Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

6 DUN AN TO LI NAPLÓ 1971. február 11. A talpashaz A korszerű építészet alig ismer lehetetlent. A falak­nak nem szab határt a ma­gasság. A felhasznált anya­gok a legmerészebb álmok megvalósulását is lehetővé teszik. Ház épül a meredek domboldalra. Ahol laza a talaj, ott betonlábakra ál­lítják az épületet. Sehol nem gond már téglából, vasbeton­ból, üvegből építkezni. A felhasznált anyagot nem a természetes környezet adja. A korszerű anyagokat a köz­lekedési eszközök bárhová elviszik. Ahová új városré­szeket terveznek, oda ház­gyárak települnek. Egész szobafalnyi felületeket for­málnak ki előre a gépek. A panelelemeket daruk emelik a magasba. A falakat vas- bilinccsel, hegesztőpisztoly- lyal erősítik egymáshoz. A természet szava Az ember, aki vasból, be­tonból és üvegből sokeme­letes palotát emel a feje fö­lé, alig emlékszik hajdani földszintes otthonára. A re­pedt falakat csákánnyal dön­geti szét, hogy helyet adjon a korszerű lakóépületeknek. Hégi házából kiköltözik, hogy a fürdőszoba, a központi fű­tés, a folyóvíz előnyeit él­vezze. A hajdani népi építészetet a környezet, á hely adottsá­gai döntően befolyásolták. Hogy hol, miből és hogyan építkeztek, a természet szab­ta meg. Ahol a hegyek kí­nálták az építőanyagot, ott kőből emelték a falakat. Ahol sok volt az erdő, ott fő­ként a fát használták. Lapos, folyóparti helyeken a talaj­víz és a gyakori árvizek el­len kellett védekezni. Ahol agyagot találtak és ismerték i az égetést, ott téglából rak­tak házat. Ahol nem volt agyag, ott a pelyvával ke­vert sár, a vályog is meg­tette. A Dráva menti tájat vala­mikor nagy kiterjedésű er­dők borították. Az építke­zéshez a legolcsóbb és a leg­könnyebben megmunkálható nyersanyagot a tölgyesek és a bükkösök kínálták. A nagy őszi esőzések gyakran dön­tötték a. földeket. Tavasszal magasra feljött a talajvíz. Itt nem volt tanácsos a há­zaknak pincét és romlandó fundamentumot ásni. A fa­lak hamar átnedvesedtek volna. Ahol bőven van fa, és ahol vizes a talaj, a termé­szet szinte megszabja, hogy kialakuljon a népi építke­zés sajátos formája, a tal­pasház. A Sellye és Siklós között elterülő táj. Ormán­ság apró falvaiban az utas itt-ott még megtalálja a hajdani paraszti építkezésnek ezeket az emlékeit. Zsófi néni háza Sósvertike nemrég kapott j bekötőutat. A szilvaalakú fa- j lunak két utcája van. A falu í elején elválnak egymástól j az utak, körülfogják a liba- j legelő zöld gyepét, majd a | falu végén újból találkoznak, j Házak csak az utca egyik ol- | dalán állnak. Az egymással ] szembenéző udvarokból nem J ér át a kiáltás. Zsófi néni házába nehéz j bejutni. Hiába nyomom a j kilincset, nem mozdul az ajtó. Kedvetlenül fordulunk ki a kapun, majd váratlanul föltárul az ajtó, és moso­lyogva kilép Zsófi néni. — Nincs becsukva, csak fölfelé nyílik... Nem nyom­ni, hanem emelni kell a ki­lincset ... — mondja. , Nemcsak az ajtó nyílik szokatlanul. A házban újabb meglepetések várnak. A ház gazdája hetvennyolc éves, egyedül él. de gondosan le­simítja hajót és hátrább tol­ja fején a kendőt, amikor fényképezni akarjuk. A szo­bában vastűzhely duruzsol, de kint a konyhában még agyagból rakott. kémény nélküli, szabadtüzelésű ke­mence áll. Az asztalon a tegnapi újság hever, amit BARANYAI UTAZÁS j , * ! Van-e telke, autója? Talpgerenda és szögláb Hogyan építették az ilyen házakat? Április 30-n* men kell újítani a lakásiuényeket — 'lanácsrenilelet késsul az ui elosztást rendről Zsófi néni még szemüveg nélkül olvas, de ha beszélni kezd, a nyelvjárást gyűjtő nyelvészt is izgalomba hozó ízekkel folyik a szó. — Beleöregedtem már eb­be az életbe... 58-ban mög- hótt az uram, azóta egyedül élők... Amikor kopogtunk, éppen babot tisztított. — Milyen fajta? — Félfolylós ... Látja, hogy nem értem. — Olyan, amelyik nem folylik föl a kukoricán. Csak a derekáig. Van olyan ' is, amelyik a kukorica tüjjénél marad. Négy sort vettem be­le ... — Ma mit fog még csinál­ni? — A télen hízót vágtam... A sonka még fönn van a füstön, de elfogyott a fám. Egy kis podvás fa köllene, aki nem szagos. A vizanyár­fa tüjjéből hasogatok majd... Zsófi néni macskái — Vö­rös, Szürke meg Picur — az ágy tetején szundítanak. ■ — Alig várom már, hogy kinyíljon az idő. Rendbe köll tenni mögent a házat. Ha jön a viher, ezt a sort mindig jobban éri, az eső jobban mosi. A falakat le köll meszelni. A szobát föl köll sórozni. — Ezt hogyan csinálja? — Kimegyek a meszgödör- höz, onnan hozom a fődet. Jó sárga, szikár főd köll. Kemény, nem homokos. Mert akkor hamar feltörik. Min­den évben kétszer lesóro- zom. A fődet összevágjuk, kapával meg köll keverni. Polyvát tegyünk bele. Aztán úgy van lesározva ... — Segítség? — Az István Kati szokott eljönni. Egyedül él. A tetőt is együtt igazítottuk meg. Zsófi nézi háza megvan kétszáz esztendős. Formája ősi, háromosztatú ház. Kö­zépütt van a konyha, ebből nyílik balra a kamra, jobb­ra a lakószoba. A ház vége megrogyott. Elől már koráb­ban kicserélték a talpgeren­dákat. Tetejét zsúp födi. A be- j ázás miatt helyenkint kát- j ránypapírt terítettek rá. Hogy a szél föl ne röpítse a papírt, téglával szorították j le. A ház két ablaka az ut- I cára néz. Csapott végű tető- ; zetét megfeketítette már az i idő. lábakat állítottak. Ezek emel­ték magasba a tetőzet geren­dáit. A talpak és a gerendák közé méternyi távolságban vékonyabb, hegyezett végű cövekeket szúrtak, lyukakba. Csontvázként tartották a ta­pasztott falat. Ezt két ember rakta. Az egyik kívül, a má­sik belül dolgozott. Villával hordták föl a sarat. A tetőzet külön remeklés. A zsúpot rozsszalmából kö­tötték. — Cséphadaróval kiverték a szemet. Azzal csinálik le a tetőt — mondja Zsófi né­ni. Amikor kilépünk az ala­csony, alázatos fejhajtásra kényszerítő ajtón, még egy pillantást vetek a középkori várra emlékeztető, kihűlt kemencére és a füstös „ké- ménybót”-ra. — Kilenc éve süttem ben­ne utoljára kenyeret. Azóta nem volt benne tűz. Azóta a boltból hozik a kenyeret... Hideg szemekkel néz ránk a kemence. Példás célszerűség A magyar falu századokon át őrizte hagyományos ar­cát. A mai falu nagy változá­sokon megy keresztül. Hajdan a ház anyagát, alakját és nagyságát a föld­rajzi adottság, a természetes környezet, a célszerűség szabta meg. Így született a talpasház. Ma az építkezésnél ren­delkezésre álló anyagok és eszközök a legmerészebb ter­vek és elképzelések megva­lósulását is lehetővé teszik. Mégis csupa egyforma ház épül falun. Nemsokára le­bontják az utolsó vertikei talpáshózat is. De mielőtt az utolsó is eltűnik, meg kel­lene tanulni tőle, ami benne érték: a táj és a természet alakító erejét, az építészeti szerkezetnek alárendelt dí­szítést, a célszerűséggel har­móniában élő szépséget. Leg­alább annyit, hogy a ma épülő házak ne vizesedjenek föl. Mert ezek a talpasházak sosem ismerték a szoba fa­lára térképet rajzoló penészt. Tüskés Tibor VÁLÁS MAC/YAR MÓDRA Előkelő helyet foglalunk el világviszonylatban is a válá­sok terén — ez derül ki a legutóbbi statisztikai eredmé­nyekből, amely az egesz vi­lágon vizsgálta: 1000 lakosra hány válás jut országonként. Nálunk ez a szám meghalad­ja a kettőt, s ezzel a negye­dik helyen állunk — pilla­natnyilag. Jellemzőül: az Egyesült Államokban 2 és fél ez a mutató, az NSZK-ban éppen másíél, de az NDK- ban már tizedes számokkal mérik, s Lengyelországban is mindössze 0.77, Portugáliá­ban pedig a leghűségesebb az eskü: 0.08-as alig-alig ki­fejezhető csekély válási ará­nyukkal úgy tűnik a világon a legtürelmesebb házastársak náluk találhatók... Hazánkban az utóbbi esz­tendőkben minden negyedik házasságkötésre egy válás jutott. Az elutasított bontási kérelmek aránya igen cse­kély, mindössze 1.3 százalék. A válóperes „járvány’’ elég­gé ingadozott történelmünk folyamán. Apáink nemzedé­kében, 1930-ban például 6046, 1931-ben már csak 4911 há­zasság bomlott fel. A felsza­badulás évében, 1945-ben 2035-en váltak, egy évvel később viszont már 8471-en döbbentek rá, hogy az örök hűségeskü mit sem ér, 1951- ben léptük túl először a bűvös tízezrest: 11631 bon­tás történt, 1962-ben viszont már 18 599 — s ettől kezdve állandóan emelkedő tenden- I ciát mutat. Jelenleg már az j évi 20 ezret is túlléptük. A ! felbontott házasságoknak kö- í zel 60 százalékában egy, vagy több gyermek született, s így évente mintegy 12—13 ezer 18 éven aluli marad apa, illetve anya nélkül — szüleik elha­tározása következtében. A férfiak legtöbben 25—29 éves koruk között a nők pe­dig 20—24 < éves korukban válnak leginkább. Rövidesen elhagyja a nyom­dát az a nyomtatvány, ame­lyet a Pécs városi Tanács bocsát ki a lakásigények megújítására. Mint ismeretes, a most megjelenő új lakás­ügyi jogszabályok a lakás­elosztás terén is új elvek megvalósítását írják elő és felhatalmazzak a helyi taná­csokat arra. hogy saját ha­táskörükben állapítsák meg azokat a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeket, amelyek az igényjogosultság elbírálásánál számításba jö­hetnek. A nyomtatványok többek között ilyen termé­szetű kérdéseket is tartal­maznak. A lakásigényeket április j 30-ig kell megújítani. Ennek | szükségességéről és a vele : kapcsolatos tudnivalókról dr. j Galabár Tibor, Pécs város j Tanácsa végrehajtó bizottsá- j gának titkára adott tájékoz- | tatást: — Elsősorban az elosztási tervek realitása érdekében szükséges tudnunk, mi Pé- j esett az élő lakásigény. De | szükséges azért is, hogy se- j gítségével befolyásolni lehes- | sen a lakásépítési elképzelő- i seket is. Nyilvánvaló ugyan- | is, hogy olyan lakásokat kell.! építeni, amilyenekre igény I van. — Ez természetesen már j távolabbi célokat szolgál. Je- j lenleg sokkal fontosabb, hogy j a régi igénylések nem tar­talmazzák azokat az adatokat,, amik ma szükségesek az el­bíráláshoz. — Melyek ezek az elbí­ráláshoz szükséges adatok? — Ezek a jövedelmi, va­gyoni és szociális viszonyok­ra vonatkoznak, amelyek támpontot adnak arra, hogy ki melyik típusban legyen kielégítve, azaz állami bér­lakást juttassunk neki, vagy szövetkezeti lakást adjunk, illetve társasház építéséhez irányítsuk, ha jövedelmi vi­szonyai ezt lehetővé teszik. Ezért megkérdezünk olyas­mit is, amire eddig kevesebb gondot fordítottunk: hány ke­reső van a családban, mennyi az eltartottak száma, mennyi a keresők összes jövedelme, mennyi az egy főre jutó jö­vedelem. A vagyoni viszo­nyoknál érdeklődünk aziránt, van-e az igénylőnek házhe­lye, üdülőtelke, üdülője, me­zőgazdasági ingatlana, sze­mélygépkocsija, vagy vissza­igazolt Merkur-beíizetése. — Ezek legtöbbje olyan adat, ami esetleg igazolásra szorul. — Mi most ilyesmit nem kérünk, nem kívánjuk, hogy az emberek most igazolások után szaladgáljanak. Meg­jegyzem azonban, hogy a ki­utalás előtt azért ellenőriz­zük a közölt adatokat, s ha valaki a valóságnak meg nem felelő adatokat szolgál- I tatott — a nyilatkozat utolsó pontja egyébként utal is er­re —, automatikusan kizárja magát a folyamatban lévő tervidőszakban a lakáskiuta­lásból. Igazolni kell azon­ban az előző lakásigényt — a benyújtás idejének és ik­tatószámának közlésével. A megismételt igénynél az igénylő mentesül az állami illeték alól. — És hamis adatközlés esetén? — Minthogy az előző la­kásigény benyújtásával kap­csolatos adatokat ellenőriz­hetjük, a hamis adatot közlőt új igénylőnek tekint­jük, azaz elveszíti azokat az előnyöket, amelyek megillet­nék a besorolásnál. Hang­súlyozni kívánom ugyanis, hogy a lakásigény április 30- ig történő megújítása nem jelent új igénybejelentést, tehát a jogfolytonosság az eredeti lakásigény benyújtá­sától fennáll. — Kik töltsék ki a lakás­igénylőlapot? — Mindazok, akiknek ér­vényes lakásigényük van va­lamelyik kerületi tanácsnál. De adhatnak be igénylőlapot azok is, akiknek ilyen igé­nyük még nincs. Azaz ponto­san meghatározva: mindazok, akik nem rendelkeznek még önálló, kiutalt főbérleti la­kással. — Hol és mikor juthatnak az érdekeltek nyomtatvány­hoz? — Valamennyi trafikban, a kerületi tanácsok és a Városi Tanács portáján, va­lamint a kerületi tanácsok lakásügyi előadóinál. Tár­gyalunk a két nagy bánya- vállalattal is, hogy az üzemi munkaügyi osztályok is adjanak a dolgozóknak nyomtatványt és kíván­ságra nyújtsanak segítsé­get a kitöltésben is. A nyom­tatványok árusításának meg­kezdését egyébként idejében közöljük. — A megújított lakásigé­nyek számos új szempontból, tájékoztatják majd az illeté­keseket. Hogyan veszik eze­ket figyelembe az elbírálás­nál, elosztásnál? — Az új lakásügyi jog­szabályok számos tanácsren­delet megalkotását teszik szükségessé, ezek egyike fog­lalkozik majd az elbírálás, az elosztás új rendjével is. Er­ről azonban most még korai lenne beszélni. Tény azon­ban, hogy a differenciálás a jövőben nagyobb szerepet kap és jobban odafigyelünk az igénylők jövedelmi viszonyai­ra, vagyoni helyzetére. — A lakásigények megújí­tásánál, benyújtásánál a nyomtatvány kitöltése előtt mindenki jól fontolja meg, mik az anyagi lehetőségei, milyen terhet tud vállalni annak érdekében, hogy mi­hamarabb lakáshoz jusson, s egyáltalán legyen tisztában azzal, hogy anyagi ' helyzeté­nél fogva melyik kategóriá­ban számíthat lakásra — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Galabár Tibor, a Pécs városi Tanács vb-titkára. Hársfai István Tervrajz nem született a gazda számára. A ház mére­tét nem a mérnök szabta meg, hanem az erdőben ta­lálható fa nagysága. Nem tanult iparosok dolgoztak a házon. hanem néhány, a szerszámot ügyesen forgató parasztember segítségével és a rokonság összefogásával folyt a munka. Az erdőben kitermelt és az építkezés helyére szállított tölgyfát durván leegyelték. Két hosszabb és két rövi- debb talpgerendát faragtak. A közfalak alá is talpgeren­dát raktak. A sarkokra szög­, ” Tanárkép*« FSIskola botanikus kertje a nSvénytanl tanszék oktat« munkáját szolgálja. A majd ötezer különleges növény kö/i legkisebb kaktuszok,«, a ms Piákig sok érdekes, nálunk teljesen Ismeretlen növény h található. Egyébkén, a kert látta világokkal, dísznövényekkel a főiskola hatalmas epül-ttö nhjeit is. A képen: Keresztény József tökertész kedvenc növényeinek fej «lését vizsgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents