Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
1971. február ti. DUNÁN TOLI NAPLÓ 5 Ki művelt ember? Ki nevezhető művelt embernek? Különböző fórumokon gyakori probléma egy bizonyos arányeltolódás, amely lépten-nyomon érezhe- hető ma is az alapműveltség humánus területén. Ha az irodalom vagy a művé- ; szetek fő műveiben, irányzataiban járatlan valaki —, } műveletlennek tartják és okkal. Ha viszont a rakéta, a televízió, a magnetofon működési elvét vagy pl. a hűtőgépek két alaptípusa közti különbség lényegét nem ismeri valaki — elnéző mosollyal fogadjuk, és nem tartjuk műveletlennek. Pedig ez is, az is fontos; része az ai apműveltségnek. Erről a fontos kérdésről szólt előadásában dr. Zuko- vits Imre főiskolai docens. A természettudományos kulturáltság terjesztése és a termelési propaganda segítése a klubban címmel, tegnap délután, a komlói Zrínyi Művelődési Házban. Hallgatói a megye klubvezetői voltak, a Pécs-baranyai Népművelési Tanácsadó továbbképzésén. Nagy érdeklődéssel fogadott előadásában a felnőtt korban való önművelés, ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozta az előadó. Kiemelte, hogy ezt az iskolai tanulmányok halványulása, és a tudományok állandó előrehaladása sürgeti. Egyéni, egyben társadalmi érdek is ez. „A műveltség egy és oszthatatlan. Nemcsak a társadalomtudományok alapvető összefüggéseit és adatait, nemcsak a kortárs irodalom és művészetek, filmesztétika stb. alapismereteit kell elsajátítania a jelen sokoldalúan és harmonikusan képzett emberének. A lehetőségek határain belül a természettudományos eredményeik ismeretében is „illik” eljutni az általános tájékozottság szintjére.” Befejezésül a komlói Zrínyi klub a műszaki ismeretterjesztés, illetve ilyen fogalmak megismerésének játékos, érdekes formáját mutatta be Nagy Mihály klubvezető irányításával. Zsiguli-bemutató Előjegyzés május — júniusban Ara 80—86000 forint Megérkeztek a Szovjetunióból a régenvárt Zsiguli — VÁZ 2101 típusú — személy- gépkocsik próbapéldányai, amelyeket szerdán sajtótájékoztatón mutatott be a Merkur és a MOGÜRT Vállalat. Az olasz licenc alapján készült kocsi a Fiat 124-es típushoz hasonlít. Eltérés az, hogy 5 centiméterrel magasabb fekvésű az eredetinél — ez számunkra kedvező, a hazai útviszonyoknak megfelelő — s erősebb kivitelben készül. A Zsiguli négyhengeres, 1200 köbcentiméteres, 62 lóerős, négyajtós kocsi, 93 oktánszámú benzinből 10O kilométerenként 8.5 litert fogyaszt, s 22 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilométeres sebességre. Legnagyobb sebessége 140 kilométer, maximális terhelése 400 kilogramm, a szállítható személyek száma, várhatóan öt. Az első vélemények kedvezőek, a szakemberek tetszéssel fogadták a Zsigulit. A sajtótájékoztatón Csűri István, a Merkúr vezérigazgatója elmondotta, hogy a Zsuguli-programban öt magyar gyár vesz részt, 1971- ben 200 000, 1972-től pedig évi 300 000 gépkocsihoz gyárt egyebek között műszerfalakat, ablaktörlőket, gyújtáskapcsolókat, komplett zárakat, csomagtartót, fényszóróégőt stb. A kooperáció keretében a Videoton az idén 75 000, 1972-től pedig 100 000 autórádiót gyárt. A kooperációs szállítások teljesítésével 62 000 Zsiguli érkezik a Szovjetunióból, a kooperáción felül pedig az államközi szerződések további 58 000 kocsi beszerzésére adnak lehetőséget. Az idén kooperációs ellentételként csaknem 9000 Zsiguli jön, s további 4000 kocsi beszerzését tartják reálisnak. Jelenleg még nincsen magánjogi szerződése a vállalatnak a Zsigulik szállítására, a tárgyalások azonban Csináld magad! — autósokuak Mondják, némely kezdő autós a kocsiban tartja a buszbérletét is. Hátha... Sokszor látni az országúton tanácstalanul integető vezetőket, akik még egy kereket sem tudnak kicserélni. Nem beszélve arról, ha a pótkerék is defektet kap, meg kellene ragasztani, különben ott éjszakázhat az úton. De hát a saller, meg a szerelő vas! Melyik mire való, ha egyáltalán van a csomagtartó— Téli fürdés a tengerben. Az IBUSZ és a Baranya megyei tsz-szövetüégek szervezésében február végén 120 szövetkezeti dolgozó indul a jugoszláviai Isztriába, hétnapos üdülésre. A tengerpart melletti szálloda fürdőmedencéjében strandolásra is alkalmuk nyílik, ugyanis az idevezetett tengervizet 30— 35 fokra melegítették feL előrehaladottak. A Merkur az illetékes partner-vállalatokkal együttműködve gondoskodik az új kocsikhoz elegendő pót- és garanciális alkatrészekről, az AFIT-tal együttműködve létrehozza a Zsiguli szerviz- és vevőszolgálati hálózatot, ehhez szakembereket képeznek ki, megszervezik a folyamatos átvételt és a „0” revíziót, s gondoskodnak magyar nyelvű kezelési utasításokról. A magánjogi szerződések megkötésére a II. negyedévben kerülhet sor, s ezután — várhatóan májusban, júniusban — kezdik meg az előjegyzéseket, a megrendelések felvételét. Erről annakidején előre értesíti a vállalat a közönséget. A Zsigulinak jóváhagyott ára még nincs, a kocsi várhatóan 80 000— 86 000 forintba kerül. Tegnap délután a Dunántúli Napló ankétot rendezett a szerkesztőségben a Jelenkor szerkesztő bizottságának tagjai, továbbá azoknak a kritikusoknak a részvételével, akik a Dunántúli Napló hasábjain az elmúlt hetekben a Jelenkor tavalyi számait méltatták. A megbeszélésen a folyóirat és a napilap együttműködésének, közös gondjainak kérdéseit vitatták meg a részvevők. Bolgár miniszter Pécsett A hazánkban tartózkodó bolgár postaügyi küldöttség Sztojan Toncsev posta- és távközlésügyi miniszter vezetésével tegnap Pécsre látogatott. A bolgár miniszért elkísérte Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, á Posta vezérigazgatója. A vendégek meglátogatták Garamvölgyi Miklóst, a Postaigazgatóság vezetőjét, aki tájékoztatót mondott a pécsi igazgatóság munkájáról és fejlesztési terveiről, majd megtekintették a közel 200 millió forintos költséggel épülő műszaki épületet, televízió tornyot a Misinán, és Pécs nevezetességeivel ismerkedtek. I Emléktúra: február 20. Emlékezés a bányász- mártírokra Az 1937-es csendőrsortűz mártírjainak emlékére ez évben is emléktúrát rendez a Mecseki Szénbányák Vállalat KISZ Bizottsága. Erre február 20-án kerül sor. Harminc csapat 210 fővel indul a tíz kilométeres menetvonalon, amelyen a bányászfiatalok, a munkásőrök, a karhatalmisták, a tüzérek, a lövészek és ifjúgárdisták mellett egy tíz fős úttörő- csapat is részt vesz. Az emléktúra résztvevői Vasas Il-n érnek célba, ott ahol 1937-ben a bányászok tüntető menetükre gyülekeztek. Parlamenti folyosó Érdemben szóltunk... (Munkatársunk telefonjelentése) A baranyai képviselők az ülésteremben a 2-es szektorban az elnöki pulpitustól balra ülnek, közvetlenül a budapestiek mögött. Az előcsarnokban a kör- pamlag sokágú csillárja alatt Major Tamás beszélget. Kádár elvtársat villanó fények követik. Hol a széles folyosó valamelyik sarkában, hol a büfében teremtenek valószí- nűtlenül éles fényt az örök- vakuk. Képviselőtársaival beszélget. — Aztán nehogy megfeledkezz rólunk — mondja egy Somogy megyei képviselő az ország másik sarkából jött társának —, ha vége is a ciklusnak, a barátság azért megmarad ... A barátok koccintanak, a büfé forgalma magasabb a szokásosnál, mindenki siet, hogy legalább néhány1 mondat erejéig találkozhasson a más országrészből való ismerősökkel, barátokkal, egy- egy témát közösen vivő képviselőtársakkal. Gergely Lajos, Báranya megye országgyűlési képviselője: — Én már ott voltam az első, a debreceni országgyűlésen is. Felírtam magamnak, hogy kik ülnek azon a helyen, ahol akkor én képviseltem a megyét. Most két egymás után következő országgyűlési cikluson vettem részt, és tudja mire vagyok a legbüszkébb: talán arra, hogy baranyai képviselő még nem kért szót csak azért, hogy szerepelhessen. ban. Közismert a „mazsola” autós históriája, aki szét- j szedte már az egész motort, j mire rájött, hogy a benzin ! fogyott ki. Hogy ezektől a kellemet- ségektől, bosszúságoktól a kezdő autósok megszabaduljanak, a Magyar Autóklub pécsi csoportja a héten autó- barkácsolási tanfolyamot indított. Hetenként háromszor tartanak foglalkozást, ahol szakképzett szerelő ismerteti meg a 22 hallgatót az autó- \ szerelés titkaival. Az országban eddig csak Budapesten volt hasonló tanfolyam, s ha a pécsi kísérlet beválik, újabb csoportokat szerveznek. Az érdeklődés máris oly nagy, hogy február 22- én új tanfolyamot indítanak. A résztvevők megismerik az alapvető hibaelhárítási és karbantartási műveleteket, megtanulják a szerszámok használatát, az autó ápolását, tgy az izzó, vagy ékszíjcserét házilag is el tudják vé- f gezni, és az országútra is , kevesebbszer kell majd hív- • ni a „sárga angyalt”. TEL VÉGI VASÁR Február 8—20-ig 20—40 százalékos engedmény a ÖVETKEZETEK ruházati áruházaiban és szaküzleteiben: Női, férfi- és gyermekruhák, kabátok, cipők, fehérnemű, méter- és kötöttáru BOLT DUNASZEKCSÖ SZENTLÖRINC PÉCSVARAD SÁSD BEREMEND VAJSZLÖ VILLANT MAGOCS KOMLÖ, Kossuth L. n. 13. MOHÁCS, Szabadság u. 30. JV4CV VÁLASZTÉK! Jazbinsek Vilmos: — Persze, hogy az a legizgalmasabb országgyűlés, ahol az ember szót kér, hiszen itt nem kis dolgokról döntünk. Én két fontos ügyre emlékszem: a vasasi bányászok autóbuszügyére és a kómlói lakásokkal kapcsolatos felszólalásomra. Mindkét ügyben sikerült elérni azt, amit akartam. Rameisl Ferencné: — Ami számomra elsősorban emlékezetes az elmúlt ciklus alatt — természetesen a választóknak is ez volt a legfontosabb ügyük —, a vas- útkérdés, pontosabban a pécsi vasúti felüljáró és a szigetvári kórház kérdése. Németh Imre: — Legutóbb a kohó- és gépipari miniszter elvtárstól kaptam levelet. Talán még emlékeznek rá, többek között a tűzoltóság ügyében tettem javaslatokat. A miniszter elvtárs azt írta, hogy a tűzoltó eszközök korszerűsítése érdekében a KGST-országok- kal és elsősorban Lengyelországgal felveszi a kapcsolatot, mert nálunk azért kár lenne ilyen profilú üzemet indítani. Ognyenovics Milán: — A mostani ülésen szereplő téma, az új tanácstörvény jelentősége talán egy mondatban is megfogalmazható: a képviselőknek azt jelenti, hogy közbülső állomások nélkül kötetlenebb kapcsolatuk lesz a választókkal, a községi tanácsokkal, szélesedik a demokratizmus, jobban, ésszerűbben érvényre jut a választók akarata. — Tudja mi a nagyon jó, amit már korábban is észrevettünk — veti közbe Gergely Lajos —, volt olyan törvényjavaslat, ahol mi képviselők talán negyvennél is több módosítást javasoltunk. Több mint húszat elfogadtak belőle, de azért érdemes szólni. * Vadász Lászlóné öt éve vesz részt az országgyűlés ülésein. Soha nem szólt hozzá, de jószerint minden képviselővel, államférfival találkozott már. Sorban állnak előtte, ő ugyanis a Gundel Étterem alkalmazottja, az országgyűlési büfé pénztárosa. — Mindenki sorban áll? — Igen, kivétel nélkül. — A miniszterek is? — Persze, még Kádár elvtárs is. — Ű mit szokott inni? — Kisfröccsöt, vagy hosz- szúlépést. Vass Istvánné, az ország- gyűlés alelnöke kilép irodájából, az ajtó fölött lévő órára pillant és megindul az ülésterem felé. Néhány másodperc múlva megszólal a figyelmeztető csengő: vége a szünetnek! D. Kóny a József Az érettségizők zöme tovább akar tanulni Több mint ötvenezer idén érettségiző diákot kérdezlek meg az egyetemi számítóközpont szakemberei: mit szándékoznak tenni, ha befejezték középiskolai tanulmányaikat. A gimnazisták zöme tovább kíván tanulni, a szakközépiskolások és a technikumot végzők közül is csak alig több mint 50 százalék szándékozik munkába állni. Az idén a felsőoktatási intézményekbe 25 I27-en jelentkeznek, így számuk körülbelül háromszorosa a fölvehetőknek. Kevesebben kívánnak vi- i szont szakmát tanulni, mint amennyire szükség lenne. A szakmunkásképzésre jelentkező 2931 érettségizett fiatal az előirányzott keretnek nem I egészen 40 százalékát teszi ! ki, bár egyes divatosnak mondott szakmáknál túljelentkezés várható. Érettségi után 15 220-an szándékoznak munkát vállalni, mivel azonban a továbbtanulni kívánók száma összességében mintegy 15 000-rel több a rendelkezésre álló helyeknél, ténylegesen legalább 30 ezren fognak 1971 nyarán vagy őszén munkába állni a végzett középiskolások közül. Az összegezésből többé- kevésbé már előre látható: hol nem vesznek fel minden jó rendű tanulót. Irreálisan sokan jelentkeznek az idén is az orvosi és gyógyszerészi, a bölcsész- és a természet- tudományi karokra. (Csupán az oda kívánkozó jeles rendűek száma is majdhogynem eléri a keretszámot.) Néhány jellemző adat: az orvostudományi egyetemek keretszáma 628 — erre 1466-an pályáznak ősszel. A természettudományi karok 608 helyére 1252, a gyógyszerészeti fakultás 139 helyére 220, a bölcsészkarok 337-es keretére 1565-en, a közgazdasági egyetemek 548 helyére 1495-en, a műszaki egyetemek 2994 helyére 4786-an, az állatorvostudományi egyetem 55 helyére 197-en, a jogtudományi karok 236 helyére pedig 1024-en pályáznak. Ugyanakkor kívánatos lenne mind a műszaki, mind az agrár szakemberképzés vonatkozásában, hogy növekedjék a felsőfokú végzettségű technikusok, üzemmérnökök száma. Ez ugyanis hiányzó szakembertípus. Mégis a műszaki érdeklődésű tanulók többsége idegenkedik a felsőfokú technikumoktól, főiskoláktól. pedig ezekbe viszonylag könnyebben lehet bejutni. Az 1971—72-es tanévre , több mint 7000 érettségizett tanulót várnak a szakmunkásképző iskolák. Ezzel szemben felmérések szerint csak 2931-en szándékoznak szakmunkásképző intézetben továbbtanulni. Emellett még több mint 15 000 diák kíván a középiskola után munkát vállalni. Az idén is irreálisan sokan választották a divatos — műszerész, motorszerelő és vendéglátóipari — szakmákat. A lányok jelentkezési aránya ebben a vonatkozásban az összes jelentkezőkhöz viszonyítva elég kedvező, a rendelkezésre álló kerethez viszonyítva azonban kevés. A legutóbbi években országosan mintegy 4000 érettségizett tanulót vártak az egészségügyi szakiskolákba, de csak mintegy kétezren jelentkeztek. Figyelemre méltóak a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási szándékait «tükröző adatok. A korábbi évekhez képest valamivel többen kívánnak felsőoktatási intézményben tanulni: a fizikai dolgozók gimnáziumba járó gyermekei közül 47,9 százalék, a szakközépiskolákban tanulók közül 24.9 százalék, a technikumban érettségizők közül pedig 46.9 százalék — együttvéve a középiskolát végzők 39 százaléka. Ez az elmúlt évhez képest némi javulást jelent: aúcor ugyanis 36.7 százalék szándékozott felsőoktatási intézménybe jelen tkeahi.
