Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-18 / 65. szám

6 OUNANTCLI NAPI 0 1971 március 18. Művészi, régi, ritka vagy érdekes Egy vendégeskedés alkal­mával egyik kollegám — körülnézve a lakásban — megjegyezte, hogy a lakás hangulatához. berendezésé­hez, bútorzatához hiányoz­nak a megfelelő festmények. Megfelelő szó alatt XVII— j XVIII. századbeli ismeretlen festőktől eredő műveket ér- í tett, amelyekhez akkor ! meglehetősen olcsón hozzá i lehetett jutni. Ez a megjegy- j zés indította meg azt a fo­lyamatot. mely a kezdet után nem is ismeretlen, és ; egyáltalán nem olcsó művek gyújtáséhoz vezetett. Kép- gyűjtemény létrehozásának számtalan más módja, ere­dete, variációja ismert. Leg­gyakoribb, hogy az illetőre úgy maradt, öröklődött egy­két jobb festmény, amit gaz­dája aztán érdeklődéséhez és anyagi viszonyaihoz ké­pest igyekezett szaporítani. Mint minden mű gyűjtésé­hez. a festmények megválo- gatásához is elengedhetetlen a művészi érzék, a jó ízlés. Hogy valaki milyen gyűjte- ményt kíván létrehozni, az teljesen egyéni. Ennek szám­talan variánsa van; csak bi­zonyos századból, csak bizo­nyos festőktől, csak bizo­nyos művészi irányt képvi­selőktől, csak külföldiektől, csak magyaroktól, csak ré­git. csak modernet, vagy pedig vegyesen — minden­ből. Természetes, az anyagi korlátok figyelembevételé­vel. a legtöbb képgyűjtő nem is szándékozik gyűjteményt létrehozni, hanem csak any- nyi festményt vásárol, amennyit a lakás kíván — elbír. Kifejezett gyűjtemény létrehozásához már igen sok pénz kell. Ez az. amit nem lehet a semmiből kezdeni, hanem csak folytatni azt, amit az elődök megkezdték. Nemrégiben láttam az or­szág egyik legjelentősebb magángyűjteményét, amely 600 festményből állt, — csak magyar művészektől. Bog- dány Jakabtól, Mányoki Ádámtól kezdve, valamennyi neves magyar festő műve megtalálható lakásában. 7 kiváló Csontváry képe ön­magáért beszél, ma, amikor egyáltalán nem lehet Csont- váryhoz hozzájutni, Ö sem ma vette, hanem akkor, mi­kor még Csontváry művé­szete alig érdekelt valakit. Ugyancsak „időben” szerzett Egry-képeket. Jelenleg Gu- lácsy nagy rajongója. „Min­dent meg kell venni, amit Gulácsy festett”, mondta egy árverés alkalmával, — és úgy is tett. Tévedés azt hin­ni. hogy ehhez kizárólag pénz szükséges. Sokkal fon­tosabb a jó érzék, a „szimat”. Meg kell érezni, melyik a sok művész közül az igazi. Sőt. meg kell érezni a jövő üstökösét, azok között, aki­ket kortársai és a közvélemény nem is tartott művésznek, s akinek van mersze, hogy megsejtése alapján ilyen művészektől vásároljon, 20 —30 év múlva a már elis­A festményekről mert művész egyetlen fest- j ményének árából többszörö­sen vissza térül az eredetileg i befektetett összeg. így ért­hető az a tény. hogy egyes i gyűjtemények a gyűjtő j anyagi erején felül állan- dóan gyarapodnak. Kétség- télén, hogy igen sok mű­vészt csak az utókor értékel | igazán. Közismert, hogyVan I Gogh egész életében nyo- ' morgott, és képei még in­gyen sem kellettek. Gauguin aíig-alig tudott néhány ké­pet áron alul eladni. — de így értékelték a kortársak Henry Rousseau, Modigliani, j A már nem élő művészek értékelése nagyjából kikris­tályosodott, ami abban nyil­vánul meg. hogy többé-ke- vésbi határozott árat lehet megái, lapítani minden mű­résznél, amit természetesen a kép művészi értéke és mérete ingadoztak Nem le­het csak ,név”-ből kiindul­ni. így pl. Székely Bertalan egyik festményének kikiál­tási ára 4000.— Ft volt, míg Perlmutter Izsák festménye 60 000,— Ft-ról indult, — pedig Székely Bertalan „na­gyobb név”. De a művészi érték sem döntő mindig, Csontváry művészetét is. S akik akár megérzésből, akár könyörületből ezektől a meg nem értett művészektől vá­sároltak, egy-egy festmény árából vagyonhoz jutottak. Annak megítélése, hogy mely ma élő művész alko­tását érdemes vásárolni, a szubjektív okon kívül, hogy tetszik-e a mű. vagy sem, — figyelembe vé,ve azokat az objektív momentumokat, melyek alapján a művészt „igazi”-nak, a művet „mű- vészi”-nek lehet nyilvání- i tani. — a gyűjtő megérzé­sének függvénye. S ha vala­kinek tetszik egy ma élő művésztől származó kép, (és nem kereskedni akar vele) az vegye meg és ne gondol­jon arra, hogy unokái a je­lenlegi férték sokszorosát kapják-e érte, avagy sem! , nagy névnél sem. Barabás portréi 3000—5000,— Ft-os áron kelnek el. mert port­rét nem szívesen vásárol­nak. Ugyanígy nem szívesen vesznek olyan festményt, melynek témája lehangoló, vagy nem esztétikus, eset­leg sötét tónusú. Ugyanak­kor Glatz Oszkár képei 15— 20 000,— Ft-os áron kelnek el, a többi festmény mű­vészi értékéhez képest ma­gasabban, — mert alakjai bájosak, világos, színes, de­rűs tájképeire kellemes rá­tekinteni. A fentiekből már kiviláglott, hogy általános­ságban a már nem élő neves magyar festőktől 5000— 30 000,— Ft-ért jó képet, le­het vásárolni, egész kiválót 30 000—100 COO,— Ft-ért. E festők zöme a XIX. század­ban és a XX. század elején alkotott. Nagyon ritkán hoz­zá lehet jutni egy-egy, az 1700-as évekből származó festményhez, mely a két nagy barokk festő, — Dorf­meister és Maulbertsch al­kotásai közé tartozik. (A kö­zölt kép Dorfmeister „Szent család”-ját ábrázolja 1776- ból.) Közkedveltek és ma még hozzáférhetők Székely Bertalan. Mednyánzzkv, Lotz. Vaszary, Benczúr tanul­mányrajzai. 1000—3000.— Ft-ért. Sokan túlzott jelentőséget tulajdonítanak a kép szig­nálásának. Kétségtelenül fontos a művész kézjegye, de ez lehet hamis, ugyanakkor nem szignált képről is a szakértő nagy bizonyosság­gal meg tudja állapítani, ki alkotta: A Nemzeti Galéria a bírá­latra bemutatott festmények­ről csekély összeg fejében bizonyítványt ad ki. Bizomá­nyiban. árverésen a festmé­nyeket a legkiválóbb szak­értőkből álló zsűri hitele­síti, s ebben megbízhatunk. Hamisítványok előfordul­nak ugyan, de nem oly gyak­ran, ahogy a közvélemény azt tartja. Neves régi festők részlet-gazdag, magas művé­szi igényű képeit nem is ér­demes hamisítani, mert ré­szint ahhoz olyan technikai tudás szükséges, amivel a hamisító a saját nevén is kockázat nélkül megélhetne, másrészről rengeteg időt vesz igénybe, korabeli vá­szon. festék, vakráma kell hozzá, — a képet mestersé­gesen meg kell öregíteni,. mert általában minden szá­zadra jellemző a festmények repedezettségének formája, s mindezek mellett ott van a vizsgálat, (oldószerek, rönt­gen, mikroszkóp, színkép- elemzés) a leleplezés, s ve­le együtt a börtön veszélye. Végezetül meg kell emlí­tenem egy igen lényeges kérdést; milyen keretben le­gyen a kép. A régi képekhez általában faragott, gazdagon aranyozott, florentin, vagy ökörszemes, esetleg brüsz- szeli képkeret illik, a moder­nekhez arany, vagy ezüst sima keret, hideg vagy me­leg antikolással — rajzok­hoz, akverellekhez esetleg natúr fa. A számtalan va­riáns közül természetesen próbálgatni kell, hogy a kép szintónusához, témájához, korához, hangulatához me­lyik keret illik a legjobban. Egy rossz keret szinte agyon­üti a képet, míg egy szeren­csésen megválasztott ráma kiemeli, — s ami nem utolsó szempont, a festmény érté­kesítésekor kedvező összbe­nyomást keltve, az értékét emeli. Dr. Szalai István AEÜ9FÖRUA/VA Lesz-e házvételi kölcsön? Kiss Mihály né, Komló, Ken­derföld, Zrínyi u. 8. sz. alatti lakos kérdése: A szüleim há­zában lévő lakóknak fel lc- het-e mondani az új rendelet életbelépése után? A lakásbérleti szerződés felbontásának több oka is le­het. A felmondási okokat a rendelet részletezi. Leveléből egyértelműen nem tudtuk megállapítani. hogy tulaj­donképpen miért akarnak felmondani a lakóknak. Ezért csak utalunk arra, hogy a felmondást az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet a 71 —79. §-aiban részletezi. Ügy látjuk, hogy esetükben leg­inkább a most hivatkozott rendelet 76. §-ának (1) be­kezdése alkalmazható. E sze­rint: Állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbe­adó a lakásbérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára a 71. és a 73. §-ban előírt feltételek nélkül is FELMONDHATJA, ha a la­kásra MAGA VAGY KÖZE­LI HOZZÁTARTOZÓJA szá­mára igényt tart, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott és a bérlő RÉSZÉRE egyidejűleg MÁ­SIK MEGFELELŐ, ugyanab­ban a városban (községben) levő — beköltözhető — la­kást ajánl fel. Amint az ismertetésből is kitűnik, a lakó részére meg­határozott esetekben fel le­het mondani. A felmondás­sal egyidőben azonban a la­kónak MÁSIK MEGFELELŐ lakást kell felajánlani. Olvasónk másik kérdése, hogy magánházban a lakást kinek kell felmérni és lehet-e a lakbér összegét emelni? A lakás felmérését a lakás tulajdonosa, haszonélvezője — bérbeadója — végzi el és a lakbért is a bérbeadó ál­lapítja meg a jogszabály ke­retei között, a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 7. § (4) bekezdésének rendelkezése értelmében. Abban az eset­bén, ha a lakás magántulaj­donban van. akkor a felmé­rést és a lakbérmegállapítást a tulajdonos végzi el. A lakbér emelésére csak akkor van lehetőség, ha a lakás összkomfortos, kom­fortos. vagy félkomfortos. KOMFORT NÉLKÜLI lakás­nál már nincs lehetőség a lakbér felemelésére. A lakó ilyen esetben a korábbi lak­bért köteles fizetni. Id. Panta László, Szent- domján 5. szám alatti lakos kérdése: A jogszabály lehe­tőséget ad-e házvételi köl­csön felvételére? A megjelent rendelkezések csak házvételi kölcsönt nem ismernek. Ilyenre lehetősé­get nem biztosítanak. így ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatót nem tudunk ad­ni. Annál is inkább, mert le­Szereplők: Jagomcsek bácsi és Kétli Pál, az ismerőse. Találkoznak Kétli: Hozta isten, Jagom­csek bácsi! De rég nem lát- • tam! Jagomcsek: Egy darabig nem is láthatott. Nem vol- iam forgalomban. Keili: Milyen jól néz ki! Használt a kikapcsolódás! Jagomcsek: Eridjen már! Még hogy jól nézek ki! Ez­zel a hatvannégy évemmel... Kétli: Komolyan mondon hatvanháromnak sem látszik. Hol hozták ennyire rendbe? Jagomcsek: A szervizen. Kétli: Min? Hol? Jagomcsek: A szervizben. Tudja, van Hévíz, ahol a reumásokát gyúrják, aztán van szikvíz, amivel a gyo­morbajosokat molesztálják. En szervizen voltam. Kétli: Maga ugrat. Miért volt ott? Jagomcsek: önszántamból, e. ak úgy rávettem magam. 'Kétli: Csak nem kopott el valamelyik alkatrésze? NE HAQYJÁK KI AZ ÖREQEKET! Jagomcsek: Nekem?? Néz­ze ezt a kiállást! (Felfújja magát.) Hmm ... Ezért 56 előtt szigorú szóbeli, dorgá­lást kaptam a lakótömb bi­zottságtól, amit írásban kö­zöltek. Kétli: Szóbelit, írásban! Jagomcsek: Uhum. A bü­rokrácia miatt. Látja ezeket a csülköket?! Kétli: Látom. De altkor mi­ért kellett a szerviz? Jagomcsek: .. . Hát az úgy volt, hogy amikor megtud­tam 1972-ben itt közel, Münchenben lesz az olimpia és oda utazni nem kerül sokba, gondoltam én is be­nevezek. Nem árt, ha még egy biztos tagja lesz a ma­gyar keretnek... Kétli: Jagomcsek bácsi! Ne ugrasson! Mit akar maga azzal a hatvanhárom évével! Jagomcsek: Hatvannégy! De maga is mondta, hogy sokkal fiatalabbnak nézek ki. Már visszavonja? Kétli: Dehogy... és mi­ben akar indulni? Jagomcsek: Tudja van ka­lapácsvetés, súlylökés, gerely­hajítás . .. Ez mind a fiata­loknak való. Kétli: Ne ezekről beszéljen, maga miben akar? Jagomcsek: Vérnyomásban. Kétli: Maga vén csataló!... Ilyen sportág nincs is! Jagomcsek: Nekem mond­ja. Ezért javasoltam a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság­nak, hogy az éltesebbek kedvéért vezessék be . .. Kétli: Értem ... És amíg a döntést várja, addig bevonult az edzőszervizbe... Jagomcsek: Pontosan. Nem is olyan gügye maga. mint amilyennek látszik. Kétli: Köszönöm. És mi­lyen eredményt ért el az edzéseken? Jagomcsek: Elég kompli­kált ezt így egyszerűen el­mondani. mert többfajta módszert elegyítek magamba a biztos silier érdekében a terrainkúrától a kúrái nter- ráig... Kétli: Mégis ... Jagomcsek: Na. jó . .. Há­rom hétig feküdtem a 103- as szobában és mindennap megmértem a lázamat. Ezt pontosan reggelenként .le is jegyeztem. Tudja azért reg­gelenként, mert akkor még sokkal jobban látok. E há­rom hétben az átlaghőmér­sékletem elég jól alakult: 35.2 fokot tett ki. Persze ez még mindig a világszínvonal alatt van ... Kétli: Jagomcsek bácsi! összehord itt tücsköt-boga- rat! Hogy jön a hőmérsék­lete a vérnyomáshoz? Jagomcsek: Maga laikus. Ha felmegy a lázam, leesik a vérnyomásom és akkor na­gyobb az esélyem, hogy a deszkákra tegyenek. Kétli: Szerencsétlen; Láza­san semmiféle számban nem indulhatna! Jagomcsek: Vérnyomásban | sem? Kétli: Abban sem! Jagomcsek: És hűtlen el­hagyásban? Kétli: Mi az. hogy hűtlen elhagyásban?! Ha valaki fut és megelőzi versenytársait, nem „hűtlenül” hagyja el őket, hanem mert van hozzá ereje... Jagomcsek: Vagy pofája... | Kétli: Vagy pofája ... Mi?? Mit lötyög itt?!... „hűtlen elhagyás!” Ilyen sportág sincs! Jagomcsek: Pedig ebben lett első egyik kerettagunk Mexikóban. Kétli: Vén kankakadu! Méghogy pont maga lehetne biztos tagja a keretnek! Jagomcsek: Igen, ha tudni akarja! Én biztosan vissza­jönnék. Nem hagynám itt a nyugdíjamat. Még az ala­csony vérnyomás miatt sem. Kétli: Na. isten őrizze ma­gát. Jagomcsek bácsi . .. Jagomcsek: Magába is. Kétli szomszéd Varga Dezső veiében foglaltak alapján vi­déken szeretne házat — csa­ládit — venni. S. T. pécsi lakos kérdezi: Társasházépítéshez kaphat-e kölcsönt és milyen szociális kedvezményben részesülhet? A 7/1971. (II. 8.) Korm, sz. rendelet és a 4/1971. (II. 8.) PM—ÉVM sz. együttes ren- 1 delete szabályozza az egyes 1 lakásépítési formák pénzügyi ; feltételeit és a szociálpoliti- | kai kedvezményeket. A jog­szabályi rendelkezések közül figyelmébe ajánljuk a 3. §-t, amely a következőket tartal­mazza : TELEPSZERŰ TÖBBSZIN­TES lakóházépítés (vásárlás) esetében a pénzügyi feltéte­lek — az építtetőre, a szer­vezőre, a kivitelezőre, továb- ; bá a lebonyolítás módjára I tekintet nélkül a követke- ' zők: a) szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) legalább 25 százalékát előtörlesztés­ként kell megfizetni, legfel­jebb 75 százaléka erejéig nyújtható kölcsön; b) a kamat mértéke 110 ezer forint összeghatárig évi 2 százalékos, e határ felett évi 6 százalékos; a 2 száza­lékos kamatozású kölcsön összege a későbbiekben a mindenkori hitelpolitikai irányelvekben kerül megha­tározásra; c) a törlesztési idő legfel­jebb 30 év. Telepszerű lakóházépítés­nek azt kell tekinteni, amely­nek során a) összefüggő építési terü­leten (lakótelepen, tömbtel­ken, vagy telekcsoporton) fo­lyamatosan kettőnél több, | többszintes (földszint plusz | emeletes) lakóépület épül és épületenként legalább négy lakás, összesen pedig hatvan lakás valósul meg; b) már meglévő vagy épí­tés alatt álló állami, szövet­kezeti vagy társasházi lakó­telep részeként vagy annak folytatásaként többszintes, legalább négylakásos lakó­épület vagy lakóépületek va­lósulnak meg. Másik lehetőséget is bizto­sít a rendelet a 4. §.-ában akkor, amikor a következő­ket írja: EGYEDI TÖBBSZINTES lakóházépítés (vásárlás) ese- j tében a pénzügyi feltételek : a következők: i a) a szociálpolitikái ked­vezménnyel csökkentett épí­tési költség (eladási ár) leg­alább 30 százalékát előtör- ■ lesztésként kell megfizetni, ! legfeljebb 70 százaléka ere- i jéig nyújtható kölcsön; b) a kamat mértéke 100 ezer forint összeghatárig évi : 3 százalék, e határ felett évi 6 százalék; a 3 százalékos kamatozású kölcsön összege későbbiekben a mindenkori hitelpolitikai irányelvekben kerül meghatározásra; c) törlesztési Idő legfeljebb 30 év. Egyedi többszintes lakó- házépítés az olyan lakóház- építés, amely nem tartozik az előbb ismertetettek közé és amelynek során legalább négylakásos, többszintes — földszint plusz emeletes — lakóépület az építtetők (vá­sárlók! a) közös tulajdonában álló telkén, vagy b) külön-külön tulajdoná­ban álló telkein sorház for- , májában épül. Vajda István, Pécs, Kran­kel L,eó utcai lakos kérdése: miként kell a lakásfelmérést elvégezni, szabályozza-e en­nek módját a rendelet? Az 1/1971 (II. 8.) ÉVM sz. rendelet szabályozza a la­kásfelmérés mikénti elvégzé­sét a 6. §-ában. A lakás helyiségei' alapte­rületének megállapításánál a vakolt falsíkok között — a padlószint felett egy méter magasságban — mért mére­teket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt terü­letet kell számításba venni. Nem szabad azonban a he­lyiség alapterületébe beszá­mítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ab­lakoknál lévő beugrásokat. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents