Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-03 / 52. szám

tf71. március 5. DUNANTÜL1 NAPLÓ I pécsi tsz-szövetség küldöttgyűlése A Mecsek- és a Dráva- menti Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetsége kedden tartotta küldött-értekezletét. Csötönyi Gyula, a szövet­ség titkára megnyitója után került sor az ellenőrző bi­zottság jelentésének meghall­gatására, amelyet Nagyvá­radi János, a magyarteleki tsz elnöke adott elő. A napi­rend következő előadója Papp Zoltán, szentdénesi tsz-elnök — a termelőszö­vetkezeti szövetség elnöke — az ötéves terv előirány­zatait, feladatait körvona­lazta. Élénk vita alakult ki az értekezlet során. A többi között felszólalt Nagy Ká­roly, a bicsérdi tsz elnöke, — a szövetség közgazdasági és áruforgalmi bizottságának elnöke —, Szivén Kálmán, a mágocsi tsz elnöke, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának, s a szövetség elnökségének a tagja. Fel­szólalt Czégény József, a Megyei Pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője és Baracs József, a Baranya megye Tanácsának mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője. A tegnapi értekezleten ke­rült sor Ambrus Lászlóné személyében az újonnan ala­kult nőbizottsági elnök meg­választására, ugyanakkor ki­egészítették a szövetség több bizottságát is új tagokkal. (Sz) Emlékek, szépség, szomorúság és gyermekrajzok Bányászati kiállítás nyílt Pécsett Ügy tartják számon, hogy a mecseki szénbányászat üz­letszerű gyakorlása 1782-ben kezdődött. Ebből az időből semmiféle tárgyi emlék nincs. De van itt egy fény- képfelvétel is, 1898-ról. A Schrohll-aknát — Péesbánya elődjét — ábrázolja. Bányá­szok vonulnak át a háttér­ben, műszak után, nagybaj- szúak, szakállasak, fejükön elnyűtt kalap. Tehát a fej­védő kobak még akkoriban nem volt. A kép előterében négy-öt egyenruhás férfi lát­ható. Elég furán néznek ki, úgy tűnt először, mintha kardra támaszkodnának, ka­lapjuk is a régi katonatisz­tek fejviseletére emlékeztet. Nos, ők voltak a „bánya- tisztek”, a mai aknászok elődei. Eredetiben is bemu­tatnak egy régi bányászöl­tözetet, karddal, ' ami bizo­nyára rangot is jelzett, de ma már csak megmosolyog­ja az ember. A kiállítás munkásmozgalmi részében nagyon öreg puska van, az­tán egy zubbony. Néma és mégis Sokatmondó, csendes megilletődésre okot adó em­lékek ... Aztán Feitig Imrét ábrázolja egy kép, amint a bányaimozdonyon ül. És Fes­tig halotti értesítője. Dátum: „1937. II. 25....” Azt mond­ja a jelentés: „A halál oka: szívgyengeség...” A másik rovatban „lőtt sebet” írnak... Mindenki tudja, mi volt azon a napon. Erre emlékeztet egyébként a folyosón felál­lított hatalmas rézdomborí- tás-kompozíció, idézve a csertetői sortüzet. Rétfalvi Huszonöt éves a délszláv középlokú nyelvoktatás Részlet a kiállításból. Középen az 1964-es Zobák-aknai szénpor-robbanás áldozatainak emlékoszlopával. Erb János felvétele Sándor szobrászművész al­kotása. Akikről viszont ha­lotti értesítés sem maradt, csak a fényképük: Bittner Alajos, Buzsáki Imre, Sudár István, Szabó István és a többiek, vagy tizennégyen: a koncentrációs táborokban csak számokat adminisztrál­tak a németek ... A kiállítás „ipari emlé­kek” termében fura ágas- bogas rézműszerek. A föld alatti rejtélyes világ kedves adománya: borjúfej nagy­ságú szén, de gömbalakú — mondják is, hogy „gömb­szén” — fényes csillogó, tel­jesen sima felülettel. Végle­tekkel találkozik itt az em­ber. Szépséggel és szomorú­sággal. Egy vitrinben felis- merhetetlenségig összeolvadt acél-alkatrész az 1967-es zo- báki bányatűz mementója... A cipőket kímélni tilos! A Cipőnagykereskedelmi Vállalat és a Duna Cipőgyár megállapodása őtven pár Dunair cipő próbahordásra — Követendő kezdeményezés — Ugye örülsz öcsi, hogy * cipőd Fröcsi? Valószínűleg zúgva feleh­etek igen-t a pécsi, Köztársa­ság téri Általános Iskola V. B. és VII. B. osztályú tanu­lói, ha felteszik nekik a Du­na Cipőgyár reklám-kérdé­sét De a kérdés nem így és nem is tegnap hangzott el, amikor a két osztály ötvén gyereke ott zajongott a Dél­dunántúli Cipőnagykereske­delmi Vállalat pécsi leraka- tának bemutató termében, hanem sokkal korábban, még az iskolában. Mire a tegnapi eseményre sor került, a gye­rekek már cipőket is próbál­ták, s a kiválasztott párok talpára ragasztva ott díszel­gett a nevük. Most tulajdon­képpen a kis átadó-ünnep­ség kedvéért öltöttek úttörő­ruhát és fegyelmezték ma­gukat, amíg a tv híradósok elvégzik munkájukat és el­hangzanak a felnőttek ko­moly beszédei a cipők minő­ségéről, próbahordásról, KERMÍ-rő] és egyebekről. Feltehető, bog;.- mindebből sokmindent nem értettek. Annyit azonban igen, hogy valamennyien kapnak egy- egy pár cipőt, amiért nem kell fizetni, csak hordani, hordani, s végül majd ugyanitt megmutatni, meny­nyire bírták ezek a fröcsi- cipők a strapát. — A gyermekcipők tartós­ságával és minőségével ko­moly problémái vannak a kereskedelemnek és a fo­gyasztóknak, — ezt Molnár György nagykereskedelmi igazgató mondta, s mindjárt hozzátette: •»- Az a baj, hogy a fogyasztói reklamációk utólagosan, illetve használat közben jelentkeznek, amikor az ipar befejezte a kérdéses modell sorozatgyártását, s amikor a nagykereskedelmi vállalat már többezer párás készlettel rendelkezik. A Déldunántúli Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat törek­vése, hogy megelőzze a fo­gyasztói reklamációkat Ezért a Duna Cipőgyárral olyan megállapodást kötött, amely szerint egy-egy modell minő­ségéről még a sorozatgyártás előtt próbahordással győződ­nek meg. Ezért kaptak a Köztársaság téri Általános Iskola tanulói közül ötvenen egy-egy pár cipőt azzal a ki­kötéssel, hogy ezeket rend­szeresen ápolva, de nem kí­mélve, fél évi használat után mutassák be. Fél év után a gyár és a KERMI képvise­lőjével értékelik a próba­hordás eredményét, s ettől függően rendéi a kérdéses termékből kisebb, vagy na­gyobb mennyiséget a keres­kedelem. A gyerekek nagyon örültek a cipőknek, amelyeket Kiss- fazekas Pál, a Duna Cipő­gyár kereskedelmi főosztály- vezetője adott át. Azonnal próbát rögtönöztek, főként saját kedvükre, részint azon­ban a tv híradó tiszteletére. Csupán Lázár Géza volt elé­gedetlen, aki a korábbi pró­bánál barna cipót választott magának, s helyette pirosas baniát kapott. Csupán az nyújtott szamára némi vi­gaszt, hogy a barna cipő 133 forintos volt, s helyette 330 forintos Dunair cipő ke­rült a csomagjába. A Dunair cipő talpa nem válik le, nem kopik el és nem ázik át Az eddig for­galomba került férfi fazo­nokra ezért vállalt a szoká­sos hat hónap helyett tizen­két havi garanciát a Duna Cipőgyár. Kissfazekas Pált megkérdeztük, mi a Dunair cipők titka? — Poliuratán származék, illetve PVC a talp alapanya­ga, s ezt korszerű, félauto­mata gépekkel fröccsöntik a bőr felsőrészhez. A gyerme­kek számára gyártott úgy­nevezett Fröcsi cipőkből, amelyek hasonló jó tülajdón- ságokkal rendelkeznek — évente fél millió párat gyár­tunk. A Dunair cipőkből eb­ben az évben 300 ezer pár készül, évi termelésünknek egyötöde. A közeli jövőben megjelenik a Punair talp a női félcipőkön, valamint a bőrből és műbőrből készült női csizmákon is. A Dunair cipók egyébként könnyen, egyszerűen ápolhatok, a talR csupán vizes lemosást, a fel­sőbőr a hagyományos kréme­zést igényli. Végül, a hónuk alatt ci- pősdobozt szorongató gyere­kek élvonulása után egy kérdés Molnár Györgyhöz: lesz-e folytatása ennek a nagyszerű kezdeményezés­nek? — Igen. Tegnap jelentke­zett a Baranya megyei Ci­pész Ktsz képviselője és be­jelentette, hogy ők is hajlan­dók kitenni termékeiket próbahordással kapcsolatos minőségvizsgálatnak. A ha­sonló jelentkezéseket a fo­gyasztók nevében köszönet­tel vesszük. H. M. Aki belép a kiállítás kö­zépső helyiségébe, derűs, vál­tozatos szín-halmazzal talál­kozik. Aztán ez a „halma­zat” azonnal rendszerezett egységekre tagozódik. Képek. Gyerekek rajzolták krétával, vízfestékkel, puha grafittal. A Mecseki Szénbányák bá­nyászati gyermekrajz-pályá- zatot hirdetett. Háromszáz­negyven pályázó küldött be 464 művet, ezek közül közel 200 képet most bemutattak. Nem csak a bányavidék gye­rekei szerepelnek itt. Buda­pestről, Gyöngyösről, Kapos­várról, Zalaegerszegről is jelentkeztek pályázók. * A kiállítást a Mecseki Szénbányák Déryné utcai épületében — valóban sok fáradtsággal és önzetlen oda­adással — a Mecseki Szén­bányák szervezési osztálya, a villám os üzem és az építési üzem dolgozói rendezték be. Az anyagok jelentős részét bányászok ajánlották fel, sa­ját. házi emlékgyűjtemé­nyükből. A kiállítás megnyitóján Teszt vett Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke is. Megnyitót tegnap délután 3 órakor mondott Bach- mann Mátyás igazgatóhe­lyettes, majd utána kiosztot­ták a gyermekpályázat dí­jait Rab Ferenc Huszonöt évvel ezelőtt, március 1-én Pécsett ünne­pélyes keretek között meg­nyílt a délszláv tanítási nyel­vű líceum és tanítóképző in­tézet. A rendes tanítás 1946. március 2-án kezdődött. Az intézmény első megbí­zott igazgatója, ár. Vándor Gyula — ma is Pécsett élő, nyugdíjban lévő — tanár volt. A délszláv nyelvű tanító­képző intézet, 1950-ben a fő­városba tette át székhelyét, s a Rózsák tere 6. szám alat­ti épületben, ma mint a Bu­dapesti Szerb-horvát Tan­nyelvű Gimnázium fejt ki hasznos munkát az anya­nyelvi , humán- és szaktár­gyak oktatásában. A negyedszázados fennál­lását ünneplő Szerb-horvát Tannyelvű Gimnáziumban, Budapesten, tegnap kezdő­dött a jubileumi ünnepség- sorozat. Kiállításon mutatják be a 25 év eredményeit, me­lyet a nemzetiségi oktatás­ban elértek. A jubileum al­kalmából évkönyvet adnak ki, amely Pécsett a Szikra Nyomdában készül. Az ünnepségsorozat egyik kiemelkedő rendezvényét március 20-án tartják a fő­városban. A gimnáziumban akkor találkoznak a korabeli tanítóképző-intézet tanári ka­rának tagjai, a líceum akkori hallgatói és a mai gimnázium diákjai. A több száz meghí­vott között ott szerepel dr. Vándor Gyula megbízott igazgató neve is. Ilégiiyitotfák a déleim* njrív# #«»Itók#^ö.I«iiéEeiet Ü ■■ >, • létógfe. . r, in*­XSÖ«;vi:V 1'ívC. J «t * >■' <* > i 1, i w „ i" < ' v-iStt : m, h, ag< li.sfí ív!4ü.sw zef)4c!t '< j ,í, ■ k • • > ■ ; ' 1 * * . •• „ Korabeli tudósítás az Űj Dunántúl című újságból Több gyógynövényt vár Baranyából a gyógyszeripar Mire jó a kankalingyökér — Kevés a mák és a mákgubó Az egyik első díjas a nagy- kanizsai Mészáros Éva Bá­nyászok című rajza. Igen sokan élnek Baranyá­ban vadon termő gyógynövé­nyek gyűjtéséből és ezrek­nek nyújt állandó mellék­kereseti lehetőséget. Megyénk kedvező helyzetben ván ilyen szempontból, hiszen az er- dőn-mezőn található növé­nyek közül hetvenfélét vá­sárolnak fel a fogyasztási szövetkezetek. A termeltetett növények közül a legfonto­sabb a mák, illetve a mák­gubó, amelyből nyert mor­fiumszármazékok a világ­piacon is igen keresettek. Ebből a szükséges mennyi­ség fele áll csak rendelke­zésre. A Baranyában bőség­ben előforduló gyógynövé­nyek közül több fontos gyógy­szeripari alapanyag. Mint azt már tegnap a MÉSZÖV székházában tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, koránt&incsenek kihasznál­va a természet nyújtotta le­hetőségek. A HERBARIA termeltetési és felvásárlási vezetőinek elmondása szerint olyan értékek mennek ve­szendőbe, amelyeket külföld­ről, dollárért kell megvásá­rolnunk. Azért, hogy e nép­Hz évszázad egyik leggazdagabb hazai aranykincslelete került el Kunszentmiklós határában Kunszentmiklós határában, a községtől öt kilométerre lévő homokbányában a na­pokban hatalmas amforát — bortároló „korsót” — fordí­tott ki a markológép. Aztán egy sárgafém ivóedény is előkerült, majd újabb és újabb aranytárgyak csillan­tak a homokban. A marko­lógép által megbolygatott sírból végül is az évszázad egyik legszebb és leggazda­gabb hazai aranykincslelete került a kecskeméti Katona József Múzeumba A bevitt törmeléket még nem vizsgál­ták át egészen. Eddig mint­egy 150, csodálatosan szép megmunkálású aranytárgyat számoltak össze. A többi között karkötők s egyéb ékszerek, arany evő- jvóeszkczök, s más személyi tárgyak -r övkészletek arany csatjainak szíjvégei, továbbá három kard, nagyméretű tőr, s több kés aranyveretű ré­szei, valamint úgynevezett ompfalós aranycsészék — vannak közöttük. Az első­ként előkerült arany ivó­edény rekeszes, kőberakásos díszítésű és 513 gramm sú­lyú. A szakirodalomból eddig ismert ilyen edények közül ez az első, amely aranyból van. Volt a sírban aranykürt és két úgynevezett ivókürt is. A nagyértékű muzeális kincs nem a legegyszerűbb módon került a kecskeméti múzeum birtokába. A ho­mokbányában dolgozók kö­zül Csörgő Benjámin eszter­gályos vette észre az első le­letet. A múzeumot társa, Szüts Gábor traktorom érte­sítette. A „csodának” azon­ban gyorsan híre ment a környéken. Mire a muzeoló­gusok odaértek, szétkapkod­ták a kincseket, s körülbelül húsz felnőttől és gyerektől kellett összeszedni azokat. Most már együtt van csak­nem a teljes anyag. A régé­szek pontosan tudták, hogy egy ilyen sírban milyen tár­gyaknak kell lenniök. A múzeumban elmondták, hogy még mindig hiányosak például az övgarnitúrák. Hi­ányzik az egyik arany ivó- kürt csutorája, s az egyik kardveret egy része. Szét­hordták az antropológiai vizsgálat szempontjából fon­tos csontvázat is, szerencsé­re a koponya megvan. A ré­gészeti kincsek pedig nem értékesíthetők. A megtalálók, illetve beszolgáltatok viszont mindig jelentős pénzösszege­ket kapnak. A kunszentmik- lósi aranyleletek bejelentői és átadói is két héten belül | megkapják a megérdemelt jutalmat. gazdaságilag fontos probléma mielőbb megoldódjék, a HERBÁRIA csaknem nyolc­van gyógynövény átvételi árát emelte az elmúlt eszten­dőben. Így már érdemes lesz gyűjteni a szinte mindenütt található kankalin gyökerét, amely az Indiából származó ipecacuanával azonos ható­anyagot tartalmaz, s amelyet köhögéscsillapító kanalas or­vosságok készítéséhez használ a Kőbányai Gyógyszergyár. Szinte kizárólag Baranyá­ban, — főként a Dráva men­tén — található kálmos gyö­kér amelyet a likőripar vár. A gyógynövénygyűités fokozása érdekében a HER­BARIA és a fogyasztási szö­vetkezetek versenyt hirdet­nek a úttörőcsapatok között és értékes díjakkal jutalmaz­zák a hánsvirág, csipke­bogyó, bojtorjángyökár, le­veles galagonya virág, gyer­mekláncfű gyökér — és más gyűjtési akciók győzteseit. Kisfiú virággal Nyolcfé'e új dísz iá v rat Igen megnövekedett a for­galom a tegnapi napon a pé­csi posta távírdájában. Nyolc új dísztávirattal bővült ugyanis az eddigi választék. Az érdeklődők már napok óta várták, s most végre a megszokottól eltérő díszítésű távirattal üdvözölhették Luj­za, Kornélia és Kázmér ne­vű ismerőseiket. Sokan je­gyeztettek elő dísztáviratot Tamás és Zoltán napra, és előreláthatólag az úidonságo- kat küldik majd nőnapi kö­szöntőként. Az első napi tapasztalatok szerint a legnagyobb sikert az ibolyacsokros távirat arat­ta. Sokan választották azo­kat is, amelyek kisfiút vi­rággal, kislányt virággal, va­lamint tulipánt és pünkösdi rózsát ábrázolnak. Kevésbé kellemes téma, de sajnos ilyen igény is van- diszkrét, az alkalom komolyságához illő részvéttávirat-nyomtat- vány is érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents