Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

1971. Január 8. DUNÄNTÜLI NAPLÓ Ötvenegy helyen épít utat a Pécsi Közúti Koítö Vállalat A felemelkedés éve ügy tűnik, hogy az 1970- es esztendő egyben egy rossz­emlékű korszak végét is je­lenti a Pécsi Közúti Építő Vállalatnál, amelyet szinte az utolsó pillanatban, a csőd szélén sikerült megmenteni a teljes összeomlástól. Ma már túl van a krízisen, a félévi riasztó helyzet után stabilizálódlak a viszonyok és a jelek arra mutatnak, hogy az évet szerény, de biz­tos nyereséggel lehet zárni. Eddig azonban hosszú volt az út. ötmilliós veszteség Az 1969-es év már olyan volt, hogy látni lehetett: gyors beavatkozás nélkül nem lehet megállítani a kö­zelgő katasztrófát. Akkor elegendőnek látszott egy „egyszerű” igazgatócsere is. 1969 novemberében került a pécsi KÉV élére Hosszú Jó­zsef, aki ezzel az egyéves múltjával a vezetőgárda leg­öregebbjének számít. Az őr­ségváltás bizakodó hangulat­ban zajlott le. A felvett jegyzőkönyv mintegy 200 ezer forintnyi éves nyeresé­get helyezett kilátásba. Ez nem sok, mégis több a sem­minél és azt jelentette, hogy nincs még veszve minden. A tényleges állapotokra csak néhány hónap múlva derült fény, amikor elké­szült az 1969. évi mérleg. Az eredmény mindenkit meg­döbbentett: az esztendő 5,1 millió forintos veszteséggel zárult. Az információs rend­szer teljes megbízhatatlan­sága okozhatta, hogy egy, vállalatnál — ahol a veze­tés már évek óta nem tudott úrrá lenni a nehézségeken és a hibák egymásra halmozó­dása a bizonytalanságot fo­kozta — ilyen, mindenkit megtévesztő helyzet állhatott elő. És sajnálatos módon meg csak azt sem lehetett elmondani, hogy a veszteség regisztrálásával pontot tettek a dolgok végére és az 1970-es esztendői'Liszta lappal indít­hatják. Teljesen megbízhatatlan volt az a kép is, amit a be­fejezetlen munkák állomány- leltára mutatott. A 19,8 mil­liós összértékben jóval ke­vesebb munka volt, mint amit a leltár bizonyítani kí­vánt. A Bogádmindszenti Állami Gazdaság kelemen- ligeti bekötőútja például 75 (százalékos készültségi fokkal szerepelt a leltárban, holott meg az 50 százalékot sem érte el. És nem ez volt az egyetlen ilyen munka, ami oz új esztendőben tovább nö­velte a veszteséget! A kései kitavaszodás, az árvíz miatt kiesett szállítási kapacitás és az anyagellátás megnövekedett nehézségei fokozták a problémákat. A félév végén a KÉV mérlege ismét veszteséges volt: 2.9 millióval voltak magasabbak a költségek az árbevételnél. És ebben a kritikus hely­zetben a vállalatnak csak igazgatója volt. főmérnöke és főkönyvelője azonban nem. Szétforgácsolt erőkkel Az akkori helyzetet a mai tapasztalatok alapján így ér­tékeli Hosszú József igaz­gató: — Az idei 95 milliós ter­melési tervet 117 munka­helyről kellett teljesíteni. A vállalat erőit teljesen szét­forgácsolták. Olyan szemlé­let alakult ki korábban, hogy ,,a kis munka fizet, a nagy munka ráfizet”. Az igazság az, hogy a vállalat hitele annyira megromlott, hogy minden munkát el kel­lett már vállalni. De ez nem is lett. volna még baj. In­kább az, hogy egy időben rengeteg élő munka volt. Az első félévben például 44 he­lyen dolgoztunk. Ebből a gyakorlatból következett, hogy egy-egy munka átfu­tási ideje is rendkívül hosz- szú volt. Előfordult, hogy egy-egy bekötőút másfel évig készült. így képtelenség volt dolgozni, . főleg eredménye­sen dolgozni. Es egyúttal i magyarázat | arra is, hogyan tudott kike- | veredni a KÉV szorult hely- I zetéből, ami természetesen nem ment saját erőből. Az Útépítő Tröszt Újvári István vezérigazgató-helyettes veze­tésével nyolctagú munkabri­gádot küldött í pécsi válla­lat megsegítésére. Egy ne­gyedév alatt sikerült új mun­kastílust kialakítani, rendez­ni a személyügyi problémá­kat, azaz betölteni a megüre­sedett posztokat és megerő­síteni beosztásukban azokat, akik megfelelőnek bizonyul­tak. ­A harmadik negyedév eredményesen zárult. Hosszú idő után pozitív képet mu­tatott a mérleg. A negyedév 4,9 millió forintos eredmény­javulást hozott, ami három- negyedéves szinten már 2 millió forint nyereséget je­lentett! Hogyan? A korábbi gyakorlattól merőben eltérő módon szer­veztél?: meg a munkát és en­nek ei'edményeként az év utolsó hónapjában már csak 10—12 élő munka volt, s ezek közül is mindössze 5— 6-on dolgoztak. Világos, hogy ilyen kevés munkahelyen sokkal intenzívebb munkát végezhették a KÉV munká­sai, mint a korábbi 44-en. Nem véletlen tehát, hogs’ az ózdfalusi bekötőút másfél hónap alatt készült el, holott egy hasonló nagyságrendű út — Szőkéd. Sósvertike és Ve- lény példája is bizonyítja — egy—másfél évig „készülge- tett” azelőtt. Az eredményességben je­lentős szerepük volt a fizi­kai dolgozóknak, akik meg­értették, hogy az ó maximális erőkifejtésüktől függ. kilá- bol-e a vállalat a bajból. A fordulatot hozó negyedévben két órával volt hosszabb a napi .munkaidő, minden má­sodik szabad szombaton dol­goztak és október 17-ig ösz- szesen 44 ezer túlórát telje­sítettek. Nem. csekély dolog ez, de végül is meglesz a haszna. A jelenlegi ismere­tek szerint 4 millió körüli nyereséggel zárja a KÉV az évet, s ebből már valami kis nyereségre is lehet szá­mítani. A részesedés egy ré­szét ugyanis már béremelés formájában megkapták a dolgozók. A tervezett 2 szá­zalék helyett 5 százalékos volt a bérszínvonal növe­lése. Az út most mór felfelé vezet Megváltozott a légkör a vállalatnál, a rendcsinálással alapot teremtettek a további eredményes munkához. Az 1971-es esztendő talán már a zavartalan felemelkedés éve lesz. 120 millió forintos termelési tervet 51 munka­helyről akarnak teljesíteni és erre 7,8 millió forint nye­reséget terveznek. Ez is mu­tatja, hogy tovább hat a munkavégzés koncentrációjá­nak gondolata. Hurráhangulatra természe­tesen nincs ok. Az új eszten­dő sem lesz problémamentes, de ezek már más, „jobb” problémák, mint az egy év előttiek. Először is növelni kell az eszközök forgási {se­bességét, hogy a jelenlegi 20 milliós hitelállományt mi­nél lejjebb tudjál? szorítani. Változatlanul fennáll a lét­számhiány, aminek megoldá­sára kevés a lehetőség. A gépállomány használhatósági foka mintegy 50 százalékos. A korszerűtlen gépeket ki kellene cserélni, célszerűb­bekkel kellene pótolni azo­kat. Új gépek munkabaallí- tásával korszerűsíteni kelle­ne a technológiát. Az 1971- ben képződő 1.5 millió fo­rint fejlesztési alap azonban erre nem elegendő, hiszen csupán az aszfaltkeverő ka­pacitás megkétszerezéséhez szükséges C—25 típusú ke­verőgép egymaga 3 millió forintba kerül és a KEV-nél műszaki újdonságot jelentő tarajstabilizáló gépsor is egy­millió forintba kerülne. Pe­dig mindkettő nélkülözhetet­len és kívülük egyéb új be­rendezésekre is szükség len­ne. Állami támogatás nélkül azonban ez. nem oldható meg. * 1971-ben mar — a még meglévő nehézségek ellenére •-""'•felfelé vezet a Közúti Építő Vállalat útja. Hársfai István 4oj Érdemes — LESZÄLLNI! Nem, nem lehet úgy élni, hogy mindenki szeresse az embert. Az álma, persze, ez mindenkinek, no meg az, hogy csináljon valami méltót, valami nagy dolgot. S ez a kettő ritkán megy együtt A főbányamesteri irodában ülünk, ott ahol munkakörben a legkevesebb időt tölti Rud- nay László. Ez az iroda akár a „mester” rangjának, fel­adatának szimbóluma is le­hetne: jobbról a főmérnök, illetve az üzemvezető, balról meg az aknászok ajtaja nyí­lik. A főbányamester kapocs, vagy ha úgy tetszik ütköző­pont, ő az, aki senkihez se lettel elnéző, akitől mindenki azt várja: mintaszerű legyen, amit csinál. Minden reggel hajnalban érkezik. Az első fezó a disz­pécseré, aztán a kiszálló ak­nászok következnek. Világos képet kell kapnia mindarról, ami az éjszakai műszak alatt történt, mert az újabb utasí­tásoknak is világosaknak, s félreérthetetleneknek kell lenniük. Raport az üzemve­zetőnél; raport az aknászok­nak. Az üzemvezetést a rész­letek csak ritkán érdeklik, neki azonban ismernie kell a részleteket is. Munkanaplójában félsza­vak, térképvázlatok, energi­kus felkiáltójelek. Ügy be­szél. úgy ír, ahogy él: örökös feszültség alatt. Rekedtes hangja is ilyen: lefogott, bár­mely pillanatban robbanásra kész. Beszélni az emberekkel? — elmosolyodik: nincs ennél nehezebb. A tétel világos és egyszerű: mindenkivel más­képp, mindenkivel úgy, ahogy érti, ahogy igényli, a meg­valósítás azonban . .. Törté­netek, anekdoták százai ke­ringenek — s a főszereplő mindegyikben Rudnay. Egy­szer a felolvasó-csarnok kö­zepén százak előtt földhöz vágta a kobakját, egyszer meg ... ... nem, ez nem anekdota. Ez azon a nyáron történt, 1967. júliusában. Az. aknában százméteres vízoszlop állt; a nyolcadik, kilencedik szint meg mint két hatalmas, föld­alatti folyó. Ekkor már a ne­gyedik napja nem aludt. Ru­hája vizes és sáros volt, arca borostás, szeme fakó. Ezekben a napokban Is­merkedtünk meg; ez az arca él bennem kitörölhetetlenül. Az üzemvezető betegállo­mányban, a főmérnök sza­badságon. Olyan volt, ' mint aki minden sejtjében érzi: minden eddigi tettének, erő­feszítésének ez a mostani próba a csúcsa: minden em­lék, amit magával hozott, minden álom, amit dédelge­tett, minden dac, ami össze­gyűlt benne erre az ese­ményre készítette fel. Min­denütt ott volt, s mindenütt az első volt. A vízbetörést követő negyedik vagy ötödik napon megérkeztek a honvéd folyami flottilla búvárai, vég­A Nemzeti Bank elnökének nyilatkozata Dr. László Andor állam­titkár. a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma délelőtt tá­jékoztatta az újságírókat az új hitelpolitikai irányelvek­ről. Kiemelte, hogy beruházási I hiteleket a hatékony, a jövc- ! delmező beruházásokra nyújt | az állam. A beruházást akkor tekintik jövedelmezőnek, ha l minden száz forint beruhá- I zás az iparban és az építő ) iparban 15, az élelmiszeripar- ! bau és a kereskedelemben 10. | az epiföanyagiparhan, a me- j zőgazdaságban, a szállító- és hírközlő ágazatokban 7 forint ; jövedelmet hoz évente. A kö- i ; zéplcjáratú hitelek után ál- j tálában évi 9, a hosszú le­járatú hitelek után pedig 8 ■ százalék Kamatot kell fizetni. '■ a népgazdaság számára leg­fontosabb beruházásokhoz i azonban kedvezményes hite- I leket is folyósítanak. * I Arcok — közelről re sor kerülhetett, a leszál­lásra. A kastetőn állva, lég­zőkészülékkel, a semmibe ka­paszkodva. Körülalltuk az aknatorkot, fülünk a rádió- telefonokon. de erre semmi szükség nem volt. mert rádió nélkül is világosan hallottuk minden szavát. . . Emlékszik, persze. hogy emlékszik. S .jó is, hogy szó­ba került ez az epizód. Az emberek összenéztek fent. s azt mondták: megszólalt az oroszlán, de talán egy se volt, aki később utána nézett vol­na: miért is kiabált? Nagy- szerű fiúk voltak a búvárok, I de túlságosan fiatalok... Az egyik különösen könnyelmű — s magyarázkodásra nem v.olt idő ... A leglényegesebb kérdés­nél vagyunk, s ez a forma és tartalom ellentmondása. Jó­ságosnak látszani könnyű, de jó embernek lenni... Hogy mit mondanak róla munka közben vagy egy-egy vita után az emberek — ez soha­sem érdekelte, de hogy ho­gyan emlékeznek, rá évek után — ez mindig is a leg­fontosabb dolgok egyike volt számára. Cigarettára gyújt, most lát­ni csak: felette se múltak el nyomtalanul az évek. A gyu­fa lángja alig észrevehető reszketőssel keresi a cigaret­tát. Gyakran ébred fáradtan, s még többször érzi napköz­ben: mintha ritka lenne a levegő... Dorogon kezdte a bányá­szatot: a hatodik gimnázium után. Semmit se tudott a bá­nyáról. csak azt látta: aki nem fél a munkától, viheti valamire. Három év után Pécs következett, pontosab­ban: Pécsbánya — a bánya­iskola. Valósággal elérzéke- nyülj nagyszerű iskola, nagy­szerű évek ... Az alapköve­telmény három évi csillési munka, a felvételi vizsga egyben vájárvizsga. Négy éven keresztül a legjobb szak­emberek _ tanították. Minden vakáció új szénmedence: ok­tatási alapelv volt a lehető összes variációk gyakorlati megismertetése. Neveket so­rol — Garamvölgyi János, Szokolai Ferenc, Nádasi Ágos­ton —, akik Pécsbánván vé­geztek, s akik ma mind köz- tiszteletben álló vezetőembe­rek. Az iskolai emlékektől köny- ! nyű eljutni a fiatalokig. Ar­ca nagyon komoly lesz, s | hangja nagyon határozott. A ; mai bányász egészen más, j mint akárcsak a húsz év ; előtti is, Kulturáltabb, igé­nyesebb, s ezzel együtt ké­nyelmesebb is. Ezt egyetlen vezetőnek sem szabad ki­hagynia a számításból, mint- ahogy arra is többet kellene | gondolni, mennyire megvál­tozott a többi iparág, a kör­nyezet is. A bányászat nagy betegsége, hogy egy kicsit későn kapcsol .. . Huszonöt éve dolgozik Szé- ehenyi-aknám. Hatezer ajánlati levél a levélszekrényekben Az 1966. évi postatörvény őt), paragrafusának (3.) pont­ja így szól: „A könyvelt kül­deményt elsősorban a címzett személy kezéhez kell kézbesi- ; teni. Az ajánlott, küldeményt j a posta levélszekrény útján j is kézbesítheti” Az utóbbi mondat adott j telietöséget lazítani a sok év- : tizedes megszorításokon — az ; ügyfél érdekében. Az aján­lott küldeményt a levélhordó a kézbesítőkönyv aláírása eil er ■ neben adja át a címzettnek. I Ez a szolgáltatás azért, ami- j ért a feladó az általa fontos- j nak vélt küldeményt a szó- I kásosná! magasabb díjtétellel — ajánlási díjjal — bocsátja j útjára. A kézbesítési gyakorlatot ! mindenki ismeri, azt is, ami akkor történik, ha a címzett nincs otthon: értesítést kap, i aminek ellenében veheti át j Az emlékekről beszélge­tünk. A legkegyetlenebb az 1947-es ötös baleset, 'ötven­hat órán át folyt a mentés — hiába. A legszebb? Az is ez­zel az eseménnyel, pontosab­ban a bányamentőkkel kap­csolatos. Pécsbányán nem volt elég erő — Vasasról és Szabolcsról kértek hát segít­séget. Volt, aki megégett, volt aki rosszul lett, sőt egy men­tő meg is halt, olyan azon­ban, aki azt mondta volna' én nem — egy se volt, pedig azt se tudták, kik vannak odalent... Arcán meglágyulnak á vo­nások — ez most egy másik ember. Éppen olyan sebezhe­tő, érzékeny és gyenge, mint mások. Ezt az arcát csak ke­vesen ismerik —- az anekdo­ták, történetek többnyire a másikat őrzik. Rudnay a kő­kemény, a fáradhatatlan, aki semmit se néz el... A bányában, amerre el­megy még most is, még az új emberekben is, megfeszül valami. Legtöbbször szólnia se kell, elég, ha odanéz, ahol felfedezett valami hibát, va­lami hanyagságot. — Moso­lyog: valóban, sokszor így van. A titka? Nincs titka, ha csak a következetesség nem az. Az emberek túlnyomó többsége jószándékú, lelkiis­meretes, csak világos és ér­telmes feladatokat akar. És persze azt, hogy észrevegyék, ha valamit jól csinált, ami természetesen ennek a fordí­tottját is jelenti, azt, hogy a hibák mellett sem szabad szótlanul elmenni. Megcsörren a telefon — s a főbányamester, akit alig három év választ el a nyug­díjtól, szinte ugrik. Valaki a külfejtés ügyében telefonál, nem nagy dolog az egész, az „öreg” azonban mindent tud­ni akar. Kérdez, vitatkozik, utasít, s miközben valameny- nyiünket, akik a szobájában ülünk, betölt a mozdulatai­ból, szavaiból áradó elektro­mosság, akaratlanul fogalma­zódik meg a kérdés: vajon lesz-e majd aki pótolni is tudja, s nemcsak a helyére áll.,.? Békés Sándor az. illetékes postahivatalban a levelet. Bonyodalmas után­járás. amitől. sokszor meg le­het szabadítani az ügyfelet. Julius i-cu vezettek be kí­sérleti jelleggel az ajánlott küldemények Uezoesi lésének új rendjét valamenyi posta­igazgatóság területén néhány városban A pécsi igazgató­ságnál Komlóra es Pécsett Ü jmecsekaljára esett a vá­lasztás. A kísérleti .idő de­cember 31-én járt le, a ta­pasztalatokat most összegezik. — A fél év alatt Komlón 2663, Űjmecsekalján 3295 kö­zönséges ajánlott levelet kéz- besí teltünk levélszekrényék­ben olyan esetekben, amikor nem tartózkodott otthon jogo­sult átvevő, tájékoztatott FejJai József, az igazgatóság posta- forgalmi osztályának vezető­je. — A címzettek részéről egyetlen esetben sem merült fel panasz, vagy kártérítési igény. — Ez tehát a kísérlet érté­kelését is jelenti? — Igen. Kedvező tapasz­talatokat szereztünk és ahogy a Postavezérigazgatóságon hallottam — hasonlóan véle­kednek más igazgatóságoknál is. A magunk részéről ‘java­soljuk bevezetését. — Mi várható, ennek alap­ján? — Az. hogy országosan el­rendelik a közönséges aján­lott küldemények levélszek­rény útján való kézbesítését. — Ismét a közönséges aján­lott küldemények. Mit értünk ez alatt? — Azokat. amelyeknél nincs további különleges ki­kötés, tértivevényes, utánvé­tes, vagy expressz. Ezeket mindenképpen a címzett ke­zéhez kell kézbesíteni. A kö­zönséges ajánlottnál van csak lehetőség arra, hogy a cím­zett, vagy meghatalmazottja távollétében a levélszekrény­ben Rézbesítsük a levelet. Ilyenkor a kézbesí főkönyv­ben a levélhordó aláírása igazolja a kézbesítés megtöi#- téntét. Szúrópróbaszerűen el­lenőrizzük — a címzetteknél is —, hogy válóban meg­történt-e a kézbesítés. — És az ajánlási díj? Ügy tűnik, hogy ilyen kézbesítés­nél — hiszen a közönséges­sel megegyezik — ez nem indokolt. — A küldeményért ml vál­tozatlanul felelősséget válla­lunk. ezért indokolt az aján­lási díj. Csupán a kézbesí­tés módja változik és ez ia a címzett érdekében, külön­ben minden marad a régi­ben. A feladó és a címzett reklamációját kivizsgáljuk, ha szükséges a kártérítési el­járást is lefolytatjuk. Kö­zönséges küldeménynél ilyen nincs. — Jelenleg mi a kézbesí­tés módja? — Január t e óta Komlón is, Űjmecsekalján is a ha­gyományos módon folyik va­lamennyi ajánlott levél kéz­besítése, tehát a címzettnek — sajnos — el kell mennie a levélért, ha a kézbesítés távolléte miatt meghiúsul. H. L öl helyeit hektár Európában már csak ha­zánkban van érvényben a nem tizes számrendszeren alapuló, elavult öl-rendszerű terűletnyilvántartás. Nemzet­közi viszonylatban a hivata­los területmérték: a hektár. Hazánkban — mint ismeretes — 1972-ig fokozatosan erre térnek át. Az 1969-ben kez­dődött átállás menetéről a MÉM illetékesei a következő tájékoztatást adták: A földterületi adatok mé­terrendszerre való átszámítá­sát — ami több mint 30 millió számtani művelettel jár — részben elektronikus számítógépekre bízták. A munka azonban még így is több évet vesz igénybe. Az új adatokat a járási földhivatalok a föld fekvése szerint illetékes tanácsnál közszemlére teszik ki. A me­zőgazdasági üzemeknek a mé- terrendszerú területi adatokat tartalmazó új birtokív-má- solatot küldenek. Mm líbáfl'/asnesígr

Next

/
Thumbnails
Contents