Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

1971. Január 9. DUN AN TÜLI NAPLÓ Min dolgozik most? DR. KOMLÓSI SÁNDOR Égy pécsi általános iskola felső tagozatában megkér­deztek a tanulókat: beszél­nek-e otthon szüleik a mun­kájukról. A válaszokból ki­derült, hogy a megkérdezet­tek szülei közül az apák 59 százaléka, az anyáknak 61,6 százaléka ritkán, 41 illetve ,18,5 százalékuk pedig egyál­talán nem ejt szót gyermeke előtt a munkájáról. A vizs­gálat mellett még számos jele van annak, hogy nem használjuk fel a lehetősége­ket a családon belül a gye­rekek munkára való nevelé­sére. Dr. Komlósi Sándor, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense most fejezte be könyvét erről a témáról, —^ Van egy furcsa hely­zet — kezdi, amikor a mun ­káról érdeklődöm. — Amíg egész társadalmunk tulaj­donképpen „munkás” társa­dalom. a családban a gyere­kek gyakran nem kapnak elegendő munkát. Vannak szülök, akik meg alt árják kímélni gyermekeiket, mond­ván, hogy ők eleget dolgoz­tak fiatal korukban. Mások azt mondják: „Tanulj fiam, az a te munkád!” A háztar­tásban dolgozó édesanyák vagy nagymamák feladatá­nak tekintik az otthoni munkát Természetesen, az iskolában sokszor túlterhelik a gyerekeket, tehát nem mértéktelen munkára gondo­lok. amikor az otthoni fog­lalkoztatásról beszélek, ha­nem kellően megszervezett, megfelelő mértékű munkára. A külföldi vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy az otthon is foglalkoztatott gyerekek a tanulásban is jobbak, az építőtáborokban pedig álló­képesebbek, ügyesebben fog­nak a munkához. De az egész gyermeld személyiség fejlődésére hatással van az otthoni munkába való bevo­násuk. A Tankönyvkiadónál meg­jelenő könyv tulajdonképpen dr. KomJ ősi Sándor 1967- ben készült kandidátusi disz- szertációjának egyik részle­te. Azonban nem kell elret­tenniük az érdeklődőknek:- nemcsak a pedagógusoknak, szakembereknek készült a 12 ív terjedelmű könyv, ha­nem a szülők is haszonnal forgathatják, megértése nem jelent különös nehézséget. —ó—6 A téves előkészítő munka után megalakult a mo­hácsi nagy népi táncegyüt­tes. Mohácson eddig két tánc­csoport működött, az egyi­ket a Bartók Béla Művelő­dési Központ és a KISZÖV tartotta fenn. a délszláv tánc­csoportot pedig az Űj Baráz­da Termelőszövetkezet irá­nyította. Az MSZMP Mohács vátosi Bizottsága, a Városi Tanács és az Űj Barázda Tsz kezdeményezésére a két népi tánccsoport egyesült. Az új népi táncegyüttes azzal a céllal jött létre, hogy a nagymultú mohácsi népi tánccsoportok szerepe és te­vékenysége magasabb színvo­nalra emelkedjék, a táncok­ban nagyobb hangsúlyt kap­jon Mohács város sok színű, népi, nemzetiségű kulturális hagyománya, a magyar, dél­szláv, német és más nép­táncokat megőrző, tovább­fejlesztő színpadi bemutatá­sukkal közkinccsé tegyék. Az új együttes hivatalos neve- Mohács Városi Népi-Nemzeti- ségi Táncegyüttes, Egyelőre csak a „B64 tagozaton Keíorintanév a szakmunkásképzésben Levelek a pedagógusuknak Hlskcö libori Kortans irodalom a közepiskoláüau A szakmunkásképzés re­formjára vonatkozó 1969. évi törvény néhány intézkedését már az elmúlt tanév máso­dik felében bevezették a szakmunkásképző intézetek­ben. A reform egyik legfon­tosabb célkitűzése az elmé­letigényesebb oktatás meg­valósítása. Űj és nagyobb lépést jelent a reform útján az idei, 1970/71-es tanév, amikor a szakmunkásképző iskolák ún. „B” tagozatán mindenütt új óra- és tanter­vek alapján kezdték meg az oktató-nevelő munkát. A „B” tagozat korábban is az el­méletigényesebb szakmákra képzett: esztergályos, gépla­katos, autószerelő stb. A „B” tagozat befejezett szak­mai képzést, a közismereti tárgyakból pedig befejezetlen képzést nyújt. Ha tehát a végzett fiatal gimnáziumban vagy szakközépiskolában kí­ván továbbtanulni, akkor a 3. osztályba nyerhet felvé­telt. tematikából, fizikából a szak- j munkástanulók felkészültté- 1 ge rosszabb volt, mint más ; iskolák tanulóié. A reform kidolgozói, számolva a taná­rokra háruló nagyobb fel- j adatokkal, 1970 januárja óta [ a közismereti tárgyak szak- ! felügyeletét a szakmunkás- I képző intézetékben a müve- | lődésügyi osztályok szakfel- ] ügyelőire bízta. A megnőve- | kedett. óraszám a szaktaná­rok komolyabb felkészülését kívánja meg az órákra. . Az 1 oktatási csoportok munka­társai mindent megtesznek, hogy a kívánt és igényelt j szakmai-pedagógiai segítse- : get, tanácsokat megadják. Ki meny szakmunkásnak ? szakmás) reform utasításai most készülnek a Művelő­désügyi Minisztériumban. Az „A” tagozat képzési színvo­nala alatta van a „B" tago­zaténak. s a reform után sem változik ez a helyzet. Mivel azonban itt is növekvő követelményekről van szó, s ha arra gondolunk, hogy az ..A" tagozaton gyakorta az ' általános iskolás anyag is- ;• métlését kell először elvé- ! gezni. jóelőre fel kell készül- j nj a reformintézkedések be- j vezetésére. Az „A” tagozat ! után jelenleg csak különbö- i zeti vizsgával lehet gimná­ziumba vagy szakközépisko- j lába jutni. Marafkó I,ász,ló í immár második könyve je­lenik meg Tüskés Tibornak a Tankönyvkiadó „A tanítás problémái' c ’ sorozatában Az új kötet: Kurtárs irodalom u középiskolában: Ä sorozal célja az, hogy a gyakorló pedagógusok mun­kájút könnyítse meg mód­szertani útmutatással, ötle­tekkel, tanácsokkal. Ahogy e könyv . szerzője pedagógus, kritikus és író is egy személy­ben. a kötet is többet nyújt a fenti Célkitűzésnél. S le­gyük hozzá rögtön, ez .a több­let előnyére válik a műnek Bár szakmabelieknek készül­nek ezek a könyvecskék, mégis jó az. ha a „belterjes" pedagógiai szemlélet ' helyett Korai lenne még, néhány hónap eltelte után tapaszta­latokról beszelni. Az eddig is ismert volt. hogy az ál­talános iskolát elvégzők kö­zül a jobb képességűek első­K<£v nyelven, a lain kultúrájáért Több elmélet A „B” tagozatra vonat­kozó intézkedések tehát csak azokat a szakmunkásképző intézeteket érintik a város­ban és a megyében, ame­lyekben ilyen tagozat van. A megye 15 szakmunkás iskolájából négyet, a kom­lói 501-es, a mohácsi 502-es, a szigetvári 506-os és a sik­lósi intézetet. A nagy pécsi szakmunkásképző intézetek­ben (az 500-asban, valamint a kereskedelmi és vendég­látóipari szakmunkásképző­ben) már korábban, kísér­leti jelleggel próbálkoztak a ,,B” tagozaton az ún. „emelt szintű” oktatás megvalósítá­sával. Az elméletibb képzés ko­moly feladatokat jelent a közismereti tárgyakat tanító tanárok számara. A hiányo­sabb előképzettség, a kis óraszám okozta, hogy ma­gyarból, történelemből, ma­sorban szakközépiskolába vagy gimnáziumba jelent- i keztek. A szakmunkástanuló intézetekbe tehát a megma­radó tanulók kerültek, ami élévé azt jelentette, hogy a szakmunkásképzők az okta­tó-nevelő munkát tekintve, nehezebb helyzetben voltaic és vannak, mint a középis­kolák. Pedig az ipar is ió képességű, korszerűen kép­zett szakembereket vár! Ez az ellentmondás pillanatnyi­lag nem szűnik meg, hiszen változatlanul ez a helyzet a jelentkezések során. Ugyan­akkor várható — bár min­dig kockázatos a jóslás — hogy éppen a szakmunkás- képzés „zsákutca”-jellegének megszűnése az, hogy a ta­nuló a „B” tagozat után a középiskola 3. osztályában tanulhat tovább, kedvet csi­nál azokban is. akik koráb­ban középiskolába kívántak jelentkezni. Az „A” tagozat (hagyomá­nyos, nem elméletigényes \ Mecseki Fotoklub eredményei A hazai és nemzetközi pá­lyázatokon elért sikerekkel öregbítette a nemregiben Ki­váló Együttes címmel kitün­tetett pécsi fotokollektíva hír­nevét. A Magyar Epítömű vészek és a Magyar Fotó­művészek Szövetsége közös építészeti fotópályázatának december 2-i értékelése során lantos Miklós kollekciója és dr. Szász János képsora dí­jat. dr. Lajos László felvé­telei pedig Idemelt megvételt nyert. A szovjet APN hír- ügynökség Lenin kora cím­mel nagyszabású jubileumi pályázatot hirdetett Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, az. NDK és hazánk fotósai szamára: a Moszkvából érke­zett értesítés szerint a bíráló­bizottság dr. Szász Jánosnak ítélte a III. díjat. Eddigi eredményei alapján a klub kitüntető meghívást kapott a Strassburgban feb­ruár elején nyíló rx. Európai Fotóművészeti Szalonra, ahol kontinensünk leghíresebb fo- toegyesüléseí mutatják be képválogatásukat. A Mecseki Fotoklub művészi felfogását ős alkotói stílusát összegező 16 képet már éli ndítják, de az. év elején hasonló össze­állítás Indul útnak Dániába is, az, Aerhusi Fotoklub nagy nemzetközi szalonjára szóló meghívás alapján. Baranyában 45 körzeti mű­velődési otthon működik, sa­játos helyzetéből következően sajátos feladatokkal: 4—5 tagközség, település kulturá­lis életét, ellátottságát kell biztositaniok. Adottságuk, helyzetük, anyagi-tárgyi fel­tételeik eltérőek, ilyenek te­hát gondjaik, problémáik, eredményeik is. Ezeknek ösz- szevetésére gyűltek össze e körzeti intézmények vezetői Mozsgón. Azért itt, mert — eredményeik, törekvéseik bi­zonyítják — ebben a község­ben hosszabb ideje példásan működik a körzet művelődé­si központja. Nagy tapasztálatú, régi nép­művelő. Lengyeltóti János nyugalmazott pedagógus szá­molt be a moasgói körzet közművelődési munkájáról. Amit elmondott, az élő bizo­nyíték gyanánt világított rá a közművelődési munka egyik legfon losaób feltételére: a népművelő személyének fon­tosságára, hivatásérzetére. Moasgón berendezett klubhe­lyiségek, kellemes presszóhe­lyiség várja a körzeti köz­pont látogatóit. A népművelő szót ért a falu értelmiségi dolgozóival, vannak ..embe­rei” az ismeretosztó előadá­sokhoz: becsülik a falu ve­zetői. És úgy látszik sikerült meggyőznie, megtanácskoznia a gazdasági vezetőkkel is azt, hogy a kultúra anyagi támo­gatása nem „kegy”, amikor saját dolgozóik művelődésé­ről van szó. A termelőszövet­kezet messzemenő jóindulat­tal segítette eddig is. Ez év­ben azonban a korábbi 6000 forintos évi támogatását 15 ezer forintra emelte annak fejében, hogy megfelelő nagy­ságú, korszerű könyvtára le­gyen a falunak. Hogy ezekre az. eredmé- nvekre eljuthassanak egy fa­luban. az. természetesen jo részben függ azoknak a szem­léletétől, gondolkodásától is, I lAROM nép táncai Ahhoz, hogy az együttes megfelelő színvonalon mű­ködjék, meg kell teremteni a társadalmi bázist, a támoga tők széles táborát. A Mohács városi Tanács társulási szer­ződést készített a tánccsoport fenntartására és működteté­sére. A szerződés értelmében a táncegyüttes fenntartói: a Városi Tanács, a Mohácsi Bartók Béla Művelődési Köz­pont, az Űj Barázda Termelő- szövetkezet, a Mohács és Vi­déke ÁFÉSZ, a Mohácsi Fa­rostlemezgyár, a Mohácsi Já­rási Városi TÖVÄLL. Az em­lített intézmények és vállala­tok meghatározott anyagi támogatással biztosítják az együttes színvonalas műkö­dését. A Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsége is részt vesz a társulásban. Segítséget nyújtanak a dél­szláv, illetve a német nem zetiségi táncok oktatásához és bemutatásához, évenként egy -egy fellépést biztosítanak. Az együttes ügyintéző szer véül a Bartók Béla Művelő­dési Központot jelölték ki. A művelődési központ hivatott lehetőséget teremteni a tánc­kar próbáira, az együttes kel­lékeit és felszereléseit rak­tározni, valamint bonyolítani az anyagi fenntartással kap esolatos tennivalókat. Annak ellenére, hogy csak a napokban került sor a tár­sulási szerződés ünnepélyes megkötésére, a . nemzetiségi tánccsoport már megkezdte a munkát. A próbákat Dezső Attila, a művelődési központ művészeti vezetője, a Mecsek Együttes egykori táncosa és Pávkovics Mátyás, az Űj Ba­rázda Tsz délszláv tánccso­portjának volt vezetője közö­sen irányítják. Dezső Attila elmondta, hogy az együttes mintegy tíz táncszámot tud. Most készülnek egy délszláv tánccal, melyet a busójárásig színpadkepessé tesznek. Hoz­zálátták egy baranyai tanc- szvit megtanulásához. A 35 tagú csoport egyelőre még számos nehézséggel küzd. Legsürgősebb teendők az együttest kísérő magyar ze­nekart • kiegészíteni fúvós- hangszerekkel, hogy a német táncokat kísérni tudják, va­lamint egy délszláv kísérő zenekar megalakítására, A magyar ruhatár is kiegészí­tésre szorul. Fel kellene újí­tani a délszláv ruhákat. Be kell szerezni a német nem­zetiségi ruhákat is. Reméljük, hogy a közös összefogásnak meglesz az eredménye: a létrejött tánc­csoport akár megyei, akár országos rendezvényeken mél­tóképpen képviseli majd Mo­hács kulturális hagyományait. <Méw> akikkel „szót kell értenie” a népművelőnek. Egy azon­ban biztos: Mozsgó' sikereit a közművelődésben hosszan lehetne sorolni-, de mindez nem egy-két év „termése’. Ez hosszú évtizedek tudatos, következetes építő munkájá­nak a gyümölcse, amelyhez — általában — nagyon sokat kell adni. tenni; nemegyszer újra-újrakezdve. S ami kü­lönösképpen megragadott eb­ben a számadásban, az a fa­lusi ifjúsággal kapcsolatos. Népművelők gyakran ta­pasztalhatják — s a problé- mafülvető hozzászólások is megerősítették —, hogy ha falun a fiatalságot sikerül megnyerni valami jó ügy ér­dekében, ott már lehet vala­mihez kezdeni. Mozsgón meg­teremtették annak a lehető­ségét, hogy a fiatal szakmun­kások, ipari tanulók munka titán megtisztálkodva kelle­mes. kulturált környezetet találjanak a művelődés ott­honában. A körzet közeli községeiből is szívesen fölke­resik a fiatalok a mozsgói if­júsági klubot, amely délután 5-től mindennap nyitva vár­ja őket. Olvasási, találkozási lehetőséggel, . programmal, nyáron országjáró kirándulá­sokkal stb. A falu népműve­lője ezt így hangsúlyozta: : ..Lesni kell és ki kell elégi- | teni az ifjúság igényeit, a le­hetőségek szerint. A jövő ez. ha itt akarjuk tartani őket...” Nem új igazság, mégsem győzzük eléggé hangsúlyozni ennek a gondoskodásnak a fontosságát. Helyben is, az ifjúsági klubok kialakítású ban, de különösképpen a körzeti művelődési centru­mukban. / Itt előbb-utóbb mindenütt ki kellene alakí­tani a fiatalság szép és kul­turált szórakozóhelyét, talál­kozó helyét. Olyan fölszere­léssel és berendezéssel és olyan tartalommal, amely vi­szonylag pótolja a város nyújtotta lehetőségeket. (Van, ahol maga a fiatalság kezde­ményezi ezt, pl. pinceklubok kialakításával, berendezésé­vel! Mindehhez, csakúgy, mint a közművelődés egyéb terü­letein is jó kontaktus: egy nyelven beszélő emberi és vezetői kapcsolat szükséges a népművelő és a falu veze tői között. Ennek a kapcso­latnak a jövőben — az ál­lamigazgatási átszervezések révén — az eddiginél is na gyobb a jelentősége. A dön­tési jogkör decentralizálásá­val bizonyos kulturális célok­ra szánt összegekről a továb­biakban — a járás helyett — a művelődési körzet központ jában, az államigazgatas he­lyi szervei döntenek. Ez a kö­rülmény pedig a helyi erők még fokozottabb együttmű­ködését kívánja meg nép­művelőktől ‘ és tanácsi és gazdasági vezetőktől egy aránt. S hogy ennek a felté­teleit, az összhang optimális légkörét ki lehet alakítani, arra példa a mozsgoi körzeti művelődési otthon munkája. eredménye. És természetesen a népművelő személye. W E többre figyel szélesebb ho­rizontot láttat a szerző. Igj tüskés Tibor is a magyar­tanároknak szánt „receptek’ helyett a mai magyar irod-i Lom egésze és folyamat; iránt keit érdeklődést, az Író dalomórán is a fölfedeztetési tartja fontosnak. S mert ék folyamatról van szú. ez az is jelenti, hogy nemcsak ó, írók es új művek tűnnek fel hanem új műfajok, új jeleli ségek is. avagy régi műfa­jok kerülnek ismét az érdek iődés fókuszába. így kerü szóba a könyvecskében í riport és szociográfia, a do kumentum-irodalom front- áttörése. vagy a memoár k tudja hányadik virágzása Tüskés . Tibor olyan aku problémáról sem 'feiedkezil meg. amelyet gyakran a kri­tika is megkerül — a szóra koztató itodalom kérdéséről S ez azért fontos, mert mé| az Iskolában — s elsősorbai Ott! — kell megtenni min dent annak érdekében. hog| a diákok egészséges ízlése ki alakuljon, s a későbbiekbe! a talmit meg tudják külön­böztetni a valódi értékektől Tüskés nem elvont általa nosításokba burkolva fejti k álláspontját: önmaga nevébei szól. s önmagát is beleszöv a könyvbe. De aki hivalko dúsnak vélné ezt a módszert annak hadd áruljuk el, hog_' Tüskés Tibor szerencsés for mát talált gondolatainak ki fejezéséhez: a könyv tulaj donképpen 12 levél az iro dalomról. Levelek egy fiata labb kollégához, aki kétségei vei, gondjaival fordult a ta pasztaltabb baráthoz. S a le véltől ki venné rossznéver ha személyes hangvételt avagy akár elfogult. Hiszel ez teszi levéllé a levelet. „Nem szabályokat akartan adni, amelyek alkalmazása a; egyedül helyes eredményi vezet. Inkább olyan módsze rekről beszéltem, amelyel neked talán, újabb es me, jobb módszereket juttatna! eszedbe, vagy amelyeke majd más nevek, és más mű vek bemutatása érdekébej kívánsz fölhasználni” — írj; a könyv végén. Az önmagát olvastató ötle tesség, a jól választott fonni és a megírás módja má Tüskés korábbi kötetét is al kalmassá tette arra. hog; ne csak a szakmabeli közön ség. hanem minden művel olvasó kézbe vegye. Üj köny vének a francia racionális tákra emlékeztető szelleme formaválasztása hasonló sl kerre teszik érdemessé. (tno—lő) Január 14-én nyíl a cirkusz A magyar cirkuszművésze több mint százéves fellegvá ra, a régi fővárosi nagycir kusz helyén felépült új, mo dern cirkuszpalota műszak átadása megtörtént. A 45 mii üó forintos költséggel felépül cirkusz színház üvegfolyosók kai övezett kőépületénel földszintjén és emeletén mé; üresek a pénztárak, néptele nek a zsibongók, ruhatara! és büfék. 15 méter magas íe dett csarnokának porondjái azonban már a január 14- iinnepi bemutatóra készül nek. A látogatók az, emelet várakozóból folyosón at jut hatnak majd a kétezer sze mély befogadására alkalma körszínházba, amelyet ké nyelmes ülőberendezésekke láttak el. Az. amfiteátrun jellegű, meredeken emelked széksorok kitűnő rálátást biz tosítanak. Á színpad érdekes sége a vadállat-produkciók hoz szükséges rács, amelye egyetlen gombnyomásra eme nek majd a porond kör« Az épületet-kiváló hangminő seget biztosító elektroakusz tikai berendezéssel, es a leg modernebb fűtő. hűtő és szel­lőző berendezésekkel szerel ték fel. ■ Az 1971-es cirkusz-évadba több bemutatóra kerül so' /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents