Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

4 DtiN^NTÜLI N4PI.0 1971. február 14. Pécs szanálási gondjai Ezerháromszáz lakást szanálnak öt év alatt — Minden 5. új lakást „elvisz“ a bontós Bevezetőnek lássunk egy arányt: 6600:1300. Ebből az első szám a IV. ötéves terv állami és magánerővel épülő pécsi lakásprogramját jelen­ti, a második pedig az 1971— 1975 között lebontandó laká­sok számát. Az Országos Tervhivatal ugyanis „csak” ennyi bontást engedélyezett Pécs számára. Az igény per­sze jóval több — de csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Még így is minden 5. új lakást „elvisz” a IV. ötéves terv­ben a szanálás ... Pécs bontási programjáról dr. Németh Lajos a Városi Tanács elnökhelyettese tájé­koztatott bennünket. Ennek alapján íródott meg alábbi cikkünk. Fagy mi bontunk, vagy az idő Hogy miért kell szanálni, az már közhely. Nem lehet körülépíteni egy várost új városrészekkel, miközben „bent” minden marad a régi­ben. Ha mi nem bontunk, bont az idő, s hogy milyen módon, azt a Bajcsy-Zsi- linszky utca illetve Bem utca néhány repedezett falú, ge­rendákkal kitámasztott háza szemléletesen mutatja. Ezért világtendencia minden régi városban: csak az ódon, hangulatos történelmi város­magot hagyják meg illetve restaurálják drága pénzen, a többit pedig kíméletlenül le­bontják. Ez a törekvés ér­vényesül Pécsett is, ahol — a távlatokat tekintve — csak a Kórház tértől az Ágoston térig terjedő óváros őrzi meg nagyjából a mai képét, a többi fokozatosan eltűnik. A program végrehajtása persze több évtizedet vesz igénybe. A város vezetői — mint mindig — most is kénytelenek szembenézni a könyörtelen realitásokkal. Kezdetben arról volt szó, hogy 320 lakást kell lebon­tani ebben az évben. Erre feltétlenül szükség lett volna. Igen ám, csakhogy összesen 860 állami-szövetkezeti lakást építenek ebben az évben Pécsett, s — ha a 320-as számnál maradnak — ennek több mint 40 százalékát „el­vitték” volna a bontások. Ez lehetetlen. Ezért a 320-as mennyiséget hosszas és gyöt- relmes töprengés után „le­faragták” 260-ra. Ez a szám kerül majd néhány hét múl­va a Városi Tanács vb. elé. Akárcsak a többi évben, most is azért kell a legtöb­bet bontani, hogy helyet csi­nálhassunk az új városré­szeknek, vagy pedig előké­szítsük az új lakótömbök építését. Pontosan 103 lakást bontanak le például a Szi­geti városrészben, további 6-ot a Bartók Béla és Dam­janich utcában, mert a sokat emlegetett Mecsek-Nyugatból (ahol 600 lakást akarnak építeni kezdetben) csak ak­kor lesz valami, ha hozzá­fognak az alapközmű háló­zat kiépítéséhez. A Kodály Zoltán úti lakótömb csak akkor kaphat távfűtési ve­zetéket, s az Északi-kőrút is csak akkor épülhet tovább, ha lebontanak 24 régi lakást az Alkotmány, Petőfi és Xavér utcában. Ha áruház kell — bonts! További szanálási igények­kel lépnek fel a különböző országos vállalatok és egyes minisztériumok is. Az álta­lános séma a következő: Tegyük fel, X országos vállalat egy áruházat, vagy emeletes garázst akar vala­melyik vidéki városban épí­teni. A kérdéses vállalat vé­gigjárja a szóba jöhető vidé­ki városokat, „puhatolódzó” ( tárgyalásokat folytat a helyi | tanácsokkal, majd „szelek- | tálni” kezd az ajánlatok között. Megnézi, melyik vá- j ros vállal magára a legtöb- j bet a szanálási, közművest'- j tési esetleg még más költsé­gekből, s ahol a legtöbbet ígérnek — ott épít. Az ilyesmi persze versen­gésre, egymás túllicitálására készteti a városokat. Szeren­csére azonban, nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, mert verseny van a „másik” oldalon is. A Belkereskedel­mi Minisztérium például egy új Centrum Aruházat akar Pécsett építeni. Ajánlatot is kapott már Pécsről, de — amint az élet mutatja — a Centrum Áruházak országos központjának nem nagyon sietős az ügy. Pécsnek vi­szont annál inkább, hiszen alig tudunk már a jelenlegi Centrum Áruházban vásá­rolni. Ezért fogadta örömmel a város vezetősége, hogy a MÉSZÖV is ajánlatot tett egy áruház felépítésére. Hat­ezer négyzetméteres alapte­rületről van szó. Még nem fejeződtek be a tárgyalások, még bem tudhatjuk, ki épít előbb. Annyit azonban már most is elárulhatunk: ne­künk fogyasztóknak tökélete­sen mindegy, hogy milyen név díszük az áruház hom­lokzatán — Centrum, vagy MÉSZÖV —, a lényeg az, hogy emberibb körülmények között tudjunk vásárolni... Summa summarum: tíz la­kást szanál a tanács az áru­ház tejében, valószínű a Hal tér környékén. További 17 lakást bont ugyancsák ebben az évben, hogy élőké­szítse a városközpont eme­letes garázsának építését. Üjabb 6 lakást kell szanálni a városközpontban azért, hogy a Közgazdasági Techni­kum kollégiumát elköltöz­tessék. Szocialista szerződés Zaia megyével Javul a növényvédőszer-ellátás Kivon fák a forgalomból a lindános szereket és a Wofatoxot „csak” 260 lakás szanálását tartalmazza, márpedig — mint említettük — 1975-ig ötször ennyit, tehát 13Ö0 la­kást kell lebontani Pécsett. Dr. Németh Lajos válaszát a következőkben lehet össze­foglalni : 1. A Szigeti városrészben, i a Szigeti, Honvéd utca. If­júság útja és Rókus utca ál­tal határolt területen; 2. A városközpontban, te­hát a Bajcsy-Zsilinszky, Szá­lai András utca, Szabadság út és Rákóczi út által közre­fogott területen; 3. A Budai városrészben, néhányszáz lakás erejéig; 4. Az ún. M6-os út nyom­vonalán, tehát a Szálai And­rás utca meghosszabbításá­ban, a Külvárosi pályaudvar irányában és egyéb közleke­dési fővonalakon; 5. A közcélokat szolgáló intézmények — Ifjúsági Ház, Megyei Művelődési Kombi­nát stb. — helyén. Ez lenne hát a terv, ame­lyet ugyancsak a Városi Ta­nács vb-nek kell jóváhagy­nia. Kétségkívül: nem lesz annyi bontás, mint amennyit szeretnénk, hiszen hol marad a Tettye, hol maradnak a kolóniák, hogy a többiről ne is tegyünk említést. Mégis, bizakodva nézhetünk a jövő­be, mert ha nem is ab­ban áz ütemben, mint sze­retnénk —, de egyre inkább eltűnnek a múlt rendszerből örökölt nyomorúságos város­részek. Magyar László Űj igénylő: a közlekedés A gépkocsiforgalom roha­mos növekedése következté­ben egy új igénylő jelent­kezett az idén: a közlekedés. Több mint 70 lakást bonta­nak le miatta- Á Siklósi úti felüljáró például csak ak­kor készülhet el a tervbe vett határidőre, tehát 1973 decemberére, ha még ebben az évben szanálnak 51 la­kást. Üjabb 12 lakást boritanák le a Budai vámnál, hogy a 6-os utat szélesíthessék. A sokat emlegetett kelet-me­cseki út (mely a Fürit Sán­dor utcát és Engel? utat köti majd össze) 6 lakás bontá­sát igényű a Pólyá utcában. A vasúttól délré, avval töb- bé-kevésbé páthuzartiosan haladó déli ipari út építése 2 lakás szanálását követeli a Tüskés dűlőben, s további bontásokat is igényel még a közlekedés. Tizenkilenc léte­sítményt kell lebontani idei­ben a Siklósi úti felüljáró meg más utak miatt ebben az évben, köztük 3 gafázst, 5 műhelyt, egy üzletet, 3 raktárt, egy irodát. Nerh „krajcáros” bontásokról van szó, hisáen a felüljáró nyom­vonalába esik a Köztisztasági Vállalat központja, a Bara­nya megyei Építőipari V. telephelye a Rákóczi út és a Rózsa Ferenc utca sarkán. Bármilyen nehéz tudomá­sul venni, az idén még hints lehetőség arCa, hogy lebont­sák a Rákóczi út Bájcsy- Zsilinszky utca és Szabadság út közé eső szakaszának déü részét, holott 7 méterre szű­kül ott az út, s közlekedési csőd fenyeget Pécsett. Nem bonthatnak a József Attila utca „torkánál”, a Szigeti vámnál, közelebbről az ába- ligeti út elején, holott mind­két helyen — tehát a József Attila utcánál és aZ ábáligéti útnál is — áz út nyofhvottg- lába „nyúlik” néhány hát. E sorok talán sejtetni enge­dik, hogy miért olyan gyöt- felmesek a szánálási gondok Pécsett, s miért lés? nehéz dolga a Városi Tanáéi vb- nek, hiszen néhány hét múl­va dönténié kell arról: el­fogad ja-é az itt vázolt sza­nálási tervet? Megkérdeztük á Városi Ta­nács elnökhelyettesét: hői bontanak a IV. őtévés terv­ben? Az idéi tetv ugyánis A Pécsi Egyetem Állam és Jogtudományi Kara a Tolna és Somogy megyei tanácsok­kal már korábban létrejött együttműködéshez hasonlóan, az elmúlt héten a Zala me­gyei Tanáccsal is szocialista szerződést kötött az állam- építés, a tanácsi munka elméleti és gyakorlati prob­lémáinak összekapcsolására, továbbá a fiatal jogász nem­zedék képzésének elmélyíté­sére. I A szerződés alapján a jogi­I kar elvégzi a Zala megyei végrehajtó bizottság részéről a tanács tevékenységét segí­tő vizsgálatokat és kutatáso­kat. A jogikar elősegíti a Za­la megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács jogászszak­ember utánpótlását, továbbá részt vesz a tanácsi dolgo­zók szakmai továbbképzésé­ben. A Zala megyei Tanács végrehajtó bizottsága a maga részéről messzemenő . támo­gatást nyújt a jogikarnak a Zala megyében sorra kerülő államigazgatási, szociológiai, gazdasági és egyéb felméré­sekhez. , Baranyai zárszámadás Dombóváron Szombaton Dombóvárori a filmszínházban tartotta meg 187Ó. évi zárszámadá­si közgyűlését a kapos- szekcsői Kossuth Termelő- szövetkezet. A közgyűlésen a Megyei Párt-végrehajtó- bizottság képviseletében részt vett Zámbó István, a Bikali ÁG igazga­tója. A három falu — Ka- posszekcső, Csikóstöfrtős és Jágónak — szövetkezeti tagjait magába tömörítő hatezer holdas szövetke­zet ezúttal is eredményes évet zárt. Á tsz tagjai elé­gedettén hallgatták Máté Antal, termelőszövetkezeti elnök beszámolóját. Á te­henészetéről és a korszerű marha hizlalási módsze­rek kikísérletezésében el­ért eredményeiről híres termelőszövetkezet a múlt év során több bemutató­val, a gazdálkodás új mód­szereinek eredményes al­kalmazásával hívta fel magára a figyelmet. Az ál­lattenyésztést sújtó fertő­ző betegség ellenére ki tudták gazdálkodni a ki­eséseket, s biztosították a tagságnak a tervezett ré­szesedést. Figyelemre méltó nagy szám: tavaly 1 milliárd 200 millió forint értékű növényvédőszert hoztak forgalomba az AGRO- KER vállalatok. Az idei igé­nyek még ennél is nagyob­bak, s ebből kell kiindulnia a kereskedelemnek, amikor a zökkenő nélküli ellátásra akar felkészülni. A kereske­delem beszerzési gondjaival kezdte pénteki tájékoztatóját dr. Konkoly István, az AGRO- TRÖSZT vezérigazgató-he­lyettese, aki a pécsi növény- védelmi napok vendégeként tartott előadást az ez évi el­látásról. Sajnos, fejlett hazai vegy­iparunk szerepe nem hogy nőne, de csökken a növény- védószer ellátásban. Míg 1968-ban a kereskedelem a szerek 57 százalékát szerezte be hazai gyáraktól, addig 1971-ben a hazai igénynek már csak 39 százalékát elé­gíti ki vegyiparunk. Ezzel Megvannak az eredményes munka feltételei Társadalmi munkaakció Komló szépítéséért Könyvklub A bejáróknak — Szakszervezeti tanácsválasztás Zobák-bányán Közel ezernyolcszáz szerve­zett dolgozó képviseletében száztíz küldött gyűlt össze tegnap délelőtt Zdbák-aknán, hogy megválasszá az üzem szakszervezeti tanácsát, illet­ve a vállalati küldöttértekez­let delegátusait. A két év munkáját összegező küldött- értekezleten megjelent Sziü József, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának titkára, Va- kán Ferenc, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete El­nökségének munkavédelmi felügyelője és df, Kovács La­jos, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának társadalombiztosítási felelőse. Zobák-bánya, mély 1964. január 1-gyel lépett a terme­lő üzemék sorába, a soroza­tos katasztrófák ellénére év­től évre növelte a felszínré küldött szén mehnyiségét. 1968-bah 520 ezer, 1969-ben 580 ezer, tavaly pedig már 638 ezer tonna szenét termel­tek. Az SEB jelentése még énnél a ténynél iá örveride- tesebbnek tartja, hogy az évek folyamán kialakult és megszilárdult az üzemi törzs­gárda. A szakszervezeti mun­ka két főterülete — mint is­meretes — a termelés-segités és az érdekvédelem. Ez utób­bi vonatkozásában a bérek emelését tartotta az’ elmúlt időszakban az SZB egyik leg­fontosabb feladatának. Az utánpótlás biztosítása egyre nagyobb gondot okoz, s en­nek mindenekelőtt bérpoliti­kai okai vannak. Zobák-bá­nyán 1968-ban 28 930 forint GÉPMESTERTANULÓNAK 8 óltalános iskolát végzett fiúkat felveszünk PÉCSt SZIKKÁ NVOMDA Jeléntlteié j : MüM. 500. Ipari Tanulóintézét. Pécs, Rét utca 41. Részletéi felvilágosítás: Pécs, Munkácsy Mihály u, 10-12. Munkaügyi Osztály volt az egy munkásra eső éves átlagkereset — tavaly pedig már 37 760. A bérek folyamatos növelése a jövőt illetően is elsőrendű feladat — állapították meg a tanács­kozás résztvevői — ugyanak­kor azt is leszögezték, hogy nagyobb gondot kell fordíta­ni a teljesítmények alakulá­sára, illetve a rendelkezésre álló gépek és eszközök jobb kihasználására. A szakszervezeti bizottság jelentése feletti vitában fel­szólaló bányászok egyönte­tűen leszögezték: Zobákön ma az eredményes munka min­den feltétele adott. Idei prog­ramjukat eddig maradéktala­nul teljesítették — változat­lanul sok azonban a túlóra. A felszólalók több égető problémára is felhívták az SZB, illetve a vállalatvezetés figyelmét. Sok év óta megol­datlan a „fekete” és „fehér” öltözők elkülönítése, ami nemcsak egészségügyi szem­pontból káros, de méltatlan is Közép-Európa egyik leg­korszerűbb üzeméhez. Szó esett áz üzemi buszpályaud­varon kialakításra kerülő könyvklubról is. Az újszerű kezdeményezést mindenek­előtt a bejáró dolgozók üd­vözölték. A szállítási körlet SZB-titkára . bejelentette: védnökségét vállalnak Komló város közelmúltban felállí­tott felszabadítási emlékművé felett. A körlet szocialista brigádjai elvégezik a parko­sítást, s egyben hasonló ak­ciókra hívják fel a város va­lamennyi szocialista brigád­ját. A vitában Szili József, az SZMT titkára is felszólalt. Hangsúlyozta: a megye veze­tése. az SZMT fontos felada­tának tekinti a bányászat fej­lesztését, a bányaipari dol­gozók életkörülményeinek fo­lyamatos javítását. A szénre, s azott bélül a feketeszénre népgazdaságunknak hosszú távon is szüksége van. A vitát kővetően sor került a szákszervezeti tisztségvise­lők megválasztására. Negyvenegy tagú szakszer­vezeti tanácsot, tizenegy tagú Szakszervezeti bizottságot és háromtagú számvizsgáló bi­zottságot Választottak. Zóbák- bányát a vállalati küldöttéí- tékezletert 23 küldött képvi­seli. A Választást követően a szakszervéZeti tanács meg­tartotta első ülését, s meg­választotta ai üzémi SZB elnökét, illetve titkárát. Elnök SChreiber József, tit­kár Kerényi Jótsef lett. arányban a tőkés import a két év előtti 31 százalékról 48 százalékra fut fel, ami 21 millió dollár kiadást jelent. Már eddig 170 millió deviza forint biztosítva van a nyu­gati behozatalra ez 40 mil­lióval több a tavalyi kiadás­nál. Ha nem történik gyors változás, rövidesen évi 30— 40 millió dollárt kell növény­védőszer vásárlásra fordítani. Ezért a közelmúltban össze­hívták a vegyigyárak veze­tőit — a téma Iránt a mű­trágyagyárak és egyes gyógy­szergyárak is érdeklődtek —, hogy döntést hozzanak a ha­zai növényvédőszer gyártás fejlesztésére. Az import költ­ségek csökkentésére az AGRO- TRÖSZT beindít egy nagy növényvédőszer formulázó üzemet. Nyugatról csak a ha­tóanyagot kell megvenni, amit itthon dolgoznak fel készáruvá, ez 30 százalékos devizamegtakarítást jelent­het. A csomagolást is korsze­rűsítik: még ez évben bein­dítanak Kecskeméten egy nö­vényvédőszer csomagoló üze­met. Az idei ellátást tovább bo­nyolítja az úgynevezett szer­rotáció. vagyis az, hogy né­hány nagyhatású szert le kell cserélni. Ilyenek mindenek­előtt a lindános szerek. Ta­valy még ezer tonna tiszta Lindán hatóanyag került a mezőgazdaságba, de mivel a szert fokozatosan ki kell von­ni a forgalomból,, az Idén már csak 600—700 tonnát hoznak forgalomba főként ta­laj íertőtlenítési célokra. E szer pótlásáról is gondoskod­ni kell. A porozószerek: visz- szaszorítása is napirendre ke­rült a permetezőszerek javá­ra. Ki kell vonni a forgalom­ból a higanyos csávázószere­ket is, helyette szerves csá­vázószert gyárt majd a hazai ipar. A kisüzemekre vonat­kozóan is sok tiltó rendelet jelent meg. így letiltották a Wofatox kisüzemi használa­tát. Leállították a Buvinol kis-kiszerelését is, mivel a háztájiban tilos a használata. Növeli az igényt, hogy 1971- től engedélyezték hazánkban a cukorrépa és egy sor zöld­ségféle vegyszeres gyomirtá­sát. Változott a vevők ízlése is. Az egykor oly népszerű gombaölő szer, a Zineb for­galma tavaly nagy mérték­ben visszaesett, helyette réz és szerves anyag kombiná­ciójú gombaölőket, a Cupro- sant, a Miltoxot, á Ditánt és a Rézszulfátot keresik, ame­lyek bár drágább, de tartó- sabb hatású szerek. Az ellátás — jelentette ki nyomatékkai dr. Konkoly István — bőségesebb lesz a tavalyinál. Gabonaféléknél a hazai gyártmányú Dikonirt- ből korlátlan a készlet. Diko- texből a tavalyi 371 tonnával szemben 450 tonna kerül el­adásra. Kukorica gyomirtó­szerek is bőségesen vannak. Buvinolból a tavalyi 150 ton­nával szemben 650 tonnát szerez be a kereskedelem, Regionból 25 tonnáról 350 tonnára növelik a készletet. Burgonya gyomirtószerből is nŐ a forgalom, Arretitből 100 tonna — 24-gyel több, mint tavaly. — Burgonya G-ből 39 tonna kerül eladásra. Nagy mennyiségű cukorrépa gyom- irtószert hoz forgalomba az idén az AGROTRÖSZT. Pi- raminból a tavalyinál 100 tonnával, Natá-ból közel 260 tonrtával szereznek be többet, s kapható lesz a tavaly csak kísérleti célra forgalmazóit Betonal, amiből 190 tonnát vásárol meg a váltalát. Várhatóan két szernél léhát ellátási probléma és étek a Cupfosan ée a Ditan, mind­kettő Import szer, s mindket­tő iránt óriási a hazái igény, helyettük aZónbaá égy sör más hásörtló hatású síért tud ájánlátti ? Vállalat: Zinebét, Ántrcóllt, feéláttt és termé­szetesen rézgálicot

Next

/
Thumbnails
Contents