Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-03 / 52. szám
DUNANTCLi NAPLÓ 1971. március t. Ki ette me*f a száz buktát...? A Tourist Hotel éttermének sok előfizetéses vendége j van, nagy részük egyete- ; mista. Ez utóbbiak nevében | mondanám el problémánkat. Tudvalévő, hogy az egyetemisták jó étvággyal rendelkeznek, de sajnos sokszor előfordul, hogy ha korgó gyomorral nem is, de jólla- kottan sem távoznak az étteremből. Hol a hiba? A mennyiségben, vagy a minőségben? Talán mindkettőben, de inkább az utóbbiban, a kiszolgálásról nem is beszélve. Ha fél órán belül megkapjuk a második fogást, megünnepeljük a „rekord időt”, s az, hogy az étel teljesen hideg, már fel sem tűnik. A harmadik fogást sajnos többnyire meg sem tudjuk várni. Nos, az ember türelmes egy darabig, s aztán „betelik a pohár”. Így történt ez egy „szép” pénteki napon is, amikor a leves után fél óra múltával még híre-hamva sem volt a második fogásnak. Reklamációnkra egyszerűen közölték velünk, hogy buktát kaptunk volna, de elfogyott és helyette megpróbálnak valamit ..összevakar- ; ni” a konyhán. Valóban „va- | karék” volt, mert egy fél merőkanálnyi zöldbab főzeléket toltak elénk, két szem pörkölthússal. Űjabb reklamáció és újabb válasz: — Nem tudom elképzelni sem. hova lett a 600 buktából száz darab, — mondta restelkedve a gazdasági vezető. Viszont annál határozottabb volt a válasza a „mini pörkölttel” kapcsolatos reklamációnkra. Kijelentette, hogy ez jogos, mert ugye a hét végén be kell hozni az anyagi keret hételejei túllépését. „Meghatottságom” ellenére annyit mégis kértem tőle, hogy nézzen körül a konyhában, s intézkedjen, hogy legközelebb már melegebb ételeket kapjunk. A reagálásból ítélve az a vélemé- I nyem, hogy nem volt különösebb foganatja a reklamációmnak. Király Bernadett Pécs. Mecsek u. 10. Múzeum vagy váróterem ? Sok utastársammal együtt nagyon örültünk, amikor az ósdi kaposszekcsői vasúti megállóhelyet végre átépítették és világos, tágas várótermet kaptunk, ahol télidőben már nem kell fagyos- kodnunk. Azon viszont meglepődtünk, hogy a korszerű váróteremben nincs hová leülnünk. Van ugyan két „százéves” pad, melyeken az olvasható, hogy „Szabadkán készült Horváth Imre Vasbútor Gyárában”, de amellett, hogy e padok kényei- j metlenek, múzeumi hangulatot keltenek az utasokban, t A másik furcsaság? A ! MÁV még máig sem gon- I doskodott arról, hogy a meg- j állót névtáblával lássa el, ami véleményem szerint egy- ; általán nem elhanyagolható j tartozéka egy vasúti megállónak. Varga Vince Magocs i SZERKESZTŐSÉG IflA, lÁÍhnú lll'llu'ilmik /1</ iiÖA/lVÜJ Ki ír Szót kér az olvasó „Hát még nem eJég..." Szerlceszfői üzenetek K. F. Szentlászló: A munka- viszony megszűnésével egyidejűleg megszűnik a szolgálati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya is. Munkakönyvének visszatartására azonban nem jogosult a vállalat, ♦ H. Ádámné Pécs: Az első házasságából született gyermeke után kapott gyermektartás ösz- szege beszámítható a második házasságból született gyermek óvodai és napközi térítési dijába. M, J. A borkészlete után esedékes adója két egyforma részletben kerül befizetésre. Az első részlet, március 15-ig, a második szeptember 15-ig fizethető be kamatmentesen. Ha a bort a jogszabályban megjelölt vállalatnak, pincegazdaságnak stb. adja el, ez esetben az illető j vállalattól igazolást kell kérnie. ! Ennek birtokában nem kelj adót fizetnie arra a bormennyiségre, ! amelyet eladott. Válaszolni szeretnék a Dunántúli Napló 1971. II. 4-én fenti címmel megjelent cikkére. Magam is harminc esztendeje kereskedelmi vonalon dolgozom, s ezért a cikk nagyrészével egyetértek. Többek között az ellenőrzés fontosságával is. A kenyér minőségének javításával és csomagolásával kapcsolatos megjegyzésem az. hogy a higiéniai követelményhez hozzátartozna a kenyérszállítás ellenőrzése is. Például: nem elegendő, hogy a gyékénypapucs stb. ki van adva a szállítást végző dolgozóknak, hanem azt használni is kellene. A garanciális javításokkal viszont nem a kereskedelmi dolgozókat kellene bírálni, hanem az arra hivatott el- [ lenőrző szerveket, hogy jobban nézzék meg a javításra kijelölt vállalatok hozzáállását ehhez a problémához. Az illetékesek válaszúi fiuk „A harmadik utcába járunk vízért.. A pécsi Sallai u. 40. szám í alatti lakók szerkesztősé- I günkhöz küldött levelében j vízellátási problémájuk meg- j oldásához kérték segítsé- í günket. Panaszukat a Pécsi í Ingatlankezelő Vállalathoz j továbbítottuk kivizsgálás végett. Válaszuk a kövtkező: A bérlők vízellátási problémáját ismerjük, de tekintettel arra. hogy a munkálatokhoz szükséges költség- vetés még nem készült el, I így nem állt módunkban ! közölni ezt a bérlőkkel. 1 Amennyiben a bérlők vál- 1 laiják a munkálatokhoz i szükséges összeg 50 százaié- í kának megtérítését, ez esetben június 31-ig elvégezzük a vízvezeték bekötését. A pontos költségvetést a lakókkal időben közöljük. Ami pedig az udvarukban lévő fali-kút befagyásával kapcsolatos panaszt illeti, ezzel nem értünk egyet, mert a kút befagyása a lakók figyelmetlenségének következtében fordulhatott elő. Ugyanis fagyveszély esetén a kutakat megfelelő módon burkolni kell, ami a kút használóinak a kötelessége. Bencze József igazgató I Lancz Antalné panaszos soraihoz észrevételként még megemlíteném a sokszor reklamált áruhiányt. Ennek tisztázása egyszerű, mert könnyű megállapítani, hogy ki a hibás. Minden megrendelésnél másolat készül és I azt egyeztetve a számlával, I könnyen megállapítható, j hogy ki a hibás. Az üres üvegek, főleg pa- j lackok visszaváltása külö- | nősen nagy probléma közsé- ; günkben, mert több szektor j foglalkozik söreladással I (állami ' gazdaság. ÁFÉSZ, j magánkereskedők) és így j mindig vita van a vásárlók- ! kai. Kárpáti Ferene Boly I ----------------------------— —— . , : . Jogi tanácsadó K. Kálmán, mohácsi lakos kérdezi, hogy a félnapi munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak mennyi a megjáró évi szabadsága? A Munka Törvénykönyv rendelkezései értelmében azt a dolgozót is megilleti az évi rendes szabadság, akit a törvé- I nyesnél rövidebb munkaidőben j foglalkoztatnak. Abban az eset- I ben, ‘ ha az ilyen dolgozó a hét | minden napján munkát végez, I a szabadság ugyanolyan mérték- i ben megilleti, mint a törvényes | munkaidőben foglalkoztatott dolgozót. • Eltérés abban mutatkozik csak, I hogy az átlagkereset a munkaidejével arányos időre jár. Te- I hát, ha fél napot — napi négy ! órát — dolgozik, akkor a sza- j badság napjára is csak négy- I órai átlagkeresetre jogosult. Ha nem dolgozik a hét minden munkanapján, akkor a szabadság is arányosan csökken a í munkavégzés mértékének meg- | felelően. P. J. olvasónk 1949-ben j történt bevonulását megelőI zően dolgozott. Majd lesze* relése után újból munkaviszonyba lépett. Kérdése: szabadság, juhiBalra kanyarodó kocsi a Szabadság úti kereszteződésben „ Városunk szépséghibái ja” A Dunántúli Napló 1971. január 13-i számában fenti : címmel megjelent panaszokat kivizsgáltuk, és a vizsgálat alapján az alábbiakat közölhetjük: Rácz Jenő, Pécs, Vak Bottyán u. 35 á. szám alatti lakos panaszára vonatkozóan közöljük, hogy üzemvezetőségünk közvilágítási csoportja a Vak Bottyán, Zöldfa u„ Tettye tér közvilágítási körzeteit megjavította. A javítás időpontjából kitűnik, hogy kirendeltségeink tervszerűen, s nem az újságban megjelenő cikk hatására végezték el a javítási munkákat. Herendi Jenő, Pécs, Le- I vendula u. 21. szám alatti j lakos panaszára közöljük, j hogy Kovácstelepen szilvesz- j tér napján 0,4 kV-os veze- ! tékszakadás volt. A vezeték- | szakadást január 1-én javí- I tották meg, tekintve, hogy a j hiba ‘éjszaka jutott tudomásunkra. Ugyancsak január 1-én vezetékszakadás következett be, amit azonnal kijavítottunk. Január 2-án transzformátor szekunder főkapcsoló oldás történt, amit egy elégett hidalás okozott. A hibákat január 2-án, 14.30 órakor kijavítottuk. A DÉDÁSZ vállalatnak semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a közvilágítási berendezések ne üzemeljenek, ezért tőlünk telhető módon igyekszünk a hibákat | megszüntetni, illetve a lehe- | tő legrövidebb időn belül 1 megjavítani. Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat teumi jutalom szempontjából az első tényleges katonai idejét figyelembe lehet-e venni? A tényleges katonai szolgalat idejét akkor lehet figyelembe venni, ha a leszerelést követően 30 napon belül újból munka- viszonyba lépett. Ezzel kapcsolatban a 2/1969. (II. 12.) Mü. Dísz. rendelettel módosított 5/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 10/A S-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy be kell számítani a felszabadulást követően, de még az első Munka Törvény- könyve hatálybalépése (1951. február hó 1. napja) előtt munkaviszonyból sor- (első tényleges), valamint tartalékos (pót- tartalékos) katonai szolgálatra bevonult személynek a katonai szolgálatban eltöltött idejét is, ha a leszerelést követő 30 napon belül munkaviszonyba lépett. E rendelkezést csak azokra a személyekre lehet alkalmazni, akik már a felszabadulás után vonultak be katonának. A beszámítás szempontjából közömbös. hogy a leszerelés után a régi munkahelyre, vagy új munkahelyre ment dolgozni. A lényeges az, hogy a leszerelés után 30 napon belül kezdődött a munkaviszony. Leveleink nyomában Harmadszor is a „csöpögő csatornákról” 'jVf eg a múlt év december 31-i-L’-1- számunk levelezési rovatában jelent meg a fenti címen írt panasz, egy nyugdíjas kisiparos jóvoltából: „Szakember lévén, sokszor eltűnődtem azon — írta —, hogy valamikor egyáltalán , nem volt gondja a szerelőnek, arra. hogy a közönséges esőcsatornákhoz szükséges lemezszege- j csekért bejárja a várost, a me- I gyét, eredménytelenül. Hasonló j a probléma a tűzhelysütőkkel is, mert csak elvétve kapni a vasboltokban. Elemi szükségletek ezek, melyeket nem tudni miért hanyagol el az iparunk, kereskedelmünk ...” E levélre azóta választ kaptunk a Városi Tanács kereskedelmi osztályától, melynek csak az utolsó sorait idézzük. „A kereskedelem illetékesei állandó jelleggel figyelmeztetik gyártó vállalatainkat a panaszos által említett, de más egyéb hiánycikkek pótlására is. Ami a megoldást illeti, véleményünk szerint több importra, vagy a gyártási kapacitás növelésének jobb ösztönzésére, következésképpen központi intézkedésre lenne szükség.” Az említett levelek nyílt fórum előtti publikálása óta újabb hónap telt el, szerény, de mégis méltányolni való eredménnyel. A' elirmli Hanoiiban felkéréséit bennünket Vörös László pécsi műszerész kisiparos, hogy szerényen bejelentse: megoldotta egy részét az általunk fentebb idézett hiánycikk-problémáknak. Néhány hete személyesen felkereste a pécsi TITAN vállalatot, ahol elfogadták ajánlatát, a bádogosipari munkákhoz elen- I gedhetetlenül szükséges — s évek I óta hiánycikknek számító —. le- , mezszegecs milliós tételben való gyártására. Nem a „bomba üzlet” kilátásai inspirálták erre az ajánlkozásra — hiszen 100 dara- j bonként csupán 75 fillért kap érte, és ha ehhez az adót is hoz- ! záteszi, nem nehéz kiszámítani a j tisztán megmaradó jövedelmét. I Hogy miért vállalta el mégis, : erre igazában a műhelyében kap- • tunk választ. A valószínűtlenül aprócska műhelyben hih'teilen j zsúfoltságban esztergák és kü- I lönös formájú „mini” automata I gépek sorjáztak egymás hegyén- hátán. Ez utóbbiakra hívta fel a i figyelmünket, mondván, hogy a ( legkisebb alkatrésztől az utolsó ! i csapszegig saját tervezésű, saját ! kivitelezésű gépek, melyek gyor- ! sabbak. „okosabbak” a hasonló rendeltetésű gyári konstrukcióknál. B'“ Is mutatta mindkettőt működés, illetve gyártás közben. A i látottakból ítélve, természetesen nem áll módunkban összehasonlítást tenni a gyári és az általa készített gépek termelékenysége között, mégis minden elismerés megilleti a mestert e nagyszerű produktumaiért. — A bádogos ipar lemezsze- gecs-igénveit megyei viszonylatban magam is biztosíthatnám — mondotta —, de ahhoz, hogy ennél szélesebbkörű igényeket is kielégíthessek, ez már idő és főleg munkaerő kérdése. De mint mondotta, éppen ez utóbbiak miatt nagyon megfontolandó, hogy vállalja-e vagy sem, akár egyetlen kisegítő szakmunkás felvételét, beállítását. — Erre csak azt válaszolhatom, hogy nem éri meg, mert egy beállított szakmunkás után szinte ijesztő mére'üre emelkedne a jövedelemadóm — mondotta. E véleményével, vagy inkább óvatosságával nem áll egyedül, mert; kisiparos-körökben sokhelyütt hasonló okok miatt torpan meg a vállalkozási kedv. Természetesen nem azok védelmében mondjuk ezt, akik több rafiná- r óval, mint befektetéssel, nagy •'védelmekre tesznek szert — ■nert vannak ilyen kisiparosok is —, hanem azok mellett, akik legális ajánlatot tesznek a fentebb említett — valamennyiünket érzékenyen érintő — hiánycikkek pótlására. Az rendjén is van, hogyT egy kisiparos ne keressen lényegesen többet egy jól kvalifikált szakmunkásnál, de adóztatásnál az illetékes hatóságoknak véleményünk szerint nagyobb különbséget kellene tenniök kisiparos és kisiparos között, javára a hi- ánycikkek pótlásával foglalkozó mesterembereknek. Ezért egyetértünk a kereskedelem illetékeseinek fentebb idézett véleményével, vagy ha úgy tetszik, javaslatával, ami szerint nagyobb ösztönzésre, következésképpen közoonti intézkedésre lenne szükség ahhoz, hogy a már-már állapottá vált hiánycikk-problémáink lekerüljenek a napirendről. Igaz ugyan, hogy az imént idézett sorok nem a kisiparosok, hanem a gs^árak, áll*mi szektorok ösztönzésére hívták fel a központi szervek figyelmét, kiegészítésképpen mégis szeretnénk hozzátenni a magunk — nemcsak az említett egy példára, hanem sok hasonló tapasztalatra alapozott — érvelését is. P. Gy. S. K.-né pécsi olvasónk vidékre szeretne menni dolgozni egészségügyi okokbóL Kérdése, hogy kisebb megszakítások, rövidebb munka- viszonyok ecetén is jogosult lesz-e a nyugdíjra, ha betölti a korhatárt? Az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltétele a korhatár i betöltésén kívül még az, hogy j a kérelmező legalább 10 évi i szolgálati idővel rendelkezzék. Az egyes munkaviszonyok közötti megszakítás a jogosultságot nem érinti, ha annak tartama az öt évet nem haladja meg. A rövidebb, hosszabb megsza- 1 kítások csak a figyelembe vehető évek számát, es a nyugdíj ■ összegét befolyásolhatják nagy- | ságuktól függően. j Tájékoztatjuk arról is. hogy ; az öregségi korhatár nőknél a2 - 1958. évi 40. sz. törvényerejű • rendelet alapjan a betöltött 55 : e’etév. A. nyugdíj összegének J megállapításánál a nyugdíjazást megelőző négy, illetve négy év es töredékidőt kell figyelembe venni. Ha nincs meg a jogszabályban megkívánt 913 napra járó tényleges munkabér, akkor i a besorolás szerinti munkabért kell a nyugdíj összegének meg■ állapításánál figyelembe venni. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az öt évvel korábban elért tényleges kereset szerinti bért vegyek figyelembe, ha a kérelmező 50 éves életkorában legalább Jü évi szolgá- i lati idővel rendelkezik. Középkori állapotok Tulajdonképpen a lapjukban nemrég megjelent Béke éttermi ételmérgezésről szóló cikk késztetett arra, hogy megírjam az említett étterem környékén tapasztalt, eléggé el nem ítélhető állapotokat. Azzal kezdeném, hogy az étteremhez tartozó betonból készült hulladéktároló a 32- es autóbusz végállomása és az azt megelőző megálló között van elhelyezve, a járdától kb. 5 méter távolságra. A járda és a hulladéktároló között egy árok húzódik, melyben hónapok óta rothad, bűzlik a belé és mellé szórt konyhai szemét és ételhulladék. Ha elbírja a nyomdaI festéket, hadd jegyezzem J meg, hogy ez a terület rég- i óta kedvelt tanyája a patkányoknak. Történt már ályan eset is, hogy a közeli kazánház mögött dolgozó fiatalemberek „társadalmi munkában” tucatnyi patkányt „likvidáltak”, majd szép sorjában elhelyezték a járdaszegélyen. Véleményem szerint, — enyhén szólva is közügyről — pontosabban közegészség- ügyről van szó, melynek megoldásához ez úton kérjük az illetékeseit mielőbbi intézkedését. Hernádi László Pécs bánya-rendező „Akire mindig rádudálnak...” A KRESZ módosításával kapcsolatos problémára szeretném felhívni a figyelmet. A pécsi Szabadság út és József Attila utca kereszteződésében lévő forgalomirányító lámpánál változatlanul „érvényben van” a sárga jelzés melletti, balra kanyarodást jelző kiegészítő tábla. A sárga fényben is világít a nyíl, a járművek a KRESZ módosulás után is kivétel nélkül sárga jelzésben fordulnak balra. Szerintem ez helytelen. A módosító 1/1971. (I. 29.) BM—KPM sz. r. 10. §-a (KRESZ 37. §) alapján kétségtelen, hogy ezután bár: mely irányban továbbindulni csak zöld fényjelzés esetén szabad, — és hogy a lámpákon csak kiegészítő (világító) lencsét szabad elhelyezni, kiegészítő táblát nem. Az együttes rendelet 31. § (6) bekezdése szerint a kiegészítő tábla hatálya 1971 február 1-ével megszűnt. A módosítás szerint sárga fényjelzésre indulni nem szabad, így véleményem szerint az adott helyen sárga jelzés mellett balra kanyarodni sem szabad, csak zöld jelzésre, két irányból. Minthogy erről a járművezetők nagy többsége nem tud, véleményem szerint erről a sajtóban igen sürgősen tájékoztatást kellene adniok, talán egy közlekedésrendészettel kapcsolatos cikk keretében, az illetékes rendőrhatóság bevonásával. Egy pécsi gépjárművezető, akire az adott kereszteződésben a mögötte álló jár-, művek vezetői sárga jelzésnél mindig rádudálnak.
