Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
1971; Január "31. DUNANTÜLI NAPLÓ Együttesen, demokratikusan Az utóbbi időben értekezleteken, megbeszéléseken sokszor halljuk, írásokban olvassuk: emeljük a vezetés színvonalát, jobban érvényesítsük a kollektív vezetést, erősítsük a vezetés demokratikus módszereit, növeljük az alsóbb szervek önállóságát, csökkentsük az egzisztenciális függést stb. Ezeket hangsúlyozni, ezekért munkálkodni nemcsak lehetséges, hanem nagyon indokolt is. > Kedvező feltételek Ezeknek a politikai törekvéseknek az érvényesítése nagyrészt attól függ, hogyan fejlődik a különböző szervezetek, különböző szintű választott testületek munkája. Az elmúlt évek fejlődésében bent van a választott testületek és azok tagjainak eredményes és tiszteletreméltó munkája is. A jövő feladatai, pártunk X. kongresszusának határozatai nagyrészt a választott testületek munkájával, aktív közreműködésével valósulnak meg. Ezért szükségesnek tartom, hogy saját munkaterületünkön megvizsgáljuk, hogyan javítsuk munkánkat a választott testületekben, azok vezetésében. Ez most azért is nagyon időszerű, mert alig pár hónappal ezelőtt választottuk újjá a párt vezetőtestületeit, most és a közeljövőben választjuk meg a szakszervezetek vezető szerveit, a tanácsokat, egészítjük ki a különböző szervezetek bizottságait, pl. a szövetkezeti bizottságokat is. Ezekhez kedvező feltételt teremtett a mostani jó politikai légkör, az emberek tettrekészsége, tenniakarása, pártunkban a Szervezeti Szabályzat módosítása, a különböző törvényekben, jogszabályokban biztosított feltételek és elvárások. És a mi járásunkban e feladatokat tartalmában és módszereiben szerteágazó sokoldalú munkának tartom, mégis néhány gondolatot külön is érdemes figyelembe venni. Több alternatíva A választott testületek növekvő szerepét ne csak hangsúlyozzuk, hanem saját lehetőségeink keretei között tegyünk többet a testületi munka fejlesztéséért. Tegyük lehetővé, hogy a párt, de más szervezetek választott testületéi is a hatáskörükbe tartozó ügyekben a szükséges ismeretek birtokában jól megalapozott határozatokat hozzanak. Ezért a túlzsúfoltság, túlterheltség nélkül, kellő körültekintéssel tervezzük meg a testületek munkaprogramját, üléseik napirendjét, a testületek tagjainak részvételét a napirendek előkészítésében, a testületek munkájában. Jól készítsük elő a hozott határozatok, döntések megismertetését és gondoskodjunk ezek végrehajtásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről. Ügyelnünk kell arra, hogy ne egyes személyek vagy kis csoportok döntsenek olyan ügyekben, amelyekben a határozat hozatal vagy döntés a választott testületek hatáskörébe tartozik. Ezért is mindenütt tisztázni kell a választott testület feladatkörét, ismerniük kell hatáskörüket, be kell tartani és tartatni az ennek megfelelő eljárást. Olyan ügyekben, ahol ez lehetséges, megfontoltan, jól j megalapozva több elképzelés, : terv vagy javaslat is kerül- I hét a testület ülésére, és így lehetővé válik, hogy több al- t°rnaüva közül a lehető legjobb megoldást tudjuk választani. A testületi üléseken bátrabban kell ismertetni a különböző elképzelések, tervek, javaslatok mellett és ellene szóló érveket, az előkészítése során megismert és figyelmet érdemlő véleményeket,. . javaslatokat. Olyan testületek ülésein, amelyeknek különböző állandó vagy ideiglenes munkabizottságai vannak (pl. pártbizottságok és a tanácsok) többször lehetne és kellene a bizottságok véleményét, álláspontját, vitáját is ismertetni. Ezt a napirendektől függően az adott munkabizottságok vezetői vagy tagjai a napirendek tárgyalásakor megtehetik. Alapos tájékoztatást A választott testületek munkájában, főleg a pártszervekben, fokozzuk a munkák ellenőrzését, javítsuk az alsóbb szervek az apparátusok, az élet különböző munkaterületein dolgozó vezetők, a kommunisták beszámoltatását. A beszámolókban jobban adjunk számot arról, hogy mit tettünk a felsőbb pártszervek és saját testüle- teink határozatainak végrehajtásáért. Mondjuk meg, hogy az élet gyakorlata hogyan igazolja határozataink hasznosságát, hol, hogyan és milyen eredménnyel dolgoznak a határozatok végrehajtásáért, kinek mit kell tenni azért, hogy a határozatokat jobban végrehajtsák. Az alsóbb szervek, az apparátusok, a vezető beosztású emberek igényes beszámoltatása, ellenőrzése növeli a határozatok sorsáért saját munkájuk és magatartásuk hatásaiért szükséges felelősségérzetet. A* tartalmas és felelősség- teljes munka fontos feltétele a testületek tagjainak rendszeresebb és jobb tájékoztatása. A jobb tájékoztatás tartalma és módja különböző szervezetekben és különböző szinteken nagyon eltérő is lehet. Ezért mindenhol vizsgáljuk meg és gondoljuk végig, mit kell tenni azért, hogy javítsuk a választott testületek tájékoztatását. Ehhez nem kell növelni a tájékoztató jellegű napirendek számát, sőt a testületi ülések napirendjén azok csökkentését szorgalmazzuk. A jobb tájékoztatás lehetséges írásban és élőszóban. Ezeket időközönként különböző tartalommal adjuk ki, vagy testületi üléseken, munkabizottságok megbeszélésein, különböző munkaterületeken dolgozó testületi tagok részére tartjuk. Ha a testületi ülés napirendjének anyagát írásban kiküldtük, a napirendek előadói kiegészítőkben, bevezetőkben ne ismételjék meg az írásos anyagban foglaltakat, mert feltételeznünk kell és el is kell várnunk annak ismeretét. E helyett az időt arra használjuk fel, hogy a napirendekhez kapcsolódó, a felelősségteljes állásfoglaláshoz, döntésekhez, a jobb gyakorlati munkához adjunk tájékoztatást, több segítséget. A választott testületek tagjai saját maguk is jobban törekedjenek a tájékoztatásukat elősegítő lehetőségek felhasználására. Pl.: határozatok, fontos folyóiratok, tájékoztatók, egyéb kiadványok olvasására, az illetékes szerv apparátusával szükséges együttműködés bővítésére, javítására. A testület képviselői Tegyünk többet azért, hogy a testületek tagjainak munkája ne korlátozódjon a testületi üléseken való részvételre. A választott testület üléseinek napirendjének előkészítésében, különböző munkabizottságokban, esetenként ellenőrző jellegű megbízatásokban, a reszortfeladatok önálló végzésében, fontosabb rendezvényeken való részvételben is javíthatjuk az aktivitást. Ezekhez jó alapot adhatnak a most készülő éves vagy féléves munkaprogra- 1 mok, intézkedési tervek, ülés- ! tervek, amelyeket úgy készítünk. hogy a testületi munka fejlődését is segítse elő. Ha a különböző testületek tagjai megbízás alapján elmennek valahova, fogadják őket a testület egyenjogú tag jaként, annak képviseletében kellőképpen és ne a mindennapi munkahelyi beosztás alapján kezeljék őket. A testületi munkát tagjainak személyes felelősségérzetével együtt lehet és kell javítani. Ezért a testületek tagjaitól kérjük és várjuk el, hogy a saját munkaterületükön, beosztásukban. pártszervezetükben, magatartásukban egyértelműbben, fegyelmezettebben dolgozzanak a felsőbb szervek és saját határozataik, döntéseik megismertetéséért, érvényesítéséért, ellenőrizzék a határozatok sorsát és hatását. !\em kell több ülés Az utóbbi időben sok helyen került szóba az egzisztenciális függés csökkentésének fontossága is. Pártunk Szervezeti Szabályzata a különböző hatáskörök módosítása. törvényes lehetőségeink ennek csökkentését segítik elő, ezeket kell mindenütt helyileg jól érvényesíteni. Ezért is fontos, hogy a választott testületek hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is növeljük a választott testületek szerepét. A vezetőkkel együtt dolgozó testületek igényes, felelősség- teljes, tárgyilagos megítélése, hatáskörének érvényesítése az egyik legjobb garancia arra, hogy minél kevésbé érvényesülhessen az előforduló szubjektivizmus, személyi elfogultság vagy más káros jelenségből származó egzisztenciális függés. Véleményem szerint a gazdasági, szervezeti stb. jellegű kérdésekkel együtt egyik legfontosabb feladatnak tartom a személyi, illetve a káderkérdésekben azoknak az elveknek érvényesítését, amelyeket fontos párt dokumentumok tartalmaznak. A testületi munkában is erősítsük azt a készségünket, hogy a párttagsággal, területünk dolgozóival való állandó kapcsolat közben időben ismerjük meg az élet új jelenségeit, igényeit, a lehetséges és előforduló ellentmondásokat. Ezekre érdemben felelősségteljesen reagáljunk, amit tudunk válaszoljunk és oldjuk meg és ezeket őszintén, kezdeményezően jelezzük a felsőbb párt vagy más testületi szerveink felé. A testületi munka fejlesztéséért nem kell több és hosz- szabb ideig tartó üléseket szervezni, tartani. De meg kell vizsgálni, hogy saját munkaterületünkön mit tehetünk azért, hogy magasabb szintre emeljük a választott testületeink munkáját, javítsuk annak hatásfokát. Dr. Szabó József, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára Késett a Mecsek expressz Kisiklott egy Pécs és Budapest között közlekedő tehervonat pénteken a koraesti órákban a Sárbogárd és Seregélyes közötti Sárosd állo- ! máson. A balesetet az okoz- I ta. hogy letörött az egyik j ' kocsi kerekének nyomkari- I mája. A sérült kocsi leesett a sínekről, az utána haladó négy vagon is kisiklott és elzárta a pályát. A forgalmi akadály következtében a Me- I esek expressz Székesfehér- i váron át tette meg az utat ! Pécsig, s a kerülő miatt 90 percet késett. A Sárosdon veszteglő teher- vonatot szombatra virradóan a pályára emelték és ezzel a forgalmi akadályt megszüntették. A kisiklás következtében személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentéktelen. Tizenkettő előtt 5 perccel Komayur gyorsnyome gépsor Foto: Erb Jánofl A jövő nyomdája Szín minden mennyiségben — SOS tizenkilenc megyéből A legöregebb pécsi nyomdász, a 85 éves Kaszapovics Ferenc, nyugodtan bemehetne ma is a szedőterembe, s nyugodtan kérhetne a művezetőtől valami munkát: nem sokat változott a pécsi tipográfia azóta, hogy segédlevelét — több mint 65 évvel ezelőtt — kézhez kapta. — Jónéhány gép ismerős lenne számára, mint ahogy ismerős lenne a kopott szekrényekben megbúvó betűk többsége is. A pécsi nyomda ma leginkább egy fáradt, agyonhajszolt öregre hasonlít, akit már évek óta csak a kényszer és az időnkénti dopping-injekciók éltetnek. A termelési mutatók évről- évre emelkednek, de csak e szántakat nézni — önbecsapás. Melles Rezső igazgató fáradt mosollyal fogad: úgy látszik, divatba jöttek a nyomdák... Az elmúlt évben váratlanul felfigyelt a közvélemény az iparág súlyos helyzetére, cikkek sora jelent meg, s jelentős ígéretek is elhangzottak. A nyomdaipar melletti kampány, természetesen, csak a kívülállók számára rajtolt váratlanul: az iparág éppen egy évtizede ismételgeti mind kétségbeesettebben segélyjeleit. 1969 októberében, Kecskeméten, összeült a vidéki nyomdák igazgatóinak értekezlete — a magyar nyomdászat történetében először —, hogy a sok egyéni kísérlet után közösen is kimondják: ez így nem mehet tovább! — Ha azt mondanám: semmit sem léptünk előre az elmúlt évek során, elferdíteném az igazságot. Különösen a nyomógéppark vonatkozásában jelentős volt a fiatalítás, a szedő-kapacitás azonban alig nőtt. Szedőgépeink kilencven százaléka több mint negyven éves. Még rosszabb a helyzet a lapelőállító gépekkel: a rotációsgép például negyvenkilenc éves... A nyomdaipar gondjai, természetesen, nem kizárólag műszaki jellegűek. Á zsúfoltság, a bérezés problémái, s ezzel összefüggésben az utánpótlás kérdése szintén olyan terület, ahol gyors beavatkozásra van szükség. — Valamikor nyomdásznak" defifti': megbecsült- sőt- irigyelt dolog volt. Má. báiv kinek örülünk, aki' beté- ' ved.!. Monostori Györgyné mondja ezt, a személyzeti vezető, aki talán a legtöbbet fáradozik azért, hogy elhitesse a szülőkkel: szép és fontos ez a szakma. Az 1950-es években alig-alig képzett szakmunkásokat a nyomdaipar. Pécsett például 1957-ben vették fel az első tanulókat, összesen nyolcat. 1959-ben hatan jelentkeztek nyomdásznak, közülük öten érettségivel, de szinte még meg sem száradt a szakmunkásbizonyítványon a tinta, máris megkezdődött az elvándorlás a szakmából. Tizenegynéhány év alatt tizenhat ifjú szakmunkás fordított hátat a szakmának, köztük túlsúlyban éppen az érettségizettek, a legígéretesebb emberek. A hatvanas évek a versényfutás jegyében teltek: egyrészt a jövő igényeivel, másrészt a fluktuációval próbáltak a beiskolázások során lépést tartani. 1965-ben 13, hatvanhétben 11,' hatvannyolcban 12 tanulót vettek fel — az érettségizettek száma azonban - egyik évben sem emelkedett négy fölé. Kei s zerdi c sütöttük p éntel i Szombat MINDEN HÉTFŐN MINDENKI JÓL JÁR MINDEN CENTRDM ÁRUHÁZBAN Minden hétfőn más*más tikk, amire Önnek éppen szüksége van, 20%-kal olcsóbb, mint máskor. Ezzel a kellemes meglepetéssel szolgál Önnek minden hétfőn minden CENTRUM ÁRUHÁZ Az igazgató asztalán dosz- szié dosszié hátán: legalább fél tucat fejlesztési terv készült az elmúlt évek során. — Az új gazdasági mechanizmus, mely előtérbe helyezte a reklámot, s ezzel összefüggésben a korszerű nyomdászatot, s annak a reális veszélye, hogy egyik reggel nem lesz újság, olyan helyzetet teremtett, melyben végre érdemes tervezni... Kevés iparban hozott az elmúlt évtized olyan forradalmi változásokat, mint a nyomdászatban. A Gutenberg által megalkotott kézi szedés, illetve ennek XX. századi változata, a gépi úton történő sorszedés, mely a legutóbbi időkig egyeduralkodó szedési technológia volt, a perifériára szsrult. Fényszedés, lyukszalagos technológia, IBM szedő-írógépek — ezek a ma eljárásai, s hogy mit hoz a holnap, azt nehéz lenne megjósolni. — A kérdéssel: hogyan t». vább? — mi is szemben találtuk magunkat. A hagyományos technológiát fejlesz- szük, vagy térjünk át valami egészen újra? A választ, természetesen, nem kizárólag a szakmai szempontok figyelembevételével kellett megadni: befolyásolták azt anyagi lehetőségeink, s a velünk szemben támasztott fogyasztói igények is. Mindezek alapján a kompromisszum mellett döntöttünk. Korszerűsítjük a hagyományosnak nevezett magasnyomó technológiát, s bevezetjük a világ- viszonylatban oly nagy sikereket elérő ofszet-eljárást. * A nyomda 1970. évi terme* lési.. érték.e.. 46 jnillip . forint körűi volt. . 4 negyedik öt-, éves terv végére ez az ösz- szeg 80 millióra fog emelkedni — a tervezett beruházások megvalósításának függvényében. A beruházási programban szereplő összköltség 87 millió forint. Ebből az építés 46. a gépek és berendezések közel 40 millió forintba kerülnek. Az új nyomda — melynek helykijelölési eljárása most van folyamatban —, 13 ezer négyzetméter alapterületű lesz. A fejlesztés során, egyebek mellett, egy ofszet rotációs gépet, két ofszet ívnyomó gépet, hat Viktória gyorssajtót és négy szovjet szedőgépet állítanak munkába. Az új pécsi nyomda már nem a szürkeség nyomdája lesz. Az ofszet-eljárás lehetővé teszi a kor színvonalának megfelelő képeslapok előállítását. A 620 főre tervezett munkáslétszámmal, többek között évi 980 tonna újságot, negyvenöt tonna folyóiratot és 320 tonna könyvet állítanak majd elő. Az igazgató más terveket mutat: a korszerű termeléshez minimálisan két dolog kell — korszerű gép és korszerű ember. A utóbbi talán még az előzőnél is fontosabb. — Néhány kis ofszet gépünk már üzemel. Többnyire színes reklámanyagot, tájékoztató füzeteket állítunk elő rajtuk. E gépek körül kialakult az a mag. mely képes lesz az új technika fogadására, beindítására. A szakember-biztosítás ennek ellenére egyik legnagyobb gondunk. Növelni kívánjuk a szakmunkástanulók számát, mindenekelőtt az érettségizetteket, de új módszerrel is kísérletezünk. Érettségizett, gépészeti vagy egyéb műszaki előképzettséggel bíró, átképzésüket veszünk fel. A- ma nyomdászának már írem kell mindent tudnia, hisz a szakma, mely nem is olyan rég mindössze két nagy területre oszlott — szedés, nyomás —, ma már tucatnyi rész-szakmából áll. Békés Sándor
