Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-18 / 65. szám
19Tl.inárciiis IS. DtNANTÜLl N ^ PL O 5 Aczél György elvtárs a színházi főpróbán Tegnap délelőtt Aczcl [ György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pécsi tartózkodása alkalmával felkereste a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóságát. Egri Gyula elvtársnak, az ! MSZMP Központi Bizottsága tagjának és Megyei Bizottsága első titkárának, valamint dr. Csendes Lajosnak, az MSZMP megyei bizottsága titkárának kíséretében. A vendégek ezután megnézték Illyés Gyula: Bölcsek a fán című tréfában elbeszélt tragédiájának főpróbáját. Április 1-től nagyüzem Próbaüzemei a porcelán-lajansz égetökemence Majd száz évvel ezelőtt, 1878-ban, a párizsi világkiállításon többek között a porcelán-fajansz termékével lett nagydíjas, és szerzett világhírnevet az akkori Zsol- nay porcelángyár. A termék készítése a felszabadulás után abbamaradt. A közelmúltban a Pécsi Porcelángyárban ismét beindult a híres porcelán gyártása, illetve gyártásának próbái. Egy új gázkemence vásárlásával oldották meg a szakemberek a technológiai követelményeket. A közel kétmillió forintba került égetőkemence a nyugatnémet L. Riedhammer cég gyártmánya. A kemence próbaüzemelése alig egy hónapja kezdődött. Feladat volt, hogy kikísérletezzék a megfelelő hőmérsékletet; az égetési időtartaméi, A kísérletek sikerét misem bizonyítja jobban, hogy már a jövő hónap elején indulhat a nagyüzem. Milyen is ez a porcelán- fajansz — szaknyelven félporcelán? Elég munkaigényes áru. Tulajdonképpen több égetés alatt születik meg a csodás színű és mintájú mok- káskészlet, teáskészlet, hamutartó. vagy éppen dísztárgy. Előbb egy halvány alapszínt kap a termék, aztán felkerül a minta, végtelen variációs lehetőséggel. S végezetül annyit a porcelán-fajanszról, hogy a gyár nevezte mind a budaoesti, mind a pécsi vásárokra, úgyhogy a közönség rövidesen megismerkedhet vele. Jubileumi bemutató ma: Jelenet a komédiából. Középen: Bánffy György Jászay-díjis Bölcsek a fán Tegnap már jubileumi hangulat volt a színházban: a postások sorra hozták az üdvözlő táviratokat, művészektől. színházaktól, a főpróbán nemcsak a pécsiek ültek, hanem pesti kollégák, televíziósok, országos lapok fotóriporterei is. Mellettük ült notesszel, tollal a kezében a szerző: Illyés Gyula. A művészvendégek közül legelőször Bujtor István tűnt fel, később telefonált Hamvai Luci is, hogy nemsokára itt lesz. Rövidesen hozták a Bölcsek a fán műsorfüzetének példányait. Egy rövid idézet a szerzőnek, Illyés Gyulának e füzetbe írott bevezetőjéből : „A darab 1653-ban kezdődik, befutja az ógörög időket, s napjainkban köt ki a : tanulsággal. Volna benne tehát még „formabontás” is: ám nem pusztán a fordulatosság, a meghökkentés kedvéért. A meglepetésnek a művészetben nem a szemet kell nagyra nyitnia, hanem az agyat. Az idő és tér váratlan fényváltozásai nem kápráztatni akarnak, hanem világítani, több oldalról is, örök célokat, időtlennek tetsző akadályokat.” Délelőtt 11 órakor kezdődött a főpróba Dobai Vilmos rendező irányításával. Előtte még két gyors vallomást kértünk a darab két színészétől, a Tanárt alakító Győri Emiltől és a Mérnököt megformáló Kézdy Györgytől. Kézdy György: — Nem tudom, hányadik vagyok, aki azt mondja most, hogy nagyon nagy megtisztelés Ily- lyés Gyula-ősbemutatóban játszani, de ez nem udvariasság, mindannyian így érezzük. A Mérnök alakja számomra azért nagyon nehéz, mert egy vérző komédiába építek be egy rendkívül becsületes gondolkodású technokratát. Ellentétem a Tanár, aki viszont ugyanilyen jószándékú egyéniség, de az elve: „Vissza a természethez!” Mindketten olyan szélsőségekig megyünk el, hogy végül már beleőrülünk túlhajtott álláspontunkba. Két komoly embert kell tehát megformálnunk, olyan módon, hogy abból világosan kiderüljön: nagyon szép. tiszta céljaink megvalósíthatatlanok. Győri Emil: — Én a főpróbának abban a pillanatában vagyok, amikor már nem tudom ellenőrizni, menynyire jó a játékom, már elszabadult a figurám. Érdekes, hogy mint magánember mennyire nem tudok egyetérteni sem a Mérnök, sem a Tanár alakjával. Talán Andros, a bitnik áll legközelebb Bármely ügyeskezű felnőttnek is becsületére válnának azok a fafaragások, szőttesek, rézdomborítások, autó- és vasútmodellek. melyeket a forradalmi ifjúsági napok keretében rendezett Üttörő technikusok című kiállításon láthatunk. A kiállítást Szabó Ferenc, a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnökének főtitkára nyitotta meg tegnap délelőtt Pécsett, a Technika Házában. Megnyitó szavaiban utalt arra, hogy a jövő technikai fejlettsége szükségessé teszi, hogy a gyerekek már most, úttörő korukban foglalkozzanak a technikai kérdésekkel. Ennek a mozgalomnak Pécs- Baranya az előőrse, s itt érték el a legjobb eredményeket is. a mai ember világszemléletéhez. A színésznek, mint magánembernek az agya, és a szerep agya persze két külön agy. Bemutató: ma este a jubileumi ünnepség meghívott vendégeinek és holnap, pénteken este a nagyközönség- I nek. F. Ü. Különösen szépek a pécs- szabolcsi úttörők vasúti terepasztala, a komlói úttörőház kis „művészeinek” rézdomborításai és fafaragásai, a pécsi úttörőház vegyész szakkörének kémiai kísérleteket, folyamatokat bemutató tablói. A lányok ügyes kezét dicséHk a kézimunkák, rá- tétes mellények, hímzett párnák. A kiállítás március 17-től 27-ig naponta 9-től 12-ig és 14-től 18 óráig tart nyitva. A program az „Úttörő technikusok — a techúika úttörői” című országos vetélkedő megyei döntőjével folytatódott délután a Tanárképző Főiskolán. Márk Bertalan főiskolai főigazgató köszöntötte a döntőbe jutott 12 pécsi és 8 baranyai versenyzőt. A vetélkedő első három helyezettje értékes könyv- jutalmakat kapott, s természetesen bejutottak az orszá- i gos döntőbe, melyet szintén Pécsett rendeznek júniusban. Meatasadták a hazatérést Kiállítás 'e t'lkedo U ttörőtechn i húsok — a technika úttörői Távollétükben A inozsgói körzet is Rameisl Ferencnél javasolta képviselőjelöltnek A szakadó eső ellenére MÓzsgóról, Almáskeresztúr- ról, Csertőről és Szulimán- ból több mint háromszázötven választópolgár jött össze a mozsgói művelődési otthonban tegnap este. hogy körzetének országgyűlési képviselő-jelöltet válasszon. Dittrich József, a Szigetvári Járási Pártbizottság első titkára, a Hazafias Népfront megbízásából Rameisl Fe- rencnét ajánlotta. Rameisl Ferencnét ismerik a körzet lakói. Az elmúlt nyolc évben számtalan esetben járt a községekben, s tegnap este is „haza jött”, mint Bán Ferenc agronó- mus mondta. A jelölt az elmúlt ciklusban segített a közös gazdaságnak. hogy kertészetében az öntözés gondja megoldódjék. Abban is jelentős szerepe volt, hogy a csertői üzemegység dolgozóinak szállítási problémája nyugvópontra kerüljön. Puskás Istvánná azért adta szavazatát a jelöltre — mint mondotta — „nincs olyan létesítményünk, melynek megvalósításához így, vagy úgy Rameislné támogatást ne adott volna.” Mesztegnyei Imre, a Szigetvári Városi Pártbizottság titkára a kedd esti jelölőgyűlés egyhangú szavazatára apellálva mind a maga, mind a szigetvári választók nevében ajánlotta Rameislnét képviselőjelöltnek. Farkas János, a HNF járási elnöke egy 1930-as évi választási módszerrel állította szembe a tegnapi jelölést. „A harmincas években a gróf azt Ígérte kortesbeszédében, ha rá szavaznak, utat épít Mozsgó és Almáskeresztúr között. A kijelölt helyre oda hordatta a követ. A polgárok rászavaztak. A gróf következő nap a köveket visszavitte. Az összekötő út csak a felszabadulás után épült meg. Ma nincsenek látványos szónoki fogások, egetverő ígéretek, csupán kérések, hogy mindannyiunk javára végezzük el napi feladatunkat.” A képviselőjelölt Rameisl Ferencné sem ígért tegnap este. csupán azt kérte, hogy a párt politikáját, a Hazafias Népfront programját megválasztása esetén együtt, közösen váltsák valóra. Nem csak az egyöntetű szavazás, de a mozsgói úttörők virágcsokra is azt igazolja, hogy a körzet választói megerősítették a kedd esti szigetvári jelölést, amikör nagy tapssal köszöntötték képv iselő j elölt j ükét. — nist — 4 magyar Kloss kapitány története Iv-dokumentumfilin készül Mohácson Pásztor Ferenc, a Magyar i Rádió és Televízió főmunkatársa vezetésével a tv aktuális osztályénak stábja i Mohácson tartózkodik. A vá- j rosbart és Baranyában ké- szítenek egy közel 1 órás dokúmentumfilmet. A film írója és szerkesztőriportere Pásztor Ferenc, ez | év januárjában tallózva a vidéki lapok között bukkant rá a Mohácsi Naplóban megjelent Acélkoporsó a Duna mélyén című írásra. Kiss Béla, a cikk szerzője a Dunába zuhant szovjet tank megrázó históriáját írta meg. Az újságcikk nyomán látogatott el a tv főmunkatársa Mohácsra. Kiss Béla információja alapján egy még érdekesebb történet szálait ismerhette meg: Mohácson tevékenykedett a legenda szerint a magyar Sorge, mondhatjuk a magyar Kloss kapitány, Rosinger Armand. — A hallott mohácsi történet Rosinger Armandról szervesen kapcsolódik kutatásaimhoz — mondja Pásztor Ferenc, akit a forgatás egyik helyszínén, a mohácsi révnél kerestünk fel. — Ritkaság, hogy az ötletből szinte napok alatt kész alkotás lesz. Egy új kísérletről van szó, mely szerkezetében, rendezői elképzelésekben, gondolataiban igen csak eltérő a nézők által megszokott dokumentumfilm stílusától. A Mohácson élő legendát a dokumentfilm eszközeivel szeretnék újra felfedezni, szigorúan ragaszkodva a valóság poéziséhez. — Kiket szólaltatnak meg a filmben? — Közel 30 ember nyilatkozik majd. Csak egy-két nevet említenék: Kiss Béla tanító. Mohács történetének jó ismerője, Klauberné, a fel- szabadulás utáni első polgármester özvegye, dr. Abód Imre. aki első rendőrkapitány volt ugyancsak ebben az időben Mohácson. (Mécs) szabadságvesztésre ítélték Húszéves a Doktor Sándor Művelődési Központ Ajándékhanglcmcz a mozilátogatóknak Csütörtökön kezdik vetíteni a pécsi mozikban a Sárika, drágám című új magyar filmet, amelynek felvételei Pécsett, a Tettye környékén készültek, s amelyben pécsi színészek is szerepelnek. A film kísérőzenéjeként a METRÓ együttes legújabb számai hallhatók. A Baranya megyei Moziuzemi Vállalat ajándékkal kedveskedik a mozi látogatóknak. Több mint száz mozijegyet látnak el „hanglemez” felirattal. A szerencsés nézők a megjelölt jegy átadása után egy hanglemezt kapnak, amelyen a METRÓ együttesnek az új filmben előforduló számai találhatók. — Baranya legolcsóbb útja épül Hosszúhetény és Kisúj- bánj'a közölt. Az elmúlt évben alapozott és még az idén elkészül 2.5 kilométer hosszú kövesút mindössze 150 ezer forintba kerül a községi tanácsnak. Jelentősen csökkenti a költségeket, hogy a 210 lakosú Kisú.ibánya lakói már eddig is személyenként átlát 1200 forint értékű társadalmi munkát végeztek és vállalnak a későbbiekben. A vádlónak — akiknek ügyé- ' ben a Pécsi Járásbíróság hozott ítéletet — nem jelentek meg a ! tárgyaláson. Bűnük éppen az, j hogy nem akarnak visszatérni i hazájukba. Dr. Szabó László, a I Pécsi Tanárképző Főiskola orosz nyelvi tanszékének volt docense 1967-ig dolgozott Pécsett. Mivel behatóan foglalkozott finn-ugor nyelvi témákkal, lehetővé tették számára, hogy három évet Finnországban töltsön. Megbízatása 1970. augusztusáig szólt. Miután dr. Szabó László már egy évet töltött el külföldön a helsinki egyetem magyar nyelvi lektoraként, felesége engedélyt kért és kapott férje meglátogatására. Az útra gimnazista leáMegdöbbentő családi dráma részleteire derített fényt a nyomozóhatóság. A Mohácson lakó Halász Mihály és felesége között március 13- án este veszekedés volt, s a késői órákban lezajlott családi vihar után többé senki sem találkozott a házaspárral. Rosszat sejtettek az emberek, s a bejelentés nyomán kedden feltörték Halászék lakásajtaját. Halva találták mindkettőt. A vizsgálat megállapította. hogy a bádogos foglalkozású, 26 éves férfi több kalapácsütéssel megölte feleségét, majd az égő nyukat, Szabó Zsuzsát is magával vitte. Fiuk, Szabó László Leningrádban tanult, innen hív- I ták el a családi találkozóra. A látogatási határidő után sem tértek vissza otthonukba Szabóék. Mint kiderült, még 1969-ben Kanadába utaztak és telepedtek le. Az itthon maradt hozzátartozóknak írott levélben tudatták, hogy nem kívánnak visszatérni. A bíróság bűnösnek mondotta i ki valamennyiüket hazatérés megtagadásában és dr. Szabó | Lászlót 2 évi, feleségét 1 év négy hónapi, míg Szabó Lászlót és Zsuzsát 1—1 évi szabadság- vesztésre, valamint vagyonelkobzásra ítélte. olaj kályha füstcsövét kivette a kályhalyukból és a konyhakéssel jobb kezének ereit felvágta. Szakértői vélemény szerint tettének elkövetése után rövidesen meghalt. A férfi búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben azt írta, hogy féltékenységből ölte meg 23 esztendős asszonyát. A házaspár az öt éves. Mihály nevű gyermeküket még a veszekedést megelőzően elvitte a Mohácson lakó egyik rokonhoz. A rokonnak annyit mondtak, hogy Százhalombattára, a férfi mun- Icahelyére utaznak. Kérték, hogy visszaérkezésükig gondoskodjon a kicsiről. Tegnap délután az intézmény fennállásának 20 éves jubileuma alkalmából ünnepi ülést tartott a Doktor Sándor Művelődési Központ társadalmi vezetősége. Az ülés résztvevőit, köztük a Népművelési Intézet, a miskolci városi tanács, ezenkívül a budapesti és szegedi társintézmények képviselőit dr. Kolta Ferenc elnök köszöntötte. Bevezető szavaiban hangsúlyozta: az intézmény húsz éves működését sok kudarc, zsákutca és sok siker kísérte. A kerek évfordulót nem hangos ünnepléssel, hanem nagyon őszinte számvetéssel szeretnék köszönteni. Ezért az év folyamán felmérik a két évtizedes út tapasztalatait, eredményeit, a különböző működési területeken másmás alkalommal. Ezúttal az intézmény 20 éves ismeretterjesztő munkájával foglalkoztak dr. Bé- csy Tamásné tanulmánya alapján. Kiegészítésképpen Baló István igazgató egyebek közt hozzáfűzte: 1970- ig csaknem 1400 ismeretterjesztő előadást tartottak 183 000 hallgatónak. Az adatok szerint a hatv anas években háromszor annyi ismeretterjesztő rendezvény hangzott el, két és félszer több hallgató előtt, mint 1953—1961 között. A beszélgetés során felszólaltak többek között Vd- rady Géza, dr. Takács József, Antal Gyula, Tüskés Tibor, dr. Várnagy Elemér, Tímár Irma. Szinte egybehangzóan kiemelték: az ismeretterjesztésben az intézmény nem ragaszkodik a bevált formákhoz; lépést tart a fejlődéssel, új utakat keres. Sikerének ezek a forrásai. Várady Géza és dr. Kolta Ferenc meleg szavakkal köszöntötték a társadalmi vezetőség titkárát, az intézmény igazgatóját, Baló Istvánt. aki 25 évvel ezelőtt kezdte meg népművelői pályafutását. Az ünnepi Qlcs részvevői Féltékenyscgi dráma Mohácson
