Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

1971. február 4. DUNANTÜL1 NAPLÓ Thaiföld messze van Pécstől.., Egyéves a KONSEMEX-kirendeltség Eredmények és gondok a társadalmi szertartások szervezésében Bontják a pécsi utcákat Gázvezetékcsere, csatornaépítés, új hevezeték Köztudott: a pécsi közmű- hálózat sok helyütt elavult, a város kinőtte a korábbi kereteket. Vonatkozik ez a legfiatalabb városrészekre, így Űjmecsekaljára is, ahol a rendkívüli ütemű fejlődés miatt a különböző vezetékek kapacitása már nem elegen­dő. Éppen ezért, hiába bosz- szankodunk, hogy ismét ás­sák a várost, feltúrják az utcákat, szükség van rá. Néhány helyen már meg­kezdődtek a munkálatok és ebben az évben több mint 60 utcát ásnak fel gázvezeték csere, szennyvíz- és csapadék elvezető csatorna, valamint hővezeték építése érdekében. Már a múlt évben megkezd­ték és az idén folytatódik a nyugati tehermentesítő szennyvízcsatorna építése, amely a 40-es autóbusz vo­nalát érinti. A Veress Endre utcát ugyanis egészen az Ybl Miklós útig teljes hosszában felvágják. A kertvárosi új la­kótelep közművesítése érde­kében fel kell bontani a Megyeri út vasút alatti sza­kaszát egészen a lőtérig. Ez a munka rövidesen megkez­dődik és áthúzódik 1972-re. Több mint két kilométer hosszú gerincvezeték köti majd össze a Tüzér utcai és Jókai utcai hőközpontokat. Ennek építése a távfűtés folyamatossága, az üzemzava­rok kiküszöbölhetősége érde­kében szükséges. A kiinduló­pont az Erreth Lajos utca, majd a vezeték — a József Attila utcát keresztezve a Bajnok utcán végig, a Köz­társaság tér egy részét, a Heim Pál utcát, Garai utcát is érintve a Tüzér utcáig halad. Szennyvízcsatorna épül a Bolygó utcában, s így lehe­tővé válik, hogy a Megyeri út környéki családi házak szennyvízelvezetését is meg­oldják. Közlekedésbiztonsági okok miatt útkorrekciót végeznek a Tolbuhin út torkolatánál. Lejjebb süllyesztik a veze­tékeket, hogy a közlekedést akadályozó bukkanó kiküszö­bölhető legyen. Most készí­tik a terveit annak a nagy­szelvényű csapadék elvezető csatornának, amely a Land­ler Jenő utcában és a Bar­tók Béla úton létesül. Ezzel elkerülhető lesz, hogy nagy esőzések esetén tóvá duz­zadjon a lezúduló víz a Kór­ház téren. Az említett munkálatok, amelyek lebonyolítását a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat végzi, 40 millió fo­rintba kerülnek. További 31 milliót fordít a Gázmű a vezetékek cseréjére, amely 46 utcában történik meg az idén. Ezek közül 32 a bel­városban van. Többek kö­zött a Munkácsy, a Zetkin Klára, a Janus Pannonius utca, a Déryné, a Kazinczy és Geisler Eta utcában vé­geznek ilyen munkát 1971- ben. Azt hittem, értekezletre jövök. Elől piros drapériás, emitt két hosszú asztal. Sza­bályos minden, a két tábor is megvan. A szabályok az­tán felborulnak, amikor a ..közönség”, a tagok sorában pillantom meg Klepah Ott­márt, a tröszt KISZ csúcs­titkárát, mellette a zobáki KISZ vezetőség néhány tag­ját — a szabályok értelmé­ben nekik a piros asztal mö­gött kellene ülniök. — ... három éve dolgozom itt, jópár KISZ gyűlésen részt vettem. Tunyaság vett körül mindig, bólogató Já­nosok ültek a székeken. Sen­ki soha nem szólt. Ebből a tespedtségből fel kell rázód- ni... Tagadás és Igenlés — ha ez nincs, akkor nincs semmi. Legyen vélemé­nyünk, azt mondjuk el, s re­Egyes hírek fantasztikus utat járnak be. Megalakulá­sukat követő hónapban Bangkokból kaptak levelet. Egy bangkoki cég a kapcso­latok felvételének lehetőségét tudakolta. A kapcsolatból nem lett semmi, a levelet központjukhoz továbbították, örültek, hogy így elment a hírük, de mi mást tehettek? Thaiföld messze van Pécstől. A KUNSUMEX Külkereske­delmi Vállalat pedig azért hozta létre pécsi kirendelt­ségét, hogy az a magyar— jugoszláv határmenti üzlete­ket bonyolítsa. A kirendelt­ség — első ilyen az ország­ban — most pontosan egy éves. Nem nagy idő, arra azonban elegendő, hogy mér­leget készítsünk. Az 1970-es mérleg így fest: magyar—jugoszláv határ­menti export-import forga­lom összesen 80 millió fo­rint. Oldalanként tehát 40— 40 millió forint értékű áru cserélődött ki. A számokhoz Kollár István, a pécsi ki- rendeltség vezetője fűzött kommentárt: — A számszerű eredmé­nyektől függetlenül, a tava­lyi esztendő a tapasztalatok gyűjtésének éve volt. Mik a tapasztalatok? Bármennyire is szükség volt a sörre és a Vegetára, egyoldalúságot je­lent. Túl kell lépnünk a sö­rön és a Vegetán, ’ már csak azért is, hogy minél széle­sebb körben versenyeztessük a hazai ipart. A piaci fel­mérések azt mutatják, hogy a magyar fogyasztóknak más igényeik is vannak, itt ter­mészetesen az iparcikkekre gondolok. Hogy 1971-ben va­lóra váltsuk elképzelésein­ket, meg kellett teremteni az ehhez szükséges kapcsolato­kat. Erre volt jó a tavalyi év. Hogy mit adtunk és kap­tunk a határmenti üzletek során, erről bőséges híradás jelent meg lapunkban. A vásárló pedig találkozhatott a jugoszláv árukkal az üz­letekben. Most tehát ne a múltat, hanem a jövőt fir­tassuk. Mire számíthat a fo­gyasztó? Lássuk az import­listát. Az év első negyedé­ben 6 ezer pár női cipő ér­kezik Jugoszláviából és tár­gyalások folynak szandálok megvételéről. Modern fazo­nú, ún. kroko, azaz a kro­kodil bőrt utánzó női cipők­ről van szó, árukról egyelőre annyit: nem olcsók, de nem is a legdrágábbak. Ugyan­csak az első negyedévben 20—40 ezer női lastex fürdő­ruha érkezik Jugoszláviából. Importálunk még többek kö­zött 50—60 ezer dollár érték­ben csillárokat, kukoricave­tőmagot, bőrszegecseket a konfekcióiparnak, elektromos biztosítékokat és természe­tesen a már hagyományos cikkeket, sört, Vegetát stb. Mit adunk cserébe? Az export-lista bővül: horganyo­zott ereszcsatorna-lemezt, zo­máncozott füstcsöveket, foj­tótekercseket, elektromos szi­vattyúkat. Tárgyalások foly­nak neonreklámok eladásá­ról és bérmunkában való fel­mélem, hogy a többiek is el­mondják ... Kaszab István hozzászólása fölrázta a kedélyeket. De itt, Zobákon nem kell különös­képpen buzdítani a fiatalo­kat. Ahonnan oly nagyszerű — és már lassan országos, mozgalommá terebélyesedő — kezdeményezés indult, mint a Fábos-brigád ver­senyfelhívása, ott vélemény is van és el is mondják. Csönd van. Elmélyült ar­cok, cigarettafüst. Azon tű­nődöm, hogy vajon a bólo- gatás időszaka kezdődik-e? De a következő félóra rá­cáfol erre a hiedelemre. Egy­másnak adják a szót. Kevés a fiatal bányász. Javítani kell a minőségen. Színes és szerelésükről. A jugoszlávok ajánlatokat kértek és érdek­lődnek a VIDEOTON autó­rádiók iránt. Az idén válto­zatlanul exportálnak követ, kavicsot, összesen 300 ezer dollár értékben, továbbá to­jást. tenyészbaromfit, 170 va- gonnyi gyümölcsbefőttet a Szigetvári Konzervgyár ké­szítményeiből stb. Még annyit: dinamikusan fejlődik a - magyar—jugo­szláv határmenti forgalom. A két ország közötti áru­csere-forgalmi egyezmény jegyzőkönyve a tavalyi 3,5 millió dolláros oldalankénti forgalommal szemben az idén 5 millió dollár oldalankénti forgalmat irányoz elő. Tudoniánvos kutatók és építészek együttműködése Korunkban a tudomány egyre inkább termelőerővé válik, az elméleti tudomány­nak tehát szolgálnia kell a gyakorlati termelést. Pécs építészei és az elméleti ku­tatók ezentúl kétoldalú kap­csolatot alakítanak ki, amely­nek az a gyakorlati haszna, hogy mielőtt az épületeket, a városképet tervezik, kikérik a geológusok, hidrológusok, földrajztudósok, demográfu­sok véleményét, hova mit célszerű, mit nem célszerű építeni. A tudományos kuta­tók pedig sok gyakorlati ta­pasztalatra tennének szert. Ezek a gondolatok szülték azt a megbeszélést, melyet tegnap tartottak a Hazafias Népfront Pécs városi Bizott­ságán. A tanácskozáson részt vett dr. Takács József, a Ha­zafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára, Balas- kó István, a Városi Tanács tervosztályának vezetője, Tóth Zoltán, városi főépítész, Gödör András, a Beruházási Vállalat igazgatója, dr. Lo­vász György, a Dunántúli Tudományos Intézet párttit­kára, valamint Lehmann An­tal, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet tudományos munkatársa. A Hazafias Népfront város- politikai munkabizottsága is a jövőben fokozottabban tá­maszkodik az elméleti tudo­mányokkal foglalkozó szak­emberekre. A Népfrontnak megvan a lehetősége, hogy a legkitűnőbb szakemberek társadalmi tevékenységére alapozzon, s ebből főként a lakosság, a pécsiek profitál­hatnak. — Űj térképet készít a Geodéziai Vállalat az orfűi üdülőterületről. A májusban elkészülő térkép alapján le­hetőség nyílik arra, hogy te­lekkönyvi rendezést hajtsa­nak végre a térségben. gazdag az idei akcióprog­ram. Lehetőséget kell adni a továbbtanulásra. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a po­litikai képzésre. Klubélet nincs. Erre mindjárt meg is szü­letik a válasz: „Sürgessétek a KISZ vezetőséget, hogy csináljanak valamit — mond­ja Roeskár Bálint, az üzem párttitkára —, megkaptátok a könyvklubot. Könyv ugyan nincs benne, de alkalmas a' legkülönbözőbb programok lebonyolítására.” Ifjúgárdát kell szervezni. Mátyás József röviden és talpraesetten szól hozzá: Zo­bákon már próbálták, nem ment. Zömmel katonaviselt fiatalok dolgoznak itt, meg A világélelmezési program vezérigazgatója Magyarországon Hazánkba érkezett F. Ak- vino, a FAO világélelmezési programjának vezérigazgató­ja. Látogatásának célja, hogy tájékozódjék a program és Magyarország eddigi együtt­működéséről. Mint ismeretes, a világélelmezési program az elmúlt évben hozzájárult a magyar halászat fejlesztésé­hez és az 1970-es árvíz alkal­mával közel 40 millió forint értékű segéllyel járult hozzá az árvízkárok enyhítéséhez. Itt-tartózkodása során meg­beszéléseket folytat Kaza- reczki Kálmán mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettessel, a FAO magyar nemzeti bizottsága elnökével, valamint a nemzeti bizottság más képviselőivel a halászati program továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Ki tudja hányadszor éne­kel Pécsett? A beatkorosz- tály elég sokat tud róla! Rá­adásul ez már körülbelül az ötödik Koncz Zsuzsa-írá- sunk. Miről lehet hát beszél­ni? — Egyébként is, azt hi­szem rossz interjúalany va­gyok — mondja, közben ki­fejti magát egy eszkimóbun­dából. Loreley-frizurája most ökölnyi kontybán szerény­kedik, arcát uralja játékos, szép szemöldöke. — Azért meséljen vala­mit! Valami Koncz Zsuzsa- új Ságot. — Jó. Hát most a jövő héten kezdjük új nagyleme­zemet, Illésékkel közösen. Körülijeiül tizenegy szám lesz rajta, a szöveg, a zene írását most fejezik be a fiúk, vagyis Illésék. Elkészült első nyugatnémet nagylemezem, tíz nóta van rajta, ebből ket­tő magyar, de azt is németül énekelem. A többiből há­rom amerikai, meg más or­szágbeli. Márciusban lesz egy új nyugatnémet kisleme­zem, az egyik oldalra való­színűleg a „Miért hagytuk, hogy így legyen” kerül majd. Tárgyalunk egy osztrák film­ről is, huszonöt percesre ter­vezik, televíziós portréfilm lenne. kell próbálni, de nincs sok remény... Néhány szó az alapszervezet gazdasági hely­zetéről. Lázár László KJSZ- titkár örömmel mondja: az már előfordult, hogy húsz fo­rint maradt a kasszában, de most ötezer... Még soha nem álltak ilyen jól anyagi­lag. Utolsó napirendi pont: a jutalmazások. Nyolcai kap­tak jutalmat az alapszerve­zettől elmúlt évi jó munká­jukért. Aztán elköszönnek egy­mástól a fiatalok — követ­kezik a holnap, amikor már |. az ez évi akcióprogramot ! valósítják meg ... i -kp­Kormányhatározat szerint: „A névadás, a házasságkö­tés és a temetés társadalmi szertartásainak szervezése és megrendezése az állami (ta­nácsi) szervek feladata.” Nemrégen életbe léptek az erre vonatkozó miniszteri rendelkezések is. Ezek meg­határozzák külön a tanácsi igazgatás és a művelődés (népművelés) feladatkörét. Változatlanul nagyon fontos azonban a társadalom, a tö­megszervezetek széleskörű támogatása is. Ennek az együttműködésnek az elmé­lyítése céljából hívták egybe tegnap délelőtt Baranya me­gyéből a járási, városi és nagyközségi tanácsok illeté­kes osztályainak csoportjai­nak vezetőit, a főhivatású népművelőket, valamint a tömegszervezetek képviselőit A Megyei Tanácson meg­tartott értekezleten dr. — Ennyi? — Igen. — És mi van Illésékkel? — Ez is hagyományos kér­dés, a közönséget, úgy tu­dom mindig érdekli, hogy hol velük működöm, hol meg nem! Pedig most is azt mon­dom, hőgy Illésékkel száz százalékig megértjük egy­mást, legtöbbet együtt dol­gozunk. De évente két-há- rom alkalommal, inkább télen, tavasz elején, külön- külön is turnézunk. Ez ta­lán olyan kikapcsolódás, né­kik is, nekem is. Az ősszel is csak azért nem jöttem ve­lük Pécsre, mert az eredeti műsoridőpont előtt Szörényi Szabolcs eltörte a lábát, az utána kitűzött új időpont pedig ütközött külföldi le­mezfelvételemmel. Egyébként én kínosan vigyázok arra, hogy a kihirdetett műsorok ne változzanak, ne marad­janak el, de hát a lábtörés­ről senki sem tehet. Aztán van néhány olyan elképzelé­sem, amit inkább más ze­nekarral tudok megvalósíta­ni. Például az előadás egész atmoszférája más az Illésék- kel és más ha én ötven per­cen keresztül magam alakí­tom ki a közönség hangula­tát Ma este is énekelek majd három dalt a Herr cí­mű musicalből, Illésék pedig kizárólag magyar számokat játszanak. Meg a nem egé­szen fiatal hallgatóság azt sem érti, hogy én, a lágy, hosszú hajú, klasszikusan nőies megjelenésű énekesnő, hogyan tudok kijönni a mé­giscsak modern hosszúhajú fiúkkal. Pedig szerintem na­gyon szép a hosszú fiúhaj. Ezek persze csak részletkér­dések, én végülis többnyire Illésékhez tartozom. — Elült már a vihar a show-műsora körül. — Kicsit még tart, de a véleményemet nem vonom vissza. Tulajdonképpen az a baja, hogy Magyarországon a show egyet jelent a Tom Jones-féle show-stílussal. Ezért az enyémet nem show- műsornak kellett volna hir­detni, és semmi baj nem lett volna. Hát akkor üdvözlöm a pécsi olvasókat! Földcssy Dénes Schafhauser István igazga­tási osztályvezető vázolta á polgári szertartásokkal és a családi ünnepségek társa­dalmi szervezésével kapcso­latos legfontosabb kérdése­ket, gondokat és tennivaló­kat Baranya megyében. El­mondotta: az ilyen ünnepsé­gek száma emelkedett. Kü­lönösen a házassági és á névadó ünnepségé. Ám pol­gári temetések számának emelkedése még lassú. Ki­vétel Komló város, ahol á temetések egy harmada már polgári, társadalmi jellegű. (Szigetváron viszont a tíz százalékot sem éri el.) Sok­helyütt szegényesek a felté­telek, a községek jelentős részében nincs ravatalozó. Kevés a megfelelő szónok, a színvonalas búcsúztató. A rendeletek megszabják a szakigazgatási szervek fel­adatait. Az ismert gondokon elsősorban a személyi és tárgyi feltételek biztosításá­val illetve a társadalmi szer­vek. bizottságok tevékeny közreműködésével lehJt segí­teni. A tárgyi feltételek meg­teremtésében követendő pél­da a szentlőrincieké, tran­zisztoros magnót használnak a temetések lebonyolításá­hoz. Helyes lenne hasonló célból kamarakórusokat is szervezni a járási székhelye­ken. — A társadalmi szertartá­sok fejlesztésében különösen nagy szerepe lesz a jövőben az állami é: társadalmi szer­vek jobb együttműködésének — hangsúlyozta egyebek közt előadásában a Megyei Tanács osztályvezetője. Lukács Ferencné, a Pécs- Earanyai Népművelési Ta­nácsadó szakreferense a nép­művelők és a társadalmi szervek munkásságát és teendőit körvo .alazta. A ta­nácsadó kezdettől részt vett a szervezett formájú társa­dalmi szertartások módszer­tani irányításában. Tapasz­talatcseréket, megyei szónok­képzést szervezett, segítette az ünnepséghez méltó külső­ségek formálását. A gyakor­lat szerint azonban ma is jobbára csak a helyi iskolák műsorai színezi!'' e szertar­tásokat. Kérdés: éz az _ fel­adatuk-e? A tartalmasabb zsaládi jellegű események szervezése nyilvánvalóan közügy. Ehhez a szükséges együttműkö Jé. azonban még nem érvényesül a kívánt mértékoen. Ebben különösen a KISZ tevékenyebb részvé­telére számítanak — joggal. A feladatok közt a közmű­velődési intézményhálózat önálló szolgáltatásainak és módszertani segítségének ma­gasabb színvonalát hangsú­lyozta az előadó. Mint a rendelet is leszö­gezi, vannak díjtalan alap­szolgáltatások (a társadalmi szertartás helyisége ünnepi beszéd, bejegyzés, gépzene stb.) Térítések ellenében ezek ünnepélyesebbek lehet­nek. Ilyen célt szolgálnak majd felállítandó szerve­zési irodák is. Másfelől — kormányhatározat szerint — a temetKezési vállalatok szolgáltatásait fokozatosan kiterjesztik a megyék vidéki településeire is. Ez mint a pécsi vállalat képviselőjé­nek, Völker Lászlónak fel­szólalásából hallottuk — nem kevés gondot jelent Bara­nyában ; részben a vállalat helyzetéből, részben feltéte­leiből adódóan. A megoldás­hoz a vállalat problémáit és lehetőségeit a városi és a megyei tanácsnak közösen kellene megvizsgálnia — ja­vasolta. Az elhangzott hozzászólá­sok azt igazolták, hogy ahol tudatosan törekedtek a társadalmi szertartások szo­cialista formáira és méltó feltételeire (pl. Komló, Hi­das. Szent! őri ne), ott ará­nyokban és színvonalban egyaránt előremutatóak az eredmények. Fiatalok között, Zobákon... Miklósvári Zoltán Vendégünk volt: Koncz Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents