delmi forrás lenne a gyár felépítése. A kukoricapehely, noha fillérekért árusítható, feltétlenül nyereséges ter­mék. Ráadásul a társ- illet­ve melléktermékek is igen nagy haszonnal kecsegtetnek. Mód nyílna egyben például kukoricaolaj nyerésére, amelynek világpiaci ára azonos az olívaolajéval. A melléktermék pedig termé­szetesen kitűnő takarmány. Az előzetes számítások szerint a gyár felépítése — a Bolyi Állami Gazdaság területén létesül — .megkö­zelítően százmillió forintot igényel. A beruházás azon­ban rövid időn belül meg­térül, mert a hazai igénye­ken felül a környező orszá­gokba is szállítanánk a ku­koricapelyhet. ellenességről panaszkodik, de ennyi gond talán kell is, hogy ez az egész hihető le­gyen. Az emulzió gumicsö­veken áramlik a fejtés bel­seje felé. Bentről hörgés­szerű zaj hallatszik: megy a gyalu... Éppen csak ál­suhan rajtunk ez a gon­dolat, s aztán máris itt a bizonyíték: fejünk felett megszólalnak az eddig fel sem fedezett hangszórók. „Tíz méter előre. Lassan. Középen állj, s aztán öt métert vissza . .. . Hangos telefon, hidfaulikus tárnok, a követ is vajként vágó gyalu, végtelen szál­lítószalagok, s automatiku­san működő fényjelző — ez Kossuth-bánya, s egyben a mecseki szénmedence ez idő szerint legkorszerűbb fejtése — az első percben, a laikus szemével nézve. És most nézzük az adato­kat!. Hóka László csapatvezető vájár: a fejtés 107 méter hosszú. A széntelep 2—3 mé­ter vastagság között mozog, a fedü homokkő. Az inga­dozó telepvastagság, a fejtés utolsó harmadában tapasztal­ható erős dőlés, valamint az antiklinárius jelleg (az egész telep egy hullámvonalszerű alakzatot mutat) — tipiku­san mecsekivé teszi a körül­ményeket. A gyalu 92 méter hosszban mozog fel, illetve le — a fejtés legalsó sza­kaszán hagyományos, kézi jövesztés folyik. Reccsen a hangszóró; fel­villannak a vészjelzők: ismét előre...! A csapat tagjai a tárnoknak feszülve figyelik a fantasztikus erővel mozgó j gyalufej útját. Itt éppen két méter körül lehet a szén- telep vastagsága. Ebből a gyalu alig 40—50 centit fog, a többi úgy omlik utána. A leomló szén a gyaluval egy­beépített, azzal szinkronban mozgó láncos kaparóra hull. A szén emberi kéz érintése nélkül hagyja el a fejtést, fut végig a szállítóvágatok transzportőrjein, hull a töl­tőbunkerbe, s onnan a Die­sel-vonatok végtelen csille­sorába. Tágasság, áttekinthető rend. Aki járt fabiztosítású fejtésekben, az tudja, mi­csoda káosz tud lenni egy bányában, mennyi anyag, s mennyi erő vesz kárba a néhány centis óránkénti előrehaladás érdekében. Eb­ben a fejtésben tulajdonkép­pen nem is a gyalu a szen­záció. Brand Béla főmérnök: A gyalu, a legjobb is, önma­gában alig több a kabát nélküli gombnál. A jövesz- tőgép csak akkor képes ki­fejteni jótulajdonságait, ha megfelelő biztosítóberende­zésekkel van kombinálva. Eddig mindén kísérlet ha­gyományos biztosítás mel­lett folyt, illetve utóbb úgy­nevezett súrlódásos fémtá- mokkal. Ezek 70 kilós monstrumok, s „előrelépte- tésük” hihetetlenül lassú és munkaigényes. A mostani tárnok hidraulikusak. Sú­lyuk 41 kiló. Az áthelyezés időigénye 1—2 perc ... * Végigfutott a fronton a gyalu, leomlott a szénfal, . kezdődhet az „előrelépés”: A jövesztógépet és a szál- . lítópályát hidraulika nyom­ja előre — ez a folyamat is csak percek kérdése. A tá­rnok, az emulziós folyadék leengedése után alig egy méteresre zsugorodnak ösz- sze. Fent egy fogantyú — cipelkedés helyett egy moz­dulat, s máris az új helyén van tám. Az élettelen alu­mínium-henger egy másik mozdulattal fantasztikus erőt kifejtő szerkezetté változik: az emulziós folyadékot egy szórópisztolyhoz hasonló szerkezettel nyomják a hid­raulikába. Eddig egy termelő hét múlt el. Brand Béla: Az átlagos előrehaladási sebességünk 2,5 méter körül van. A leg­sikerültebb napon 3,15 mé­tert haladtunk előre. Ennek nagyságát egy régi számmal szeretném érzékeltetni: 1961- ben a Löbbe-gyaluval 0,56— 1,04 métert értünk el na­ponta. Nyolcszáz—nyolcszázötven tonna szenet ad naponta a gyalu. Az egy főre eső ter­melés 9 tonna körül van műszakonként. * Villognak a figyelmeztető­lámpák: perceken belül újra indul a gyalu. Megszólalnak a hangszórók is: a korszerű munkahelyen megengedhe­tetlen, hogy kiabálással, üzengetéssel fecséreljék a műszaki irányítók az időt. Az alumíndumötvözetbői készült hidraulikus tárnok darabonként 30 tonnás te­herbírással feszülnek a fö­löttünk „lógó” több száz méteres kőtömeg alá; ilyen erővel még nem tartottak a Mecsekben fejtést, hisz közel 750 tám került ezen az egyetlen munkahelyen be­építésre. Brand Béla: A fejtés gé­pei, berendezései közel tíz­millió forintba kerültek, egyetlen tám értéke 10 ezer forint, ezt a számot azonban én nem szívesen hangozta­tom. Az ember és a gép „bekerülési költségét” nem szerencsés dolog összehason­lítani, már csak azért sem. mert emberünk egyre keve­sebb van.,. Békés Sándor mint 41 millió forintot fi­zettek be a költségvetésbe, s további tízmilliót az er­dőfenntartási alapra. Fő tevékenységük a faki­termelés. Nos. az elmúlt év­ben mintegy negyedmillió nettó köbméter fát termeltek ki. Fafeldolgozó üzemeik pedig több, mint 16 ezer köbméter fagyártmányt ál­lítottak elő. Külön figyelmet érdemel exporttevékenysé­gük. A faanyagok exportá­lása révén, kisebb mérték­ben pedig erdei csemete- és magexportból, valamint a vadászat export árbevételér . bői 35 millió devizaforint­nak megfelelő dollárbevételt biztosított a Mecseki Erdő- gazdaság egymaga a népgaz­daság számára. Mindezt főként a munka­termelékenység növelése ré­vén érték, el, mely egy dol­gozóra vonatkoztatva az 1959-es évhez képest 8 szá-. Zalákkal javult, az egy le­dolgozott órára vetítve pedig 9 százalékkal emelkedett. A műszaki fejlesztés terén is nagyot léptek előre. Az erdei feltáró úthálózatot 7 milliós költséggel 14 kilo­méterrel bővítették. Magas­építésre 3 milliót, új gépek beszerzésére pedig közel tíz­millió forimot fordítottak. Az új gépek listáján külön említést érdemel a svéd gyártmányú Cambio kérgező- gép, amelynek üzembeállí­tásával az egyik legkézimun- kaigényesebb műveletet si­került gépesíteni. A jó eredmények lehető­vé tették a dolgozók anyagi és szociális körülményeinek javítását. Az előző évhez vi­szonyítva az állandó mun­kások keresetét 5 százalék­kal, az időszakiakét 3 szá­zalékkal növelték. Az ösz- szes beruházásaik 19 száza­lékát fordították új szociális beruházásokra és 10 száza­lékot a szociális jellegű ál­lóeszközök fenntartására. A nehéz testi munkát végző dolgozók munkájának mégS**- könnyítésére ■ újahb autóda-j rukat állítottak be, s így a rakodásban elérték a 22 szá­zalékos gépesítettségi fokót. Ezt azonban a jövőben még tovább szándékozzák fokoz­ni. Számos intézkedést tet­tek az erdőgazdaságnál dol­gozó nők és elsősorban'. : gyermekes anyák helyzeté­nek megjavítására. A jó munka eredményeként a Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság 34 napi ke­resetnek megfelelő nyere­ségrészesedést fizet ki most dolgozóinak. Korszerű háztáji A műszaki és közgazdasá­gi hónap keretében Ege- rágon igen érdekes, tanul­ságos előadásra került sor. Kiss Károly mezőgazdasági mérnök, tsz-elnök megye- szerte közérdeklődésre szá­mot tartó előadásának a cí­me: Korszerű módszerek a háztáji gazdaságban. Vetített képekkel illuszt­rált előadásában különösen arra fektetett hangsúlyt, hogy ösztönözzön az egyéni termelő módok kulturáltabb és gazdaságosabb fejleszté­sére. Nem titkolta a gátló körülmén3'eket sem, neveze­tesen azt, hogy a háztájiban használható gépek iajnos még mindig nem kapnátok, illetve megfizethetetlenül drágák. Szükségmegoldások javaslatára szorítkozott, konkrétan arra, hogy a gaz­dák közösen vásároljanak kerti traktorokat: a KÓD­GÉP jelenleg is kapható, s a célnak meg is felel. Kiss Károly kitért arra is, hogy nagyobb súlyt kell fek­tetni a háztáji állattenyész­tés — műszaki fejlesztésére, önetetőkkel, önitatókkal és vízellátó berendezésekkel szereljék fel a háztáji istál­lókat, így sok munka meg­takarítása válik lehetővé, -s az állatok igényeit ideálisan elégíthetik ki. És az efféle berendezések nem drágák és vásárolhatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents