Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
*r.v 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 42. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. február 19., péntek Nem magánügy, törvény! Mire fordítja kulturális alapját a termelőszövetkezet? Arra, amire a tagság jónak látja, „a közgyűlés majd eldönti” —, hangzik legtöbb esetben a válasz. A helyes válasz, mert a tsz-de- rrtokrácia ebben is feltételezi a tagság véleményét, állás- fog'alását. Más kérdés, mit és hogyan terjesztünk elé. A magasabb műveltség, a termelési kultúra szempontjait tartjuk előbbre valónak, — illetve hogyan értelmezzük, hol keressük a magasabb tudás, az új ismeretek forrásait —; vagy esetleg a szakmunkásképzés, az ismeretterjesztés, a tapasztalatcsere, az ösztöndíj stb. helyett is jószerével hévízi, badacsonyi és más történelmi tájak megismerését javasoljuk-e a közgyűlésen. Szó ne érje házunk elejét, nem a valóban tanulmányi, országjáró kirándulásokat bántjuk. Sót, aki rászolgált, menjen kikapcsolódni, akár egyenest a Kisfaludy-házba. De nem mindegy: miből; azaz, honnan a rávaló. Az 1967. évi 111. számú ún. tsz-törvény tételes rendelkezései szabályozzák az oktatási-kulturális alap létrehozását is. Ez a tsz-törvény külön választja és külön-külön szabályozza a szociális és a kulturális alapot —, mértékük kialakítását természetesen rábízva a termelőszövetkezetekre. (Szemben a korábbi közös alap meghatározott 2 százalékos mértékével.) így, különösen a jómódú tsz- ek ben ez a művelődésre való összeg jóval nagyobb, esetleg többszöröse annak, amit előbb a szociális-kulturális alap 2 százaléka együtt jelentett. Ezt igazolja egy Baranya megyei fölmérés is. 1969-ben a megye tsz-el mintegy 5 millió forintos kulturális alappal rendelkeztek. (Ez az összeg évente növekvő tendenciát mutat.) A szövetkezetek többségében gondot fordítottak a szakmai képzésre, a tagság politikai és kulturális nevelésére; a tsz-törvény szellemében megalakították az oktatási- kulturális bizottságokat. Anyagiakkal segítettek illetve közös fenntartásba vettek művelődési intézményeket; közművelődési célfeladatokat támogattak stb. Hogy azóta is így van-e, (vagy esetleg javult is ez a támogatás illetve kapcsolat), erről ma még nincs áttekintő képünk. Azt azonban már 1969-ben is jelezték, hogy a termelési kultúra kívánatos szintre emelését, a szakmunkásképzést a tsz-ek mintegy 45 százalékában elhanyagolták. Erről jelzéseket azóta is sok- ielől kaptunk. Arról is, hogy a népműveléssel való együttműködésben, a művelődési intézmények támogatásában és . egyáltalán: a kulturális alap célszerű felhasználásában is ennek nagyobb tudatosságában, politikai felelősségérzetében bizony még van mit tenni a Baranya megyei tsz-ekben is. Üjabb konkrét helyi fölmérések hiányában hadd idézzünk néhány példát más megyékből. Ha mégis egyikmásik esetleg ismerős, ez lehet merő véletlen is. Egy járás átlagosan 3000 kh közös földterülettel rendelkező szövetkezetei mindössze 20—30 000 forintos oktatási-kulturális alapot képezték 1970-re, Ez szembetűnően kevés; ellenkezik a tsz- törvény szellemével. A. községben alig költöttek rendeltetésnek megfelelő célokra. 8000 forintot például üdültetésre fordítottak. (Tévesen, rosszul, mert ezt a szociális alapból kellett volna megtervezni !) K. községben a 30 000 forintos kulturális alapot egy összegben zuhanyozó építésére fordították. (Ez is a szociális alaphoz tartozik!) M- ben 1969-ben a kulturális alap egyharmadát (11000 forintot), tavaly több, mint felét, (15 000 forintot) tervezték egy-két személy külföldi tanulmányútjára. Ugyanakkor egyik felhasználási tervben sem szerepelt a tagok, családtagok, alkalmazottak általános és szakmai képzése, továbbképzése. (Költenek ugyan ilyen célra is, de ezeket a termelési költségből fedezik. így kevesebb az adminisztráció és kevesebb a „magyarázkodás”...) Mi következik ebből? Egykét tsz-vezető külhoni, teszem azt, svédországi tanulmányútja a kulturális alap terhére, bizony aligha segíti elő ott és abban az évben a dolgozók rendszeres szakmai és általános képzését, vagy tisztes összeggel a művelődési ház fenntartását, működését. A példákat lehetne még sorolni, elemezni. Mindenhol arra juthatnánk, hogy a kulturális . alap felhasználását is meg kell tervezni. „Pontosan, szépen.. — ahogyan a közösség művelődésének valóságos érdekei megkövetelik. Van ezenkívül egy másik probléma is. A tsz-törvény. világosan megszabja: el kell választani, külön kell képezni és felhasználni a szociális és külön az oktatási-kulturális alapot. Baranyában ezt a két alapot ma is együtt képezik és kezelik. S ha történetesen szociális segélyekre a vártnál több az igény, — a pluszkiadás az alap oktatásikulturális részét terheli. Nem helyes így! Megfontoltabban és tudatosabban kellene az összegeket külön-külön meghatározni; számítva az előre nem láthatóra is. Hiszen mind a szociális, mind a kulturális alap mértéke belügy. A vezetőség és a tagság joga ezt meghatározni. Elválasztásuk azonban, — az oktatási-kulturális alap létrehozása (külön, a szociálistól függetlenül) már nem magánügy, hanem törvény. Ahogy nem lehet magánügy — a törvény szelleméből következően — a kulturális alap rendeltetésszerű felhasználása sem. Ennek a fő célja pedig a tagok, családtagok, tsz-dolgozók általános és szakmai képzésének, továbbképzésének, politikai és kulturális nevelésének megszervezése, feltételeinek biztosítása. Rövidesen befejeződnek a zárszámadások. Néhány hét múlva megtartják tsz-eink a tervjóváhagyó közgyűléseket. Itt,szó esik majd az oktatás. a művelődés feladatairól is. Tsz-vezetőinken elsősorban a felismerés, a javaslat, az előterjesztés felelőssége. Annak tudatában, hogy a tsz nemcsak szocialista nagyüzem, hanem szocialista társadalmi szervezet is, amely mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődésre csak az emberek magasabb kulturáltságával. képes. És ez — pénzbe kerül. .. Wallinger Endre A Hazafias fléptai kezdeményezi a választások kiírását Aczél György látogatása Pécsett Á Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Csütörtökön a Parlament vadásztermében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen rész vett es az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Benke Valéria, az Országos Taft Hazafias Népfront Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. A tanácskozáson felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Bevezetőben emlékeztetett Bencsik István az 1970-es esztendő kiemelkedő eseményei közül a felszabadulás 25. évfordulójának méltó megünneplésére. Kitért a beszámoló arra is, hogy a gazdaságirányítási reform első három évében kedvező új folyamatok indultak meg gazdasági életünkben és bizonyos, hogy ezek a folyamatok tovább erősödnek. Ezt igazolja az a tény, hogy sikeresen teljesítettük a harmadik ötéves tervünket, és ezzel jó lehetőséget teremtettünk a negyedik ötéves terv feladatainak megvalósításához. A továbbiakban a főtitkár mérleget vont a népfront- mozgalom tavalyi eredményeiről. Elmondta, hogy a belpolitikában a mozgalom figyelme mindenekelőtt a gazdaságirányítási reform felé fordult. Igyekeztek minél szélesebb rétegek körében megértetni a reform leglényegesebb elemeit. A Hazafias Népfront továbbra is feladatának tartja, hogy az intenzív, eredményes, jó munkával kapcsolatos társadalmi igénynek megfelelően alakítsa a közgondolkodást. A Hazafias Népfront országos titkársága az elmúlt évben rendszeresen ülésezett: állásfoglalásaival, ajánlásaival segítette a községi, városi, járási és megyei népfrontbizottságokat. A társadalmi élet egészét felölelő témák közül kiemelkedő volt az MSZMP Kfeponti Bizottságának a nők helyzetével- valamint az ifjúsággal foglalkozó határozata, illetve azok a tennivalók, amelyek ezekből a határozatokból a népfrontra hárulnak. A mozgalom keretében létrejött az országos nöbizottság és mindenütt megalakultak a helyi nőbizottságok, amelyek megfelelő program alapján megkezdték tevékenységüket. A szervezeti változásokon túl arról van szó, hogy a nép- írontbízottságok figyelmét arra irányítsuk: társadalmunkban a nők helyzetének szocialista módon való megváltoztatása hosszú, sok küzdelmes munkával járó feladat. Ugyanez vonatkozik azokra az ifjúsági kérdésekre. amelyeknek a megoldása társadalmi feladat, s ebben a népfrontmozgalomnak is vannak kötelezettségei. Sürgető teendő például, hogy minél több fiatal bekapcsolódjék a népírontmunkába, mert ilyen módon is hozzá lehet segíteni az ifjúságot a közéleti tevékenységhez. A beszámoló második részében Bencsik István belpolitikai életünk közelgő nagy eseményéről, a választásokról szólt: — Március 19-én lejár a négy évvel ezelőtt megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok mandánacs tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Bencsik István terjesztett elő referátumot a Hazafias Népfront munkájáról^ . feladatairól, az országgyűlési képviselői és tanácsi választásokról, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívásáról. túrna. Alkotmányunk értei- i mében a Népköztársaság El- j nöki Tanácsa kitűzi az új ] választások napját és az or- ! szag lakossága ismét megvá- i lasztja országgyűlési képvi- j selőit és a helyi tanácsok tagjait. A választási eljárások rendjét hazánkban az 1966. évi III. törvény szabályozza. Az idei választásoknak több új vonást ad az a törvény, hogy az országgyűlés tavaly ősszel néhány vonatkozásban módosította ezt a törvényt. A módosítások azt a célt szolgálják, hogy tovább növekedjenek a választópolgárok jogai és erősödjék állami, társadalmi életünk szocialista demokratizmusa. — A jelölés jogát — a törvény értelmében — a választók jelölőgyűlései gyakorolják, e gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik — a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével — a lakóterületeken, továbbá az üzemekben. vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél. Jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzemek (termelőszövetkezetek és más szervek) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választó- polgár. Egy-egy jelölőgyűlésen a választópolgárok mind az országgyűlési képviselők, mind a tanácstagok esetében több jelöltet is állíthatnak. Jelöltnek tekintendő minden választójoggal rendelkező állampolgár, akinek jelölését a jelölőgyűléseken megjelent választópolgárok egyharmada Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap látogatást tett Pécsett. A Megyei Tanács nagytermében rendezett kultúrpolitikai aktivaillésen — amelyen részt vett Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára — Aczél György a kultúr-, az oktatás- és tudománypolitika időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót Pécs és Baranya párt-, állami, kulturális és tudományos életének képviselői számára. Magyarországra látogat a csehszlovák kormányfő A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének meghívására dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke február 22-én néhány napos hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik. (Folytatás a 2. oldalon.) Megny ílt a bukaresti kül ügy miniszteri értekezlet Csütörtökön délelőtt Bukarestben megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása. A tanácskozáson részt vesz: Ivan Basev Bulgária, Jan Marko Csehszlovákia, Stefan Jedryehowski Lengyelország, Péter János Magyarország, Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság, Cor- neliu Manescu, Románia és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A tanácskozás napirendjén az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésének problémái szerepelnek. A Pécsi Húsipari Vállalat, központi telepének északi részén, új szociális létesítményt építtet dolgozói részére. Az épületben ebédlő, ISO személyes konyha, öltözők, liirdök lesznek. Ugyanitt elhelyeznek majd néhány irodahelyiséget is. A tizennégy millió forintos épület * tervek szerint 19 71 végére készül el, s Erb Janos felvétele
